A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja. A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Réti István növendékeként tanul 1918-20 között. 1918-ban főiskolai ösztöndíjjal Nagybányára, 1919-ben pedig a kecskeméti művésztelepre látogat. 1921-25. között Amerikában él, Philadelphiában, a The North American újság illusztrátora. Eközben az Academy of Fine Arts-on folytatja művészeti tanulmányait. 1926-tól dolgozik a szentendrei művésztelepen, művei szerepelnek annak kiállításain. Ő is részt vesz negyedmagával a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom kifestésében 1932-33 között. 1941-ig a művésztelepen, utána a városban él. 1942-ben székelyföldi ösztöndíjjal Erdélybe megy, Nagybányára is ellátogat. 1946-ban kizárják a teleptagok sorából, de ugyanúgy rendszeresen kiállít a szentendrei művészekkel. Egész életművét meghatározza a nagybányai művészet iránti nosztalgia, az ebből táplálkozó lírai hangvételű természetelvű ábrázolás. Gyakori témája a szentendrei városkép és a környező természeti tájak. A harmincas évektől kezdve egészen haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használ, képeit mindinkább a látványt feloldó fény- és színjáték jellemzi.
2010-ben ugyanonnan indult Görögország és Magyarország. 2015-re azonban máshová érkeztünk.
Európa gazdaságilag "vezető rétege" láthatóan megsértődött, mert egy baloldali kormány baloldali politikával kísérletezik. Az európai döntéshozók, is politikusok fontos, hogy a Sziriza kiütésével jelezzék: nincs esély a kitörésre, a keretek adottak. Saját domináns szerepük őrzése végett eminens érdekük igazolni, hogy a konszenzusból nem lehet kilépni. A kétely megjelenése ellen folytatott retorikai háború eredménye, hogy a Nobel-díjas Paul Krugman, Joseph Stiglitz vagy a legfontosabb kortárs közgazdasági könyv szerzője, Thomas Piketty véleménye lényegében lábjegyzetként jelenik meg. Pedig ők mind a görög nemre tettek. Például azért, mert felfoghatatlan, hogy öt év megszorítás és az ennek nyomában járó zuhanás után, miből következne, hogy a következő megszorítócsomag javít a helyzeten. Ciprasz, Varufakisz és a többiek nem arra szerződtek, hogy feltétel nélkül megadják magukat, s végrehajtsák a trojka pakkját. Ha ennyi lenne a feladat, be kellene szüntetni a politikát Görögországban, aztán rábízni a könyvelést valamelyik tanácsadó cégre. Népszabadság Paul Krugman világhírű közgazdász szerint Európa önjelölt technokratái olyanok, mint a középkori orvosok, akik ragaszkodtak a betegek kivéreztetéséhez, és amikor kezelésük rontotta beteg állapotát még több véreztetést írtak elő. A megszorítások politikája gyorsabb ütemben sorvasztja a gazdaságot, mint ahogy az adósságot csökkenti, így az igenek győzelme csupán további értelmetlen szenvedést hozott volna. Magyar Hírlap
Nem vette át senki a budapesti szlovák nagykövetség előtt azt a petíciót, amelyben Lomnici Zoltán volt főbíró, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke tiltakozott a szlovák állampolgársági törvény öt évvel ezelőtti elfogadása ellen. A szlovák alkotmánybíróság nem foglalt állást, noha a szlovák alkotmány világosan rögzíti, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától. Eddig 1048 embert fosztottak meg az állampolgársághoz fűződő jogoktól. Rendszeresen beidézték őket a rendőrségre, zaklatták az munkahelyükön, és még az ingyenes orvosi ellátást is megszüntették. Magyar Hírlap
Lovas István, politikai szakértő, újságíró szerint saját szemünkkel láthatjuk a balliberális oldal erőteljes menetelését önmaguk ásta politikai sírjuk felé. A magyarországi balliberálisok hirtelen rájöttek, a valódi veszélyt nem nulla hatalommal bíró Jobbik jelenti, hanem a valódi hatalmat birtokló, radikális Sziriza párt, amelynél manapság ők nem sok pártot utálnak jobban. A 168 Óra-ban Kasza László így fejezte ki rettegését a Szirizától: „Eddig egyetlen ország kormánya sem ártott annyit az európai gondolatnak, mint ez a baloldali, radikális, populista, demagóg csoportosulás, a Sziriza". Lovas szerint a hazai balliberális oldalon hatalomnélküliségük és kilátástalanságuk őrjítő frusztrációja miatt már tényleg a háborodottság valódi jegyei ütnek ki. Magyar Hírlap
Kihallgatásra jelentkezett a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Victor Ponta miniszterelnök, aki ellen okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával indított bűnvádi eljárást a vádhatóság június elején. A vádpontok Victor Ponta 2007–2008-as ügyvédi tevékenységére vonatkoznak, amely időszakra a kormányfő mostani képviselői mentelmi joga nem terjed ki. A DNA szerint Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi két-háromezer eurós honoráriumot az azóta szenátorrá választott Dan Sova ügyvédi irodájától, majd a felvett összeg igazolásául beszámolókat hamisított más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva. Pontát már júniusban gyanúsítottként akarta kihallgatni a DNA: erre azonban a politikus elhúzódó külföldi gyógykezelése miatt csak most kerülhetett sor. Ponta a vádhatóság épülete előtt várakozó újságíróknak távozáskor csak annyit mondott, hogy egy független könyvvizsgálat elvégzését kérte, amit az ügyész jóváhagyott. A miniszterelnök szerint a pénzügyi ellenőrzés eltarthat egy hónapig, úgyhogy szerinte ügyében csak augusztusban várható újabb fejlemény. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette, amikor volt megbízóját, Dan Sovát különböző miniszteri tisztségekbe juttatta. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához az ügyészségnek a parlament hozzájárását is meg kell szereznie, de a képviselőházi többség június 9-én elutasította a bűnvádi eljárás lefolytatását Ponta összeférhetetlenségi ügyében. Victor Ponta vasárnap egy párttársaihoz intézett nyílt levélben bejelentette, hogy visszalép a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségéből, amíg nem sikerül ártatlanságát bebizonyítania. A politikus ártatlanságát hangoztatva úgy vélte, hogy esetében nem tartják be az ártatlanság vélelmét. Ponta ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában a miniszterelnöki tisztségről lemondani. MTI
Czakó Gábor, író, publicista szerint az iszlám stratégák ötödik hadoszlopnak tekintik az Európába szállított bevándorlókat. Igen jól tudják, hogy ezek az emberek aligha illeszkednek be az itteni viszonyok közé. Nincs hova beolvadjanak. A Charlie Hebdóba? Európa már jó pár százada, a felvilágosodásnak nevezett szellemi elhomályosulás idején kezdte megtagadni kézzel nem fogható értékeit: a hitet, a családot, az emberi személyt és közösségeit. A helyi kultúrákat multikulti zagyvalékra cserélte. Az őszödi szabvány szerinti politikusok és úgynevezett értelmiségi megmondóemberek alkotják az Ötödik bé Hadoszlopot, aminek az önként vállalt feladata az emberi értékek maradékának és az itteni nép önvédelmi képességeinek szakadatlan rombolása. Holott egy esetleges iszlám hatalomátvétel után bizony nem lesz itt se Charlie Hebdo, se istentagadás, se „meleg büszkeség menetek”. A menekültek a magyar határ előtt eldobálják irataikat, hogy nehezebb legyen azonosítani őket harcosként. Bizonyára akad jócskán a hömpölygő sokaságban valódi menekült, akit éppen a harcosok tettek földönfutóvá, s akit be kéne fogadnunk. Hanem az Ötödik Hadoszlopnak szüksége van népre, akik közé el lehet bújni. Napi Gatdaság
Czakó Gábor, író, publicista szerint az iszlám stratégák ötödik hadoszlopnak tekintik az Európába szállított bevándorlókat. Igen jól tudják, hogy ezek az emberek aligha illeszkednek be az itteni viszonyok közé. Nincs hova beolvadjanak. A Charlie Hebdóba? Európa már jó pár százada, a felvilágosodásnak nevezett szellemi elhomályosulás idején kezdte megtagadni kézzel nem fogható értékeit: a hitet, a családot, az emberi személyt és közösségeit. A helyi kultúrákat multikulti zagyvalékra cserélte. Az őszödi szabvány szerinti politikusok és úgynevezett értelmiségi megmondóemberek alkotják az Ötödik bé Hadoszlopot, aminek az önként vállalt feladata az emberi értékek maradékának és az itteni nép önvédelmi képességeinek szakadatlan rombolása. Holott egy esetleges iszlám hatalomátvétel után bizony nem lesz itt se Charlie Hebdo, se istentagadás, se „meleg büszkeség menetek”. A menekültek a magyar határ előtt eldobálják irataikat, hogy nehezebb legyen azonosítani őket harcosként. Bizonyára akad jócskán a hömpölygő sokaságban valódi menekült, akit éppen a harcosok tettek földönfutóvá, s akit be kéne fogadnunk. Hanem az Ötödik Hadoszlopnak szüksége van népre, akik közé el lehet bújni. Napi Gatdaság
„Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját,... az egész világ tiszta lenne.” Kalkuttai Boldog Teréz - Teréz anya (1910-1997) - Nobel-békedíjas római katolikus apáca - Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója
Sok idiótával találkoztam már az elmúlt évtizedben, kiknek elmeállapota veretes sorok megalkotására ösztönzött — példának okáért említhetném Tamás Gáspár Miklóst, kinek büntetést helyeztem kilátásba, ha nem javul, Tóta W. Árpádot, ki többszörös okításom ellenére sem okosodott meg, vagy Petri Lukács Ádámot, a tehetségtelen költőt, kinek első sajtóperem kellemes perceit köszönhetem —, de Kerner Zsolthoz egyik sem fogható. (A fent említett urakról pedánsan kifejtett véleményem szemrevételezhető a Czímeres ökrök panoptikuma című gyűjteményes kötetben.) Miben is áll Kerner Zsolt újszerűsége? Tamás Gáspár Miklós mindig ügyelt rá, hogy egykori pártja, az SZDSZ érdekeit képviselje a magyarságéval szemben. Tóta W. Árpád páratlan kitartással és vasszorgalommal ölte bele a munkát, hogy a nemzet összes szimbólumát, ideálját, ereklyéjét, fájdalmát és örömét altesti viccelődésekkel hozza párhuzamba, és sáros cipővel taposson rá arra, ami a magyarnak fáj. Petri Lukács Ádám pedig… Nos, megvallom férfiasan, nem emlékszem rá, hogy a Petri Lukács gyerek voltaképp mit irkált, mert egyetlen emlékezetes sorát nem tudom eszembe idézni, ő az apja miatt került látóterembe, akiről inkább ne értekezzünk, mert nem él. Majd ítél az utókor No de eme illusztris urak – minden sunyi szándék ellenére – legalább annyit megőriztek a magyar nemzethez tartozásukból, hogy mondataiknak értelmük volt. Soraik összeálltak. Tamás sznobkodva filozofált a baloldali értékekről, de nem mondott ilyet: „A friss kenyér jó lesz könyvjelzőnek, ha fáj a fejünk.” Tóta W. mocskolt, de nem írt le ilyet: „Kopaszodás ellen legjobb a fagifor, feltéve, ha este felkel a Nap.” Nem így a Kerner, az Fn24 legendás hülyéje. Másolom fő művét. „Soha olyan jó dolog nem történhet egy ország gazdaságával, mint amikor ellepi egy rakás bevándorló.” Ezt írta ő le, ez cikkének címe. Petri, Tóta W., Tamás, ti ásatag lomok! Hol vagytok ti ehhez?" Demokrata