Balassagyarmat – Civitas Fortissima - Legbátrabb Város
Palócország fővárosa - Balassagyarmat – Északi-középhegység
Trianon ide, Trianon oda a gyarmatikat kiverték az országból, a fogukat a magyar városra fenő cseheket, mint a kutyát!
Balassagyarmat – Civitas Fortissima – Legbátrabb Város Balassagyarmat város Nógrád megyében, az Ipoly folyó bal partján, határátkelőhely Felvidék felé.
A Balassagyarmati járás központja. A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott.
A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokat.
Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén. 1919-ben (január 29-én) a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek -a mi szószerint kifejezi a történteket.
Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla.
Patrióta Európa Mozgalom
2020. February 04. 00:00
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József - Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
A gimnázium épülete 1914 és 1915 között épült Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban.
A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok, míg fölötte két emeletnyi magasan a Díszterem található.
Az 1910-es évek első felében Vágó hajdani mestere, Lechner Ödön munkatársaként dolgozott egészen annak 1914-es haláláig.
Vágó nem csupán munkatársként segítette az idős, erre az időszakra a nagy megbízásokból méltatlanul kizárt mestert: lakást szerzett neki a Gutenberg-otthonban
2020. February 03. 00:00
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak. A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén.
Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.
Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.
Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.
Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát.
Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.
Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.
Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került.
Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása.
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.
A kancák marmagassága bottal 163-179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 03. 00:00
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Február 3 a kultuszban, névadásban, népszokásokban, az oly népszerű legendás Szent Balázs napja.
A hagyomány szerint örmény volt a kis-ázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából.
A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt: az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki.
Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.
Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek.
Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája is.
A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mormolta.
Ez volt a balázsolás.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
2020. February 02. 00:00
Nagy László saját versét mondja - Adjon az Isten - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓ-ra! https://www.youtube.com/watch?v=evruMWPRWcI Adjon az Isten "Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet - nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem."
2020. January 31. 00:00
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Az eredeti épület a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon áll.
A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés törölte, I. Ferenc József király támogatásával a 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, amellyel rehabilitálták a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték a szabadságharcosok hamvainak hazaszállítását.
Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor.
2020. January 29. 00:00
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Az eredeti épület a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon áll.
A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés törölte, I. Ferenc József király támogatásával a 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, amellyel rehabilitálták a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték a szabadságharcosok hamvainak hazaszállítását.
Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor.
2020. January 29. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
Igaz az Aranycsapatnak nem lett világbajnok az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, de így is bekerült a sporttörténelembe.
Puskás Ferenc nevét a mai napig világszerte ismerik. A többszörös gólkirály pályafutása alatt csak két mezben játszott.
Magyarországon a futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az ‘56-os forradalom és szabadságharc után azonban Spanyolországba költözött, ahol kilenc éven át volt a Real Madrid játékosa.
Portrészobrát Spanyolországban, a Real Madrid 2005-ben átadott edzőközpontjában avatták fel.
Az embermagasságú gránit oszlopon elhelyezett alkotás a főbejáratnál áll.
2020. January 29. 00:00
Orosz István (Kecskemét, 1951) grafikusművész plakátjaiból
Orosz István (Kecskemét, 1951) grafikusművész plakátjaiból
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációs film-rendező, író. Apja Orosz László irodalomtörténész. Felesége Keresztes Dóra, grafikusművész, animációs film-rendező.
A Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975-ben. A hetvenes évek második felében díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban, illetve a Kecskemétfilm műtermeiben.
Önálló grafikai lapjait, gyakran archaizáló formai elemek, művészettörténeti utalások, stílusidézetek, illetve játékos önreflexiók rokonítják a posztmodern irányzatokkal.
Az olykor anakronisztikus hatású, régi korokat idéző látványvilág egyfajta szándékolt kívülállásra, az időben történő emigrációra is utal. Sok munkáján jelennek meg természettudományos, főképp a geometria és az optika köréből választott témák. Szívesen kísérletezik a téri illúziókeltés megjelenítésére kifejlesztett perspektivikus ábrázolás túlzásaival, valamint az anamorfózis technikájának megújításával, melynek során úgy torzít el képeket, hogy csak bizonyos nézőpontokból, illetve tükröződő felületek közbeiktatása révén kapjon értelmet a kép.
A kettős jelentésű munkák, optikai illúziók, geometriai paradoxonok és anamorfózisok elméletével, történetével és filozófiájával is foglalkozik, több publikációja is megjelent ebben a témában. Autonóm művészeti tevékenysége mellett alkalmazott grafikával pályája kezdete óta foglalkozik. Munkáival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon, filmfesztiválokon és elméleti szimpóziumokon.
Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.
2002-ben az Iparművészeti Egyetemen habilitált mesteri diplomát kapott. 2004 és 2014 közt a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanára volt, nevéhez fűződik a Tervezőgrafikai Tanszék megalapítása.
Szépirodalommal is foglalkozik, több verses- , novellás- és esszékötet mellett Sakkparti a szigeten címmel egy regénye is megjelent.
1984 óta használja az Odüsszeiából kölcsönzött Utisz (ógörögül "ουτις,", vagy "OYTIΣ") művésznevet is, amelyet előtte ugyancsak álnévként Odüsszeusz használt a küklopsz elleni affér alkalmából, mely köztudottan a szörny szeme világába került. A jelképes, ironikus név értelmében Orosz művészete egyfajta támadás a szem ellen.
Az ő alkotása a nemzetközi hírűvé vált Tovariscsi, konyec c. rendszerváltó plakát.
2020. January 26. 00:00
Szemadám György (1947) festőművész madaras képeiből
Szemadám György (1947) festőművész madaras képeiből
Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészeti író és filmrendező, érdemes művész. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti tagozatának tagja (2004).
Fiatal éveiben érdekelte az ornitológia, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint madárgyűrűzési jogosultsággal is rendelkezett. 1967 és 1975 között a Fővárosi Állat- és Növénykertben a nagyragadozók ápolójaként, majd főápolójaként tevékenykedett.
1979-től gyermekek és felnőttek részvételével vezetett képzőművészeti köröket és alkotótáborokat, tartott egyéb képzőművészeti foglalkozásokat, elmegyógyintézetekben végzett művészetterápiás munkát, családsegítő központokban pedig hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok kreatív foglalkoztatását vezette. 1982-1993 között a Magyar Nemzeti Galériában működő GYIK (Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti) Műhely tanára, 1988-tól vezetője.
1992-1993-ban a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársaként, 1998-2001 közt elnökségi tagjaként működött. 1997-1999 közt a Magyar Televízió Vizuális Művészetek Szerkesztőségének főszerkesztője volt.
Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. Az 1960-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő avantgárd fiatalok egyik vezető egyénisége.
Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok.
Az 1980-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben részben megmarad korábbi tematikáinál.
Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.
A Boldogasszony című, egyik legsikeresebb csoportos vándorkiállítás résztvevője, e kiállítás elindult 2010. március 4-én Makovecz Imre megnyitó beszédével a budapesti Forrás Galériából, bejárta Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia számos városát mintegy erősítve a magyarság összetartozás érzését.
1969 óta kiállító művész, 1969 és 2011 közt 49 kiállítása volt itthon és külföldön. Mint művészeti író is kitűnik művészeti kritikáival, esszéivel, művelődéstörténeti, művészettörténeti és művészetelméleti köteteivel. A filmes szakmában is értékek alkotója. Az irodalmi és művészeti élet társulatainak aktív részvevője, gyakran vezető egyénisége.
2020. January 25. 00:00