Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a Földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
fotón: Francisco de Zurbarán ((1598-1664) - Agnus Dei - Az Isten báránya
2022. April 17. 00:00
A húsvét eredete, története
A húsvét eredete, története
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
fotón: C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc Munkácsy Mihály (1844-1900) - Krisztus Pilátus előtt.jpg
2022. April 17. 00:00
Magyar népszokások - Nagyszombat - Tűz-, és vízszentelés, körmenet, nagyböjt vége
Magyar népszokások - Nagyszombat - Tűz-, és vízszentelés, körmenet, nagyböjt vége
Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az Úr sírban nyugvásának napja. Az igazi húsvéti ünneplés nagyszombat délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de miként az evangélium szerint előre megmondta harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt.
Drámai kifejlődésben éli át a liturgia Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkünk föltámadását, és egyúttal ünnepli a keresztfán szerzett megváltásunkat is.
Ekkor van a katolikus liturgiában a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigíliamise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak.
A templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját, mely nagyobb méretű fehér viaszgyertya, a föltámadt Krisztus jelképe.
A szentelt tűz maradványait - a júdásszenet - az emberek hazavitték. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken. Vihar idején a tűzbe tették, hogy a villám elkerülje a házat.
Másik fontos nagyszombati szertartás a vízszentelés, a templom keresztelővizének megszentelése. A nagyszombaton szentelt vízhez kapcsolódó egyik hagyomány szerint, akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében.
Egészségvédő célra használták, gyógyítottak és különböző varázscselekményeket végeztek vele. Ezután a mindenszentek litániája következik, majd a szentmise.
A Glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők, felhangzik az Alleluja.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet, ez az elsősorban Közép-Európára jellemző népi szertartás. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti vacsorát.
Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.
kattints a képekre - érdemes!
2022. April 15. 00:00
Ady Endre: A szép Húsvét - rövid - VIDEÓ!
Ady Endre: A szép húsvét - rövid - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=sv2dfunVFd4
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
Miért tudjon Ő az embervérrül,
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Csak azt szórd szét köztünk:
Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Ady Endre (1877-1919) - költő
fotón: Bramantino (1456-1530) - Keresztre feszítés
2022. April 15. 00:00
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
kattints a képekre - érdemes!
2022. April 15. 00:00
Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
Húsvét hétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt.
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre.
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak.
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865
2022. April 15. 00:00
Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka
Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra.
Ezt nálunk a szentelt barka helyettesíti. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
2022. April 15. 00:00
Ma van nagycsütörtök - Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend
Ma van nagycsütörtök
"Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend"
Ezen a napon voltak páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora. Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
"Az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend."
Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele - 11,23-26
Jézus megmossa a tanítványok lábát. A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
2022. April 14. 00:00
Ma kezdődik a nagyhét - A nagyhét eseményei
Ma kezdődik a nagyhét
A nagyhét eseményei:
Jézus haláláról és feltámadásáról mind a négy evangélium ír, de nem mindegyik egyféleképpen – mindez attól függ, hogy az adott szerző mit tartott fontosnak elmondani a történetből. Húsvét közeledtével sokan fellapozzák a Bibliájukban ezeket a fejezeteket.
Hogy megkönnyítsük az olvasást és a megértést, a négy evangéliumot összevetve közreadjuk a húsvéti történet kronológiáját, vagyis Jézus földi életének utolsó napjait és annak eseményeit.
Virágvasárnap előtti péntek
Megérkezés Betániába barátaihoz: Máriához, Mártához és Lázárhoz.
Mária megkeni Jézus lábát drága olajjal.
Virágvasárnap előtti szombat
Az evangéliumok nem említik. Jézus valószínűleg hagyományos módon a Sabbatot, a pihenés napját barátaival tölti.
Virágvasárnap
A tanítványok hoznak egy szamarat, amin Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakkal és “Hozsánna” kiáltással köszönti, amivel Messiásnak ismeri Őt el.
Hétfő
A templom megtisztítása – Jézus kiűzi a kereskedőket, pénzváltókat.
A fügefa elátkozása.
Kedd
Jézus a napot a templomban tölti, vitázik és példázatokat mond:
- A főpapok kérdése: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket?
- A két fiú példázata
- A szegletkő példázata
- A királyi menyegző példázata
- A császári adófizetés kérdése
- A feltámadás kérdése (szadduceusok)
- A nagy parancsolat
- Dávid fia és az Úr
- Az írástudókat és a farizeusokat vádolja
- Panasz Jeruzsálemre
- Az özvegyasszony két fillérje
- A görögök kívánják látni Jézust
- Beszéd az Olajfák hegyén
- Példázatok a fügefáról, az ajtónállóról, a házigazdáról aki szőlőt plántál, a hű és gonosz szolgáról, a juhokról és kecskékről
Valószínűleg Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
Szerda
Az evangéliumok nem említik ezt a napot, de a napok számlálásából (Márk 14,1 és János 12,1) úgy tűnik, hogy volt még egy nap, amelyről nem jegyeztek fel semmit. Valószínűleg tanított a templomban (Lukács 21,37), és ekkor történhetett az összeesküvés teljes kidolgozása is, mert konfliktusról sem olvasunk Jézus és ellenfelei között.
Csütörtök
A páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora.
Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
Jézus megmossa a tanítványok lábát.
A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
Péntek
kora reggeltől:
- Első kihallgatása a zsidók (Annás) előtt
- Második kihallgatása a zsidók (Kajafás) előtt
- Harmadik kihallgatása a zsidók (a Nagytanács) előtt
- Jézus világossá teszi, hogy Ő a Messiás
- Első kihallgatása a rómaiak (Pilátus) előtt
- Második kihallgatása a rómaiak (Heródes) előtt
- Harmadik kihallgatása a rómaiak (újra Pilátus) előtt
- Júdás öngyilkossága
- Az elárultatást, elfogatást, elhagyatást, hamis tárgyalást, megtagadtatást, elítéltetést, korbácsolást és kigúnyolást követően Jézusnak magának kell cipelnie a keresztjét a “Koponyák hegyére”, ahol két másik fogollyal megfeszítik
- Jézus meghal, amit természetfeletti természeti jelenségek kísérnek:
Sötétség, földrengés, a templom kárpitja kettéhasad.
Jézus holttestét egy jómódú ember, arimáthiai József új sírboltjába helyezik el, közvetlenül a Sabbat kezdete előtt.
Szombat
Jézus teste a Sabbat ideje alatt végig a sírban van.
Vasárnap
Jézus feltámadásának hírét korán reggel egy angyal közli az asszonyokkal az üres sírnál. Ezek után Jézus többeknek megjelenik: a magdalai Máriának, Péternek, két tanítványának az emmausi úton, és a nap folyamán minden tanítványának Tamás kivételével.
Kattints a képekre - érdemes!
2022. April 14. 00:00
Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.
2022. April 12. 00:00