"Nekünk kötelességünk annyi önismerettel, annyi szerénységgel és annyi nemzeti érzéssel telítve lennünk, hogy önmagunk közül a vezetésre hivatottakat előre toljuk." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
Szabó László Zoltán, szakíró szerint a Nyugat és elsősorban az Egyesül Államok ironikus módon nem azért vált a radikális mozlimok katonai célpontjává, mert a keresztény vallás permanens fenyegetést jelentett volna az iszlamistáknak, hanem a keresztény vallás gyakorlati megszűnése miatt. A dzsihadisták szemében a Nyugat hitetlensége, erkölcstelensége, és az egész világot behálózó kulturális dekadenciája miatt vált sokkal ördögibbé, mint korábban a nyugati kereszténység. Napi Gazdaság
Lovas István politikai szakújságíró szerint az amerikai hadügyminisztérium módszeresen hergeli Európa népeit, és olyan hangulatot gerjeszt, amelyben az Egyesült Államok legvadabb háborús lépései is természetes „védekezésnek” tűnhetnek Oroszország ellen. Nyugaton olykor kicsúsznak illetékesek szájából vigyázatlan mondatok is. Mint a NATO egyik szóvivőjéből, aki a minap elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitől, és azt kizárólagosan washingtoni indíttatásúnak nevezte. Francois Fillon korábbi jobboldali francia miniszterelnök egy interjúban azzal vádolta a Fehér Házat, hogy az „keresztes háborúba” rángatja Európát Oroszország ellen. Amerikát ismét a neokon szellem uralta el. Minden problémára az ellenséggyártás, a rettegés manipulatív felkeltése, a lázadók pénzelése és felfegyverzése, a nagy ütemű fegyverkezés, majd a közvetlen vagy másokkal viseltetett háború a soros gyógyír, mint Irakban, Afganisztánban, Libanonban, Palesztinában, Líbiában vagy Jemenben. Most Európán a sor? Magyar Hírlap
Soros György szerint a szankciók megerősítik azt a putyini narratívát, miszerint Oroszország egy nyugati vagy angolszász összeesküvés áldozata, amelynek célja Oroszországot megakadályozni abban, hogy az USA-val azonos szintű nagyhatalom lehessen. Ezen narratíva leküzdésének egyetlen módja az, ha a szankciók alkalmazásán kívül Ukrajna megfelelő támogatást is kap. Ha Ukrajna prosperál, miközben Oroszország hanyatlik, akkor semmilyen propaganda nem lesz képes elfedni azt, hogy valójában a putyini politika felelős Oroszország helyzetéért. Sajnos - mondja - Európa vezetői más utat választottak. Ukrajnát egyfajta másik Görögországként, kezelik. Az európai vezetők nem ismerték fel Ukrajna fontosságát. Ha Ukrajna elesik, akkor az EU-nak magát kell majd megvédenie. Ebből adódóan a pénzügyi források csepegtetése helyett az EU-nak és tagállamainak védelmi kiadásként kellene kezelniük az Ukrajnának nyújtott támogatást. Az ukrajnai reformlendület visszaesése valószínű, ha az EU továbbra is a jelenlegi politikáját folytatja. A kormányzó koalíció is veszíthet támogatottságából, a fegyveres felkelés lehetőségét sem lehet kizárni. Világ Gazdaság
Napjainkban a menekültek, bevándorlók kérdése foglalkoztatja a világot. Érdekes elemzést készített az Arab Tavasznak Európára, a kialakult bevándorlási hullámra gyakorolt hatásáról, illetve az Egyesült Államok mindebben játszott szerepéről a német kla.tv, amelyet az alábbiakban közlünk. A menekültprobléma egyre inkább foglalkoztatja a politikusokat. Líbiában több százezer menekült várja, hogy Európába juthasson. „Valóságos népvándorlás ez” – mondta Elmar Brok, a CDU politikusa. Bár fontos a menekültek kimentése a Földközi-tengerről, nem segít a helyzet megoldásában. „Ha még több hajót vetnénk be, akkor rövidesen 2 millió ember fog Líbiában várakozni” – fűzte hozzá. Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a politikusokat, hogy Kadhafi kormányának Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett megdöntése az ország destabilizációját eredményezi, valamint veszélybe sodorja az Európai Unió déli határát. Létezett egy szerződés Líbiával, amely szerint az ország menekülttáborokban gyűjti össze a menekülteket, ahonnan visszaküldi őket hazájukba. Bár Kadhafi diktátor volt, bizonyos szabályok szerint garantálta a biztonságot országában, most viszont káosz van ott. „Az, amit most átélünk, a katonai megszállás eredménye, amely megdöntötte Kadhafi rezsimjét, de semmi egyebet nem ért el” – mondta Martin Schäfer, a német külügyminisztérium szóvivője. Úgy tűnik, jelenleg a menekülthullám veszélyeit jelző figyelmeztetéseket sem hallgatják meg, ahogy azokkal a hangokkal sem foglalkoztak, amelyek a Kadhafi-rendszer megdöntésének veszélyeire hívták fel a figyelmet. A múlt héten a külügyminiszterek közös tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy a menekültválság csak akkor oldható meg, ha stabilizálódik a líbiai helyzet. Senki nem tudja viszont azt, hogy lehet ezt elérni. Az egyik ötlet szerint meg kell semmisíteni azokat a hajókat, amelyeken a menekültek Európába utazhatnának. Mások szerint az embercsempészekre kellene lecsapni. Kétséges, vajon lehet-e győzni velük szemben. A több tízezer menekült hátterében, akik évente Európába kerülnek, szervezett üzlet áll, minden menekültért 10.000 eurót kapnak. Az ebből származó hasznot csak a drogkereskedelemből származó haszon múlja felül. Vajon ki jut ezáltal pénzhez? Először azt kell megvizsgálnunk, melyik országokból származnak a menekültek. Leginkább azokból az országokból menekülnek, amelyeket az ún. Arab Tavasz döntött romlásba. Ott működik leginkább a menekültekre építő üzletág. Embereket toboroznak, csodás jövőt ígérnek nekik Európában, s mindezt a helyi sajtó is támogatja. Ez vonatkozik a fekete kontinensre, Afrikára is. Az onnan származó embereknek át kell kelniük a Szaharán, ahol még többen meghalnak, mint később a tengeren. Erről azonban hallgat a sajtó. A menekülteket szállító hajók Olaszországban kötnek ki, az olasz hatóságoktól megkapják a szükséges iratokat, dokumentumokat. A következő céljuk Németország. Ott menekülttáborokba kerülnek, a táborok viszont megteltek. Telt házasak a kórházak és a hivatalok is, hiszen a jó szándékú emberek segíteni szeretnének. Itt a menekültek rájönnek arra, hogy becsapták őket, nem vár rájuk csodálatos jövő. Nem csoda, hogy elégedetlenek lesznek, emiatt zavargások törnek ki és szociális konfliktusokra kerül sor. Vajon ki tartja mozgásban mindezt, a menekülteket, az egész „iparágat”, azokat, akik hasznot húznak mindebből? Ki mozgatja a szálakat? A menekültek érdekes módon arról számolnak be, hogy az őket szállító hajók amerikai zászló alatt hajóznak. Ezt a népvándorlást tehát az amerikai kormányzat, illetve a mögötte álló pénzügyi oligarchia vezényli - foglamaz az elemzés. Mi készteti az Egyesült Államokat arra, hogy lehetővé tegye a menekültek beszivárgását Európába? Vajon humanitárius okok miatt teszi ezt? Valószínűleg nem, hisz az Egyesült Államok könyörtelenül védi saját határait az illegális bevándorlóktól. Például az amerikai-mexikói határt 5 méter magas kerítés alkotja, amely több mint 3.100 kilométeres szakaszon húzódik. A kerítés körül 17.000 határőr járőrözik, mindehhez repülőgépeket és helikoptereket, drónokat és kamerákat vesznek igénybe, illetve olyan berendezéseket, amelyek a föld rezgéseit – például az alagútásást – érzékelik. Akit elkapnak, azt őrizetbe veszik és könyörtelenül visszaküldik őt az anyaországba. Európába viszont egyre érkeznek a menekülteket szállító amerikai hajók. Vajon hogyan reagálna az amerikai kormány, ha olasz vagy francia hajók mexikói menekülteket szállítanának az Egyesült Államokba? Ez kulcsfontosságú kérdés, ha a menekültek problémáját akarjuk vizsgálni. Ez az amerikai stratégia ugyanis egzisztenciális gondokat okoz Európának, illetve Európában. Ugyanez lenne a helyzet az USA-ban is, ezért zárták le légmentesen az amerikai határokat. A mesterségesen megrendezett menekültkatasztrófa a háború modern módszere, amit az Amerikai Egyesült Államok a háttérben a pénzügyi oligarchia támogatásával folytat. Azt is mondhatnánk, először Líbiában hullottak a bombák, most pedig Európában – átvitt értelemben – bombák helyett menekültek hullanak. Ez viszont komoly problémákat eredményez. Ez egy kifinomult módszerekkel folytatott gazdasági és pénzügyi háború, amelyet Európa, konkrétan Németország ellen folytat az Egyesült Államok. Ez ugyanakkor szociális háború is, amely ezzel a módszerrel beszivárog a családba, a munkahelyekre, a kultúrába és a műveltségbe. A háború célja Európának, a politikai, gazdasági és kulturális nagyhatalomnak a szétrombolása, destabilizálása. Az egyre nagyobb területen észlelhető káosz pedig megfelel az Új Világ globális pénzügyi oligarchái céljainak. Európa soha nem fogadta volna el ezt a helyzetet. Ezek tehát az úgynevezett Arab Tavasz virágai? kla.tv - tenyek.sk
kattints a rövidke VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=ta3ZiazXvI8
Ornitológus, festő és rajzoló. Bölcsészdoktori oklevelet 1880-ban szerzett a budapesti egyetemen. Utána a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárához került, ahol utóbb a madárgyűjtemény igazgató őre lett. Elsősorban a madarak tanulmányozásával foglalkozott. E célból beutazta egész Magyarországot, járt Nyugat-Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is, 1896-97-ben a kormány megbízásából Indiában és Ceylonban végzett zoológiai, de főleg ornitológiai kutatásokat és gyűjtést, 1911-12-ben pedig Egyiptomban, Núbiában és Szudánban. A Fertő-tó mellett madárvonulási megfigyeléseket végzett. Eredményeit hazai és külföldi szaklapokban tette közzé. Művészeti tanulmányait Ligeti Antalnál végezte. Tájakat és madarakat ábrázoló képeit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban állította ki.
"Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak, ahelyett, hogy nekiállnának, és valami jót tennének. Azáltal, hogy segítek másokon, egyszerűen elfeledkezem a magam gondjáról, bajáról." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"Van-e nyelv, mely, mint élő, élni hivatott, egészséges szervezet nem ragaszkodik körömszakadtáig egyéniségéhez, szabályzataihoz és szeszélyeihez? ... A természet ösztöne ez. Ártatlan, senkinek se vétő, szűzi sovinizmus, fullánktalan szeretet, édes-boldog elvakultság, akár a gyermeké, aki az édesanyját legszebbnek, legjobbnak látja, s ezért esze ágában sincs, hogy kiirtsa a többi édesanyákat." Nyelv és lélek - részlet - Pesti Hírlap - 1933 Kosztolányi Dezső (1885-1936) - író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró
"Az idegen szó, az még a legkisebb baj, mert az idegenséget magán viseli. Nagyobb baj az észrevétlen idegenség, ami onnan keletkezik, hogy most nagy nekidurálással tanul mindenki idegen nyelveket. Iparkodik, hogy annak helyes kiejtését elsajátítsa, ezáltal magyar beszédébe is belekerülnek idegen fonetikai elemek, amik azt megrontják. Elsősorban éppen a ritmusba és a dallamba." Kodály Zoltán (1882-1967) - zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató