Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld
 
A 19. századi magyarországi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik a debreceni Csokonai-emlékszobor.
 
1861-ben a helyi kereskedők, katonák, színészek, tanárok által megalakított, az irodalmi műveltséggel rendelkező, jómódú kereskedő, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást.
 
A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-panteont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket – elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a terrakotta modelltől.
 
A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban olyan is volt), ezért a nagyításnál 'vastagítottak' az alakon. Ezt a 'vastagítást' a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre.
Az alkotást 1871. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között.
 
A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van még egy a Déri Múzeum egyik lépcső feljárójánál, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle; kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.
 
A szobor már nem az eredeti helyén áll, a tér rendezése során a villamossínek megváltozásával a szobrot is arrébb tették, 1977-78-ban.
 
2012 nyara: örvendetes hír: a kismintát mindenki számára láthatóvá tette a református kollégium. A második emeleten kialakított Csokonai emlékszobában helyezték el.
 
fotó és szöveg: Kotricz Tünde

2021. April 05. 00:00

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2021. April 05. 00:00

Húsvéti köszöntő Csaba testvértől a támogatóknak

                          Kedves Támogatók, Keresztszülők, Barátok! A gyerekeink iránti jóságukért köszönetképpen, szeretném megosztani Önökkel az egyik nagyon szép nagycsütörtöki élményemet.   Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy mindenik évnek megvan a maga keresztje, van olyan tanév, amikorra a himlő, máskor az influenza környékezi meg a nagycsaládot, és biza' akkor "megy a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba", és nehéz megfékezni a járványt. Persze nemcsak fertőző betegségek indulhatnak el a gyermekek világában, hanem különféle divatok, hóbortok is, melyeket a felnőtteknek nagyon nehéz megérteni, befolyásolni. Volt egy év, amikor a fiaink folyton bosszantották a tanárokat, az osztályok szinte versenyeztek, hogy ki tud csínytevésben rálicitálni a másikra. Nekik nagyon jó bulinak tűnt, de egy-egy tanár a felmondását fontolgatta. Mi mást tehettem volna, újból és újból összeszedtem az intézet belső udvarára a gyerekeket, hol szép szóval, máskor meg minden pedagógiai haragomat csatasorba állítva próbáltam a fiaimat nevelgetni, a kedvesség és a jóság útjára terelgetni. Tavasz felé már az egész pedagógiai eszköztárunk romokban hevert. Magamba roskadva behívtam az intézet vezetőjét, és megbeszéltük, hogy ha már nincs eredménye annak, hogy a gyerekek fejét mosogatjuk, próbáljuk meg a lábukat megmosni. A nagycsütörtöki szentmisén a legcsintalanabb gyerekeket kiültettük az első padba, és az evangélium után prédikáció helyet letérdeltem szerre mindenik fékezhetetlen kiscsikó elé, és szelíden, ahogyan mesterünktől tanultam, megmostam, megtörölgettem a lábát. A hívek döbbent csendben nézték, nem mondtam semmit, csak céltudatosan végeztem a dolgomat, a kántor közben szép nagyböjti zsoltárt énekelt. A szertartást elsősorban a gyerekeknek szántam pedagógiai célzattal, de igazából engem is végtelenül megindított. Ott és akkor döbbentem rá, hogy Péter lábát mosva az én lábamat is megmosta a Mester. Bár Júdás zsebében ott zörgött a harminc ezüstpénz, Jézus mégis lehajolt, és az áruló lábát is megmosta. Aztán belém nyilallt a felismerés: Jézus nemcsak megmosta a tanítványai lábát, hanem utána meg is halt értük a kereszten! Vajon én meg tudnék halni ezekért a rosszcsont gyerekekért? A szertartást befejezve felálltam, és csendesen néztem őket, míg az orgona utolsó akkordjai is elhaltak. Néztem a fiaimat, és annyira szépnek láttam őket, mint még soha! A megfosztott oltár előtt sokáig némán térdeltünk. A végén, a sekrestyében mindenki tanítványom odajött, hozzám bújtak, megöleltek csendesen. Néma percek után az egyik, talán a legcsintalanabb megszólalt: "Csaba testvér, én többet nem leszek rossz!" Én sem, én sem, visszhangozták a többiek a mélyről jövő jó elhatározást. Évek teltek el, ma már felnőtt emberek, elsodorta őket a múló idő, de én úgy gondolom, hogy legtöbbjüknek sikerült megtartani a tiszta szívből felfakadt őszinte fogadalmat. Egy biztos, ha találkozunk, ugyanazzal a szeretettel tudjuk átölelni egymást. A gyerekek előtt térden állva örökre megértettem, hogy szeretetre csak végtelen alázattal és nagy-nagy szeretettel lehet tanítani az embereket. Ezúton kívánok Önöknek kegyelmekben gazdag húsvétot! Böjte Csaba

2021. April 03. 00:00

Nagypéntek van ma - Jézust megfeszítése után keresztről levették - műalkotások

                                   

A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás, és azt az ábrázolástípust jelenti, melyen Mária a halott fiát, Jézust siratja.

2021. April 02. 00:00

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
 
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
 
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
 
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
 
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
 
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
 
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom” (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
 
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
 
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
 
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
 
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
 
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
 
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
 
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
 
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
 
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
 
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. April 02. 00:00

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
 
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
 
A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
 
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a Földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 
fotón: Francisco de Zurbarán ((1598-1664) - Agnus Dei - Az Isten báránya

2021. April 02. 00:00

Gyulai Líviusz (1937-2021) grafikáiból - I. album

Gyulai Líviusz (1937-2021) grafikáiból - I. album
 
Szerelemgyermekként született 1937. december 2-án Baróton, Erdély sajátos hangulatú kistáján.
 
Édesanyja nevelte, azonban 1944-ben a román megszállás ellen menekülnie kellet Magyarországra, gyermekét közeli rokonokra hagyta. 1946-ban végre követhette édesanyját Sopronba. Először állandó látogatója, aztán segítője lett a helyi könyvtárnak. Itt ismerkedett meg Gustav Doré metszeteivel, Verne-illusztrációkkal.
 
Nemsokára az Ágoston Ernő vezette Képzőművészeti körében kezd el rendszeresen rajzolni. 1952-ben a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban folytatja tanulmányait. 1956-ban felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskolára, ahol részt vesz a grafikai műhelyének újraépítésében, a litográf műhely helyreállításában. A Főiskolai évek alatt jó barátságot köt Bernáth Auréllel. 1962-ben diplomázik a Főiskola grafika szakán, ahol Kmetty János volt a mestere.
 
Gyulai Líviusz ironikus hangvételű ábrázolásain keresztül, humort lopva a képekbe, letűnt korok mesélőjeként tűnik fel.
 
Látványos, aprólékos rajzú grafikái, amelyekben jól megfér egymás mellett a középkori fametszetek stílusa és a modern montázstechnika is, önálló fantáziavilágot teremtenek és tárnak a néző szemei elé.
 
A régi képeslapokra és századfordulós litográfiákra emlékeztető nyomatokon, egyszerű emberi és állati karaktereket csempész egy-egy történelmi múltú helyszínre.
 
Más képeken fantáziadús karneváli hangulat, olasz rokokó és angol úri társaság, 19. századi kosztümök és szórakozási formák, életöröm és irónia jelenik meg. A pikáns, olykor kissé frivol irodalmi illusztrációkon a megöregedett csábítók, a női kegyek hódolói megmosolyogtató együttérzést váltanak ki, emberi esendőségükre irányítva a figyelmet.
 
Máskor az alakok jól ismert irodalmi szereplők vagy mindennapi mesehősök a maguk feladatával és sorsukkal. A képekben egyszerre van nosztalgikus hangulat és groteszkség.
 
Egy mintának gondolt miliő a maga kis tökéletlenségeivel. Tisztelgése és egy kicsit kifigurázása is egy kornak és életérzésnek, de egyúttal érezhetően valamifajta romantikus vággyal azok után, ráeszmélve saját korunkra és kizökkenve kicsit abból.

2021. March 29. 00:00

Ma van nagyhétfő

                                   

 

Ma van nagyhétfő
 
A fügefa megátkozása:
Máté és Márk evangélista is leírja, hogy Jézus megéhezett, és talál egy fügefát. Márk írja, hogy a fa zöld volt, és még nem volt itt fügeérés ideje.
 
Jézus megátkozza a fát, noha nagy valószínűséggel termett volna gyümölcsöt a fa az érés idejére. Haragja nem a fa ellen irányult, hanem az ellen, amit, vagy akit a fával szimbolizált.
 
Évezredeken át, hirdették a próféták a Messiás eljövetelét, elmondták, hogy miről ismerhető fel. Ez a hit éltette a zsidó népet. Jézust a szavai és tettei igazolták, még sem fogadták be. Az évezredeken át a zsidóság körében hirdetett messiási jövendölések után, Jézus jogosan várta el, hogy felismerjék őt.
 
Valójában ez nem történt meg, mert Péter a Szentlélek erejével ugyan megvallotta Jézusnak, hogy az Isten Fiának tartja, ő és mindenki más is egy harcos, hadvezér messiást várt, aki Izrael trónjára ülve kiűzi a rómaiakat, a zsidók pedig a világ urai lesznek.
 
Jézus viszont nem ilyen messiást testesített meg, ezért nem tudták, nem akarták elfogadni őt. Nem voltak nyitottak arra az útra, mely ténylegesen megteremtette volna bennük az Isten Országát, ezért nem hozhattak gyümölcsöt sem.
 
Hiába voltak kívülről olyanok, mint a zöldellő fa, belülről száradtak el. Ahogy a fügefa is a hit nélküliséget szimbolizálta.
 
A kufárok kiűzése a templomból:
 
Ez az igerész azon kevesek közé tartozik, mellyel mind a négy evangélista foglalkozik. Noha Márk, Máté és Lukácsa húsvét előtti hétre helyezték az eseményt, hogy Jézus korbáccsal kergette el kereskedőket a templomból.
 
Egyedül János említi meg, hogy kötélből ostort font, és azzal verte ki az állatokat a templom csarnokából, miközben az Írást idézi. Márk és Máté leírása szerint, Jézus és tanítványai elhagyták Jeruzsálemet, és Betániában töltötték az éjszakát.
 
Lukács igerésze, a papok tanakodásával fejeződik be, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét, de cselekedni nem mertek ellene a nép haragjától való félelmükben.
 
El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból
 
 C:\Users\user\Képek-Archiv2\El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból.jpg

2021. March 29. 00:00

Virágvasárnap Csoóri sándor

                       

 

Virágvasárnap
 
Valahol most egy tulipán-szájú
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
 
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk.
Jártak itt ólom-zord hadak,
állkapcsukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi. –
 
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
s kőből kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:
 
„Szent István, térdepelj közénk,
magyarok térítő királya,
nagyobb király térített minket,
idők vasából koronája.
 
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.”
 
Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.
 
Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró

2021. March 28. 00:00

Mi is a virágvasárnap?

                     

Ma van virágvasárnap
 
De mi is a virágvasárnap?
 
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
 
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
 
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
 
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
 
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
 
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
 
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.

2021. March 28. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/868