A Ceusescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés után alakult romániai kormányok egytől, egyig „maszatolásban” voltak érdekeltek - lapszemle
Ismét elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy huszonhat év elteltével sem tárta fel az igazságot az 1989-es forradalomról. Az EJEB kimondta, a román állam köteles megállapítani, kik a felelősök azért, hogy Ceusescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés idején több mint 1200-an életüket vesztették.
Most Bogdan Licu ügyvivő főügyész utasítására a nyomozó hatóság újranyitja a forradalomdossziét.
Magyar Idők
Részlet Koltay Gábor filmjéből
A filmrészlet végén Wass Albert saját hangján (képpel együtt) üzen nekünk!
kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=SMkCaJwwYxA
Jó lenne, ha az unió vezető politikusai végre felismernék, Európának nem áll érdekében az oroszokat ellenségünkké tenni - a Krím pedig sohasem tartozott Ukrajnához – ellenzéki lapszemle
Mohi Csaba, volt algériai nagykövet szerint a tartós békét kizárólag a szemben álló felek közötti hatalmi erőegyensúly biztosíthatja. Amikor a felek valamelyike úgy érezte, erősebb a többieknél, akkor rövid időn elül háború tört ki.
Napjainkban ez az egyensúlyhelyzet megszűnt, s a magát kizárólagos hatalmi pozícióba képzelő fél felelősségérzetének növekvő hiánya egyre komolyabban veszélyezteti a békét.
Kevés olyan politikusa van a világtörténelemnek, aki reálpolitikusként békésen felszámolt volna egy hatalmas birodalmat. Gondoljuk meg hány millió embernek kellett volna meghalnia, ha Moszkvában nem Gorbacsov, hanem Slobodan Milosevic lett volna az úr.
Gorbacsov és az idősebb Bush elnök leültek Máltán, hogy kialakítsák az eljövendő világrendet, amely biztosítja a békét. Oroszország visszavonta csapatait és nukleáris haderejét Nyugat és Közép-Európából, cserébe az Egyesült Államok nem tolta tovább Oroszország irányába a NATO határait.
Később azonban a balti államoktól Bulgáriáig 150 millió embert felölelő államokat helyeztek NATO rendbe. Utána következett a külső hatalmak által irányított ukrán puccs, ami már közvetlen fenyegetést jelentett Moszkva számára. Mindez hihetetlen veszélyt képvisel mind Európa, mind a világ békéje szempontjából.
Jó lenne, ha az unió vezető politikusai végre felismernék, Európának nem áll érdekében az oroszokat ellenségünkké tenni, ellenkezőleg az európaizálódásban kell őket segíteni. Európának életbevágóan fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy Oroszország stabil, kiegyensúlyozott és demokratikus hatalmi legyen, mert nélküle sosem lesz elég erős ahhoz, hogy a megbomlott világpolitikai egyensúly helyreállításában és megvédésében tényleges erőként vegyék számításba.
De Gaulle tábornok ennek tudatában hirdette meg az Egyesült Európában Oroszországnak meghatározó pozícióval kell rendelkeznie. Ehhez azonban fel kell adniuk Európa mai vezető politikusainak azt a magatartásukat, amely értelmében idegen hatalmakat szolgálva folyamatosan támadják, és ellenségként kezelik Oroszországot.
A Krím sohasem tartozott Ukrajnához. A Szovjetunió belső határait Hruscsov húzta meg, Ukrajna területénél tüntetve fel a Krím-félszigetet. A krími lakosság nemrég közel egyöntetűen az Oroszországhoz való tartozás mellett döntött.
A Nyugat az Oroszország elleni provokációk alapjaként egy volt kommunista pártvezér jogtalan utasítását a nép demokratikus döntése fölé helyezte.
Magyar Nemzet