Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy
"Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk."
Kodály Zoltán (1882-1967) - háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja
Az IMF hitel árát a magyar családok fizették - Fidesz reagálása Bajnai Gondon vádaskodására - rövid összefoglaló
Bajnai Gordon szerint az IMF hitel határidő előtti visszafizetése csak sikerpropaganda, és 14 milliárdba kerül, mert drágább hitellel váltják ki.
Fidesz: Az IMF-hitel árát a magyar családok fizették. A nyugdíjasoknak egyhavi nyugdíjába, a pedagógusoknak és a köztisztviselőknek egyhavi bérükbe.
A bukott baloldal csökkentette a családtámogatásokat, elvette a három éves gyest, elvette a családi pótlékot sokezer családtól, emelte a rezsit, leépítette a gázártámogatást és csökkentette a táppénz mértékét.
Erről Bajnai nem szívesen beszél, mert gazdasági miniszterként és kormányfőként is szolgai módon végrehajtotta az IMF kéréseit.
Bajnai Gordon semmit nem változott. Ha tehetné, ma is ugyanúgy felvenné az IMF-hitelt, ugyanúgy elvenné az egyhavi nyugdíjat, az egyhavi bért, amit korábban is elvett.
Bajnai Gordon a mai napig nem tanulta meg, hogy az IMF-hitel azért nagyon drága, mert a családok fizetik meg és elviselhetetlen terhet ró a társadalomra.
Ezért az IMF-hitelt nem felvenni kell, hanem szabadulni tőle, és ezt a Fidesz-kormány meg is teszi.
Bajnaiék ebbe a veszélyes gazdaságpolitikába buktak bele, mert mindenki érezte a kormányzásuk árát. A baloldali kormányok 2200 milliárd forint hitelt vettek fel.
Ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány- Bajnai–kormány minden munkában töltött napja milliárdos adósságot jelentett Magyarországnak.
Éppen ezért méltatlan, hogy ugyanez a Bajnai Gordon továbbra is a kormányt hibáztatja, és támadja, amiért meg akar szabadulni az IMF-hiteltől - egyébként ezzel ismét a Nemzetközi Valutaalap érdekeit védi.
Patrióta Európa Mozgalom
Jog a vokshoz
Történelmi mérföldkő volt a tegnapi nap. Megkezdődött a kettős állampolgárok regisztrálása a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokra. Naptárba kívánkozó, kivételes esemény. Egész pontosan azok számbavétele kezdődött meg, akiknek nincs állandó magyarországi lakóhelyük, ám regisztrálni, majd voksolni szeretnének, hiszen erre immáron törvényes lehetőségük van.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Népszerű kereszténység
Az utóbbi hetekben elsikkadt a művi média-hullámverések, politikai pankrációk közepette egy egész világra kiterjedő közvélemény-kutatás. A Nielsen piackutató intézet globális felmérése szerint a családot, a vallást, az iskolázottságot tekintik az emberek a legfontosabbnak az életükben. Hát mégsem vagyunk annyira cinikusak, hipnotizálhatók minden morális értékkel szemben? A jelek szerint egyáltalán nem. Ez azt jelenti: hiába dobnak ki rengeteg pénzt az ablakon az emberiség rosszabb belátásra térítésére a hatalom és vagyon globalista világuralmi potentátjai.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Most a fenntartható gazdasági növekedésre koncentrálunk
Varga Mihály: Strukturális reformokra nincs szükség, a nagyobb területeken – például az egészségügy, az oktatás vagy éppen az önkormányzatok esetében – pont azok lezárása valósul meg. A gazdaságpolitikában pedig – függetlenül az országgyűlési választásoktól – stratégiai változások nem lesznek. Most a fenntartható gazdasági növekedésre koncentrálunk.
Részlet a Magyar Hírlap interjújából
Csillagkapu
„Az elitek önmagukkal és a hatalommal vannak elfoglalva, miközben a nyomorúság egyre nagyobb.” Jó mondat, nem? Keresik a gazdáját? Radikális balon vagy jobbon? Már, ha még egyáltalán van értelme kihasznált és élősködő megítélésében útjelző táblát tenni Magyarországon.
Nos, tévednek. De segítek egy másik idézettel: „A reformer nem menekül, a reformer szembenéz.” Képzeljenek hozzá megfelelő felhorkanó hanghordozást, pszichopata hanglejtést. Hát persze, hogy ő az. A jó Fletó, aki most óriásplakátról vigyorog országszerte az arcunkba.
... De kérem, gondolják végig, hogy most azok hirdetnek összefogást a köztársaságért, akik anno nemcsak a republikánus eszmét, hanem mindent lenyúltak, még azt is, ami le volt betonozva.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Szellemvárosok
Detroit csődjéről mindenki hallott. De azért nézzünk kissé a felszín mögé. Ugyanis nem az a lényeg, hogy Detroit csődöt jelentett, hanem az, hogy miért, és hogy mely városok járnak még ugyanebben a cipőben. Az Egyesült Államokban ma százötven város van csődben, illetve csődközeli helyzetben. És megdöbbentő módon a legfejlettebb, vagyis New York állam küszködik a legtöbb problémával. Ebben az államban húsz város áll a csőd szélén, míg Alabamában egy, Dél-Dakotában pedig egy sem (a Heti Válasz szíves közlése).
Nos, a kelet-közép-európai rendszerváltások egyik szimbóluma az egykor volt „szocialista nagyipar” fellegvárainak hanyatlása, slumosodása, tönkremenetele volt. Nálunk, Magyarországon ilyen szimbólummá vált Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Salgótarján, Komló, Tatabánya, Dorog, Tiszaújváros - és a sort még hosszan lehetne folytatni. (Miskolc pedig azóta többé-kevésbé kezd magára találni.)
És éppen a rendszerváltás óta hallgatjuk a liberális mantrát arról, hogy éppen ezen települések tragédiája bizonyítja az előző rendszer életképtelenségét, az állam alkalmatlanságát, s e negatív bizonyítékok támasztják alá a privatizáció-liberalizáció- dereguláció szentháromságának mindenhatóságát, szükségszerűségét, valamint a tőke mindenek feletti primátusát.
A szocializmusnak nevezett rendszer életképtelenségét és erkölcstelenségét illetően nincs is semmi vita. De azt a kérdést azért csak fel kell tennünk Detroit, Buffalo, Hartford, Cleveland, Albany és Atlantic City kapcsán, hogy akkor most mi is az aktuális vallás a liberalizmus, neoliberalizmus és a globális tőkés társadalom sivár partjainál.
Csak fel kell tenni a kérdést előbb-utóbb, hogy meddig tartható ez így fenn, és meddig fogják elhitetni magukról ennek a rendszernek az apostolai, hogy világuk a létező világok legjobbika.
Mi a fenét tudnak mondani a globális tőkés társadalom Panglossai Detroit üres, néptelen utcáin? Ott, ahonnét elmenekült a képzett, fehér középosztály, és maradtak a képzetlen, lumpenproli feketék és hispanók... Ahol az üres, kirabolt, felégetett házak csontvázai között Mad Max világa kutat a sitt- és szeméthalmokban, ahol üres tekintetű fekete gyerekek szúrják magukba a megváltás illúzióját, ahol vastag, zsíros, gyilkos szemetet fúj a szél. A globalizáció és a tőkés világgazdaság szemetét.
Hol vannak most az „ennél nincsen jobb” apostolai, az „ortodoxia” képviselői és az „unortodoxia” cinikus kiröhögői?
Hol vannak a piac szentségében hívők? Hol vannak azok, akik szerint a piac mindent megold, és a piac a megoldás mindenre?
Hová lettek a bankok feltétlen és alázatos szolgái, a neoliberális gazdaságpolitika prófétái?
És hová lettek Detroit autógyárai és kohói? Hová lett a Szarvasvadász orosz bevándorlóinak ipari világa? Hol van most a Flashdance hegesztőlánya, a nagy amerikai álom egyik utolsó idolja?
Nahát-nahát! Esetleg kiderül lassan, hogy nem csak Ózd Hétes telepről nincsen út sehová? Hogy a Hétes telep fellelhető a detroiti külvárosokban is? Sőt, a detroiti downtownban is, ahonnét szintúgy elmenekült már mindenki és minden, és esténként a kilátástalanság tüzei mellett rothad tovább a globalizáció...
Most majd Detroit, Flint, Hartford, Cleveland, Albany és Atlantic City melósainak, prolijainak is el fogja valaki mesélni, hogy szíveskedjenek innovatívabbak, kreatívabbak, mozgékonyabbak lenni, és legyenek szívesek rohangáljanak tovább őfelsége a tőke után?
Már a nagy New Orleans-i hurrikán utáni szabad rablás, a percek alatt kialakuló középkori állapotok megmutatták, hogy az amerikai társadalom széthullóban van. De akkor még sokan legyintettek, ah, New Orleans, fekete gettó, eh, kit érdekel! Hát most a gazdag és fehér és protestáns keleti partot is utolérte a végzet. A pusztulás. A semmi. A teljes csőd.
Mert nem Detroit ment csődbe. Hanem a neoliberalizmus és a globalizáció.
És mindezért egyszer valakik felelni fognak. Mert nem a fekete gettók fognak fellázadni. Hanem az élet maga. És bosszút fog állni mindenért. Erre készüljetek.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Kottatár készül a szentegyházi Gyermekfilharmónia által játszott művekből
Kottatárat ad ki az erdélyi szentegyházi Gyermekfilharmónia azokból a művekből, amelyeket az elmúlt 31 évben játszott az együttes.
Az anyag rendszerezése négy évvel ezelőtt kezdődött el, összegyűjtötték a régi zenekari kéziratokat, így összesen 160 zenekari feldolgozást rendszereznek öt füzetbe, amelyek karácsonyi énekeket, 1848-as dalokat és katonaénekeket, magyar népdalfeldogozásokat, más népek dalait, valamint klasszikus közkedvelt műveket tartalmaznak .
Haáz Sándor, a Gyermekfilharmónia alapítója és vezetője elmondta, hogy várhatóan már szeptemberben kaphatók lesznek a csíkszeredai és székelyudvarhelyi könyvüzletekben a kottatárak. A kiadványok megjelentetése segíti a filharmónia működését is, hiszen a gyerekek immár nyomtatott kottákból tanulhatnak.
A gyermekénekkarból és zenekarból álló intézmény 1982-ben alakult.
A koncerteken általában székely népviseletbe öltözve lép fel a száztagú énekkar és a mintegy negyven tagot számláló zenekar.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, erdely.ma
Miért ne lenne sáros a cipő, ha úton járok?
"Megboldogult nagyapám annak idején azt mondta, hogy ha egy százkilós disznyót az ember levág, abból nem lesz száz kiló kolbász. Tíz lefutásból nem lehet tíz gólt rúgni. A kudarcot nem úgy kell megélni, mint valami szörnyűséget, hanem mint az élet velejáróját. Miért ne lenne sáros a cipő, ha úton járok? Ugyanígy ha az ember bármit fölvállal, nemcsak sikerélmény éri, nemcsak pozitív dolgok. Ez vele jár." Böjte Csaba
Bory-vár - Székesfehérvár - Dunántúl
A Bory-vár egy különleges épületcsoport, amelyet Bory Jenő (1879–1959) építész, szobrász épített és díszített Székesfehérvárott. 1923-tól az építész haláláig épült. Ma múzeum.
Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona (mindketten Székely Bertalan-tanítványok), Klára leánya (Glatz-tanítvány) képei és szobrai mellett a következők alkotásaival találkozhatunk a várban: Székely Bertalan, Karlovszky Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár, Csók István, László Fülöp, Márk Lajos, Bosznay István, Szüle Péter, Márton Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Haranghy Jenő, Fadrusz János, Zala György, Stróbl Alajos, Ligeti Miklós, Dankó János stb. A Bory-vár „kivonatos” tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.
Bory a váron kívül az ikervári Batthyány-szobor, az eszterházai Haydn-emlékmű, a kaposvári Madonna, számos síremlék és hősi szobor alkotója.