Görgényi-fennsík II. - Uz Bence nyomában - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid - VIDEÓ!
Kedves Barátaink!
Sokak kérésére a héten újra elindítottuk Kárpát-medencei barangolásainkat, a Hazajáró rövidfilm-sorozat közzétételének segítségével.
Ma ismét Erdélybe látogatunk - újra a Görgényi-havasok csodálatos tájaira.
Kérjük osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék Kárpát-hazánk gyönyörűséges tájait, az ott élő magyar testvéreink életét, sorsát, mindennapjait!
Barátsággal: Mészáros László
Görgényi-fennsík II. – Úz Bence nyomában – VIDEÓ!
kattints a videóra:
https://www.youtube.com/watch?v=yR4lrkI7-go
2019. December 17. 00:00
Teleki Pál Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a m
Teleki professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális
"Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a magyar nemzet erős akaratát, kitartását az alkotmánya mellett, nagy szabadságszeretetét, és a haza védelmére való teljes elszántságát.
Ezek a tulajdonságok politikai téren tiszteletet, súlyt és méltó helyet vívtak ki részünkre az európai nemzetek sorában."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök
2019. December 05. 00:00
Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye
"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.
Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."
Tamási Áron (1897-1966) - író
2019. December 05. 00:00
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"…egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2019. December 04. 00:00
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség"
Ezt soha ne tévesszük szem elől!
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség."
(Mindszenty József hercegprímás - 1956)
A mi szívünkben nem lehet gyűlölet. Mert a mi utunkon járók közössége a barátság, a bizalom és a szeretet köré épül.
Ha mi együtt maradunk, akkor a megfelelő időben, a döntő pillanatban majd csatlakozni fognak hozzánk.
Velük együtt majd megint meglesz a nemzeti többség. Ne féljetek, mert amíg ennyien leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni!
Mert mi minden nap újra kezdjük!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" Orbán Viktor - 2002. október. 23.
2019. December 04. 00:00
Hogy mi ne legyünk sem német, sem más gyarmat!
Ne legyünk mi sem német, sem más gyarmat!
"S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! ..... Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat."
József Attila (1905-1937) - költő - Hazám című verséből -- részlet
2019. December 04. 00:00
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
A világjelentőségű 1956-os őszi forradalmi hetek, a szabadságharcos hősies események tragédiába torkolló történetének egyik legsúlyosabb következménye, a kétszázezer, a külföldre menekülést választó honfitársunk "elvesztése" volt.
A Honvágydal című akkori sláger örökre beírta magát Boros Ida előadójával, és Gommermann István szerzőjével együtt a magyar lélekbe.
kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=INWZKnxuT_0
2019. December 04. 00:00
Pádis - Karsztvidéki kirándulások - Czárán Gyula nyomdokán - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a videóra és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=r_lWL7Brg0g
2019. December 04. 00:00
Vastagh Géza (1866-1919) festményeiből
Vastagh Géza (1866-1919) festményeiből
Kolozsvárott született.
Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük.
Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György Antal festőművész, édesanyja Schell Jozefin, fivérei Vastagh Béla jogász és Vastagh György szobrászművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor, unokahúga Vastagh Éva, unokaöccse Vastagh László, mindketten szobrászművészek.
1906. február 26-án Budapesten kötött házasságot Zsigmondy Margit Hedvig Idával, Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő és Rieger Mária lányával. Három gyermekük született.
Tizenhét éves korában szerepelt először a Műcsarnok bemutatóján, ahol 1885-ben az Országos Kiállítás résztvevőjeként találkozunk nevével. 1887-ben a müncheni Glaspalast kiállításán szerepelt.
Itthon, ugyanebben az évben a Képzőművészeti Társulat kiállításán aratott sikert Nyugvó parasztány című festményével, melyet I. Ferenc József vásárolt meg.
Témaválasztásában az állatok kerültek a középpontba. Tyúkokat, kacsákat festett, majd oroszlán- és tigrisábrázolásaival tűnt fel. Figyelő oroszlánok képéért 1888-ban Ráth György-díjat kapott.
Számos műve került Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.
Később érdeklődése a magyar szürkemarha felé fordult, melyet elsősorban Mezőhegyesen tanulmányozott. Itt készült a Ki a legény a csordában? című képe, mellyel a Műcsarnok 1895. évi téli tárlatán állami nagy aranyérmet nyert. E festmény alapján Doby Jenő 1896-ban rézkarcot készített, mely az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapjaként jelent meg.[3] Hasonló témájú monumentális képei a Párbaj, továbbá a Verekedő bikák.
A századfordulót követő időszakban helyszíni megfigyeléseket tett a hamburgi, a lipcsei és a berlini állatkertben, melyeket többnyire pasztellen rögzített. Ekkor készültek marabu-, farkas-, hiúz-, tigrisábrázolásai. 1910-ben a Tátrában időzött, innen sok tájképpel tért haza.
Néhány festményét (Ki a legény a csordában?, Oroszlánfej, Táj oroszlánnal, Pihenő parasztlány stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, számos műve megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Hagyatéki kiállítását 1920-ban a Műcsarnokban rendezték meg. Képei szerepeltek 1934-ben a Műcsarnokban id. Vastagh György centenáriumi tárlatán, valamint a Vastagh művészcsaládot bemutató kiállításon az Ernst Múzeumban 2004-ben.
2019. December 02. 00:00
Rippl-Rónai József (1861– 1927) festő, grafikus képeiből - I.
A modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták, az ún. Nabis-csoport tagja, a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője.
Két éven át Munkácsy Mihály mellett dolgozott, egy ideig hatása alá is került. Bekapcsolódott a francia modern művészeti életbe is.
Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett.
Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira.
Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.
2019. November 30. 00:00