E hónap végéig még megtekinthető a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándorkiállítása Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Lovagteremben és a Toleranciateremben berendezett tárlatot eddig mintegy négyezren tekintették meg – tudtuk meg Bartha Zonga múzeumpedagógustól. Iskolás csoportok jócskán érdeklődtek, hetente átlagosan hat osztály tekintette meg a kiállítást, az iskola másként hetén harminc. A látogatók nagyra értékelték a látottakat, hallottakat, embertani ismereteik alapos kiegészítését jelenti. Alábbi összeállításunkban a tárlat tájékoztató anyagából válogattunk.   Embertani kutatások Székelyföldön   Az első antropológiai vizsgálat a Ma­gyar­országra telepített bukovinai székelyek kö­rében történt. A hadikfalvi székelyek szem- és hajszínét Malán Mihály vizsgálta, eredményeit 1942-ben tette közzé. Eszerint abban az időben a férfiak és a nők többsége világos szemű volt: minden negyedik ember kék, minden második kevert szemszínű. A népesség alig egyötöde bizonyult pigment-dús, azaz barna szeműnek. A hajszínben ezzel ellentétes képet talált: a népesség túlnyomó többsége barna hajú volt (88 százalék), csupán három százalék volt a világos, nyolc százalék a sötétszőke hajúak aránya. A hadikfalvi székelyek a hajszín alapján nem térnek el a többi magyar népességtől, a szemszínben viszont gyakoribb náluk a kevert jelleg.   Hat székely falu – Agyagfalva, Bögöz, Csík­bánkfalva, Csíkszentgyörgy, Gidófalva és Sep­sibodok – lakóinak elemzése alapján a koponya és a testmagasság tekintetében a székelyek és Nyugat-Magyarország, elsősorban a Rábaköz ma élő lakossága nagy mértékben hasonló. A kutatók úgy vélik, a hasonlóság antropológiai bizonyítéka annak a jól ismert vélekedésnek, hogy a székelyek a X–XI. században a határokat, elsősorban a nyugati határszélt védték, majd a magyar királyok innen telepítették át őket Erdélybe a XII. század elején.     Hirdetés   Genetikai kutatások   Tizenegy magyar népesség – köztük moldvai csángók és székelyek – génfrekvenciáját vizsgálva kiderült, hogy a klasszikus genetikai markerek alapján a mai magyar lakosság tizenhárom százaléka hordoz uráli gént, és a ma élő magyar népességben a moldvai csángók őriztek meg legtöbbet az ősi finnugor és iráni genetikai jellegekből.   Az Y kromoszóma (apai ági) és mitokondriális DNS (anyai ági) vizsgálatok megállapították, hogy a budapesti és a csángó népesség anyai ági genetikai hasonlósága igen jelentős. Sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint bármely más népre. A köztük levő kis eltérés oka egyrészt a budapesti népességben található nagyobb heterogenitás, másrészt a csángók elszigeteltebb életéből adódó genetikai sodródás és alapító hatás. Mindkét magyar népesség genetikai összetétele közelebb áll Európa indoeurópai nyelvcsaládba tartozó népeihez, mint a finnugorokhoz vagy a törökökhöz.   Az apai ági vizsgálat meglepő eredményt hozott. Az Y kromoszómán mintegy 4440 évvel ezelőtt létrejött egy olyan pontmutáció, amely a magyart kivéve különböző mértékben minden mai finnugor nyelvű népességben kimutatható. Ezzel ellentétben egy másik polimorfizmus a finnugor nyelven beszélő népek közül csak a magyarban fordul elő (a budapesti mintában 18, a csángóban 38 százalék).   Kiderült, hogy a ma élő népesség vizsgált mintáiban az európai típusú haplocsoportok dominanciája figyelhető meg: 99 százalék a mai magyar és 97,4 százalék a székely népesség körében. Az anyai ági rokonság eddigi vizsgálata alapján elmondható, hogy a honfoglaló populációban európai és ázsiai típusú mitokondriális genetikai elemek is előfordulnak, de jelentősen több ázsiai típusú elemet tartalmazva, mint a mai magyar és székely minták, mivel utóbbiak a jelenkori európai népességekre jellemző genetikai képet mutatnak.   Erdélyben   A régi székelység kutatásában az első eredmény Laurenţiu Georgescu nevéhez kötődik, aki a Székely Zoltán által kutatott székelypetőfalvi XII. századi temető csont­anyagát vizsgálta. Az ugyancsak Székely Zoltán által feltárt zabolai temető embertani leleteit először K. Zoffmann Zsuzsanna írta le. Ilyen előzmények után a Magyar Természet­tudományi Múzeum Embertan Tárának kutatócsoportja azt a célt tűzte maga elé, hogy egységes kutatási szempont alkalmazásával valamennyi középkori székelyföldi temetőt megvizsgáljon.   A népesség antropológiai arculatának leírásával és összehasonlító antropológiai elemzésével megkíséreltek választ adni a régi székelyekkel kapcsolatos nagy kérdésekre: milyenek voltak a mai székelyek ősei, egységes vagy összetett képet mutatnak-e a vizsgált maradványok, utalnak-e esetleg a székelyek származására, embertani jellemzőik miként változtak az idők folyamán, és hogyan viszonyulnak antropológiai értelemben a magyarság egészéhez.   Középkori temetők   A kutatócsoport a háromszéki XII. századi székelypetőfalvi és zabolai, az udvarhelyszéki kányádi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, szentábrahámi, a csíkszéki csíkszenttamási, csíksomlyói, valamint a gyergyószéki szárhegyi temető embertani csontmaradványait vizsgálta meg. A nemi, életkori adatokból demográfiai következtetéseket vontak le, a méretek alapján a népesség embertani kapcsolatait vizsgálták. A koponyák jellegzetes morfológiai bélyegeit, illetve a csontmaradványokon is nyomot hagyó betegségeket is tanulmányozták.   Székelypetőfalván a falu délkeleti, Al­sóhatár nevű dombján Székely Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tárta fel a XII. század második felében használt temetőt. A megvizsgált egyének száma 277 volt, ebből 99 gyerek és 178 felnőtt. A nők közül legtöbben 20–24 és 35–39 éves koruk között haltak meg. A férfiaknál a halandósági csúcs 35–39 év között volt. A petőfalvi népesség alapvetően az europid típusba tartozott, a koponya hosszú és közepesen keskeny volt mindkét nemnél a legtöbb esetben. Az arcon számos esetben enyhe mértékben ázsiai vonásokat lehetett felismerni. Ez arra utal, hogy a túlnyomórészt europid népesség a története során korábban ázsiai népességgel került kapcsolatba. A férfiak átlagos termete 168,4 cm, a nőké 157,8 cm volt; ez hasonló a korabeli Kárpát-medencei népesség átlagához.   A zabolai Tatárhalmon Székely Zoltán 1969-ben nyolc, 1970-ben további 184 sírt bontott ki. Ezzel a temetőt sikerült teljes egészében feltárni, viszont a csontokat csak 45 felnőtt sírból mentették meg.   A székelypetőfalvi és a zabolai férfiak és nők kis mértékben, de az europidokra jellemző átlagtól minden jellegében a mongolid átlag felé térnek el. A népesség kialakulása olyan területen mehetett végbe, ahol a XII. századot megelőzően a túlnyomó lélekszámú, hosszú koponyájú europid lakosság kisebb lélekszámú ázsiai eredetű lakossággal élt együtt. A mongolidokra jellemző jegyek ritka előfordulása alapján ennek az együttélésnek több generációval, talán több évszázaddal kellett megelőznie a szóban forgó népesség háromszéki megtelepedését. Az összehasonlító embertani vizsgálatok szerint ez a terület a mai Magyarország nyugati pereme és a Morva medence lehetett – amelyek egykor hun és avar szállásterületek voltak. A háromszéki székelyek ennek a területnek a IX. századi lakosságához hasonlítanak legjobban.   A székely népesség eredete   A Székelyföld középkori embertani leleteit vizsgálva az alábbi megállapításokat fogalmazták meg a kutatók: Székelyföld középkori lakossága nem különül el a mai Magyarország területén élt középkori lakosságtól, azaz a székelyek nem képeznek külön etnikumot a magyarságon belül. A vizsgált székelyföldi szériák embertani párhuzamai tekintetében, más szóval az eredetükben eltérnek egymástól.   A háromszékiek különböznek a csíki és udvarhelyszékiektől. A háromszékiek rendkívül távol esnek a honfoglaló magyarok vezető, ún. törökös rétegétől. Nagyon határozottan körvonalazható viszont az a földrajzi terület, ahonnan származnak: ez a nyugati magyar határszél, annak is az északi része. Itt lehetett a terület, ahol lejátszódhatott az az etnogenetikai folyamat, amely a koponyákon nyomott hagyott: az europid, hosszú és keskeny koponyájú dunántúli alapnépesség, valamint a hun és avar (esetleg mindkét) bevándorolt ázsiai nép keveredése. Ez az ázsiai elem lehet az alapja a székelyek hitvilágában máig jelen levő hun tudatnak.   Az udvarhelyiek és csíkiak embertani hasonlósági köre ettől alapvetően különbözik, mivel koponyájuk széles és rövid, antropológiailag nagyon eltérnek a dunántúli alapnépességtől. Eredetükről csak annyit állítanak, hogy valószínűleg nem a Du­nán­túlról valók, hanem olyan területről, ahol az europid alapnépesség rövid koponyájú. A honfoglaló magyarok vezető, ún. törökös rétegével való hasonlóság nem jellegzetes, ennek ellenére ez a kutatási irány megfontolásra érdemes.   A létező sok erdélyi Árpád-kori temető feltárása segíthet a jövőben a fenti kérdések megoldásában.   Hogyan néztek ki elődeink?   Az ember eltűnődik egy-egy koponya láttán: milyen lehetett az egykor eleven emberi arc? A tudomány segítségével ma már bármely ép koponyára visszavarázsolható az eredeti arc. Az arcrekonstrukció első lépéseként gipszmásolat készül a koponyáról. Erre épül vissza a már hiányzó lágyszövet. Az izmokat plasztilinből rekonstruálják, a szemet üveggolyóból, az orrot pedig viaszból. Az arc húsos részét meghatározó helyekre (a koponya 45 pontjára) a lágyrészek vastagságát jelölő töviseket rögzít a szakember. A szemzugokat, a szájszögletet, a száj záródási vonalát és a szájat formáló mimikai izmok eredési helyét hosszú tűkkel jelölik meg.   A kiállítás megeleveníti különböző történelmi személyiségek arcát. Így látható Szent László király, Dobó István egri várkapitány, III. Béla magyar király és felesége, Antiochiai Anna, Janus Pannonius pé­csi püspök, humanista költő, Rotterdami Erasmus, gróf Batthyány Erzsébet, a Bene vitéznek nevezett honfoglaló magyar férfi és Árpád-kori harcos arcrekonstrukciója.

Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét

                          "Látjuk, hogy mértéktelen habzsolásunk, önkontrollunk hiánya, a rongyrázás, a fölvágás hova vezeti az emberiséget. Ma már nemcsak energiaválság van, hanem életválság is. Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Mindenfelé keressük a magyar nemzetet

                            "Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon." Jókai Mór (1825-1904) - író

Lovas István: Levél Nigéria népének

                      Tárgy: Magyarország kerülendő diktatúra! Kedves Nigériai Polgárok! Egyre többen vannak önök közül, akik nyakukba veszik a fél világot és akár 5 ezer kilométert is gyalogolnak, hogy elérjék például a bicskei menekülttábort. Itt azt mondják, életüket a Boko Haram dzsihadista csoport fenyegeti. De amikor elbeszélgetek önökkel például a menekülttábortól pár száz méterre lévő Tesco előterében, ahol wifiznek, okostelefonjaikon csevegnek, dollárt váltanak át euróra vagy forintra, egészen más okokat említenek menekülésükre. Liberális jogvédőink erre nyilván azt mondanák, hogy hazudni emberi jog. Nem egyszer javasoltam ide zarándokolt honfitársaiknak, hogy készítsünk rögzített beszélgetést vándorlásuk igazi okairól, de ezt nem akarták, mert – mint mondták – az veszélyeztetné menekültstátuszukat. Én sok mindent megértek azokból az okokból, amelyeket Nigéria elhagyásáról ide került polgártársaik nem hivatalosan nekem mondanak. Csak a hivatalos helyeken előadott okokban kételkedem és abban, hogy fél Afrikán, veszélyes országokon kell átkelniük, hatalmas pénzeket embercsempészeknek fizetniük csak azért, hogy biztonságban tudhassák magukat, illetve családjukat. Ami a nem hivatalos magyarázatot illeti, azzal semmi bajom: ki ne értené meg, hogy szívesebben telepednének le valamelyik nyugat-európai országban, ahol úgy érzik, nagy a jólét és abból részesülhetnek. De itt most maradjunk a hivatalos indokoknál, ugyanis a nemzetközi közösség és benne az Európai Unió erre építi valamennyi intézkedését és építi ki a menekültek fogadásának rendszerét, illetőleg ellátásuk infrastruktúráját. Azaz fogadjuk el, hogy életük féltése miatt biztonságos országot keresnek, ahol menekültként jelentkeznek. Csakhogy Magyarország az önök számára nem biztonságos, és ezt kizárólag nyugati megítélések alapján kívánom önöknek bizonyítani. Mint nyilván tudják, ezek a nyugati ítéletek megfellebbezhetetlenek. Kérdezzék meg bármelyik magyarországi emberjogi szervezetet, balliberális politikust vagy az e táborba tartozó véleményformálókat. Magyarország olyannyira alkalmatlan önöknek, hogy forrón ajánlom messze elkerülését. Ugyanis Magyarország diktatúra. Nem véletlen, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Unió legfontosabb vezetője diktátornak nevezi a magyar miniszterelnököt. A külföldi sajtó váltakozva hasonlítja őt Putyinhoz, Nurszultán Nazarbajevhez, Mussolinihez, Sztálinhoz, Kádárhoz, Rákosihoz, hogy csak néhányat soroljak fel bizonyítékként arra nézve, hogy mire számíthatnak nálunk. Itt, ahol egyetlen területen sincs szabadság, holott az önök szíve-vágya – mint a bennünket lediktátorozó, bírálhatatlan forrásokból tudjuk – egy szabad országban megállni a hosszú, fáradságos és életveszélyes út után. Mi nem vagyunk szabadok. Cenzúrázzák a médiát (leírhatnám én szabadon, hogy hová kívánom önöket?). A kormány olyan nyomás alatt tartja a bíróságot, hogy az a tömeggyilkosságra parancsot adó veteránokat is egymás után menti fel. Nincs alkotmányunk csak – német mintára – „alaptörvényünk”, amely a nemzeti himnusz önöket etnikai alapon kirekesztő kezdő sorával indul. A választási rendszert az uralmon lévők a saját testükre szabták, hogy csak a legfontosabb szörnyűségeket említsem. De ez még semmi. Június 24-én jelent meg sajtónkban, hogy a New York-i Freedom House szerint – és ki meri megkérdőjelezni a globális rangsoroló intézmény ítéletét? – hivatalosan sem vagyunk egészen demokráciák, csupán „félig konszolidáltak”. „Kiraktak az elit klubból”, adta a térségünk változásban lévő demokráciáiról készült amerikai ítéletről szóló írása címéül a Népszabadság nevű napilap. Amely még történeti léptékben is bemutatta romlásunkat a Freedom House tükrében. Romlásunk a 2010-es jobboldali kormányváltás után indult meg rohamléptekkel. Akkor és előtte még minden téren rendben és demokratikusan álltunk. És ha már távlatokban beszélünk, rettegjenek, hogy egy ilyen romlás mit jelenthet önökre nézve ma a konkrét valóságban: ha 2006 őszén, amikor a Freedom House szerint fényes demokráciában éltünk, a rendőrség kilőhette volna fél szemüket, ha rossz helyen sétálgatnak, elképzelhetik, hogy ma mindkét szemüket kilőnék. Sőt – egy Nazarbajev országában semmi nincs kizárva – a parlament előtt nyárson megsüthetik önöket. Holott lenne önöknek egy igen egyszerű megoldás céljuk elérésére, amire még sem önök, sem az önök fogadásával és „beintegrálásával” foglalkozó, és ezekre milliárdos összegeket költő intézmények sem gondoltak. Tegyük fel, hogy a nigériai-benini határtól nem messze fekvő 5 és fél milliós nagyvárosból, Lagoszból indulnak el szabad földre. Semmiképp ne vegyék útjukat észak felé! Elkaphatja és megölheti önöket a Boko Haram. Vagy rablók, banditák és egyéb bűnözők. Nem beszélve arról, hogy saját országuk után át kellene kelniük a hasonlóan hatalmas és veszélyes Nigeren, majd a szintén életveszélyes Líbiában kellene rengeteget gyalogolniuk, hogy a tengerpartra érhessenek. Ne tegyék! Vegyék az irányt azonnal keleti irányba. És csak 118 kilométert kell gyalogolniuk, hogy a másfél milliós, szintén a tengerparton fekvő benini Cotonou városba érjenek. A Freedom House globális rangsorolása szerint Benin ugyanis a szabad országok kategóriájában van, a polgári és politikai jogok együttesére adott 2,0 pontos osztályzattal. Pontosan annyi, mint amennyit nemrégiben mi is kiérdemeltünk. Tehát Beninben önöket már nem fenyegeti semmi. De ez még nem feltétlenül a végállomás. Ha ugyanis egy picit tovább gyalogolnak, a Beninhez hasonlóan keskeny Togót átszelve, 200 kilométert bandukolva elérkeznek Ghánába, pontosabban annak védett lagúnás vidékének szívébe, Ketába. Ahol még Beninnél is nagyobb mértékű demokráciát élvezhetnek: hiszen Ghána demokráciaosztályzata a Freedom House értékelésében fél ponttal jobb Beninnél és a mi volt 2.0 pontunknál. Akkor, amikor még Beninnel együtt az „elitklubban” voltunk. És mindehhez semmit nem kellene fizetniük lelkiismeretlen embercsempészeknek, akik önöket el is veszejthetik a tengeren, vagy képesek egy görög kikötőbe szállítani. Holott Görögország – kérem, ne nevessenek – hivatalosan (Európa szerint) „nem biztonságos ország”. Ha hozzánk akarnak jönni, útjukat nemsokára még drótkerítés is akadályozni fogja. Nem beszélve arról, hogy a jövőben önöket a korábbinál nagyobb rendszerességgel fogom megkérni arra, hogy amikor a Tesco padjain ülnek, strandpapucsos lábukat ne a pad ülőkéjére tegyék. Ami miatt sem Beninben, sem Ghánában senki nem szólna önökre. Magyar Hírlap

Csallóköz - Az Aranykert öröksége - Felvidék - HD minőségű VIDEÓ!

                          Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=BzDLCrbDEZc

Minden vagyonodat elvesztetted

                          "Minden vagyonodat elvesztetted. A virágok is elvesztették színpompás ékszereiket, csak puszta gyökerük maradt meg a föld alatt. Azért ne hidd, hogy most már többé sohasem fognak virágozni." Wass Albert (1908-1998)- író, költő

Orbán Viktor: Magyarországra nem hozni kellene bevándorlókat, hanem el kellene őket vinni

                      Magyarországra nem hozni kellene bevándorlókat, hanem el kellene őket vinni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek a témával foglalkozó csúcstalálkozójára érkezve.   A kormányfő megerősítette, hogy Magyarország ellenzi a menekültek szétosztására vonatkozó kötelező kvótákat, ilyesmit csak önkéntes alapon tart elképzelhetőnek. Mint mondta: a menekülteket a keresztény irgalmasság jegyében segíteni kell, de akik a gazdasági megélhetés és a jobb élet reményében jönnek, azokkal szemben meg kell védeni Magyarországot és meg kell védeni a magyar embereket. "Mi is szívemberek vagyunk, de nem vagyunk agyatlanok, a kettőt egyensúlyban kell tartani" - mondta Orbán Viktor. "Észnél kell lenni, itt most nem szabad engedni sem a szép szavak csábításának, sem az együttérzésnek", amelyre ugyanakkor mindig szükség van - figyelmeztetett egyúttal a kormányfő. A miniszterelnök elmondta, hogy szerinte önmagában nem siker, hanem természetes tény, hogy a Magyarországra nehezedő nyomás a csúcs napirendjére kerül. Mint fogalmazott: most már Brüsszelben is mindenki tudja, hogy Magyarországra érkezik a legtöbb migráns, megelőzve Olaszországot és Görögországot is. "Ehhez képest ez a két ország kapott mintegy 160 millió eurót az elmúlt időszakban Magyarország pedig másfélmilliót" - mondta a miniszterelnök, nyomatékosítva ugyanakkor: "de nem fogunk koldulni". Azt mondta, nem azért kell felhívni a figyelmet az adatokra, hogy Magyarország ezért pénzt kapjon, de - mint fogalmazott - "ha adnak, persze elfogadjuk, a segítség jól jön". "De ha nem adnak, akkor is meg fogjuk védeni a határainkat" - közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök egyúttal figyelmeztetett, hogy a mostani migráció egy olyan népvándorlási folyamat, amellyel hosszabb távon kell számolni. Úgy vélte, hogy téved, aki úgy gondolja, hogy ez egy átmeneti közel-keleti válság következménye, mert az európai jóléti rendszer, különösen a német olyan vonzó, hogy a következő években milliók fognak útra kelni, ha úgy érzik, hogy van esélyük bejutni. "Egyetlen megoldás van szerintünk. Meg kell védenie mindenkinek a saját határait. Ha kapunk segítséget, akkor együtt, ha nem, akkor külön-külön, de a határokat meg kell védeni" - hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint különben nem lehet feltartóztatni az áramlást, és milliószám fognak érkezni. MTI - fidesz.hu

Menekültügyben ez a dolgok legfontosabbika! A menekültekről gondoskodjanak a franciák, angolok, amerikaiak

                      A Felvidéken élő, az afrikai Maliból származó ismert énekes és színész, Ibrahim Maiga a čas.sk által feltett kérdésre, hogy mit gondol a menekültekkel kapcsolatos szituációról, ezt válaszolta: –Akik elmentek az ő országaikba, és ott úgy tönkretették a környezetet, hogy most nincs élelmük és nem tudnak ott létezni, háború van és éhezés, azok, akik ezt okozták, akik elrabolták a természeti kincseiket, úgy a kőolajat, mint az aranyat, azok most gondoskodjanak róluk. Amikor megtámadták Líbiát, mennyi kőolajat adtak akkor Szlovákiának? Mit kapott akkor Szlovákia? Vagyis azt mondod, nem beengedni? –Azt mondom, a menekültekről gondoskodjanak a franciák, angolok, amerikaiak, és ne terheljenek más államokat, akiknek Afrika kirablásához nincs semmilyen közük. A szlovákok semmi ilyesmit nem csináltak, nem írták alá. Természetesen mi itt emberségesek vagyunk, és szívesen segítenénk, de ahhoz meg kellene lenniük az anyagi feltételeknek. Szlovákia segíthet, de nem egy akkora néptömegnek, amekkorát rá akarnak kényszeríteni. De mit tennél, ha a családod lenne ott bajban ,és nem engednék őket ide? – próbálkozott a szerkesztőnő egy szuggesztív kérdéssel megváltoztatni Ibrahim Majga álláspontját. –Akkor visszamennék hozzájuk, ha együtt kell meghalnunk, haljunk meg együtt! – fejezte be választ Ibrahim Maiga a teljesen leforrázott szerkesztőnőnek, kimondva ezzel azt, amit Szlovákiában az emberek többsége gondol. Több olyan ember, akiket Ibrahim Maiga a világ természeti kincseinek kirablóiként, és a háborúk előidézőiként jelölt meg, részt vettek azon a Globsec 2015 elnevezésű konferencián Pozsonyban, melynek a média nagy figyelmet szentelt és melyről csaknem kizárólag pozitív hangnemben nyilatkozott. Annak a csaknem 8000 embernek a tiltakozó menetét, akik elutasítják az ő felelőtlen politikájuk következményeinek a viselését, a média fasisztáknak bélyegezte. A V4–ek képviselői, akik szintén részt vettek a Globsec 2015 konferencián, egyértelműen kifejezték egyet nem értésüket e kvótákkal. Elutasító álláspontot képviselt a szlovák kormányfő, Robert Fico, Magyarország kormányfője, Orbán Viktor és a lengyel kormány védelmi miniszter, Tomasz Siemoniak. A szélsőséges (extrémista) liberális média a politikusok és a közvélemény álláspontja ellenére, nagy zajt keltve kampányt szervez a menekültek befogadása mellett. cas.sk/Felvidék.ma  

Ki ad plakáthelyet a miniszterelnök gyalázására Felcsúton? - Simicska Lajos, aki azért haragszik Orbán Viktorra, mert neki is kell adót fizetnie

                            Simicska cégétől bérelt plakáthelyet a Kétfarkú Kutyapárt Felcsúton  

fotó Elég

                    Békés, az európai civilizációt tisztelő bevándorló éppen kővel hajigálja  kerítésen dolgozó francia munkást. Eközben a magyar balliberális tapsikol örömében, és a feltétlen beengedést szajkózza.