A Magyar konyha ínyencségei – Vasi pecsenye

A Magyar konyha ínyencségei – Vasi pecsenye
 
Hozzávalók:
1 kg sertéscomb vagy -karaj - szeletben
bors
fokhagyma
olaj
őrölt fűszerpaprika
liszt
3 tojás
 
Elkészítés:
A húst kicsit kiklopfoljuk. Fűszerezzük sóval, borssal, zúzott fokhagymával, finom olíva olajjal gyengén meglocsoljuk. Fél napra a hűtőbe tesszük.
 
Sütés előtt az őrölt paprikát a liszttel összekeverjük, és beleforgatjuk a hússzeleteket, majd a tojásba a mártjuk, és még egyszer a paprikás lisztbe forgatjuk.
Forró olajban kisütjük.
 
Párolt rizzsel, párolt zöldségekkel, vagy krumplival tálaljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. May 03. 00:00

Jönnek a boldog szép napok - Nagy Feró és Bagi Iván

Jönnek a boldog szép napok - Nagy Feró és Bagi Iván

A régi sláger újratöltve a járványtól való szabadulásunk hajnalán

https://www.youtube.com/watch?v=EbUcqbS5Usk

C:\Users\user\Pictures\Jönnek a boldog szép napok - Nagy Feró és Bagi Iván.png

2021. April 25. 00:00

Balla Béla (1882-1965) festőművész képeiből

                           

Balla Béla (1882-1965) festőművész képeiből
 
A nagybányai szabadiskolában 1904-1905-ben tanult. Ferenczy Károly festőművészt vallotta mesterének. Ezután Münchenben folytatta tanulmányait, s Olaszországban (Firenzében, Rómában) járt tanulmányúton.
 
1927-től kezdve 1942-ig felváltva Aradon és Nagybányán működött. Az 1937-ben megalakult Nagybányai Művészek Egyesületének választmányi tagjává, majd az 1941-ben újra megalakult Nagybányai Festők Társaságának törzstagjává választották.
 
Élete utolsó éveit Nagybányán töltötte, tagja volt az itteni művésztelep maradványainak. Impresszionista kezdetek után a dekoratív irányzatok felé tájékozódva tájképeket, csendéleteket, figurális kompozíciókat festett.
 
Festett hagyományos naturalista és impresszionista tájképeket, megérintette a szecesszió, de hatott rá Matisse művészete is.
 
Rajongott a modern francia művészetért, a kolónián pedig Ziffer Sándor festészetét tartotta példaadónak.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. April 18. 00:00

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
 
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
 
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
 
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
 
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2021. April 09. 00:00

Czóbel Béla (1883 - 1976) festőművész képeiből

                       

Czóbel Béla (1883 - 1976) festőművész képeiből - I. album
 
Kossuth-díjas, érdemes művész , kiváló művész , az École de Paris jelentős magyar képviselője.
 
Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide. Az 1902-03-as tanévben a müncheni akadémián tanult.
 
1903-ban a párizsi Julian Akadémiára iratkozott be. 1903-ban a Nemzeti Szalon őszi tárlatán és Párizsban a Champs-de-Mars-i szalon kiállításán szerepelt.
 
Első munkái plein air tanulmányok , a szecesszió hatását mutatják. Párizsban barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzac-kal és a fauves-ok csoportjához tartozó több festővel. 1905 őszén és a további években a Salon d'Automne-ban, a fauves-ok termében állította ki kompozícióit.
 
Ezekkel a képekkel a nagybányai művésztelepen, a "neósok" vezéregyénisége lett. Egyformán részt vett a párizsi és a magyar művészeti életben. Első gyűjteményes kiállítását 1907-ben Párizsban, a Galerie Berthe Weilben rendezte meg.
 
Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában, a Műhely kiállításain, tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt. Az I. világháború idején műveinek nagy része megsemmisült. 1914-1919 között Hollandiában, Bergben élt. Amszterdamban részt vett a Hollandische Kunstenaarskring kiállításain. 1919-1925 között Berlinben tartózkodott, tagja lett a berlini Freie Sezessionnak.
 
Első budapesti gyűjteményes kiállítását 1924-ben rendezte meg a Belvedere szalonban. Alapító tagja volt a KUT-nak, a Nemzeti Szalonban rendezett szinte valamennyi kiállításukon szerepelt.
 
1925-ben Berlinből Párizsba költözött. A párizsi Galerie Bing 1927-ben reprezentatív kiállításon mutatta be a fauve-ok 1904-1908 közötti tevékenységét, ahol Festők a fák alatt c. képével szerepelt.
 
A harmincas évek elejére kialakult, és a továbbiakban lényegében nem változott sajátos festői világa, amely mindvégig megőrizte természetszerűségét. 1971-ben a Műcsarnokban nyílt reprezentatív, retrospektív kiállítása műveiből.
 
1975-ben műveinek bemutatására Szentendrén múzeum nyílt. A rendkívül gazdag életmű jelentős darabjai magyar és külföldi magángyűjteményekben vannak.
 

2021. April 06. 00:00

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld

Izsó Miklós (1831-1875) - Csokonai Vitéz Mihály szobra - Debrecen - Alföld
 
A 19. századi magyarországi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik a debreceni Csokonai-emlékszobor.
 
1861-ben a helyi kereskedők, katonák, színészek, tanárok által megalakított, az irodalmi műveltséggel rendelkező, jómódú kereskedő, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást.
 
A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-panteont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket – elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a terrakotta modelltől.
 
A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban olyan is volt), ezért a nagyításnál 'vastagítottak' az alakon. Ezt a 'vastagítást' a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre.
Az alkotást 1871. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között.
 
A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van még egy a Déri Múzeum egyik lépcső feljárójánál, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle; kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.
 
A szobor már nem az eredeti helyén áll, a tér rendezése során a villamossínek megváltozásával a szobrot is arrébb tették, 1977-78-ban.
 
2012 nyara: örvendetes hír: a kismintát mindenki számára láthatóvá tette a református kollégium. A második emeleten kialakított Csokonai emlékszobában helyezték el.
 
fotó és szöveg: Kotricz Tünde

2021. April 05. 00:00

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2021. April 05. 00:00

Húsvéti köszöntő Csaba testvértől a támogatóknak

                          Kedves Támogatók, Keresztszülők, Barátok! A gyerekeink iránti jóságukért köszönetképpen, szeretném megosztani Önökkel az egyik nagyon szép nagycsütörtöki élményemet.   Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy mindenik évnek megvan a maga keresztje, van olyan tanév, amikorra a himlő, máskor az influenza környékezi meg a nagycsaládot, és biza' akkor "megy a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba", és nehéz megfékezni a járványt. Persze nemcsak fertőző betegségek indulhatnak el a gyermekek világában, hanem különféle divatok, hóbortok is, melyeket a felnőtteknek nagyon nehéz megérteni, befolyásolni. Volt egy év, amikor a fiaink folyton bosszantották a tanárokat, az osztályok szinte versenyeztek, hogy ki tud csínytevésben rálicitálni a másikra. Nekik nagyon jó bulinak tűnt, de egy-egy tanár a felmondását fontolgatta. Mi mást tehettem volna, újból és újból összeszedtem az intézet belső udvarára a gyerekeket, hol szép szóval, máskor meg minden pedagógiai haragomat csatasorba állítva próbáltam a fiaimat nevelgetni, a kedvesség és a jóság útjára terelgetni. Tavasz felé már az egész pedagógiai eszköztárunk romokban hevert. Magamba roskadva behívtam az intézet vezetőjét, és megbeszéltük, hogy ha már nincs eredménye annak, hogy a gyerekek fejét mosogatjuk, próbáljuk meg a lábukat megmosni. A nagycsütörtöki szentmisén a legcsintalanabb gyerekeket kiültettük az első padba, és az evangélium után prédikáció helyet letérdeltem szerre mindenik fékezhetetlen kiscsikó elé, és szelíden, ahogyan mesterünktől tanultam, megmostam, megtörölgettem a lábát. A hívek döbbent csendben nézték, nem mondtam semmit, csak céltudatosan végeztem a dolgomat, a kántor közben szép nagyböjti zsoltárt énekelt. A szertartást elsősorban a gyerekeknek szántam pedagógiai célzattal, de igazából engem is végtelenül megindított. Ott és akkor döbbentem rá, hogy Péter lábát mosva az én lábamat is megmosta a Mester. Bár Júdás zsebében ott zörgött a harminc ezüstpénz, Jézus mégis lehajolt, és az áruló lábát is megmosta. Aztán belém nyilallt a felismerés: Jézus nemcsak megmosta a tanítványai lábát, hanem utána meg is halt értük a kereszten! Vajon én meg tudnék halni ezekért a rosszcsont gyerekekért? A szertartást befejezve felálltam, és csendesen néztem őket, míg az orgona utolsó akkordjai is elhaltak. Néztem a fiaimat, és annyira szépnek láttam őket, mint még soha! A megfosztott oltár előtt sokáig némán térdeltünk. A végén, a sekrestyében mindenki tanítványom odajött, hozzám bújtak, megöleltek csendesen. Néma percek után az egyik, talán a legcsintalanabb megszólalt: "Csaba testvér, én többet nem leszek rossz!" Én sem, én sem, visszhangozták a többiek a mélyről jövő jó elhatározást. Évek teltek el, ma már felnőtt emberek, elsodorta őket a múló idő, de én úgy gondolom, hogy legtöbbjüknek sikerült megtartani a tiszta szívből felfakadt őszinte fogadalmat. Egy biztos, ha találkozunk, ugyanazzal a szeretettel tudjuk átölelni egymást. A gyerekek előtt térden állva örökre megértettem, hogy szeretetre csak végtelen alázattal és nagy-nagy szeretettel lehet tanítani az embereket. Ezúton kívánok Önöknek kegyelmekben gazdag húsvétot! Böjte Csaba

2021. April 03. 00:00

Nagypéntek van ma - Jézust megfeszítése után keresztről levették - műalkotások

                                   

A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás, és azt az ábrázolástípust jelenti, melyen Mária a halott fiát, Jézust siratja.

2021. April 02. 00:00

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
 
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
 
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
 
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
 
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
 
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
 
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom” (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
 
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
 
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
 
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
 
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
 
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
 
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
 
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
 
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
 
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
 
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
 
kattints a képekre - érdemes!

2021. April 02. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/868