Az osztrákok ezeket a nemzeti kincseinket is elorozták - és eszük ágában sincsen visszaadni! - Nagyszentmiklósi kincsek - Nagyszentmiklós - Bánság

                           

 

A nagyszentmiklósi kincseket 1799-ben Magyarországon találták, Nagyszentmiklós - Bánság - határában. Egy szőlősgazda árokásás közben huszonhárom aranyedényre lelt. Összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya volt, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. 1799.-benI. Ferenc magyar császár Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba vitette. Jelenleg a bécsi Szépművészeti Múzeumban őrzik az elorozott kincseket.. Magyarországon a kincset először 1884-ben állították ki, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. Legutóbbi szakszerű feldolgozása Bálint Csanád nevéhez fűződik. Az aranyedényeken számos rovásfelirat látható.

2021. July 05. 00:00

"Irtsátok ki a magyarokat!" Pozsonyi csata

"Irtsátok ki a magyarokat!"
 
A pozsonyi csata 1114. évfordulóján különösen érdemes megnézni ezt a VIDEÓ-ót!
 
907-ben a Keleti Frank Királyság élén Arnulf fia, a mindössze 14 éves IV. (Gyermek) Lajos állt.
 
A magyarok kiirtását célzó hadjárata a következő parancsa alapján történt:
„decretum... Ugros eliminandos esse - rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.”
 
kattints a nagyon fontos, érdekfeszítő, mindmáig a Nyugat érdekei okán elhallgatott, most új tényeket feltáró VIDEÓ-ra - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?reload=9&v=EaS7eCYrcbY&feature=share
 
 

2021. July 04. 00:00

Boromisza Tibor (1880-1960) festményeiből

Boromisza Tibor (1880-1960) festményeiből
 
Katonatiszti pályáját feladva 1903-ban Ferenczynél kezdett festészeti tanulmányokat, majd Rómában (1904), Párizsban (1905) és Münchenben (1906) folytatta.
 
1908-ban részt vett a balatoni festőtelep alapításában. Az 1920-as évek első felében buddhista szerzetesként élt a Margitszigeten.
 
1927-28-ban a Hortobágyon a pásztorok életét tanulmányozta és festette. Több lap munkatársaként működött.
 
1913-ban megalapította az Eke c. folyóiratot. Számos kiállítást rendezett az ország különböző nagyvárosaiban, 1948-ban pedig Budapesten, a Művész Galériában.
 
Műveit a Magyar Nemzeti Galéria (Csikós számadó, Juhász számadó, Kucsmás férfi, Anya gyermekével) és a debreceni Déri Múzeum őrzi.
 
Emlékkiállítását 1962-ben a Szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban rendezték.

2021. June 14. 00:00

Ferenczy Károly (1862-1917) - festőművész

                         

Ferenczy Károly (1862-1917) - festőművész alkotásaiból
 
Bánsági családból származik. Apja a bécsi Magyar Minisztérium magas rangú hivatalnoka, később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója.
 
Ferenczy Károly szerelmével, Fialka Olga festőnővel 1884-ben Rómába utaztak tanulmányútra, majd 1885 őszén néhány hónapig Münchenben tanult képzőművészetet.
 
1886-ban Münchenbe utazott, hogy ott tovább tanuljon, ott megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. Ezután Nápolyban iratkozott be az ottani Képzőművészeti Akadémiára. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémián tanult tovább.
 
Tanárai Tony Robert-Fleury és William-Adolphe Bouguereau voltak. Hazatérve 1889-ben Szentendrén telepedett le családjával. 1892-ben visszatért Münchenbe, ahol 1896-ig élt. 1896-ban Hollósy Simonnal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Csók Istvánnal Iványi-Grünwald Bélával megalapították a nagybányai művésztelepet.
 
1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. June 14. 00:00

Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk

                                   

Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk

“Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani. Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót.

Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak a védteleneknek.

Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában… Mégis kiáltok!

Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.

Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk. Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán…"

Kiáltó Szó - részlet – 1921. január.

Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) – építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

2021. June 07. 00:00

Segítsük és irányítsuk a társadalmat a békés együttélésre

                                     

Szükséges, hogy mindnyájan segítsük és irányítsuk a társadalmat a békés együttélésre, annak keresésére ami összekapcsol és nem annak keresésére, vagy felhánytorgatására, ami szétválaszt.

Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

2021. June 06. 00:00

A magyar pénzt "keres"

                                 

"A magyar pénzt "keres", a német pénzt "érdemel" (Geld verdienen), a francia pénzt "nyer" (gagner d`argent), az amerikai pénzt "csinál" (to make money).

Tökéletesen jellemző kifejezések.

A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg; a jámbor németet, ahogy izzad, dolgozik kézzel-lábbal, míg megérdemli azt a pénzdarabot; a könnyűvérű franciát, ahogy kockáztat és nyer, ha akad egy másikra, aki veszít; míg a nehézvérű jenki ül egyhelyben, s a körmét faragva csinálja a pénzt."

Jókai Mór (1825-1904) - író

2021. June 06. 00:00

Idézet István király intelmeiből

                       

Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.

Szent István király intelmei fiához, Imre herceghez - részlet IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről

2021. June 06. 00:00

Mészáros László: Örökségül - Levél utódaimnak

                                           

Mészáros László: Örökségül - Levél utódaimnak

Egy rövidke levélrészlet összetartozásról, nemzeti érzésről, az egy és oszthatatlan magyar nemzetről, a szabadságról, meg a turul-madárról - II. rész

Drága Gyermekeim!

Büszke vagyok, mert magyarnak születtem. Magyarnak lenni jó. S a magyar hazát szeretni tudni - leírhatatlan, fennkölt érzés. A honszeretet, mint minden szeretet, a legbensőségesebb érzések egyike.

Talán a gyermeki vagy anyai szeretethez, illetve a szerelemhez hasonlítható. Sőt, még szubjektívebb is – mert míg azok „tárgyai” kézzelfoghatóak, hús-vér személyek, addig a honszeretet tárgya – vagyis maga a haza – a lelkünkben lakozik.

S ha sokunk, nagyon sokunk lelkének ama szeglete, amelyet a Teremtő a honszerelemnek rendelt, nem üres, akkor létezik a haza, s ahol a haza van, ott a nemzet.
S ha ne adj’ Isten, e szeglet kiüresedne a lelkünkben, megszűnne az összetartó erőnk, mely a mai napig a történelem viharain át megtartott bennünket – elvesznénk mindahányan, feloldódnánk a népek kárpáti kohójában.

Szándékom szerint e levél – melyet örökségül szánok Nektek – éppen ezekről az érzésekről, élményekről s azokról a hagyományokról szól, melyeket magam is a szüleimtől, nagyszüleimtől kaptam örökségül.

Szeretném, ha Ti is átérezhetnétek azt a pontosan meg nem fogalmazható, fenséges, de mégis egyszerű, önzetlen érzést, ami a haza feltétel nélküli szeretetére, a magyar nemzethez való tartozás mindennapi és mégis magasztos megélésére tesz képessé bennünket.

De mi is valójában a nemzet, a haza, a hazaszeretet?

Tudjátok, a haza például azt jelenti, amikor estefelé – gépkocsinkkal vagy éppen lovasszekérrel – ereszkedünk le a Hargitáról, az erdőről, s körös-körül, a Hargita alján a kaszálók végtelen ívei között, balkéz felől egyszerre csak megpillantjuk a lenyugvó nap bágyadt sugaraiban a csíkszenttamási csonkatorony távolban kirajzolódó körvonalait.

Bizsergető a bizonyosság, hogy időtlennek tűnően ott áll, s én megint láthatom. Valami tulajdonosi jó érzés lesz mindig úrrá rajtam, amikor ez rendre tudatosul bennem.

Ott áll az óriási tájban eltörpülő alakjával, és mégis felkiáltójelként őrzi a magyar vidéket, vigyázza a holtakat, az ősöket, s figyelmezi az élőket: állj, székely, a strázsán, őrizd a nyelved, mert az is a hazád, s ha a nyelved él, akkor néhány kilométerrel lennebb, a csíki medencében, a kanyargó Olt mentén is további évezredekre otthonra lelsz.

De ha nem, te is csak a tájba illő csonka rom lehetsz. És emlékezzetek: ahogy egyre lejjebb haladunk, micsoda gyönyörűségben, szemet, lelket elkápráztató csodában van részünk,amint elérkezünk Madicsa után a karcfalvi "hátissó" kőkereszthez. Micsoda mesés látvány tárul elénk!

Lenéz az ember, s egyben látja az egész felcsíki medencét – és arra gondol: ez maga a csoda. Léteznek, s jómagam is láttam hasonlóan szép tájakat, vidékeket Görögországban, Japánban, Spanyolországban vagy akár Hollandiában, de van-e bárhol is egy olyan kőkereszt, ahonnan a kilátás olyan volna, hogy ennyi gyönyörűséggel töltse el magyar szívemet, mint ott, Karcfalva fölött, az „én kőkeresztemnél”?!

Annál a kőkeresztnél, ahol úgy el tudsz érzékenyülni, mint egy kisgyermek, aki megpillantja régen látott és már nagyon hiányzó édesanyját. Lehet, hogy a svájci legelők az Alpokban még zöldebbek. S valószínűleg a svájciaknak az a táj a legszebb, s számukra az a legmegindítóbb, amikor az „ő kőkeresztjük” mellől tekintenek le a saját falujukra, vidékükre.

S így van ez jól. Kinek-kinek megvan a maga kőkeresztje.

Jómagam is minél többször látom azt a kőkeresztes hargitai tájat, annál kevésbé tudok betelni vele. Mindahányszor ott állok, úgy érzem, most nagyon itthon vagyok, birtokosa e vidéknek, büszke vagyok rá, és megszakadna a szívem, ha elveszíteném.

Domokostól egészen Csíkrákosig kirajzolódnak a kicsiny székely házak, s falvakká verődnek. Központjuk helyét jellegzetes templomtornyaik jelzik. S mindez – mint egy épületfolyam az Olt szalagja mentén, beszorítva északról dél felé a Hargita és a Csíki-havasok közé – megindítóan szép.

Észak felé, vagy negyven kilométerre innen, mégis teljesen tiszta rajzolattal – fehérlenek az óriás gyergyói hegyek megdöbbentően szépséges sziklái a lenyugvó napsugárban: a Nagyhagymás, az egyetlenként kiemelkedő Egyeskő, az Öcsém, majd a Terkő. Mintegy ránehezedve a medencére őrzik hatalmas láncolatukkal északról a tájat, vigyáznak az enyéimre, véreimre.

Ezt csupán látni és érezni lehet, pontosan leírni képtelenség. Itt szembesülünk a valósággal: mily kicsinykék is vagyunk. Szemközt látjuk a hosszan elnyúló Csíki-havasok méltóságteljes karéját, mely kelet felől öleli át a felcsíki székely világot, előtte a Kőd szintén hatalmas, de lankásabb, lustább vonulata.

Még ez a hosszú, s a tenger szintje felett hatszáz méter magasan fekvő medence is mily picinyke az óriás hegyek szorításában!

Körbenézel, és érzed, mi a haza. Nem kell sután próbálkoznod, hogy esetlen szavakkal meghatározd. Ott rájössz, s megtanulod egy életre.

Állsz a keresztnél székely barátaiddal, ők mesélik a „régiségeket”, a táj szájról szájra fennmaradt, ma is élő történeteit, az elnevezések eredetét, a mondákat, és már el is képzelheted: ott a távolban repül egy turul, a szabad magyarság szent madara, már pásztázza is vitorlányi szárnyaival az óriáshegyek által közrefogott csíki eget, védelmezi a székelyeket.

Gyermekeim! Ismertek, s tudjátok: amikor leírom e sorokat, lelkem oly mértékben telítődik ezzel a szépséggel, a megélt honszeretettel, hogy legszívesebben azonnal indulnék, rohannék a kőkereszthez, a mesébe illő csíkkarcfalvi erődtemplom fölé, a Hargita oldalába.

szerkesztő megjegyzése: hátissó kőkereszt - Hátsó kőkereszt

Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából

kattints a képekre - érdemes!


2021. June 06. 00:00

Kölcsey Ferenc

                         

Őseitek parányi fészkeket raktanak? Szedjétek össze a romokat, s tegyetek belőle mély alapot jövendő nagyságnak.

Emléklapra - részlet Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő, politikus és nyelvújító

2021. June 05. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/869