Dél-Hargita Zarándoktúra Alcsíkban - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Kormorán együttes: Nemzeti dal - Hangfelvétel!
Nemzeti dal című vers keletkezéséről
Tolcsvay László megzenésített változatát a Kormorán együttes adja elő - Hangfelvétel!
kattints a hangfelvételre:!
http://www.youtube.com/watch…
A Nemzeti dal azok közé a művek közé tartozik, amelyeknek nemcsak irodalmi értékük van, hanem történelmünk formálásában is jelentős szerepük volt.
1848. március 13-án írta Petőfi a verset, a legismertebb magyar versek egyikét. Eredetileg március 19-én akarta elmondani.
Az Ellenzéki Kör ekkorra tervezte, hogy a Rákos mezején megünnepli a párizsi forradalom kitörését. Petőfi azonban a bécsi forradalom hírére március 15-én a Pilvax kávéházban gyülekező fiatalokkal együtt felgyorsította az eseményeket, és elszavalta versét.
Pesten is kitört a forradalom. A Nemzeti dal a szabad sajtó első terméke. A forradalmi ifjúság által lefoglalt nyomdában kinyomtatták, és röpiratként terjesztették.
Ki a magyar?
Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében!
"Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében!"
Széchenyi István (1791-1860) - polihisztor, politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Péter és Pál – rövid VIDEÓ!
Észak Hargita - Emberek a havason - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=PUnIGxO50Zo
Mégis elültetném az almafámat
"Még ha biztosan tudnám is, hogy a Föld holnap darabjaira hullik, mégis elültetném az almafámat."
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor; Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
M. S. Mester - Keresztvitel - Selmecbánya - Felvidék - 1506
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!