A baloldal adóemelést akar és el akarja törölni a rezsicsökkentést - Fidesz reakciója az MSZP és a E-2014 közös sajtótájékoztatójára
Mesterházy Attila és Szigetvári Viktor, ma kertelés nélkül kimondták, hogy a baloldal adóemelést akar és el akarja törölni a rezsicsökkentést.
A Fidesz ezzel szemben januártól további adócsökkentést hajt végre és 2014-ben tovább csökkenti a rezsit is.
A jelenlegi gazdaságpolitikai kihúzta az országot a gödörből, növekedési pályára állította a gazdaságot a társadalompolitika pedig a családokat és a munkavállalókat segíti, nem pedig a bankokat, ahogy azt Mesterházy Gordon és Bajnai Gordon szeretné.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Aurélien Sauvageot - A magyarok többet, nagyobbat, maradandóbbat tettek minden más népnél
"Persze az a gondolat, hogy formáljanak és újraformáljanak egy kultúrnyelvet, ismerős volt nekem. Elsősorban a nyelvtörténetből. ... Tudtam, milyen tudós gonddal tökéletesítették a latin nyelvet, hogy méltó vetélytársa lehessen a görögnek.
Minálunk ott volt a Pléiade kísérlete és az a nyelvszabályozás, melyet a Francia Akadémia első szótárának 1694-ben megjelent kiadása tükröz. Ugyanez idő tájt lendült fel a német nyelv megújítási mozgalma is.
A XVIII. század magyar tudósai, akik tudvalevőleg rendkívül műveltek voltak, tudtak minderről. Én a magam részéről az újnorvég nyelvért való harcban vettem részt, és tudtam, hogyan küzdöttek Finnországban a finn nyelv kultúrnyelvi rangra emeléséért. Arról is volt némi fogalmam, hogy mi történt az észt nyelv érdekében.
Tudtam, hogy egy nyelvre lehet tudatosan hatni és lehet ilyen vagy olyan irányban továbbfejleszteni. De ami a magyarok ügyét a többiekétől mégis megkülönböztette, az a nyelvi harc mérete és időtartama volt. Egy egész nép vetette latba minden erejét és minden áldozatkészségét, hogy megmentse a nemzeti nyelvet és ezzel magát a nemzetet is. A magyarok többet, nagyobbat, maradandóbbat tettek minden más népnél."
Aurélien Sauvageot -1897-1988 - nyelvész, szótárkészítő, irodalmár, történész, filozófus és filológus, fordító és költő
Magyar népi díszítések - Kalotaszegi hímzés - Erdély
Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően.
Noha intenzíven szőnek is, mellette mégis virágzik többféle hímzés is: a „fehéres” vagy szálvonásos, vagdalásos, lapos öltéses - kétféle változatban is; a szálán varrott öltés és az „írásos” (írásos öltés) egyaránt.
Készítenek ezek mellett rececsipkét, darázsolást, gyöngyhímzést, a mellre valókon szűcshímzést, az ujjasokon géphímzést. Nem minden községben varrnak egyforma intenzitással. A bánffyhunyadiak munkái választékos gazdagságukkal kiemelkednek.
Némely községben bizonyos hímzésféleségeket nem varrtak - ott a hangsúly a szőttesek készítésére helyezték. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is.
Magyar népi díszítések - Göcseji hímzés - Dunántúl
Göcsej a Dunántúl nyugati részén található. Zala megye legtöbbet emlegetett földrajzi-néprajzi tája.
A Zalai-dombvidék része, azon belül is a Nyugat-Zalai-dombsághoz tartozik. A Göcsej hivatalos neve Közép-Zalai-dombság.
Göcsejhez tartozó települések közül néhány: Kustánszeg, Becsvölgye, Gellénháza, Dobronhegy, Lickóvadamos, Csonkahegyhát. Milejszeg, Nagylengyel.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Erzsébet székesegyház Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje - Bogota - Kolumbia
Kolumbiában, a bogotai Szent Erzsébet székesegyház patrónája II. Endre magyar király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231), akinek egyik ereklyéje ma is a spanyol koloniális barokkot idéző, múlt században épült székesegyház kincstárának féltett relikviája.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József emléktáblája - Bogota - Kolumbia
Kolumbia fővárosának székesegyházában avatták fel azt a márványtáblát, amely Mindszenty József emlékét örökíti meg. A hányatott életű főpap nem sokkal halála előtt celebrált misét Bogotában.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József-szobor - New Brunswick - USA
A világban szerteszét élő magyarok - mint sorozatunkból is kitűnik - számos helyen szoborral, táblával igyekeznek új hazájukban is népszerűsíteni nemzetünk nagyjait, megőrizni emléküket. A XX. század harmadik harmadában a legtöbbször talán Mindszenty József nevét és alakját örökítették meg. Az amerikai magyarság egyik központjában, New Brunswickben, a róla elnevezett téren állították fel Mindszenty impozáns szobrát. Nagyobb ünnepeinken itt tartják hagyományos találkozóikat a New Jersey államban élő magyarok.
A Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyt (1892-1975) 1915-ben szentelték pappá, 1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi megyés püspökké. Ő és főpaptársai tiltakoztak a zsidóüldöző intézkedések ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarországon, memorandumban sürgették, hogy az ország többi része ne váljon csatatérré. Válaszul a nyilasok 1944 novemberében letartóztatták Mindszentyt.
A háború után a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki, aki egyre mélyebb konfliktusba került az új hatalommal is. Különösen az egyház jogainak és tevékenységének korlátozásai ellen tiltakozott, mígnem az Államvédelmi Hatóság 1948 végén koholt vádakkal letartóztatta.
1949-ben látványos kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélték. Később enyhítették fogsága körülményeit, de csak 1956-ban, a felkelők szabadították ki.
A szovjet tankok bevonulásának napján, november 4-én az amerikai követségre menekült, ahol 15 évet töltött önkéntes száműzetésben. A magyar szervek, Washington és a Vatikán közötti hosszú alkudozás eredményeképpen Mindszenty József 1971 szeptemberében elhagyhatta az országot, haláláig Ausztriában élt.
Ausztriai mariazelli “ideiglenes" sírjából 1990-es teljes rehabilitációját követően hozták haza, hamvait az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
magyaremlek.nolblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kétnyelvű bronztábla a magyar határnyitás történelmi jelentőségéről és dátumáról - A szövetségi törvényhozás, a Reichstag épületének falán - Berlin - Németország
Az 1980-as évek végére Magyarország jutott a legmesszebbre a szocialista táboron belül korábban megkérdőjelezhetetlen blokkfegyelem béklyóinak lazításában. A kedvező nemzetközi légkörben a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával megelőzte a magyar vezetés még nagyobb vállalkozását: a műszaki zár felszámolását nyugati határunkon.
A hidegháború éveiben kialakított műszaki határzár ugyanis nemcsak fizikailag, de morálisan is elavult, a világútlevéllel rendelkező magyarok többsége számára nem maradt jelentősége. Más kelet-közép-európai országok, mindenekelőtt az NDK vezetőit viszont rendkívül érzékenyen érintette, hogy állampolgáraik esetleg errefelé nyugatra távozhatnak, értelmetlenné téve így a keletnémet rendszer “büszkeségét", a berlini falat. A Honecker-féle kormányzat aggodalmait igazolta, hogy 1989 nyarán valóban mind többen próbáltak meg élni a lehetőséggel, vagy pedig megtagadva a hazatérést, magyarországi menekülttáborokban telepedtek le.
Magyarország akkor félretolta a magyar-NDK szerződés titkos, hazazsuppolási záradékát, a keletnémet állampolgárokat pedig “nagykorúsította": megengedte, hogy NDK-útlevelükkel bármely országba eltávozzanak, ha az hajlandó fogadni, illetve átengedni őket.
A budapesti döntést szeptember 10-én este, A Hét tévéműsorban jelentették be , hogy megnyitjuk a nyugati határunkat a kelet-németek számára is. Már éjfélkor NDK-s rendszámú autók ezrei sorakoztak az osztrák határon, majd indultak az NSZK felé.
Két hónapra rá ledőlt a német fővárost megosztó betonépítmény, egy év múlva pedig egyesült Németország. Berlinben, a szövetségi törvényhozásnak otthont adó Reichstag épületének északi falán kétnyelvű bronztábla örökíti meg a jeles dátumot és a két nép barátságát az egységesülő, demokratikus Európában.
Német részről azóta is úgy emlegetik Magyarország történelmi gesztusát, mint az első kő kiemelését a berlini falból. (Genscher egykori külügyminiszter a 2000-es hannoveri expó magyar pavilonjának a vendégkönyvébe is azt írta: “Sohasem feledjük, ami 1989-ben történt.")
Magyar emlékek a nagyvilágban - József Attila-emléktábla - Párizs - Franciaország
A XX. század első felének egyik legnagyobb magyar költője – számos irodalmár kortársához hasonlóan – lehetőséget kapott a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozza tudását.
József Attila (1905-1937) a tanulmányait 1924-ben kezdte meg a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Innen tanácsolta el őt Horger Antal professzor a Tiszta szívvel című verse miatt. 1925-ben Bécsbe, majd 1926-ban Párizsba, a Sorbonne-ra ment tanulni, miután ígéretesen induló költészetének támogatói ehhez hozzásegítették. Néhány versét közreadták a kinti újságok is. Párizsi szálláshelyének falán tábla örökíti meg emlékét.
Miért utálják Önt Orbán miniszterelnök úr? - Európai Parlament - Strasbourg 2013. 07. 02 - rövid VIDEÓ!
Kattints a rövid videóra
http://www.youtube.com/watch?v=ymMXnVo6FXg