Még sokáig kell menetelniük a székelyeknek térben és időben, hogy az önrendelkezés bármilyen formáját elfogadja Románia és az Európai Unió. És akkor még csak formáról beszélünk, nem valódi tartalomról. Az autonómia mint „etnikai nacionalizmus” a románok szemében fenyegető szeparatizmus is, még a végén egész Erdély vérszemet kap.
A kisebbségi jogok makacs elutasítása számos uniós tagállam érdeke, olyan kényes kérdés, amelyről még vitatkozni sem illik, mert az egyéni, emberi jogok védelme hálásabb és veszélytelenebb téma, mint a közösségi jogok bolygatása. Az új világrend urainak törekvése éppen a teljes uniformizálás, a politikai, etnikai, vallási és főleg kereskedelmi határok „légiesítése”.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Az erdélyi születésű Angela Tocila úgy véli, Romániának csak akkor van szüksége Erdélyre, amikor erőforrásokat nyerhet belőle, vagy kulturális értékeivel büszkélkedhet. A blogger nem érzi magát Románia teljes jogú polgárának, a területi autonómiára pedig habozás nélkül igennel felel.
A román kormányzat, a vezető román politikusok és a helyi lapok többsége eddig ellentmondást nem tűrő módon a területi alapú székely autonómia ellen foglalt állást. A vasárnapi, 100-120 ezresre becsült menetelés nyílt üzenet volt számukra, és egyben jelzés is: a néhány tízezres megmozdulásokat követően ezt a kezdeményezést már nem lehet kézlegyintéssel elintézni. A hatóság ennek ellenére 15 ezres menetről ír, a Nemzeti Liberális Párt elnöke elfogadhatatlannak nevezi a menetet és annak célját, az egyik szociáldemokrata honatya pedig büntetőjogi feljelentést tett a szervezők ellen az alkotmányos rend megsértése miatt.
A két kiküldött román hírcsatorna tudósítói ezzel szemben már semlegesebb hangot ütöttek meg, az Adevarul liberális napilap cikke pedig kiemeli, bár nincs egységes uniós kisebbségi jogi szabályozás az autonómiaformákra, azok egymástól elkülönülve bizony normálisan működnek a kontinensen.
Autonómia: igen!
Az 53 kilométeres székely autonómiamenet nem csupán a román politikusok és médiumok ingerküszöbét lépte át. Egy román közíró, Angela Tocila, aki maga is Erdély szülöttje, kíméletlenül fogalmaz a „Kárpátokon túli Romániával” kapcsolatosan. Szavai szerint nem kívánja az országrész felsőbbrendűségét hirdetni, sem gyűlölködni. Viszont arra a kérdésre, hogy sok erdélyi román polgártársával egyetemben adna-e területi függetlenséget Székelyföldnek, „habozás, egy másodpercnyi gondolkodás nélkül” igennel válaszol.
A neves blogger honlapján megjelent írásában úgy véli, a Ceausescu-rendszerhez képest nincs változás a tekintetben, hogy Bukarest számára Erdély továbbra is csupán jövedelemforrás, sőt, a terület „nettó befizető”, ami azt jelenti, hogy többet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. Tocila szerint a kormányzat maximum a túléléshez elegendő pénzt osztja vissza a térségbe.
Ezenfelül a román médiumok csak akkor említik Erdélyt, „amikor Károly herceg ellátogat a szász házába, egy-egy fesztivál kapcsán, és november 1-jén, amikor az egész ország elcsodálkozik a világítás (halottak napja) alkalmából kivilágított temetőinken” – panaszolja. Hozzáteszi: Kolozsvár Emil Boc, Temesvár a városközpontot elfoglaló cigányok, Nagyszeben pedig maximum a kulturális fővárosi cím miatt létezik a románok számára. „Tetszik a hangsúlyunk, a pálinkánk, a füstölt áruink és a gulyásunk, ami nem éppen a mienk, hanem a magyaroké” – folytatja a blogger.
Kedves Románia, mit jelent számodra Erdély?
A közíró a gazdasági elszigetelés részeként tekint az erdélyi autópálya félbehagyására, mely bekapcsolta volna a nyugati vérkeringésbe Romániát és Erdélyt, és kárhoztatja az erdélyi szenátorokat, képviselőket, akik Bukarestbe érve már alig hallhatóan képviselik a terület érdekeit.
„Kedves Románia, mit jelent számodra Erdély, egy tejben gazdag tőgyön kívül? Miért van az, hogy amikor úgy jó neked, mi magyarok vagyunk, és akkor emlékezel arra, hogy mi mégiscsak románok vagyunk, amikor a magyarok azt kiabálják, hogy minket akarnak? Miért nincs benned erő és főleg akarat elismerni azt, hogy Erdély a téged életben tartó motor, mint egy létfontosságú cső, mely táplál, hogy tovább élhess?” – teszi fel a kérdést Tocila.
Szerinte nem egyértelmű, hogy az erdélyi románok teljes jogú állampolgárnak tekinthetik magukat, hiszen ahogy fogalmaz: „Románia, egy anyja által magára hagyott gyermekként érzem magam és szintén egy magára hagyott gyermekhez hasonlóan nem feledlek, de nem is tudok neked megbocsátani, hogy magamra hagytál a bajban, és csak akkor jutok az eszedbe, amikor szükséged van valamire.”
Gabay Balázs
MNO
...hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember.
Széchenyi István
A magyarok népi nyelve rendkívül kifejező és a dalaik ősibbek, szebbek, kifejezőbbek a mieinknél (briteknél). Sir Boyle Roche (1736-1807) - az ír alsóház tagja
Herder szerint nagy kincs a magyar nyelv. Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke. Johann Gottfried Herder (1744-1803) - német író és udvari lelkész
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok." Isaac Asimov (1920-1992) - scifi író
Nem lehet elég sokszor elmondani: először a saját sorokat kell összébb zárni, mint vasárnap. Minden erdélyi magyar pártnak, mozgalomnak kötelessége támogatni a mostanihoz hasonló kezdeményezéseket. Mert ekkor, és csakis ekkor létrejön a magyar nemzeti egység, és akkor a románok sem mondhatják, hogy forrófejű szeparatisták hőzöngenének az ország közepén.
Illetve mondhatják, de azzal csak nagyobb ellenállást váltanak ki… Mi, a magyar nemzet Erdélyen kívül élő tagjai mindig mellettetek leszünk, székely testvéreink, és ha a végén harmincan maradunk, akkor is számíthattok ránk. De bízzatok abban, hogy még nagyon sokáig milliószámra vagyunk és leszünk, nem pedig harmincan…
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Ezt a videót a baloldal szereplői, úgy, ahogy vannak, a kalapjuk mellé tűzhetik. A Demokratikus Koalíció korábban komoly összeget ajánlott fel egy ilyesfajta videóért cserébe. Aztán, csodák csodájára, megszületett a film. Mint kiderült, a Demokratikus Koalíció egyik tagja volt a producer.
Ő azt állítja, hogy az MSZP sporttagozatának alelnöke rendelte meg a művet. Az MSZP sporttagozatának alelnöke ezt tagadja, szerinte ő csak megkapta a filmet, bevitték hozzá. Egy másik szocialista politikus is látta a filmet, ő azt mondja, hogy oly nagy hatással voltak rá a képsorok, hogy azonmód feljelentést tett.
Ne dőljünk be ennek a védekezésnek. Az MSZP nem azért tett feljelentést, mert egy szemet szúróan hamis, ráadásul számukra azonosítottan baloldali forrásvidékű videót láttak, hanem választási csalás gyanúja miatt, tehát ők a hamisítványt igaznak akarták látni és láttatni.
Mai tudásunk szerint tisztázatlan, hogy milyen úton-módon, de a film eljutott az ellenzéki HVG.hu szerkesztőségébe is, ahol mindennemű vizsgálat nélkül címlapra tették, azt harsogva, hogy a klip egyértelműen bizonyítja: a Fidesz választási csalást követett el.
Aztán mindannyian megbuktak vele. A tényleges szereposztást és a felelősséget majd a nyomozás kiporciózza. Ha nem sikerül, az sem baj, az eddig megismert tények bőségesen elegendőek ahhoz, hogy ezt a kriminális akciót a baloldal ne tudja lemosni magáról.
Csermely Péter
Magyar Nemzet
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nyáron hagyta abba Angela Merkel német kancellár és több más vezető külföldi politikus telefonjának a lehallgatását – az után vetett véget ennek, hogy a kémprogram létezéséről tudomást szerzett a Fehér Ház – írja hétfőn internetes kiadásában a The Wall Street Journal című amerikai napilap amerikai illetékesekre hivatkozva. Az USA jelenleg is folytat megfigyeléseket, de azt nem mondja meg, ki ellen irányul e tevékenysége.
Az újság emlékeztet arra, hogy az amerikai és a brit sajtó nyáron rántotta le a leplet a NSA titkos lehallgatási programjáról az ügynökség volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott információk alapján. A Fehér Ház ezután vizsgálatot indított, amely során fény derült arra, hogy az NSA mintegy 35 külföldi vezető politikus telefonbeszélgetéseit figyelte. Miután ez tudomására jutott, a Fehér Ház leállította egyes politikai vezetők, köztük Angela Merkel telefonjának a lehallgatását – írja a The Wall Street Journal.
A lap szerint az amerikai illetékesek beszámolóiból arra lehet következtetni, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése óta, öt éven át nem tudott arról, hogy az NSA lehallgatja a világ vezetőinek telefonjait is. Az ügynökség olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot.
Barack Obama hagyta jóvá a hírszerző tevékenység tágabb értelemben vett „prioritásait”, de az NSA szintjén, az elnök tudomása nélkül hozták meg a konkrét döntéseket az ilyesfajta megfigyelésekről, és ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt van.
Még sincs vége?
A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy az amerikai kormányzat a nyári leleplezés után nem állította le az összes, külföldi politikai vezetőket érintő lehallgatási programot, mivel egyesek közülük hasznos információkhoz juttatják az Egyesült Államokat. Vasárnapig nem derült fény arra, hogy hány lehallgatásnak vetettek véget és kik azok a külföldi vezetők, akiket mindmáig figyel az NSA – írja az amerikai napilap.
MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom