Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 méter) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd patakok voltak.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó.
Régi neve Veres-tó. Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki.
Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. A hagyomány szerint a "gyilkos" elnevezés onnan ered, hogy a katasztrófa idején pásztorok legeltették juhaikat a lejtőkön, amikor hirtelen elnyelte őket a föld.
Más vélekedés szerint a fenyőerdőt "gyilkolta meg" és "ma a vízből kimeredező csonkok, mint valamely székely község elhagyott temetőjének koradó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra.
A Kis-Cohárd hegység tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra.
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el.
Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek.
kattints a képekre . érdemes!
2016. February 19. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Ajtay Andor - (Fogaras,1903 – Budapest,1975)
1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. A Szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, majd, a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház szerződöttt. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt. A háború előtt több emlékezetes filmalakítása a mai napig lehetővé teszi, csodálhassuk káprázatos személyiségét, kiváló színészi képességeit.
2016. February 19. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Rántott sertésvelő
A magyar konyha ínyencségei – Rántott sertésvelő
A velőrózsákat hideg vízben áztatjuk, hogy szépen kifehéredjék, majd megszabadítjuk a hártyájától.
Sózzuk, lisztben, tojásban, zsemlyemorzsában megforgatjuk és forró olajban rózsaszínűre (világosra) sütjük. Miután megkérgesedett alacsonyabb hőfokon sütjük, hogy a közepe se maradjon nyers.
Burgonyasalátával, sült burgonyával, majonézes burgonyával, vagy rizzsel és tartásmártással tálaljuk.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 18. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar kutyafajták
Komondor, Kuvasz, Puli, Pumi, Mudi, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Erdélyi kopó, Magyar agár
2016. February 18. 00:00
Magyar népi díszítések - Mezőségi hímzés - Erdély
Magyar népi díszítések - Mezőségi hímzés - Erdély
Az erdélyi Mezőség északi felében lakó magyar népcsoportok hímzései párna- és lepedővégeken, kis és nagy abroszokon és kendők végein találhatók. (Az öltözet darabjai közül a bőrruhák hímzettek.)
Kender- és pamutvászonra egyaránt varrták. Hímzőfonaluk a pamut, a szőr, a bolti gyapjúszál és a kendercérna. Túlnyomóan egy színnel dolgoztak: pirossal, bordóval, feketével, különleges rendeltetésű tárgyakon (amilyen a koporsófedő ruha) sárgával.
A kék-piros-fehér, kék-fehér, fekete-fehér ritkább, mint pl. a Maros mentén. A több szín helyett sokféle öltésforma fölhasználásával teszik változatossá a munkákat.
Itt is egymás mellett él párhuzamosan a szálszámolás után készült és a szabad rajzú munka. Az előbbit szálán varrott öltéssel, keresztöltéses és vagdalásos-lapos öltéses technikával készítik; az utóbbinál egyaránt éltek a lapos öltéssel, a száröltéssel, a Margit-öltéssel és a láncöltéssorral.
A láncöltéssel, esetleg száröltéssel keretezett Margit-öltéssorokat mezőségi öltésnek szokás nevezni.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 18. 00:00
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
“Mária-lány csak az első áldozásban részesült, tiszta erkölcsű, vallásos, imádságos és rendszeresen templomba járó lány lehet.
A férjhezmenetelig, ő hordhatja a Mária-lány viseletet, amely a hagyományos doroszlói népviselet tiszta fehér változata.”
Áll Gellér Enikő doroszlói diáklány tanulmányában, melyet a TUDOK-diákköri konferenciára készített.
2016. February 18. 00:00
Vagy megvédjük magunkat, vagy eltűnünk - háború van!
Szokásos stílusában - megint fején találta szöget!
Vagy megvédjük magunkat, vagy eltűnünk - háború van!
"Ha Árpád bejött, és itt előtte volt valami, akkor azzal, hogy ő bejött, azzal az ittlévők eltűntek.
... És ha beáramlanak idegenek, akkor meg mi fogunk eltűnni.
Pozsonyi Ádám (1969) - író, publicista
2016. February 16. 00:00
Harris-héja vagy vörösszárnyú ölyv
Az anyag fotói a gödöllői Grassalkovich-kastély kertjében tartott bemutatón készültek. A világ minden táján alkalmazzák solymászat céljára. ezt a madarat, mert méretéhez képest igen erős, sebessége elfogadható, és ez az egyetlen faj, amelyik falkában, csoportosan is képes vadászni.
2016. February 16. 00:00
Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
Andocs egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először.
A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.
Szentélyében található a 900 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 16. 00:00
Magyar népi díszítések - Sióagárdi hímzés - Dunántúl
A Mezőföld déli csücskén, Tolna megyében fekszik Sióagárd. A hímzés alakulása a viselet fejlődésével követhető nyomon. Négy különválasztható szakaszra osztható: - az 1880-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze. - az 1889-ből származó bevarrott ujjú, vállfoltos, pálhás női ing kendervászonból, majd gyolcsból készült, gazdagon hímezték fehér lyukhímzéssel. Lányok és fiatal asszonyok viselték pruszlikkal. - az 1908-ban gépi slingelt anyag jelent meg a faluban. Az első világháború után már színes fonállal is varrtak. - a viselet színesedése az 1920-30-as évekre tehető. Anyaga: Fehér sifon vagy vászon. Fonala: Gyöngyfonál, UC hímzőfonál, osztott hímző. Színezése: Piros, bordó, permetkék, sötétebb kék, sötétlila, parasztrózsaszín, narancsos sárga, sötét olajzöld Öltése: Lapos öltés, száröltés, borsólyuk, (a fehérhímzésnél lapos öltés, száröltés, huroköltés, lyukazás) Magyar Nyelv oldal
2016. February 16. 00:00