Trianon után Tormay Cécile

                             


Trianon diktátum után mondta:
 
Nemcsak az a mienk, amit az Úr kegyelme csakugyan nekünk adott, hanem az is a mienk, amit szeretünk, még akkor is, ha az, amit szeretünk, a másé.
 
Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító
akit 1936-ban és 1937-ben is Nobel-díj jelöltje volt: Másodszor csak azért nem kapta meg, mert hirtelen elhunyt, és a szabályzat szerint csak élő személy kaphatja meg a díjat

2026. May 15. 00:00

sas varjú

Hagy károgjanak, hagy csipkedjenek, te csak emelkedj!
 
Az egyetlen madár, amely meg mer csípni egy sast, az a varjú.
A varjú felül a sas hátára, és belecsíp a nyakába.
A sas nem reagál, nem is harcol a varjúval..
 
Nem pazarol időt és energiát a varjúra, csak széttárja szárnyait és elkezd felemelkedni az égbe.
Minél magasabbra érnek, annál nehezebb lélegezni a varjúnak.
 
Végül a varjú leesik a sas hátáról, az oxigénhiány miatt.
Tanulj a sastól, és ne harcolj a varjúkkal! Hagy károgjanak, hagy csipkedjenek, de te csak emelkedj tovább!
Egy ideig veled lesznek az úton, de hamarosan leesnek, és eltűnnek a semmibe.
Emeld a figyelmedet felfelé, és emelkedj tovább!
 
kép: "C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\ass  sasa varjú van hozzá szöveg.jpg"

2026. May 13. 00:00

Ördögi világunk

Ördögi világunk
 
A háború nem egyéb, mint a saját létezését is tagadó, a bankokat és a stratégiai világcégeket uraló háttérhatalom profitmaximalizáló üzleti vállalkozása. 
 
Ez, a "nem is létező" háttérhatalom, népek, országcsoportok között ördögi praktikákkal mesterségesen viszályt gerjeszt, és amikor elérkezettnek tartja az időt - mit tesz Isten - ezekből az "ellentétekből" fegyveres konfliktusok, háborúk keletkeznek.
 
A harcmezőkön és a hátországokban százezrek, olykor milliók pusztulnak el. 
 
Majd a profitok bezsebelését követően, lezárásként megrajzolják az új határokat, biztosítva ezzel az "üzlet" hosszú távú jövőjét - az újabb konfliktusokat.
 
képen: A nagy háború magyar hősi halottainak katonai temetője - Úz-völgye - Székelyföld - Erdély

2026. May 03. 00:00

Magabíró nemzet, és a Békemenet

Magabíró nemzet, és a Békemenet

Az ázsiai sztyeppékről a Kárpát-medencébe megérkezett Turul-népe, a magyar - a szabadság nemzete. A szabadság pedig csak ott létezhet, ahol a nemzeti szuverenitás nem csupán szlogen, hanem a mindennapi életünk része.  Szép reform-kori kifejezéssel a magabíró nemzet, a magabíró ország megteremtésének a záloga a szabadság, magyar érdekek érvényesítésének mindenek felettisége.

A magyarok történelme nem más, mint ennek az évezrede zajló folyamatos harcnak a története. A kezdetektől napjainkig a kihívás ugyanaz: az „aktuális birodalom” beolvasztási, gyarmatosítási politikájának ellenállni, megmaradni magabíró magyarnak, megmaradni magabíró nemzetként.

Ki milyen magyar, és milyen a magyar nemzet?

A magyar nemzetnek létezik egy, a nemzeti lét szempontjából passzív része: ők azok, akiknek a magyarságuk csupán annyit jelent, hogy ide születtek, itt élnek, a magyar létük pedig kimerül abban, hogy magyarul beszélnek, magyar az anyanyelvük.

A nemzet másik, nagyobbik részének az életében fontos szerepet játszik magyarságuk megélése. Ők azok, akik ösztönösen, vagy tudatosan magyarul „gondolkodnak”, élnek, akiknek  magyar a szívük, lelkük.

A Békemenet nem más, mint a magyar lelkek egymásba kapaszkodása, egybefonódása, függetlenül attól, hogy fizikailag ott tudtak lenni a vonulásunkon, vagy „csak” a képernyők előtt, vagy gondolatban, voltak velünk, mert távol laknak, mert betegek, vagy bármilyen akadályoztatás miatt nem lehettek jelen. A Békemenet nem csupán egy tömeg vonulása, a Békemenet a nemzeti akarat látható megnyilvánulása, a cselekvő magyar szívű emberek  cselekvő demonstrációja.

A magyar, ha szabadságban élhet, nem kertel, meghatározza, hogy mik az elvárásai a mindennapi szabadága megélhetését illetően. Már több mint másfél évtizede ebben az országban az történik, amit mi, magabíró magyarlelkű magyarok meghatároztunk, amikor egy olyan politikai alakulat mellett tettük le a voksunkat, amelyet egy olyan tehetséges és eltökélt magyarlelkű miniszterelnök vezet, mint Orbán Viktor. Ő az, aki tántoríthatatlanul végrehajtja, érvényesíti az elvárásainkat.   Megvalósítja a magyarszívű magyar többség által megfogalmazott kívánságainkat.

Azt, hogy Magyarország a béke szigete legyen Európában, hogy az országunk szuverenitásának a kérdése az első helyen szerepeljen a feladatok, a szempontok sorában, azt, hogy a magyar kormány a magyar embereket, családokat támogassa, azt, hogy az idősek érdekeit szolgálja, hogy a vállalkozók, a települések fejlődése prioritás legyen, hogy a gyermekeinket megvédje az ordas eszmék terjedésétől.

Ebben az országban végre az történik, amit mi akarunk!

Egy magabíró ország ilyen.

A mi magabíró országunkban ennek az akaratnak a megtestesítője a Békemenet. Kimondhatjuk, hogy ez az erős akarat a legnagyobb politikai erő egész Európában. A nemzeti érdekérvényesítés legcsodálatosabb megnyilvánulása a Békemenet. Mára kvázi a magabíróságunk intézményesített formája.

Nekünk a nemzeti szalag, a kokárda, a nemzeti zászló a nemzeti összetartozásunk tárgyiasult kifejeződése, szimbóluma. Nekünk a piros fehér zöld zászló nem csupán egy kellék, nem egy söprűnyélre szerelt cifra rongy, amit a vállunkra vetve körbe rohangáljuk az országot.

Nekünk maga a szívünk piros fehér zöld!

Budapest, 2025. október 23-án

Mészáros László

a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

2026. April 22. 00:00

Márai Sándor: Olyan világ jön

Márai Sándor: Olyan világ jön
 
Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…
 
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…
 
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
 
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.
"d:\Pictures\patt  Márai Sándor Olyan világ jön van hozzá vers raktárban.jpg"

2026. April 12. 00:00

Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás

 
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
 
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
 
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
 
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
 
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
 
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
 
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom” (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
 
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
 
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
 
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
 
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
 
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
 
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
 
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
 
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
 
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
 
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
 
kattints a képekre - érdemes!

2026. April 06. 00:00

Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet


 

Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet
 
Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 70%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
 
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.
 
Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.
 
Tanulság: Ha van annyi eszünk mint egy vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
 
Tény: Mint ismert a vadlibák V alakban szállnak - húznak. Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
 
Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a feladatot, a munkát éppúgy, mint a vezetést.
 
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.
 
Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
 
Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
 
Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz idõkön, ahogyan õk teszik.

2026. April 05. 00:00

Európa józanabbik fele, ébresztő!

Európa józanabbik fele, ébresztő!
 
A közelmúlt véres terrorcselekményein elég gyorsan "túlléptünk".
Most éppen a franciaoszági Nizzában gyílkolt meg három ártatlan embert a vallási gyűlölet.
 
Az utóbbi időben már megint nem volt "téma", a nem is oly régen történt szörnyűségek sorozata, miközben Európa népeinek életterét azóta is folyamatosan megszállják más kultúrájú, más hitű, más szokású, velünk ellenséges beállítottságú néptömegek.
 
Európa felelőtlen vezetői, önvédelmi képességét elvesztett társadalmai mindezt meg sem próbálják megakadályozni! Sőt, önként segítik ezt, az össztársadalmi öngyilkossági folyamatot.
 
A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő:
 
A tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvét táviratok garmadáját kapják.
 
Egyperces néma felállással "adóznak" az elhunytakért a legkülönfélébb sóhivatalokban, álfontos intézmények ülésein.
 
Az áldozatokért, emlékükért, plüssmacik és virágok ezreit hordják hegyekbe a "tett" színhelyén, a mély együttérzés álságos kifejezéseként.
 
"Felelős" vezetők, és közemberek arról fecsegnek, hogy "minket nem lehet megfélemlíteni"...
 
És másnap minden ugyanúgy megy tovább, másnapra mindenki elfelejti a szörnyű halált halt szerencsétlen áldozatokat, másnaptól minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna...
 
És másnap sem kerülnek börtönbe azok a kollaboráns európai vezetők, akik mindezen állapotokat előidézték, létrehozták, és a mai napig gerjesztik!
 
képp london - iszlám

2026. April 04. 00:00

Lenni, növelni a kohéziót Németh László

                             

Egy kis nép nem találhatja meg a feladatát, csak önmagában. Lenni, növelni a kohéziót, elkészülni a pöröly alá, hogy ha összenyomódik is, de megmaradhasson önmagának: ez a kis népek igazi feladata, és az íróké köztük.

Az európai koncepciók közül akármelyik győz, akik ránk hozzák, akik megértik, akik 'belénk verik' - aligha lesz sok közük a magyarsághoz.

Én nemigen tudom másnak elképzelni egyik európai megváltást sem, mint magyarságunk nehéz próbájának.

Németh László  - 1939

2026. March 29. 00:00

A tények több mint 50 év távlatában is de Gaulle tábornokot - Franciaország egykori elnökét igazolják

A tények több mint 50 év távlatában is de Gaulle tábornokot - Franciaország egykori elnökét igazolják
 
A De Gaulle vezette Franciaország 1962 –ben adta meg Algériának a függetlenséget.
 
Akkori beszédében pontosan felvázolta, hogy Franciaország miért nem tudja és nem is fogja tudni integrálni a muzulmánokat:
 
A beszéd szabad fordítása:
 
„Nagyon jó dolog, hogy léteznek sárga franciák, feketék, vagy barnák. Ez azt bizonyítja, hogy Franciaország nyitott minden faj számára és egy világegyetemes szemlélettel rendelkezik.
 
Viszont mindez csak egy feltétellel lehetséges: hogy ők a lakosság egy csekély hányadát képezzék.
 
Ha ez nem így lenne, azt jelentené, hogy Franciaország már nem lehetne Franciaország.
 
Mindenekelőtt mi egy európai fehér bőrű népcsoport tagjai vagyunk, akiknek gyökerei a görög-latin kultúra alapjaiból erednek és keresztény a vallásunk.
 
Ne gyertek nekem gyermekmesékkel!
Muzulmánok?
Jártatok ott, hogy lássátok őket?
Láttátok őket turbánjaikkal és burnuszaikkal?
Teljesen nyilvánvaló, hogy azok nem franciák!
 
Azok, akik az integrációt propagálják, kolibri eszük van, még ha nagy tudósoknak is hiszik magukat.
 
Próbáljátok integrálni az olajat az ecettel, öntsétek össze egy üvegbe, aztán rázzátok jól össze és mégis egy idő elteltével ismét szétválnak.
 
Az arabok, azok arabok, a franciák pedig franciák.
 
Valóban azt hiszitek, hogy Franciaország népessége magába tudna szívni tízmillió muzulmánt, akik holnap már húsz millióan lesznek és holnapután negyvenen?
 
Ha most megvalósítjuk Algéria Franciaországhoz való integrációját, ha Algéria minden arabja és berbere franciának fog számítani, hogyan fogjuk tudni megakadályozni őket abban, hogy ne jöjjenek a kontinentális Franciaországba, ahol sokkal magasabb az életszínvonal?
 
Szülőfalum mostani neve Colombey - A Két -Templomnál, hamarosan Colombey - A Két -Mecsetnél lenne…”
 
C:\Users\user\Pictures\patt Charles de Gaulle (1890-1970) - francia köztársasági elnök.jpg

2026. March 28. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/868