Patrióta Európa Mozgalom

Szégyenszemre Göncz Árpád nevét viseli a fővárosban egy városközpont és egy metróállomás is

Nem lakónegyedet, nem metróállomást, de még egy dűlőt sem lett volna szabad elnevezni Göncz Árpádról!

A budapesti libernyák vezetés semmit nem érő, politikai szélhámosságaként értékelhető klímavészhelyzet kihirdetését követően, második látszatintézkedéseként, az időtlen idők óta Árpád-híd metróállomásként ismert csomópontot Göncz Árpád városközponttá nevezte át.

Göncz Árpád köztársasági elnökként – az egyébként nem is létező elnöki hatalmával visszaélve - ott akadályozta a demokratikus berendezkedés kiépítésének a folyamatát, ahol csak tudta, illetve ahol és amikor megparancsolták azt neki a "gazdái".

„Teljes mellszélességgel” támogatta a törvényesen megválasztott Antall-kormány elleni puccsot – a taxisblokádot.

Az első szabadon választott Parlament által elfogadott médiatörvény elszabotálásával, és számtalan más fontos kérdésben antidemokrataként viselkedett: nem az ország, a nemzet érdekei vezérelték, csupán egy szűk csoportéi!

Egy közepes képességű, akaratgyenge SZDSZ-es pártkatona volt csupán.

Külföldi sajtóorgánumoknak magyar köztársasági elnökként (!!!) az országot lejárató nyilatkozatokat tett.

Ha a magyarországi rendszerváltoztatás elsikkasztásának két fő személyi felelősét kellene megnevezni, akkor Sólyom László mellett Göncz Árpád neve szerepelne legelől a listán.

Hazaáruló módjára viselkedtek és "működtek" mindketten!

Göncz egy „karakter nélküli” jelentéktelen ember volt, akit bábként rángatott a háttérhatalom hazai szervezete, az SZDSZ.

Szégyen, hogy egyáltalán szóba jöhetett a neve egy közterület elnevezése kapcsán.

Nem lenne gerincünk, ha mindezeket szó nélkül hagynánk!

Mészáros László – a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

2025. February 28. 00:00

Háttér , Haza és haladás , Hírek röviden

Magyar népszokások - Vízkereszt

A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.

A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.

Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.

Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.

Például Palócföldön, Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat.

A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.

Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.

Vízkereszti népszokás, hogy ekkor szokás lebontani a karácsonyfát. Vízkeresztkor kezdődik meg a farsang időszaka.

2025. January 06. 00:00

Egyéb

Január 6. - Vízkereszt napja

Január 6. a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja, a farsang kezdete. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep.

A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről. A hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind ezen a napon van a névnapja.

A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.)

Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.

A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.

2025. January 06. 00:00

Egyéb

Minden ellenkező elképzeléssel ellentétben az éles politikai szembenállásnak tűnő közéleti ellentétek lényegében

Minden ellenkező elképzeléssel ellentétben az éles politikai szembenállásnak tűnő közéleti ellentétek lényegében nem pártharcok, hanem világnézeti szembeállások küzdelmei, életfelfogások közötti különbségeken alapuló harcok

Mészáros László

Patrióta Európa Mozgalom alapítója

ass Minden ellenkező elképzeléssel ellentétben az éles politikai szembenállásnak tűnő közéleti ellentétek lényegében nem pártharcok, hanem világnézeti szembeállások

2025. January 03. 00:00

Nincs rovathoz rendelve

Szentesi Zöldi László: Proli

Ismerős? - Kicsit hosszú, de nagyon érdemes elolvasni!

Szentesi Zöldi László: Proli

Így nevezzük őt, és még véletlenül sem proletárnak vagy melósnak, esetleg munkásembernek. A proli mindezek selejtje, tudatlan és rosszindulatú lény.

Óvatos becsléssel azt mondjuk, inkább milliószámra, mint százezrével fordul elő hazánkban, és korántsem a nagyvárosokban, a kommunizmus évtizedei alatt mindenhol elterjedt. Igazi közege mindenesetre Budapest, itt szó szerint percenként botlunk prolikba, ha akarunk, ha nem.

Ha a proli lényegét óhajtjuk meghatározni, ezek a szavak jutnak eszünkbe: hőbörgés, irigység, hazudozás, igénytelenség, sunyiság, rosszindulat. Ebből a pompás koktélból keverték ki őt, és bármi történjék is vele, ezek a tulajdonságai beleivódtak lényébe, ahogyan az anyaföld is beszívja a radioaktív esőt.

Állandóan panaszkodik. Valahogy úgy kanyarítja a szót, hogy belásd, mindannyian áldozatok vagyunk. Megállás nélkül fröcsög belőle a gyűlölet, és rögtön ki is mondja, amire közben gondol.

Útfelújítás a Rákóczi úton? „Rohadjon meg, aki kitalálta!” Határon túli magyarok? „Felőlem megdögölhet az összes!” Eleve úgy tekint a világra, hogy csak a rosszat vegye észre belőle. Semmilyen szép és nemes körülmény nem érdekli, észre sem veszi, mert lelki beállítottsága negatív, intrikus.

Ha valahol rosszat észlel, harsányan közzéteszi, és legbelül elégedetten nyugtázza, hogy tessék, ez sem működik, az élet őt és az ő sötét világképét igazolja minden áldott percben. Igen, a világ rossz, és neki is rossznak kell lennie, különben felfalják, gondolja, és nagyot böfög a sör mellé.

És beszél, egyre csak beszél. A rossz pesti jassz az anyanyelve, de annak is az ócska, Kádár-korszakbeli változata. Olyanokat mond, mint „köcsög, ötker, hatker, Jugóba járni, faszikám, bevállalós, nem-e lehetne-e megoldani okosba” és így tovább.

Vezetés közben Sebestyén Balázst hallgatja a rádióban, teljesen szinkronban van vele, szereti és értékeli a kereskedelmi rádiózást. Gyakran idézi Hofit, ilyenkor hangosan felröhög, olcsó műfoga megcsillan a napfényben. Nadrágja farmer, lábán szandál, pólója közönséges fekete darab, otthon még tizenöt ilyet tart, és mindennap felvesz egy újat, hónap közepén aztán az élettársa elébe teríti a frissen kimosottakat.

A proli mindig hazudik. Pontosabban szólva, nem tudod, mikor hazudik öncélúan és mikor hazudik valamilyen kifejezett céllal. Talán ő sem tudja, mikor éppen miért nem mond igazat, de miután teljesen hülyének tart, nem is fontos a számára, mit gondolsz erről. Mások történeteit csomagolja a sajátjaként, de csak akkor, ha ő jól jön ki belőle. Párbeszédre képtelen, amíg te beszélsz, ő erőt gyűjt, aztán folytatja, ahol abbahagyta, nem reagál a te mondandódra.

A proli lételeme a szabályok áthágása. Semmilyen előírást nem tart be, úgy gondolja, hogy a világ szemfülesekre és balfácánokra osztható, és ő értelemszerűen nagyon okos, mert nem tartja be az előírásokat. Önképének lényege a vélt élelmesség.

Nem az igazság keresése hajtja, hanem a kiskapukat nyitogatja. Úgy tartja, hogy az előírásokat gazdag és szerencsés rohadékok hozzák, de ő, a kisember, sokkal okosabb náluk, és egyszerűen csak az életben maradásra törekszik, amikor senkit és semmit nem tisztelve átgázol az akadályokon.

Szerinte szemesnek áll a világ, lelkiismeretről, kötelességről soha nem hallott. Az emberek többségében a szellemi és testi erőfeszítések tiszteletet ébresztenek, benne viszont irigységen kívül semmit sem kelt a Nobel-díjas tudós vagy az olimpiai bajnok jelenléte.

Kulturális ízlése alantas és felszínes. A művészeti ágak közül csak és kizárólag a zenét képes értelmezni, persze azt is csak díszletként, semmit nem akar és nem is tudna megfejteni, megérteni belőle.

Régen Zámbó Jimmy volt az istene, most Kis Grófo. Ha ellágyul, a dalban az olcsó érzelmeket, a hamis szentimentalizmust, ha jó a kedve, a pattogós ritmusokat keresi, persze a létező legócskább hangszerelésben és előadásmódban: a hatásos, primitív megjelenítést végtelenül szépnek érzi.

A proli képtelen halkan, visszafogottan hallgatni a kedvenc zenéit. Autójából ordít a lakodalmas és a tuctuc, falunapon és majálison az ő kedvéért tekerik csutkára a hangerőt, és jól is teszik, beszélgetni úgysem szokott, legalább hadd kábuljon.

A proli húsz éve ugyanabba a kocsmába jár, ott piál és hangoskodik. Ha kell, strandpapucsban is leugrik egy pofa sörre. Mindig ugyanarról van szó: tegnapi és mai lerészegedések, egymás feletti kárörvendés, és persze politika orrba-szájba.

A proli mindig bölcselkedik, ez a kocsmai alapállása, fitogtatja jólértesültségét. Ha magánál műveltebbel találkozik, igyekszik felzárkózni, persze nem műveltségben, csak dumában. Holtbiztos recepteket tud az ország megmentésére, ezeket haladéktalanul közli is a barátaival.

Aki jól néz ki, nyugalmat és erőt sugall, a proli természetes ellensége. Egyszerűen nem bírja elviselni a szellemi jelenlétet, sunyi gyűlöletet táplál minden olyan politikus iránt, aki nem hízeleg neki, a prolinak. Időlegesen azt a pártot támogatja, amelyik a leginkább felébreszti benne rossz tulajdonságait.

Az időleges jelző egyáltalán nem véletlen: a proli soha nem horgonyoz le egyetlen gondolat, eszme vagy irányzat mellett sem. A politikát remények és csalódások váltakozásának látja, a közélet semmilyen más elemét nem érti, nem fogja fel. Mindig a markát tartja, az államtól azt várja, hogy adjon neki valamit.

Előszeretettel szavaz új mozgalmakra, amelyek megszédítik demagóg ígéreteikkel, hogy aztán újabb kedvencet keressen magának. Túlságosan persze azokban sem hisz, és mert az irigysége mindennél erősebb, kárörvendve nézi a hanyatlásukat, és úgy beszél róluk, mintha pár hónappal azelőtt nem rájuk szavazott volna. Ha leleplezik, a proli sóhajtva csak ennyit mond: bennük is csalódtunk…

Ha gazdag a proli, magát vállalkozónak nevezi. Vagy rejtélyesen mosolyog, amikor a foglalkozását kérdezed. Különféle cégeket vezet, és két-három percen át is magyarázza, egészen pontosan mivel foglalkozik. De valahogy nem áll össze az egész. Céges tanácsadás, alkatrészek, cégalapítás, vámügyek, export-import, nyersanyag, híradástechnika. Minden érdekli, mindent forgalmaz, mindent vásárol. Lassan, lomhán mozog, ahogyan példaképeitől, a nála módosabb vérbarmoktól elleste. Meggyőződése, hogy a gazdag embernek már nem kell kapkodnia semmi és senki után. Úgyis minden és mindenki megvásárolható a világon.

Ha sportol a proli, nagyon fontos számára minden külsőség. Elsősorban a saját külseje. Naponta egy-két órát tölt az edzőteremben, állhatatosan gyúr, kondizik, hosszan elnézegeti magát a tükörben. Meg is látszik az eredmény: látványos konditermi izmai vannak, kigyúrt, gyönyörűen kidolgozott a teste, igaz, a lába továbbra is pipaszár.

Olyan ruhákat is visel, amelyek felsőtestén kidomborítják a lényeget, nagyon kedveli például az izompólót. Szedeti a szemöldökét, szőrtelenít, szoláriumba jár. Nyári cipőhöz soha nem húz zoknit.

Tetoválása nonfiguratív motívumokból áll. Látványos megjelenéséhez azonban – furcsa kontrasztként – vagy bőgő baromhang, vagy selypes motyogás járul, amit azonban ő férfiasnak, illetőleg intellektuálisnak gondol, és a saját köreiben igazat is adnak neki.

Ha autót vezet a proli, akkor úgy van vele, hogy verseny az élet, és neki is életben kell maradnia. Soha nem enged be senkit maga elé a másik sávból, mereven maga elé bámul, mintha észre sem venne, közben persze tökéletesen észleli, hogy ott vagy.

Néha finoman gázt is ad, éppen csak annyit, hogy garantáltan ne férj be elé. A proli habozás nélkül beáll a mozgássérült helyekre, olykor keresztbe, hogy úgy tűnjön, rendkívül siet, vagy egyszerűen csak azért, hogy egyszerre két helyen is elfoglaljon, mert neki az jár.

Ha bármilyen nehézsége támad a közlekedésben, például várnia kéne fél percig, amíg kifordul elé egy parkoló autó, válogatott szidalmakat zúdít a másik emberre. Ilyenkor nyaki erei kidagadnak, és szidja az anyádat, és biztos lehetsz abban, hogy rosszabb a kocsid az övénél, ezt is belefoglalja mondanivalójába.

Ha a proli nő, mindig és mindenütt cigarettázik, ízléstelenül és harsányan festi magát, és domborulatait gondosan közszemlére teszi. Nagyon trágár a beszéde, harsányan és válogatás nélkül jár a szája, egyáltalán nem zavarja, hogy az ajkáról elröppenő mocskos kifejezéseket bárki meghallhatja.

Intrikus, pletykás és rosszindulatú, kibeszél másokat, akivel éppen együtt van, azzal kórusban szidja a távollévőt, majd a távollévő társaságában az előbbit.

Szerelmi élete érzelmi végletek között ingadozik: látványos, nyálas ellágyulásokkal és őrjöngő hisztériával közeledik partneréhez. Minden proli nővel töltött perc egy-egy életdráma, ahol azonban a főszerepet nem Ruttkai Évákra, hanem az ekhós szekéren terpeszkedő mosónőre szabták.

A prolinak nincsen apja, se anyja, se Istene, se hazája. Embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Itt él köztünk, vegetál. Társadalmi, közösségi ügyekben tökéletesen használhatatlan.

Ami a közösségé, azt semmire sem tartja, nem épít, csak rombol. Általában adót sem fizet, én tartom el. A prolihoz voltaképpen semmi köze a embernek.

Nem honfitársunk, csak ugyanúgy néz ki a személyi igazolványuk. És annak ellenére, hogy mintha valami udvariatlanság volna, társadalmi tilalom övezi a megnevezését, jellemzését, igazából nagyon is létezik.

Szerintem viszont az az udvariatlanság, hogy a fajtájából még mindig annyi járkál köztünk a XXI. században.

Demokrata

2024. December 30. 00:00

Egyéb , A lapokból , Haza és haladás

Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja

December 28-nak, aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is.

A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok. Megkorbácsolják a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket.

A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. Az erdélyi Koronkán a mit sem sejtő kisfiút mustármagért küldték. Mikor ezt elmondta, a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”:

„Aprószentek Dávid, Dávid éljen a fiad sokáig!”

Ezután megjutalmazták a gyereket dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel.

Szegeden, az Alföldön a gyerekeket ugyancsak mustármagért küldték a szomszédba, ahol elővették a nyírfavesszőt s megkérdezték, hányan vannak az aprószentek.

Addig vesszőzték, míg meg nem mondta, hogy száznegyvennégyezren. Ha nem tudta megmondani, akkor a háziak mondták el helyette.

Úgy tartották, hogy akit megvesszőznek, az nem lesz keléses.

Aprószentek napján a beregi Tiszaháton elmentek a gyerekek a jó ismerősökhöz mustármagot kérni:

"Mustármagot jöttem kérni,

Tessék engem jól elverni."

Erdélyben, Nagykászonban (Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Impér) az aprószentekelés hagyománya más, mint más . Erdély legtöbb tájékán.

Míg más vidékeken december 28-án a kisfiúk mennek a leányokat vagy a szomszédokat megvesszőzni, itt a szokás érdekessége, hogy egy ősibb formáját őrizte meg: ezen az éjszakán a legények gyűlnek össze csoportokba és a hajadonokat keresik fel az összefont nyírfavesszőkkel.

fotón: Kászoni legények indulnak a leányokhoz aprószentek vesszőzésére

2024. December 28. 00:00

Egyéb

Márai Sándor - Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában

Nem lehet a csoda nélkül élni

"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség - amint mondják - hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő

fotókon: Benczúr Gyula (1811-1873) - A napkeleti bölcsek imádják a kisded Jézust - oltárkép - Fasori evangélikus templom - Budapest

2024. December 26. 00:00

Egyéb