Jakobey Károly (1826 - 1891) festőművész képeiből
Jakobey Károly (1826 - 1891) festőművész képeiből - II. album
Az Első Magyar Festészeti Akadémián tanult Marastoni Jakab keze alatt, majd 1845-ben a bécsi akadémiára ment, ezután pedig F. Waldmüller szabadiskolájába járt.
1850 körül költözött Pestre, a Pesti Műegylet tárlatain rendszeresen szerepelt alkotásaival. Munkái között megtalálhatóak történelmi arcképek, megrendelésre készített portrék, állatábrázolások, allegorikus- és tájképek, csendéletek, valamint népies és humoros-anekdotikus művek.
Számtalan oltár- és falképet készített egyházi megrendelésre, ami tovább öregbítette hírnevét.
Egyik alapító tagja volt az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak egészen haláláig. Jelentősebb portréi: a szabadságharcban részt vett Muraközy J. honvéd (1850), Nagy Ignác író (1854), Liszt Ferenc (1859), gróf Széchenyi István (1860) és gróf Károlyi Lajos (1864) arcképe. Romantikus táj híddal, Tájkép romokkal című képeit, valamint felesége (a későbbi Lotz Károlyné) arcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
2020. January 01. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.
Az Ercsihez tartozó Sinatelepen született. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskolába Kalocsára, a jezsuitákhoz járt.
1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, amelynek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre.
Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lett.
1956-ban elhagyta az országot. Először Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított.
1966-ban az USA-ba ment, ott elkezdett foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával.
1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban. Hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. E mellett, a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékét vezette.
1997-ben mutatkozott be fő műve, a Marsjáró. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amelyet bejárt.
Hat robotikai szabadalom és több mint negyven újítás fűződik a nevéhez. Százhetven tudományos cikk szerzője, több könyv szerzője és társszerzője, több tucat tudományos konferencia előadója.
2010. március 20-án ő vette át a külföldön élő magyarok nevében a Magyar Örökség-díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.
2019. December 30. 00:00
A nagyhatalmak és kis népek viszonya is éppen ilyen
A nagyhatalmak és kis népek viszonya is éppen ilyen
Lépett már hangyabolyba? A maga számára nem jelent sokat. Csupán egy elhibázott lépés. Mindössze valami puha a lába alatt, amit a következő másodpercben már el is felejt, ahogy halad tovább a maga útján. De a hangyák, azok nem tudják elfelejteni. Az ő számukra egy világ dőlt össze
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2019. December 30. 00:00
A szeretet gyümölcse a szolgálat
A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcs a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a szolgálat" Kalkuttai Boldog Teréz (1910-1997) - Nobel-békedíjas római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója
2019. December 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA

Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
A XX. században számos magyar próbált szerencsét az amerikai filmgyártás álomvárosában. A legenda szerint az egyik, természetesen ugyancsak magyar filmmogul, irodájának ajtajára kiragasztott feliraton figyelmeztette honfitársait: nem elég, hogy magyarok, tehetségesnek is kell lenniük.
Mint arról Hollywood története tanúskodik, ebben sem volt hiány. Számos magyar születésű vagy származású színész, rendező, operatőr, zeneszerző és a szakma sok más művelője járult hozzá a maga tudásával és talentumával az amerikai film diadalútjához.
1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától.
A filmszínészek sora Lugosi Bélától Tony Curtisig terjed, az operatőrök közül kiemelkedik Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők skáláját olyan nevek gazdagítják, mint George Cukor, Kertész Mihály (Michael Curtiz) vagy Pál György (George Pal), a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas megteremtője.
Számos producert is jegyez a krónika, a közelmúltban elhunyt Andrew Vajnájától visszafelé, egészen Joe Pasternakig. Adolph Zukor volt a Paramount birodalom megalapítója, legnagyobb hollywoodi filmzene-szerzőként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst tartja számon a szakma.
William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried Vilmosként (1879-1952) a hegyaljai Tolcsván látta meg a napvilágot, és még gyermekként került ki Amerikába, mindenek előtt filmgyártóként, stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép krónikájába.
1927-ben a Fox stúdióban készült Hetedik mennyország című alkotásnak ez volt a nyitómondata: “Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk".
Ez a gondolat ékesíti - angol és magyar nyelven - azt a reprezentatív kivitelű, Herenden készült porcelán emléktáblát is, amelyet a Fox filmgyár nagyvetítőjének falán helyeztek el az alapító tiszteletére.
2019. December 30. 00:00
Seneca a hazáról

Seneca a hazáról
"Senki sem azért szereti hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé."
Lucius Annaeus Seneca (Kr. előtt 4- Kr u. 65) - római sztoikus filozófus, drámaíró
2019. December 30. 00:00
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról - a költő mondja el világhírű versét
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról - a költő mondja el világhírű versét
kattints a videóra!
https://www.youtube.com/watch?v=HoMuzEY7Wa4
A teljes vers:
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
nemcsak a füst-sötéten
lobogó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal morse-jében,
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös!
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan
pattogtatott "vigyázz!"-ban,
"tűz!"-ben, a dobolásban,
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
nemcsak a titkon
félignyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
a száj elé hulltan
pisszt jelző ujjban,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
kimeredt szembogárban,
ott zsarnokság van
nemcsak a talpraálltan
harsogott éljenekben,
hurráhkban, énekekben,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
kürtben, az operában,
épp oly hazug-harsányan
zengő szoborkövekben,
színekben, képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;
nemcsak az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
s abban,
megállt a kapualjban;
hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves;
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szó-mámorában,
mint légy a borban,
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
mert szépnek csak azt véled
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
tányérban és pohárban,
az van az orrban, szájban,
hidegben és homályban,
szabadban és szobádban,
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a Tejút is már más:
határsáv, hol a fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
a nyüzsgő égi sátor:
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
a papból, kinek gyónol,
a prédikációból,
templom, parlament, kínpad:
megannyi színpad;
húnyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék;
vonat kereke, hallod,
rab vagy, rab, erre kattog;
hegyen és tenger mellett
be ezt lehelled;
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
a szív-hökkenésben;
a nyugalomban,
e bilincs-unalomban,
a zápor zuhogásban,
az égigérő rácsban,
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába,
beivódik, evődik
velődig;
eszmélnél, de eszme
csak övé jut eszedbe,
néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,
mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn, a háznál,
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,
hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben,
s feszengünk kamarában,
akár a Szaharában;
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
1950
2019. December 30. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - Kántálás - Dűvő Népzenei Együttes - Karácsonyi kántálás - VIDEÓ! - népzene és dal
Karácsonyi magyar népszokások - Kántálás - Dűvő Népzenei Együttes - Karácsonyi kántálás - VIDEÓ!
fotón: Kántáló református fiatalok - Temesvár - Partium
Kántálás:
Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntőt.
Az elnevezés a köszöntő énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsősorban a felnőttek jártak kántálni este, az éjféli óráig.
kattints a VIDEÓRA, és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=u8CM5AzPzdk
2019. December 26. 00:00
Szélkiáltó : Három karácsonyi dal - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=wqlLE1wiIc4&feature=youtu.be
2019. December 26. 00:00
Wass Albert idején - karácsony előtt advent
Ádvent idején - karácsony előtt
"Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté.
Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül.
Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje."
Karácsonyi üzenetek - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2019. December 22. 00:00