Gál Krisztina, helyi hagyományőrző munkái találhatók meg a házban - és egyben megvásárolhatók is.
Petrin László szakújságíró szerint a brüsszeli adminisztráció képtelen helyesen értelmezni az uniót sújtó migrációs folyamat lényegét.
Menekültekről beszélnek, miközben az észak-afrikai és közel-keleti térségből ideözönlők túlnyomó többsége nem más, mint az államhatárokat jogellenes módon átlépő illegális muszlim szerencsevadász bevándorló, aki potenciális veszélyforrást jelent a tagállamok közrendjére, belső biztonságára és közegészségügyére.
A migrációs jelenség felszíne mögött meghúzódó lényeg: az európai civilizáció, demokrácia kiszolgáltatottsága az unió részéről kezelhetetlen vallási fanatizmusnak. A brüsszeli vezetők nem hajlandóak az igazságot kimondani, hogy a tolerancia jegyében megnyitották a kapukat az intolerancia előtt.
A parttalan liberalizmus nem a toleranciának, hanem a pusztulásnak ad teret. A törvénysértő módon, kontroll nélkül beözönlő illegális bevándorlókkal szemben tanúsított túlzó, szinte korlátlan tolerancia előbb-utóbb hatalomra segíti a ma még kisebbségben lévő muszlimok között megbújó dzsihadista erőket.
Ma a nyugati országokban a muszlim bevándorlók által elkövetett nemi erőszak-hullám olyan irgalmatlanul magasra csapott, a bűnelkövetők által is bevallottan egy különös hadviselés része.
Ugyanis sok európai muszlim férfi úgy tekint magára, mint egy hódító hadsereg tagjára, az európai nőkre pedig mint egyszerű hadizsákmányra, és ez teljesen megfelel az iszlám törvénykezésének.
Ugyanez vonatkozik a hitetlenek földjére, ami a hitük szerint nem is a távoli jövőben muszlim terület lesz. Nyugat-Európában már évek óta létezik egy radikális muszlim mozgalom, a Sharia4Holland és annak ikertestvére, a Sharia4Belgium, amely az iszlám saría törvényt kívánja bevezetni Hollandiában, Belgiumban és majdan Európa többi részén.
A csoport vezetőinek nem titkolt célja egy párhuzamos jogrendszer megalkotása, amely megkérdőjelezi az állam fennhatóságát a polgárjogi ügyeket illetően.
Az angliai muszlim egyetemisták körében háromból egy támogatja az iszlám nevében elkövetett gyilkosságot, és 40 százalékuk a saríát, követel magának Angliában.
Ha kell, szigorúbb jogi szabályozással, ha kell, szögesdrót fallal is gátat kell vetni az állami szuverenitásunkat fenyegető erőszakos és tömeges méretű jogellenes beözönlési próbálkozásoknak. Ez esetben az erő felmutatása nem más, mint a polgárok nyugalmát és békéjét védő szükséges és arányos önvédelmi intézkedés.
Napi Gazdaság
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint Iraktól Líbiáig válságról válságra menetelünk a káosz felé, mégis mindenki úgy tesz, mintha nem konkrét kormányok és politikusok hozták volna meg azokat a korábbi konkrét és hibás döntéseket, amelyek egyenesen – és ráadásul kiszámíthatóan – vezettek a mai helyzethez.
Indokolt tehát az óvatosság, mikért az a törekvés is, hogy a magyar kormány elsősorban saját hatáskörében igyekszik megvédeni a nemzetét.
Most olyan vitatéma került terítékre, ami érzékenyen érinti a baloldal törzsszavazóit. Ők számos olyan kampányban megnyerhetőek voltak, amikor szociális félelemre lehetett építeni.
Így sikerült a szavazóbázisukat például a külhoni magyarok ellen hangolni. Most azonban a baloldal a saját bázisa szociális reflexeivel megy szembe, amikor az ő védelmük helyett – a jobboldal iránti dühtől, illetve internacionalista szövetségesei iránti megfelelési vágytól eltelve – a migránsok pártjára áll, ahelyett, hogy ebben a lét-nem lét súlyosságú kérdésben a nemzeti álláspontot osztaná.
pestisracok.hu
Lóránt Károly közgazdász, Az Európai Unió Jövője és Magyarország mozgástere című könyve szerint a lisszaboni szerződés alapvető problémája, hogy nem a népakaratot, hanem az európai politikai és üzleti elit érdekeit és törekvéseit fejezi ki.
Így Európa vezető üzleti körei állnak az olyan uniós kezdeményezések mögött, mint az egységes piac vagy az egységes pénz, az euró bevezetése. Ők a legfőbb támogatói az unió neoliberális gazdaságpolitikájának, a privatizációs törekvéseknek, ezen belül például a közszolgáltatások, valamint a nyugdíjrendszer privatizációjának.
Míg a szerződés első részében a szociális piacgazdaságról és a teljes foglalkoztatásra törekvésről írnak, a második részben már szabad versenyes, nyílt piacgazdaságról és ennek eszközeiről van szó.
A törvények többsége brüsszeli hatáskörbe tartozik. Ugyanakkor nem gondoskodtak a föderalista államalakulat megfelelő finanszírozásáról, amihez jóval nagyobb forrásokra lenne szükség. Ez feloldhatatlanná teszi az egységes piac és az egységes monetáris politika, ugyanakkor önálló nemzeti költségvetések és külső egyensúlyi feladatok közötti ellenmondásokat.
A nyugati és keleti tagállamok között a munkabérkülönbségek a tízszeres értéket is elérik, miközben az új tagállamok gazdasága nem versenyképes az unió piacán. E pedig megoldhatatlan probléma marad mindaddig, amíg az egyes országok között hiányzik a szolidaritásérzés.
A szerződés által kötelezővé tett alapjogi charta biztosította szociális jogok biztosította szociális jogok gazdasági oldaláról nincsenek alátámasztva. Az euró bevezetése és a tőkeműveletek tejes liberalizálása hatalmas eladósodási hullámot indított el az unióban, amely így adósokra és hitelezőkre szakadt.
A valós helyzet az, hogy a választásokkal már nem lehetett befolyásolni a politikát, mert minden potenciálisan kormányra kerülő párt a gyakorlatban ugyanazt a neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát képviselte.
Az a párt pedig, amely eltér a liberális főiránytól (lásd Orbán-kormány), bal, illetve jobboldali szélsőségesnek minősül így a kormányzás lehetőségéből gyakorlatilag kizárják.
Így amit az unió vezetése, és a média döntő többsége képvisel, az tulajdonképpen a választásokon 5-10 százalékos eredményt elérő liberális pártok értékrendje.
Magyar Hírlap
Ahogy Görögország helyzete súlyosbodik, egyre többen rácsodálkoznak Németország szemtelenségére – írja Joseph E. Stiglitz, Nobel-díjas amerikai professzor.
Hogyan lehet, hogy az az ország, amely a Marshall-terv keretében a történelem legnagyobb feltétel nélküli segélyét és tartozás-elengedését kapta, most még csak nem hajlandó még beszélni sem ugyanerről?
A görög növekedés a 90-es évek közepén jóval az uniós átlag fölött volt, az óriási hanyatlás, majd munkanélküliség pedig éppen azután jött, hogy bevezették a rajtuk megkövetelt megszorításokat.
Stiglitz szerint Berlin szembemegy az egészséges emberi értelemmel, az ország nem képes a szolidaritásra.
Magyar Nemzet
Az épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra Műcsarnoknak épült. Pfaff Ferenc építész tervezte.
A homlokzat nyers téglából készült, a gazdagon díszített majolika domborműveket a pécsi Zsolnay gyár készítette.
Bayer Zsolt publicista szerint Ukrajnában a Jobb Szektor nevű neonáci terrorista banda lövöldöz összevissza Munkács környékén, és nyilatkozatokban szólítja fel az országban élő tagjait és szimpatizánsait, hogy fogjanak fegyvert a kormány ellen.
Ez az a Jobb Szektor, amely vezetőinek kezét hosszan és lelkesen szorongatták kretén amerikai és európai politikusok Kijevben, a Majdanon, a forradalomnak elkeresztel politikai puccs idején.
Aztán hazamentek, és elmondták, hogy a magyar miniszterelnök egy fasiszta diktátor. Továbbá rátették kezüket az ukrán energetikai szektorra, és az ukrán kormányba beültették embereiket, akik előbb voltak izraeli és amerikai állampolgárok, mint ukrán állampolgárok.
Ezt összefoglalóan demokráciának nevezzük manapság. A görög helyzet kapcsán az ukrán miniszterelnök ideges, sőt, rémült nyilatkozatokat tesz, mert a görög példa után lehetetlen lesz elmagyarázni az ukránoknak, miért is jó az nekik, ha majd az EU, az IMF meg az Európai Központi Bank „segít” nekik. (Tényleg nehéz lesz…)
Természetesen ez nem nagyon érdekel senkit, ugyanis Ukrajnából nem kell semmi a Nyugatnak, csak a világ legjobb termőföldje, no és persze a katonai bázisként használható terület Oroszország ellen.
A görög parlamentnek egy napja volt, hogy megszavazza az ország gyámság alá vételét, és az ország értékeinek zálogba adását. Úgy hogy a nép egy népszavazáson ennek ellenkezőjére adott felhatalmazást.
De amikor majd a görög parlament mindent megszavazott, akkor a Nyugat mindezt a demokrácia ünnepének fogja nevezni.
Máté T.Gyula publicista szerint Ukrajnában a kormányzat nyugati segélyekből él. Mindenki másnak marad a feketepiac. Brüsszel erejéből csak arra telik, hogy csúnyán nézzen, ha az általa adott pénzeket túl nyilvánvalóan nyúlják le, ha túl sok a vér.
Washington még ennyit sem tesz, számára az Oroszország elleni biztos hídfőállás kiépítése bármilyen pénzt és félrenézést és persze szenvedést megér.
Magyar Hírlap
Tömegével menekülnek Magyarországra a katonai behívók elől a kárpátaljai magyar férfiak. Az is gyakran előfordul, hogy egész családok költöznek el Magyarországra.
A helyükre pedig ukránok jönnek a háború sújtotta Doneck és Luhanszk megyéből. Farkas Ernő, aki a beregszászi hadkiegészítő parancsnokságon szolgált tartalékosként azt mondta, hogy az újoncoknak sok esetben maguknak kell egyenruhát, sisakot és golyóálló mellényt vásárolniuk, sokszor még enni sem kapnak.
Csonkapapi polgármestere szerint az állam azt szeretné, ha az önkormányzatok társulnának, és ötezer fős kistérségeket hoznánk létre.
Korábban abban gondolkodtak, hogy létrehoznak egy nagyobb, 16 ezer fős, határ menti magyar térséget, de ez nem tetszett az ukrán vezetésnek. „Mindenáron megpróbálnak felszabdalni minket”.
Napi Gazdaság
2013 karácsonyát közvetlenül megelőzve megnyílt Torontóban a Tokaji Wine Boutique Étterem, amely az észak-amerikai kontinensen elsőként jogosult magyarországi pincészetek termékeinek értékesítésére, illetve a kanadai piacon egyedüliként a magyar borok helyszíni forgalmazására. Az étterem egyben Magyar Borok Háza, ahol tíz neves magyarországi pincészet negyven különféle borát értékesíthetik.
Az eseményen Magyarországot dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul képviselte, aki Balla Sándornak, a Tokaj Canada elnökének és a Borház menedzserének társaságában köszöntötte a politikai és gazdasági élet szereplőit, illetve a helyi magyar közösség képviselőit. A kanadai metropolis Vaughan városrészének polgármestere pedig díszes levélben gratulált a nyitáshoz.
A borkóstolóval egybekötött ünnepi vacsorán a magyar ételek mellé tokaji pincészetek borait szolgálták fel.
Mint a helyszínen elhangzott, a rendezvény a magyar kormányzat által elindított azon kezdeményezés első lépése, amelynek keretében az egyes magyar borvidékeket – kiemelten Tokajt – szeretnék visszahelyezni a világ bortérképére.
Ennek megvalósítása során a Vinum Tokaj International a közeljövőben két újabb észak-amerikai helyszínen, New Yorkban és Los Angelesben is a torontóihoz hasonló „boréttermet” készül megnyitni.
Kárpátaljai " rémkörkép" - "A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket" - rövid lapszemle
Borsodi Attila szakújságíró szerint kevesebb, mint másfél év alatt az összeomlás szélére sodródott Kárpátalja magyar kisebbsége, a tavaly óta tartó orosz-ukrán háború miatt elképesztő nehézségekkel kell megküzdenie a 150 ezres közösségnek.
Ukrajnában az árak átlagosan 300 százalékkal emelkedtek. Az önkormányzatok a csőd felé haladnak, a családok nélkülöznek, a férfiak pedig jellemzően Magyarországra menekülnek a besorozások elől.
A polgármesteri hivatalokban már két hónapja nem tudnak fizetni a dolgozóknak. Pedig a hivatalok munkatársai körülbelül 20 ezer forintot keresnek. Egy nyugdíjas pedig csupán 15 ezer forintnyi hrivnyát kap havonta.
Az emberek korábban nem is akarták annyira a magyar állampolgárságot, de amióta kitört a háború, mindenkinek jól jön az uniós útlevél.
A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket. A nehézségek miatt egyre többen járnak lopni, rabolni a falvakba. Leginkább azok a cigányok járnak át, akik a gyerekeik után a Janukovics-érában komoly támogatásokat kaptak.
Ezeket azonban megvonták, a szociális háló megszűnt. Félő, hogy télen, a magas gázszámlák miatt éhezni vagy fázni fognak az emberek, és ismét az utcára vonulnak – mutat rá Hegedüs Attila, Beregsom polgármestere, aki szerint néhány hónap múlva újra lángba borulhat a Majdan, Kijev főtere.
Napi Gazdaság