Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.
A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.
A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.
Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.
Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.
Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.
Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.
Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.
2021. February 17. 00:00
Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest
Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest
A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus).
1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:
Arany János (1882 k.)
Lotz Károly (1884)
Schickedanz Albert (1884)
Liszt-maszk (1886 k.)
Pulszkyné (1890)
Jászai Mari (1893)
Vajda János (1894)
Szilágyi Dezső (1895)
Felesége (1896 k.)
Olasz katonatiszt (1919)
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.
2021. February 14. 00:00
Egyéb
,
Luxemburgi Zsigmond magyar király és galánthai gróf Esterházy József országbíró vára - Tata - Dunántúl
A vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár, melyet Luxemburgi Zsigmond király épített a 1397-1409 között, a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. kattints a képekre - érdemes!
2021. February 11. 00:00
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festményeiből
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festményeiből - I. album
Aba-Novák Vilmos a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége.
1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára.
Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum.
1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját.
Késői temperafestményeit virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit.
Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa.
Bravúros technikával idézte fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét.
2021. February 10. 00:00
Roskovics Ignác (1854-1915) festő munkáiból
Roskovics Ignác (1854-1915) festő munkáiból
Egyházi és zsánerfestő, az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője, Roskovics Ignác nagyprépost fia.
1875-től a Mintarajziskolában tanult. Tud-e váltani? című képét növendék korában mutatta be a Képzőművészeti Társulat az 1880. évi téli kiállításán.
Tanulmányainak folytatására 1880-ban Münchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban, közben-közben hazalátogatva.
Ez idő alatt készítette A szentlélek eljövetele című vallásos képét, amely az 1882. évi budapesti téli kiállításon általános figyelmet keltett és Roskovicsot egy csapásra a legismertebb magyar vallásos festők közé emelte.
A következő év kiállításán szintén vallásos képpel szerepelt: Szent Józsefet festette meg a Jézus gyermekkel. Ez a műve oltárkép a lévai kegyesrendiek templomában.
Ezután áttért a zsánerfestészetre. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett.
Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára.
2021. February 08. 00:00
Magyar konyha ínyencségei – Lecsós tarhonya kolbásszal
Magyar konyha ínyencségei – Lecsós tarhonya kolbásszal
Hozzávalók:
1 bögre nagy szemű tarhonya
0.5 kg paprika
0.5 kg paradicsom
1 db hegyes erős paprika /elhagyható/
2 nagy fej vöröshagyma
2 nagy szem krumpli
1 szál parasztkolbász /kb. 50 dkg/
olaj, vagy más zsiradék
só
Elkészítés:
A paprikát kicsumázzuk, és a paradicsommal együtt felkarikázzuk. A vöröshagymákat megtisztítjuk, és először félbe, majd kissé vastag szeletekre vágjuk.
Egy jó evőkanálnyi olajon enyhén üvegesre dinszteljük a hagymát. Rátesszük a paprikát, és nagy tűzön pár percig megpirítjuk – kevés kevergetéssel – majd rátesszük a paradicsomot,
Egy-két percig nagy lángon pirítjuk a paradicsommal együtt is, majd sózzuk, és beletesszük a kolbászt, Tehetünk bele ízléstől függően egy csapott evőkanál cukrot is. Öt percig pároljuk kis lángon fedő alatt.
Vigyázat, nem szabad szétfőzni a zöldségeket!
Közben a felhevített olajon elkezdjük pirítani a tarhonyát - sűrű kavargatás mellett. Mikor már szép sárgás-barna színe lesz felöntjük 3 bögre vízzel. Sózzuk - esetleg tehetünk bele egy kis ételízesítőt is - valamint hozzáadjuk a meghámozott , és felkockázott krumplit. Lassú tűzön pároljuk. Néha megkavarjuk, nehogy odakozmáljon.
Mikor majdnem kész, hozzákeverjük a lecsós kolbászunkat, és egy pár percig összeforraljuk.
Lényeges, hogy jó szaftos legyen. Kanállal esszük. :D
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 08. 00:00
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
Hangfelvételről meghallgatható a vers - elmondja: Latinovits Zoltán
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
A Dunánál - részlet
József Attila (1905-1937) - költő
kattints a hangfelvételre és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bg_Y0VHr3XQ
2021. February 08. 00:00
A magyar konyha ínyencségei - Kürtőskalács legendája és receptje - Székelyföld - Erdély
[/cap
A magyar konyha ínyencségei - Kürtőskalács legendája és receptje - Székelyföld - Erdély
A kürtőskalács legendája:
A legnépszerűbb legenda szerint a kürtőskalács eredete a tatárjáráshoz kapcsolódik. A tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után, Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni.
Voltak akik a hegyekbe menekültek, mások pedig a Budvár és a Rez barlangjaiban leltek menedéket. A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk.
Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és fölmutatták a tatároknak: „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak.
Ez időtől nevezik a kürtőskalácsot dorongfánknak, mint ahogyan a régi receptes könyvekben e megnevezés alatt találhatjuk.
Receptje
Hozzávalók:
2 kg liszt
5 dkg élesztő
8 db tojás
1 liter tej
1 dl víz
1 kg kristálycukor
1 dl étolaj
3 db citrom
1 evőkanál só
6 tasak vaníliás cukor
20 dkg vaj
Elkészítése:
Az élesztőt langyos vízben felfuttatjuk egy kanál cukorral és egy csipet liszttel.
5 egész tojást, és 3 darabnak a sárgáját a liszt közepébe ütjük. Hozzáreszeljük a 3 darab citrom héját és egynek a levét belecsavarjuk. Csipet sót, és két tasak vaníliás cukrot majd 10 evőkanál kristálycukrot beleöntünk, 1 dl olajjal együtt.
A felfuttatott élesztővel elkezdjük a dagasztást. Először a hozzávalókat keverjük el egymással, majd apránként a liszttel elegyítjük el és apránként annyi tejet adunk hozzá, hogy jól gyúrható, lágy állagú tésztát kapjunk. Levegősre kell dagasztani, kb. 15-20 percig.
Kendővel letakarjuk és meleg helyen 30 percig pihentetjük.
1/6-odnyi részt szakítunk ki a tésztából, lisztezett deszkán ujjnyi vastagra lapítjuk és egy késsel, folyamatosan körbevágva egy hosszú csíkot vágunk belőle, amit a tenyerünkkel , szabályos formájúra sodrunk.
A kalácssütő fát olvasztott vajjal megkenjük és a tésztát az egyik végén, maga alá csíptetve, egyenletesen feltekerjük. A deszkán addig hengergetjük, amíg hézagmentessé válnak a tekercsek, bevajazzuk a tésztát is és a vaníliás cukorral elegyített, elsimított kristálycukorba forgatjuk.
Faszénből, vagy keményfából parazsat készítünk, egyenletesen elterítjük és folyamatosan forgatva, pirosra és ropogósra sütjük rajta a kalácsunkat. (Sütés után, a még forró tésztát ízesíthetjük fahéjjal, kókusszal, dióval, vagy mogyoróval.)
A függőlegesre állított sütőfáról lehúzzuk és egy hosszúkás üveget állítunk bele, ami kisebb, mint a belseje, azért, hogy ki tudjon jönni belőle a gőz. Hosszában félbevágva, szeletekre szedve tálaljuk és kínáljuk.
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 07. 00:00
Szepesi Kuszka Jenő (1885 - 1948) - a tátrai tájak festője
Szepesi Kuszka Jenő (1885 - 1948) - a tátrai tájak festője – 1.
A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. Később Mednyánszky László volt mestere, képein erős Mednyánszky-hatás látható.
Európa több országában járt tanulmányúton. Sokat dolgozott a Felvidéken, a Tátrában. 1906-tól kiállító művész, Budapesten a Műcsarnokban állított ki.
Több vidéki városban is bemutatta alkotásait.
2021. February 06. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Esterházy csirkeragu
A magyar konyha ínyencségei – Esterházy csirkeragu
Hozzávalók:
1 kg csirkemellfilé
A páchoz:
2 evőkanál mustár
1 vöröshagyma, durvára szeletelve
bors
3 babérlevél
olaj
Valamint:
20 dkg sárgarépa – kockázva
20 dkg petrezselyemgyökér – kockázva
1 nagyobb vöröshagyma – finomra aprítva
2 babérlevél
1 dl száraz fehérbor
3 dl tejföl
citromlé
1 evőkanál mustár
1 evőkanál liszt
só
őrölt bors
kevés cukor
Elkészítés:
Előző este a húst ujjnyi csíkokra vágjuk, összeforgatjuk mustárral, borssal, vöröshagymával, babérral és öt evőkanál olajjal. Egy kisebb zárható dobozban egy éjszakát a hűtőben pácoljuk. (Az sem baj, ha két éjszakát pácolódik.)
Másnap eltávolítjuk belőle a hagymát, a babért, majd egy szélesebb teflon serpenyőt felforrósítunk, és a pácos-olajos húst benne jól átforgatjuk, majd fedő nélkül pároljuk.
Hozzáadjuk a kockára vágott zöldséget, a vöröshagymát, sózzuk, borsozzuk, majd együtt dinszteljük pár percig. Beledobjuk a babért, meglocsoljuk a borral, és kevés vízzel, lefedve takarékon puhára pároljuk.
A tejfölből és a lisztből kevés vízzel (attól függ, mennyi mártást szeretnénk) habarást készítünk, az ételt behabarjuk. Mustárral, pici cukorral és kevés citromlével kellemesen pikánsra ízesítjük.
Sokfajta köret illik hozzá: párolt rizs, különféle főtt tészták.
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 06. 00:00