Rájöttem, hogy nem is akkora baromság ez a szivárványos profilkép. Eleinte idegesített, de felfedeztem a hasznos oldalát is. Ha látom, hogy egy ilyen alak hozzászól, a hozzászólását már nem is kell elolvasnom, mert tudom, hogy mi van benne. Az ember időt és energiát spórol vele. Első a praktikusság!
Az Igazi Csíki Sör és a Heineken Románia által gyártott Ciuc Premium márkák között semmiféle hasonlóság nem áll fenn – döntött az Európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal. A Heineken Románia még tavaly fordult panasszal az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalához is, annak megállapítására kérve a valamennyi tagállamra kiterjedő közösségi védjegyek, formatervezési minták lajstromozását végző hivatalt, hogy az Igazi Csíki Sör tulajdonképpen a Ciuc Premium hamisított változata. A hivatal pénteken közölte a felekkel döntését, amely szerint a két márkanév sem megjelenésében, sem kiejtésileg, sem tartalmilag nem hasonlít egymásra. Az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Project kft. egy héttel ezelőtt alapfokon elveszítette azt a pert, amelyet a Heineken Románia indított ellene szellemi tulajdon megsértése miatt. A csíkszentsimoni manufaktúrát működtető cég közölte: fellebbeznek az ítélet ellen. foter.ro, szekelyhon.ro
Úgy tetszik, ismét világossá vált, hogy az eredeti schumani gondolat — egyenrangú és szuverén nemzetállamok közössége — lebutítása jog- és pénztechnikai kérdésekre, nem hozott létre életképes rendszert. Magyarország úgy lázadt az Európai Unió beavatkozási törekvései ellen — „Nem leszünk gyarmat! We don’t want to be a colony!” —, hogy az ország népe elkezdett rettentő keményen dolgozni rémisztően kevés bérért hosszú éveken át, és ezzel az önként vállalt robottal megvásárolta viszonylagos szabadságát az unióban, olyannyira, hogy most már azt is megengedik neki a világ urai, hogy védekezzék nem kívánt benépesülése ellen. A görögök más utat jártak. A szikrázó napsütés, a mélykék tenger, a fehér házfalak és a gyantaillatú borok országának lakói évszázadok alatt fejlesztették tökélyre túlélési technikáikat, mivel hazájuk sokkal mélyebb gyökerekkel rendelkezik, mint az Európai Unió, sőt az európai demokrácia. Az nem igaz, hogy a görögök lusták volnának, mivel több időt töltenek munkával egy héten, mint a németek, de az igaz, hogy nem olyan hatékonyak, és főleg egészen más a felfogásuk államról, adórendszerről, mint a hűvös északi térségek lakóinak. Ez az ellentét most csattant. A görögök nemet mondtak a hitelezőknek. Álláspontjuk az, hogy kifizethetetlen méretű adósságot halmoztak fel, amit éppen ezért nem is óhajtanak kifizetni, ugyanis, ha belerokkannának, akkor sem tudnák az adósságot csökkenteni, de mivel ők Zeusz és Héra gyermekei, eszük ágában sincs bármibe belerokkanni. Azt mondják most Görögországban, hogy ami az adósságot illeti, kettőn áll a vásár: a bankárok pontosan tudták, hogy Görögország eladósodása végül robbanáshoz vezet, de éppen erre spekuláltak, hogy majd a végeladáson milyen jó üzletet csinálnak. Hát nem csinálnak, ha ez a görögökön is múlik. Úgy tetszik, ismét világossá vált, hogy az eredeti schumani gondolat — egyenrangú és szuverén nemzetállamok közössége — lebutítása jog- és pénztechnikai kérdésekre, nem hozott létre életképes rendszert. Az Európai Unió nem tudja homogén egységbe formálni a mediterrán életörömöt és az északi pedantériát (avagy a magyar szabadságeszményt és mondjuk a német öngyűlöletet), mert egész egyszerűen nincsenek mértékei az olyan elvont, de az emberi életben nélkülözhetetlen dimenziókra, mint a szépség, szeretet, romantika, erkölcs és így tovább. Csak a rőföt, a mennyi az annyi mértékrendszerét ismeri. Elég ránézni az unió úgymond legfőbb méltóságára, erre a szenilis idiótára, aki hátba vagdossa, pofon csapdossa, hasba veregeti nála klasszisokkal rangosabb politikustársait, mintha az EU valami gittegylet volna, ahová rövid nadrágban, böfögve, félrészegen is be lehet menni. Az unió belső hazugságai most kíméletlenül lelepleződtek a görögök példátlan lazaságán és magabiztos önzésén. Persze, ennek a jópofa tragikomédiának hamar vége lesz, mert rettentő nagy a tét: egy világhatalmi játszma sikere került veszélybe, és ne legyenek kétségeink, hogy akik e játszma aduit valójában a kezükben tartják, nem lesznek szívbajosak akár keményebb eszközöket is használni. Az unióból mini Amerikát formálni akaró törekvés azonban mégis megbukott, mert akik létre akarták hozni, azok csak a hatalmi játszmákhoz értenek, a magasabb emberi eszményekhez, ha úgy tetszik, az európai ethoszhoz nincs sem fülük, sem szemük, sem szívük. Vagyis nem Görögország van bajban, hanem az a törekvés, ami földrészünket egy agyatlan keverékcivilizáció otthonává kívánta tenni… És ekkor a magyar parlament úgy döntött, nemcsak kerítést húzunk, de pályázunk az olimpia megrendezésének jogáért. Imádom Magyarországot! Van remény. Demokrata
Az Orbán-kormánynak ezekkel az intézkedéseivel maradéktalanul egyetértek – mondta Lányi András, ellenzéki író, filozófus, filmrendező, a kabinet bevándorlással kapcsolatos politikájáról. Nem az a kérdés, hogy kik érkeznek, jó vagy rossz emberek. Ilyen rövid idő alatt, ilyen tömeges bevándorlás egy közösséget csak szétverni tud. Az ökológiai katasztrófa következtében megindult migráció nagyobb tömegeket mozgósít, mint a nagy népvándorlás, amely másfél ezer éve a Nyugat-Római Birodalom bukását okozta. Lányi támogatja a kerítés felhúzását is a déli határon. Az iszlám terrorszervezetek által bemutatott látványos kivégzések és tömeggyilkosságok egy különös utazási ügynökség PR-jához tartoznak, amely megfélemlített, és kifosztott emberek millióit tereli Európa felé. Az embercsempészet ma már nagyobb üzlet, mint a kábítószer- vagy a fegyverkereskedelem. Ferenc pápa szavaira reagálva közölte: a bevándorlókon akkor segítünk, ha elérjük, hogy ne kelljen elmenekülniük a szülőföldjükről. Népszabadság
Földi László szerint a jelenlegi népvándorlás nem célországokról, hanem Európa megszállásáról szól. Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója kiemelte, hogy 25 millió muzulmán él Európában, ami abból a szempontból riasztó, hogy az ISIS terrorszervezet vezérkarát és kiképzett tisztjeit leszámítva az utánpótlást az európai államokból biztosítja, tölti fel. Napi Gazdaság
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint sokan mondták, hogy minden rossz forrása az állam: "le kell bontani az erős államot". Két évtized alatt aztán többek számára kiderült, az állam mi vagyunk, az állampolgárok közössége. Magunkat kellene lebontani? Mi ne lennénk jó gazdái a saját erőforrásainknak? Magyar Hírlap
Bazilika - Eger - Északi középhegység Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus temploma, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. A Dobó téri Minorita templom tornya 57 méter magas. Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, melyekben négy harang lakik. Közülük a legnagyobb a balban található, 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. kattints a képekre - érdemes!
Három év alatt hajléktalanok közreműködésével újjávarázsoltak egy romos tanyát Baján. Húsz kecskét és száz baromfit tartanak, emellett zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. Bánné Kiss Erzsébet, a bajai Cédrus Református Egyesület Szociális Intézmény vezetője elmondta a közfoglalkoztatással kombinált programban az elmúlt három évben tizenhárman dolgoztak a tanyán öten kinn is laktak. N Nagyon sokat köszönhetnek a közfoglalkoztatásnak. S nemcsak azért, mert a program segítségével tudják foglalkoztatni a hajléktalanokat, hanem azért is, mert amióta van közfoglalkoztatás, lényegesen kevesebb nehéz sorsú ember jelentkezik náluk. Napi Gazdaság
Bogár László szerint Magyarország a Hunyadiak óta birodalmi függések foglya volt. A valóságos és tartalmi szuverenitás alapvető feltételei azok, amelyeket a miniszterelnök említett: a kereskedelem, a pénzrendszer, a média és az energetika. Aligha véletlen, hogy az elmúlt évszázadok háborúi többnyire vagy e közvetítő mezők miatt, vagy az ellenőrzésük megszerzése érdekében robbantak ki. Ezek a közvetítő mezők előbb vagy utóbb a történelemben mindig illegitim rejtett hatalommá váltak, s egyre inkább kényszeríthették a formálisan szuverén államokat, hogy az egész jogi szabályozási rendszert az ő hatalomnövelő törekvéseik szolgálatába állítsák. Orbán Viktor 2010-ben indított „forradalma és szabadságharca” éppen ezen a helyzeten kívánt/kíván változtatni. Az alkalmazott konkrét módszereket kritizálni lehet, de logikailag aligha vonható kétségbe magának a nemzetstratégiai törekvésnek a jogossága és kikerülhetetlensége. A valóságos tartalmi szuverenitás ugyanis csak ezen az úton, és alapvetően ezen a módon érhető el. Magyar Hírlap
Festő és iparművész. Budapesten, Rómában és Párizsban tanult. Körösfői-Kriesch Aladárral együtt a gödöllői művésztelep alapítója, majd ugyanott szőnyegszövő műhely vezetője volt. Vallásos tematikájú, szimbolikus freskók (pesterzsébeti, celldömölki templomok) tájképek és rézkarcok mellett üvegfestéssel (lipótmezei kórház kápolnája) és gobelintervezéssel is foglalkozott. Számos könyvillusztáricó közül kiemelkednek az Ady-versekhez készítettek. Szecessziós törekvéseket hordozó műveit külföldön és itthon több kiállításon mutatta be. Iparművészeti terveiben a népi, különösen a kalotaszegi ornamentikát használta fel. Több kül- és belföldi aranyérem és nagydíj birtokosa volt. A szecesszió egyik legjelentősebb magyar képviselője. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.