Már a szélsőséges hazai ellenzéki "megmondó médiumok" is a maguk módján, de méltatják Orbán Viktort, és politikáját - ellenzéki lapszemle
Gazda Albert, a szélsőséges Origo internetes újság volt főszerkesztője, és az ugyancsak szélsőségesen manipuláló Index internetes hírportál volt vezető szerkesztője szerint miközben hetekig-hónapokig „azon pattogtunk sokan”, hogy milyen ócska kampánnyal próbálja a miniszterelnök megtalálni az új rezsicsökkentést és ezzel megállítani pártja és kormánya népszerűségének zuhanását, nem vettük számításba, hogy a történetnek jóval több a rétege, mint ahogy az első ránézésre látszhat.
Így arra sem tapintottuk rá, hogy Orbán Viktor elsősorban mit akar. Pedig ő személyesen is elmondta, már januárban: „nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország”.
Gazda szerint a menekültprobléma súlyos probléma, nemcsak a Földközi-tengeren, Magyarország déli és keleti határain is. Ezzel a dologgal kezdeni kell valamit.
Amikor Orbán Viktor erről a témáról beszél, akkor nem légből kapott hülyeségről beszél, hanem nagyon is valós jelenségcsoportról.
A kampány szerinte primitív, csakhogy nem a kampány volt a lényeg. Orbán Viktornak tényleg az az első számú célja, hogy a migránsok ne jöjjenek ide. Akik jönnek, hétről hétre egyre többen vannak.
Akik jönnek, azok országait szétverték, és amíg nem áll oda egy kellőképpen kemény kezű új diktátor, hogy stabilizálja a helyzetet, addig jönni fognak. Káosz van és pszichózis, ennyi menekült még nem nagyon volt a világon.
A vándorlást nem lehet megállítani – de hátha más útvonalakra lehet terelni. Orbán Viktor ezt akarja. Ha vonulnak, vonuljanak másfelé. Menjenek Romániába, Ukrajnába, Horvátországba, bárhova. Ne erre menjenek.
A schengeni határ egy konkrétan létező határ, uniós feladat megvédeni. Az most még csak ijesztgetés, hogy tízezrével fogja hozzánk visszatoloncolni a migránsokat a Nyugat, de nem kizárt, hogy megtörténhet. Minél többen vonulnak át rajtunk, annál inkább megtörténhet.
Jobb csinálni a dolgokat, mint várni, hogy hátha nem történnek meg. Két dolog számít. Az, hogy ki nyeri a meccset, és az, hogy milyen lesz végül az ország. Most még jönnek a menekültek, de majd másfelé fognak menni.
Nemcsak a kerítés, hanem a kampányok és az új szabályok miatt is. Nem Magyarország fog elszigetelődni, hanem másutt is lesznek kampányok, kerítések és törvénymódosítások.
Mivel az ellenzéknek nincs és nem is lehet érdemi és a választók tömegei számára is hiteles reakciója, a Fidesz és a kormány nyeregben marad.
cink.hu
Az európai nagyhatalmak az illegális bevándorlás frontállamait, köztük Magyarországot magukra hagyták - rövidke lapszemle
Tóth Levente újságíró szerint Európa nem mondta Magyarországnak, hogy húzzon falat a schengeni határára, de ez láthatóan nincs is különösebben ellenére.
Amíg ugyanis a menekültekkel nem tud mit kezdeni, addig nem bánja, ha a probléma látszólag kívül reked határain. Mindeddig, amíg az unió bénázik és hümmög, az illegális bevándorlás frontállamai, köztük Magyarország, magukra hagyva jelenleg két dolgot tehetnek: vagy hallgatólagosan utat engednek az új népvándorlásnak Európa belseje felé, vagy megpróbálják minden eszközzel megakadályozni azt a határán.
Világ Gazdaság
Anjou legendárium miniatúrái - XIV. század - Szent László legenda jelenetei
Károly Róbert és a gyermek András herceg olaszországi utazása alkalmából készült az a legendagyűjtemény, amelynek töredékei a Vatikánban, a New York-i Morgan Libraryben és a Szentpétervári Ermitázsban találhatók.
A gyűjtemény az Anjou ház szempontjából fontos szentek történeteit tartalmazza, gyermekek számára készült, csak képaláírásnyi szövegeket tartalmaz. A legendárium festői Bolognaból származtak és az olasz trecento festészeti stílusát alkalmazták.
I. Károly magyar király (1308–1342) felesége, Erzsébet királyné(1305-1380) - Házioltára
Ezüstzománc-technikával készült az 1340-es években. A klasszikus gótikus drapériás figurákat lebegő, törékeny, elegáns lénnyé alakítja. Ereklyetartó szekrény, amely bezárva apostolok, angyalok alakjával díszített házikót alkot. Kinyitva magánájtatosságot szolgált, szekrényében a szoptató Madonnát látjuk és két angyal szobrát. Ők tartják az ereklyék tokját. Körmeneti és ereklyetartó keresztek tanúskodnak a stílus magyarországi meghonosodásáról. Az oltár mai helye: Metropolitan Museum of Art, New York - USA!
Őshonos háziállataink - Magyar lúd
Ez a víziszárnyas Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái.
A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről. A 20. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére az emdeni fajtát hozták be az országba, s ez a két fajta vált uralkodóvá a későbbiekben. Végül a mai változat a parlagi fajta és a külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
Fodrostollú magyar lúd igazi különlegesség. Szárnyfedő tollai és farktollai hosszúak, szalagszerűen fodrozódnak. Leggyakoribb a fehér szín, de ugyancsak létezik tarka és szürke változatban is.
A ludakról sokáig azt tartották, hogy együgyűek, pedig valójában a legértelmesebb szárnyasok közé tartoznak. A legelő csapatok például őröket állítanak, amelyek meg tudják különböztetni a pásztort a vadásztól.
A liba mája Magyarország egyik fontos kereskedelmi exportcikke.
A népvándorlás ügyben mindent be kell vetni, hogy a folyamatot megállítsuk - rövidke lapszemle
Nógrádi György biztonságpolitikai professzor szerint a kerítés Magyarország részéről szükséges lépés. Hazánkba ugyanis az első fél évben már csaknem hatvanezer illegális bevándorló érkezett.
Eközben Ausztria bejelentette, hogy leállítja a menekültkérelmek elbírálását, Németország pedig ezzel egy időben azt fontolgatja, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.
Szerbia belügyminisztere már bejelentette, hogy ők is hasonló fizikai akadályt akarnak építeni a szerb-macedón határon. Földi László, volt titkosszolgálati vezető szerint ennek a fokozódó őrületnek véget kell vetni valahogy.
Az országon belül már sokkal nehezebb kezelni a helyzetet. Magyarország bármit csinál, úgyis belekötnek, de nem kell vele foglalkozni. Nem kell reagálni erre a liberális őrületre. Mindent be kell vetni, hogy ezt a folyamatot megállítsuk.
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mándoky Kongur István-emlékek - Almati - Kazahsztán
A karcagi születésű magyar turkológus tudós, Mándoky Kongur István (1944-1992) már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonyságával. Kiválóan megtanult oroszul, a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett, a kun nyelvemlékek kutatását már egyetemi évei alatt elkezdte, és folytatta annak befejezése után is.
Vallotta, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs a Kelet és a Nyugat között. Egyik legismertebb munkája az 1981-ban elkészült „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi disszertációja, amely tartalmazza a Kun Miatyánk szövegváltozatait is...
A Magyar Országgyűlés hivatalos küldöttsége 2013 őszén Kazahsztánban hivatalos látogatást tett örömmel tapasztalhatta, hogy a régi fővárosban, Almatiban nagy tisztelettel emlékeznek Mándoky Kongur Istvánra.
A delegáció ellátogatott a tudósról elnevezett középiskolába, ahol megtekintette a magyar kutató munkásságát bemutató kiállítást, megkoszorúzta emléktábláját, majd tisztelgett Mándoky sírjánál a közép-ázsiai nagyváros egyik temetőjében.
Kövér László házelnök megköszönte Magyarország kazahsztáni barátainak – köztük az iskola tanárainak és diákjainak –, hogy őrzik a szülőhazájától ily távolra került magyar tudósnak, a kun nyelv és a magyar őstörténet, illetve Közép-Ázsia kutatójának emlékét.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Apponyi Géraldine királyné-emlékek - Tirana - Albánia
Az elmúlt századokban többször előfordult, hogy a magyar arisztokrata családok királynét adtak más nemzetek számára, de Apponyi Géraldine (1915-2002) esete a 20. században már igencsak különlegesnek számított.
A házassága I. Zogu albán királlyal szinte mesébe vagy Hollywoodba illő esetnek bizonyult, a szokásos érdekkapcsolat helyett, minden szemtanú és visszaemlékező igazi szerelmi házasságként írta le a 23 esztendős magyar leány és a korosabb, ám délceg albán uralkodó frigyét.
Géraldine grófi családja az I. világháborút követően elszegényedett, de lányuknak igyekeztek nívós nevelést adni. Tanulmányait Amerikában és Franciaországban végezte, ezt követően gépíróként kezdett dolgozni. Ekkortájt a negyvenes éveiben járó albán király feleséget keresett az európai arisztokrácia köreiben, és hősnőnk jóakarói eljuttatták Géraldine fényképét az uralkodóhoz.
Ennek hatására Zogu meghívta a szegény grófkisasszonyt Tiranába szilveszterezni, ahol aztán hivatalosan is megkérte a kezét, egy évre rá pedig megszületett a várva várt trónörökös, Leka herceg is. A frigyről ma is részletesen tájékoztat a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum kiállítása.
Géraldine Sisit tekintette példaképének. Gyorsan népszerűvé vált a balkáni országban.
A 1939-es családi örömöt, a trónörökös világra jötte feletti boldogságot azonban három napra rá szétzúzta Mussolini hadseregének támadása. Az olasz megszállás kezdetén a királyi család emigrált, a II. világháború idején Görögországban, Törökországban, Franciaországban, végül Nagy-Britanniában éltek.
Zogu sikertelenül próbálkozott egy emigráns albán kormány létrehozásával. A háború után Tiranában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így az emigráció folytatódott. Férje 1961-ben bekövetkezett halála után Géraldine Spanyolországban telepedett le. Fia, I. Leka néven Albánia királyává nyilvánította magát, de Enver Hodzsa rémuralma alatt a kommunista országba nem térhettek vissza – egészen 2002-ig.
Az ekkor már 87 éves asszonyt tüdőproblémákkal kezelték, előbb Párizsban, majd egy tiranai katonai kórházban, ahol meghalt. A magyarországi endszerváltás után Géraldine többször tervbe vette azt is, hogy hazalátogat Magyarországra, ám ez végül meghiúsult.
A királynét az albán fővárosban temették el. Fia – 2011-ben bekövetkezett haláláig – makacsul követelte vissza apja trónját Unokája, ifjabb (II.) Leka herceg 2007 óta hazája külügyminisztériumában dolgozik.
Magyar népszokások, hagyományok - Péter Pál napi hagyományok
Péter Pál napjának különleges jelentőségét az adta, hogy a búza, a rozs aratásának ekkor fogtak neki. A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap is volt, tehát az aratási munkálatokat jelképesen, a kasza egy-két suhintásával a gabonában, kezdték meg.
A teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve, vagyis április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni. Így vált Péter és Pál emléknapjává, mint az aratás kezdete a néphagyományban.
Ugyanakkor a halászok is ünnepeltek, hiszen Péterben, a halászban patrónusukat tisztelték, s az ő tiszteletére halvacsorát rendeztek, amire a község vezetőit is meghívták.
Nem egyszerű vacsoráról volt azonban szó, hanem a halászcéhek nagy ünnepéről: ekkor avatták ugyanis legényeiket, amely ünnepségre inasok hívogatták össze az embereket egy-egy rúdra kötött ponttyal a vállukon, a halétkeket a mesterek készítették.
Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc-mellszobor - Madrid - Spanyolország
Az ötvenes évek magyar Aranycsapatának labdarúgói 1956 után – hosszabb nyugati portyát követően – részben hazajöttek, részben azonban a külföldön maradás mellett döntöttek. Az előbbiek között jegyzi a sporttörténelem.
Az utóbbiak, a kinn maradottak között szerepelt Puskás Ferenc (1927-2006) balösszekötő is, aki csapatkapitányként nemcsak valóban kimagasló játéktudással, de nagyszerű irányítóképességgel is rendelkezett. “Öcsi” később “Pancho” néven lopta be magát a spanyol focibarátok, konkrétan a Real Madrid szurkolótáborának szívébe.
Az Aranycsapat legendás kapitánya 1958-tól 1967-ig szerepelt a Real Madridban, 179 mérkőzésen 154 gólt szerzett.
A „királyi gárda” valdebebasi sportcentrumában 2013 októberében leleplezték Puskás Ferenc bronz mellszobrát, amelynek talapzatán a felirat a Madridban töltött kilenc évre emlékeztet.
Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Puskás a világtörténelem egyik legnagyobb játékosa volt, minden Madrid-szurkolót, aki láthatta góljait, büszkeséggel töltött el a játéka.
Az ünnepségen Simicskó István sportért felelős államtitkár is méltatta „Öcsi bácsit”, a spanyolokkal közös büszkeségünket.
Puskás Ferenc özvegye jelenlétében ők ketten leplezték le a szobrot, amelyet Pedro Montes készített.