Betette a lábát Dél-Amerikába a magyar óriás
Többségi tulajdont szerez a Richter egy dél-amerikai (brazil) gyógyszer-kereskedelmi vállalatban – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A tájékoztatás szerint a Richter Gedeon olyan megállapodást írt alá, amelynek célja a brazil gyógyszerpiacra történő közvetlen belépés. A Richter kezdetben 51 százalékos többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Next Pharma vállalatban, és a megállapodás opciós lehetőséget biztosít a fennmaradó 49 százalék jövőbeni megszerzésére is.
A megállapodás aláírását követően a vállalat új neve „Gedeon Richter do Brasil Importadora, Exportadora e Distribuidora S.A.” lesz.
A Next Pharma fő üzleti profilja a nőgyógyászati termékvonalhoz tartozó készítményeknek brazíliai törzskönyvezése és e termékek értékesítését és promócióját támogató hálózat kiépítése lesz.
Ez a fontos ügylet a Richter földrajzi lefedettségének növelésére tett újabb stratégiai lépésnek tekinthető azáltal, hogy közvetlen jelenlétet biztosít Brazíliában, a világ egyik leggyorsabban növekvő gyógyszerpiacán – közölte a Richter.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom, MTI
Magyar emlékek a nagyvilágban - Idősebb Antall József emléktáblája - Varsó - Lengyelország
1939 szeptemberében kitört a második világháború, amelynek Lengyelország volt az első áldozata. Civilek, majd katonák menekültek át nagy számban Magyarországra, ahol együttérzéssel és barátsággal fogadták a földönfutókat.
Budapest nem adta ki Németországnak a lengyel hadsereg tagjait, akik számára a Délnyugat-Dunántúlon állítottak fel táborokat, lehetővé téve, hogy innen mintegy ötvenezren eljussanak a nyugati szövetségesek támaszpontjaiig. A polgári menekültekre is gondot fordítottak, azokban az években Balatonbogláron működött Európa egyetlen lengyel gimnáziuma.
A százezernél jóval több menekült életének és ellátásának megszervezését a magyar kormány id. Antall József (1896-1974) belügyminisztériumi tanácsosra bízta, aki – Varga Béla akkori balatonboglári plébánosra és számos más, lengyel barátságáról ismert személyre támaszkodva – rendkívüli energiával látott neki és oldotta meg feladatát.
Fia, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjáról elmondta, hogy igen erős szociális érzés és “különösebb gesztusok nélküli magyarságtudat" jellemezte. Humanizmusa megóvta a más népekkel szembeni gyűlölettől vagy megvetéstől – emlékezett rá ifjabb Antall József, kiemelve, milyen lelkesedéssel fogadta és látta el apja lengyelekkel kapcsolatos feladatait.
A németek által elfoglalt országokban ennek híre ment. Franciák, hollandok, délszlávok, sőt szovjetek is menekültek Magyarországra, olyanok, akiknek sikerült megszökniük a fogolytáborokból. A németek nem is felejtették ezt el, az 1944-es megszállást követően a kormánybiztost a Gestapo több hónapon át őrizetben tartotta.
Számos megmentett lengyel a háború után is igyekezett tartani a kapcsolatot Antall Józseffel, 1990-ben pedig Varsó óvárosának tőszomszédságában kétnyelvű bronz emléktáblát avattak, megörökítve a lengyelek iránta érzett háláját és tiszteletét.
magyaremlek.nolblog
Ma gyújtjuk meg a harmadik - a rózsaszín gyertyát
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25.-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak.
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához, november 30.-hoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét - mely évízkeresztig, január 6.-ig tart - és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Ha mi hitetlenkedünk is, az Isten hű marad
Genda Árpád Szabolcs írta - Pettyénből - Partium
Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. (Zsolt. 145,8)
A Zsoltárok könyvének 145. része műfaját tekintve himnusz, melyben három bevezető és három főrész található. A középső főrész – a nyolcadik vers – arról tesz bizonyságot, hogy az Úr irgalmához és kegyelméhez képest míly kicsi a Mindenható haragja.
Az Úr irgalmáról, könyörületességéről és kegyelméről szóló bizonyságtétel a Szentírás egyik leggyakrabban előforduló aranymondása, melyben az a legörvendetesebb dolog, hogyha mi hitetlenkedünk is, az Isten hű marad.
Istenünk irgalma és kegyelme által megtartatott a bálványozás szörnyű bűnébe eső, vándorló Izrael java része (2Mózes 34,6), Dávid Király (Zsolt 30,6), a 145. zsoltár szerzője, és Isten Krisztusban testet öltött szeretete miatt mi is átélhetjük a megváltás, a gyermekként való visszafogadtatás örömét.
Adjunk hálát a késedelmes haragú, de nagy irgalmú Istennek és köszönjük meg Neki azt a szeretetet, melyről Krisztus testet öltésében, megkeresésünk és megtaláltatásunk csodájában bizonyságot tett. Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Gyurta Dániel megszerezte a második aranyérmét is Dániában a Rövidpályás Európa Bajnokságon!
Gyurta Dániel - 200 méteres mellúszás - aranyérem
Gratulálunk Dani az újabb óriási sikeredhez! Büszke Rád az egész nemzet!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Muravidéki disznóvágás télen – még élő hagyomány - Délvidék
A disznóvágás különlegessége az úgynevezett vágott zsír, amelyhez a szalonnát ablázzák, kihűtik, majd ledarálják, utána jól megsózzák és alaposan „kidagasztják”, majd vindőbe kerül.
A hideg téli napok egyik elmaradhatatlan hagyományos családi ünnepe a Muravidéken is a disznóvágás. Igaz, ma már egyre ritkábban nevelnek otthon állatot, de a disznóvágást a parasztgazdáknál vásárolt sertéssel – és ma már egyre kevésbé ragaszkodva az évszázados hagyományokhoz – a legtöbb helyen mégis megtartják.
Ahogy egykor, úgy ma is összegyűlik ez alkalomból a család, szinte az egész rokonság, az elvégzett nehéz munka után pedig az asztalra finom húsfélék kerülnek: a frissen sült „első hús”, a resztelt máj, a véres és a hajdinakásás hurka, a pecsenye, és persze a bujtarépa, (egytálétel savanyított kerekrépából és csontos húsból, köleskásával sűrítve).
Az igazi disznóvágásoknak a Muravidéken még egy fontos jellemzője a szalmával pörzsölés. A leszúrt sertést szalmával betakarják, meggyújtják, és addig perzselik, amíg a bőre mindenhol szép világosbarna nem lesz. A disznót ezután megtisztítják, lekaparják, feldarabolják. A frissen perzselt bőr, a „bürke” valódi ínyencség.
Még igencsak csípős a hajnal, amikor a férfiak összegyűlnek. Egy kupica finom pálinka, egy-két vicc, majd a böllér – e tájon mészáros – előszedi a disznóöléshez szükséges kellékeket, késeket, bárdokat, aztán elkezdődik a munka. A disznó leszúrása után a háziasszony felfogja a vért, kihűlésig kevergeti, majd hidegre helyezi addig, míg fel nem használják a hurka készítéséhez. Addig a férfiak – legalább négyen-öten szoktak segíteni – elkezdik a disznó pörzsölését. Majd – miután a gyerekek is meglovagolták – a megtisztított disznót „sráglán” az emberek bontópadra emelik, vagy Y alakú lábakra felakasztják, s a hentes felvágja a sertés hasát. Gondosan kiszedi a beleket, a szívet, a májat, a tüdőt, s megvizsgálja a szalonnaréteget. A megfelelő vastagságért dicséret jár a háziasszonynak, amiért jól felhizlalta a disznaját.
Míg kint tart a disznó feldolgozása, a konyhában már gőzölögtek a finom ételek, vacsorára mindenképpen elkészül hurka is.
Néhány szó még a szalonnáról: A szalonnát a Muravidéken többféleképpen felhasználják. Különlegesség az úgynevezett vágott zsír, melyhez a szalonnát ablázzák (abálják), azaz megfőzik, kihűtik, majd húsdarálón ledarálják. Utána jól megsózzák és alaposan „kidagasztják”, majd vindőbe (zsírosbödön) vagy más zárható edénybe kerül. Kényérre kenve, vöröshagymával a vidék egyik eredeti különlegessége. A friss szalonnából továbbá finom „tepertüt” is sütnek. A Muravidéken a disznósajt – a prezbors, a szó a német presswurst kifejezésből ered – készítése is hagyomány, a kitisztított gyomorba paprikás lében elkészített pörzsölt „bürke” és „a fejről minden” belekerült. Felfüstölik, hasonlóan a sonkához, oldalashoz.
A fárasztó disznóvágási napon bő ebéd, este pedig disznótoros vacsora várja a rokonságot. Ma eredeti, hagyományos, szalmával pörzsöléses, disznósajtos disznóvágást csak igen ritkán tartanak. De hogy a szokás ne merüljön feledésbe, a hagyományőrző egyesületek – mint társas rendezvényt – sok helyen megszervezik, így a hajdani családi ünnep mára inkább közösségi eseménnyé vált. De a hagyomány ezáltal mégis tovább él.
Szolarics Nagy Klára
Népújság
Ghymes együttes (Felvidék) - Éghymese - Bárka - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=Y7CxgM_kVRU
Dalszöveg
Áradó Duna hátán
dinnyehéjből font bárkán
indul ember-kölyke pár
ember-kölyke pár
Szembenézlek hallgasd el
annyit mégis mondjál el
megmaradsz-e, enni kell
hogyha bírni kell
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s gyakran hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
annyit én is megmondtam
látsz még élve s látsz holtan
nem merem a többit még
tudni mindenképp
együtt alszunk, egy álom
a világod s a világom
annyi út van, mehetnénk
az egész világon
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s gyakran hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
(instrumentális)
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s ritkán hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani - rövid lapszemle
Tőkéczki László szerint a magyar politikai elit sosem, még gondolatban sem jutott olyan mély szintre, hogy a zsidó származásúakkal szemben felvetődhetett volna a fizikai megsemmisítés. Addig jutottak csak el, hogy a Trianon utáni harmadára zsugorodott országban, egy törvényben helyzetbe akarták hozni a négyszázezer magyar menekültet, s ezért nemzetiségi kvótákat szabtak meg, ami érintette a zsidóságot is.
Úgy beszélni róla, mint a náci tömeggyilkosságok előképéről egészen abszurd. A kormányzó úgy írt a honi zsidóságról: sokkal inkább kötődnek magyarsághoz, mint a nyilasok, akik, mint a Vasgárda, kiárusítanák az országot a náciknak.
Schmidt Mária úgy látja, szakítani kell azzal az egyes tankönyvek médiumok által sulykolt régi pártállami képpel, amely szerint a Horthy-rendszernél minden jobb volt. Káros tendencia, hogy hajlamos ez az irányzat dolgokat úgy számon kérni, mintha az akkori döntéshozók a mai ember tudásának, információinak a birtokában lettek volna. Ez az utólagos anakronisztikus számonkérés, felelősségre vonás márpedig abszurd. Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani.
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt: A becsület - végre tiszta, világos beszéd az erdélyi magyar politikai élet szégyenletes szereplőiről, vezetőiről
FIGYELEM - FONTOS!
Különösen erdélyi barátaink figyelmét hívjuk fel Bayer Zsolt legújabb írásárára.
Az erdélyi magyarságnak is szembe kell végre néznie azzal a gyalázattal, amit a "nevükben, és értük" művel saját korrupt, és áruló politikusi gárdája és annak holdudvara.
Amíg a romániai magyarság eltűri, hogy egy élősködő, a saját nemzete megmaradásának szent ügyét, népe politikai, gazdasági, kulturális érdekeit a saját "boldogulásuk" önös szempontjai oltárán, gazember vezetőik feláldozzák, addig ne is álmodjon senki autonómiáról, de még a magyarok számára élhető viszonyokról sem az elkövetkezőkben Romániában.
Amíg a romániai magyarság megtűri, és négyévente újraválasztja azokat politikusokat, politikai pártot, akik/amely a saját hatalmuk megtartása érdekében, bármilyen szélsőséges - illetve bármilyen színezetű román párttal - képesek "együttműködni", miközben a magyarországi nemzeti kormányzatot, a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort ellenségüknek tekintik, és aszerint is viszonyulnak hozzájuk, addig a romániai magyar nemzettest nem tesz mást, mint közreműködik saját maga erodálásában, végső soron felszámolásában - a románok nagy örömére!
Mint ismeretes: minden magyar, így minden helyi magyar nemzeti közösség számíthat a magyarországi nemzeti kormányzatra, annak széleskörű segítségére, a megmaradásuk és a jobb boldogulásuk érdekében. De azzal is mindenkinek tisztában kell lennie, hogy saját közösségének a vezetőit saját magának helyben kell megválasztania - azt sem a magyarországi kormányzat sem más, nem vállalhatja át. A romániai magyarság esetében sem.
Az a romániai magyarság saját felelőssége, ha rossz vezetőket tűr meg - és szégyene is egyben!
A mostanra kialakult romániai "magyar helyzetért" minden romániai magyarnak személyes felelőssége is van, de a helyzet "jobbrafordulásának" a kulcsa is a ő kezükben van!
Barátsággal: Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Volt egykoron Kézdivásárhelynek egy, az erdélyi Magyar Polgári Párt színeiben mandátumot nyert polgármestere. Rácz Károly a neve. 2008 és 2012 között viselte ezt a tisztséget, bár ez így nem egészen pontos. Történt ugyanis, hogy 2011. március 11-én, nemzeti ünnepünk előestéjén, amikor a Magyar Polgári Párt kongresszusára készülődött minden küldött Kézdivásárhelyre, s odavárták Kövér Lászlót is, nos, azon a napon a román korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Rácz Károly polgármestert. Letartóztatták, előzetesbe került. A korabeli hírek úgy szóltak, hogy a nyomozók „tetten érték” Rácz Károlyt, miközben éppen korrumpálódott, vesztegetett s vesztegették, és egyéb fertelmes bűnöket követett el.
Egy hónapig ült börtönben Rácz Károly, majd szabadlábon védekezve járta a bíróságokat két éven keresztül. Most, 2013. december 10-én szűkszavú híradás tudósít arról, hogy Rácz Károlyt BŰNCSELEKMÉNY HIÁNYÁBAN felmentették. Erre majd még visszatérünk – de lássuk dióhéjban, mi is történt ez alatt a két év alatt!
Mindenekelőtt az történt, hogy 2012-es letartóztatásának első pillanatától kezdve az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt egymással versengve gyalázták Rácz Károlyt. Őt soha, semmilyen körülmények között nem illette meg az ártatlanság vélelme. Másokat persze igen. Nemrég ítélték (nem jogerősen) négy év börtönre Nagy Zsoltot, az RMDSZ egykori miniszterét. Ennek kapcsán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszél, hogy Nagy Zsolt ügye az erdélyi magyarság Dreyfus-pere. Igen? Milyen érdekes hasonlat, történelmi párhuzam! De akkor minek nevezzük Rácz Károly ügyét?!
A szintén RMDSZ-es egykori államtitkárt, Markó Attilát szintúgy börtönbüntetésre ítélték. Az RMDSZ őérte utcai tüntetést szervezett. Rácz Károlyért ki fog tüntetni?
Amikor az idén megjelent a tusványosi táborban Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke, akkor az Erdélyi Magyar Néppárt farizeusai, élükön Toró T. Tiborral, megtapsolták és megünnepeltették őt – pedig Borboly szintúgy büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Rácz Károlyt mikor tapsoljátok meg, mikor ünneplitek, mi, gazemberek?
Persze jó, ha tudjuk, nem Rácz Károly becstelen, aljas meghurcolásával kezdődtek a bajok. Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, Antal Árpád már 2009. december 2-án, mindjárt a román nemzeti ünnep másnapján összefogott a városi tanácsban a román baloldali párt képviselőivel, hogy leválthassák a neki nem tetsző alpolgármestert, Bálint Józsefet, aki természetesen szintén a Magyar Polgári Párt tagja volt.
Az erdélyi magyar média éppúgy kussolt erről a gyalázatról, miképpen kussol most Rácz Károly felmentéséről.
Ez ugyanaz a média, amelynek gazemberei egymással versengve gyalázták Ráczot a letartóztatásakor, és előre kikiáltották bűnösnek. Most mind befogja a pofáját. És nincs bennük szégyenérzet, szemernyi sem.
És természetesen Antal Árpádban sincs. Miért is lenne? Hiszen ez az alak 2004-ben még a román szocdem párt, a PSD kampányfőnöke volt! Aztán kiírták a logójukra RMDSZ-esként, hogy „minden magyar számít”, és ennek jegyében tették tönkre Bálint Józsefet és persze Rácz Károlyt.
Ebbe a társaságba tartozik Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke, Kovászna megye tanácsának elnöke is. Ő volt az, aki Rácz Károly letartóztatásakor „Háromszék legnagyobb szégyenének” nevezte Ráczot. Ő volt az, aki már 2008-ban azzal kampányolt Rácz ellen, hogy ha ő nyer, akkor „fideszes cégek fogják megkaparintani és megdrágítani a székelyek ivóvizét”.
Maradt-e benned annyi becsület Tamás Sándor, hogy bocsánatot kérj Rácz Károlytól?
Nem, nem maradt. Hiszen miből is maradt volna…
Amúgy a már emlegetett Antal Árpád nemrégiben arról értekezett a román televízióban, hogy a székelyeket Mária Terézia telepítette le a Székelyföldön! És ilyenkor azon töpreng az ember, ez az alak alanyi jogon ennyire hülye, vagy pénzért?
S az is kiderült már, hogy a Rácz Károly elfogásához felhasznált „vállalkozó” szintúgy magyar, és a városban az RMDSZ embereként ismerik.
Ez a szégyen, hallod-e, Tamás Sándor! Ti vagytok a szégyen, mindannyian!
Rácz Károly pedig szobrot állított a Székely Hadosztály vezetőjének. Politikai karrierje odalett, házassága ráment két évig tartó meghurcolására, élete romokban hever. Az őt tönkretevő gazemberek, politikai kalandorok és gátlástalan karrieristák pedig mind-mind az erdélyi magyar politikai élet szereplői. Döntési helyzetben, mind a mai napig. Holott bottal kellene végigverni őket a magyarok lakta települések főutcáin.
De majd eljön annak is az ideje. Addig pedig: tisztelet Rácz Károlynak. Ő mentette meg a politikai és emberi becsület reményét.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Pontosan így igaz ez “nagy léptékben” is – a magyar nemzet más, mint a közeli, és távolabbi környezete, ezért több ezer éve megvetés a sorsa, és ármánykodások áldozata
"Jegyezd meg: mindenki bolond, aki nem olyan, mint a többi, aki más, aki nem úgy éli az életet, mint a többi mind."
Varju nemzetség – részlet
Kós Károly (1883-1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus