George Friedman, a Stratfor kutatóintézet vezetője szerint az EU jelenleg ismert felépítése nem fenntartható. Az egyes országoknak teljesen mások az érdekeik. Az Európai Központi Bank működése figyelmen kívül hagyja azt a helyzetet, hogy az országok vezetőit újra kell választani minden négy évben. Meghagyták az államok függetlenségét, létrehoztak egy fenntarthatatlan rendszert, s ha bárki megpróbálja követni a rá központilag kiszabott irányvonalat, akkor azt kapja, amit Görögország: a Szirizát, azaz különböző unióellenes pártokat. Németország teljesen exportfüggő, így egy olyan Európai Uniót akar létrehozni, amely három feltételt teljesít. Első a szabadkereskedelmi övezet. Második az optimális valutaárfolyam fenntartása Németország számára. A harmadik hogy a brüsszeli döntésekkel elérje, hogy az alacsony bérszínvonalú országokban nagyon megnehezítse a vállalkozások működését. „Ha én lennék a német kancellár, én is pontosan ezt tenném. Ha magyar volnék, akkor azt mondanám, nem tudok így, ilyen óriási exportőrrel magam mellett élni, gúzsba köti a gazdaságomat”. Napi gazdaság
Erdélyben, a Székelyföldön immár a második magyar polgármester lesz áldozata a korrupcióellenes harcnak úgy, hogy ügyükben nincsenek komoly vádak. Szó sincs csúszópénzről, sok ezer eurónyi lopásról. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestert koncepciós vádakkal hurcolják meg, de hasonlóan komolytalan vádak alapján van házi őrizetben Gyergyószentmiklós polgármestere is. Mezei Jánost hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra való felbujtás miatt vegzálják – utóbbi kettőt azzal követte el, hogy elkérette a titkárnőjével egy önkormányzati ülés jegyzőkönyvét akkor, amikor őt már felfüggesztették a hivatalából. Annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen róla volt szó. Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna legutóbb egy fórumon arról beszélt: a korrupcióellenes harc ezen formája megbénítja az önkormányzatok munkáját, mert a közhivatalnokoknak többféleképpen értelmezhető törvények alapján kell végezniük a munkájukat, ezért soha nem lehetnek biztosak abban, hogy törvényesen járnak el. Barabási-Albert László világhírű hálózatkutató arról írt, ha rács mögé teszünk minden vezetőt, akinek az apparátusában hiba történt, ki lesz az az épeszű tehetség, aki vezető pozíciót vállal? Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestben kompenzálni kell a sok korrupt román vezető perbe fogását, ezért a magyarok között is mindenáron találni kellett néhány esetet.
Lázár János az orosz-ukrán konfliktus kapcsán leszögezte, számunkra Kárpátalja helyzete a legfontosabb, az ottani magyarokat „ott kell védenünk”. A kormány mindent meg is tesz, de „teljes ellenállásba ütközik Kijevben”. Romániában az elmúlt húsz évben is példátlan koncepcionális büntetőeljárások vannak folyamatban. A magyar történelmi egyházak, és közéleti személyiségek ellen jól megszervezett akció zajlik. Az Egyesült Államok nagyon erősen részt vesz a román belpolitikában. Horvátországban a Mol teljes vezérkarát próbálják büntetőeljárásokba rángatni. Magyar Hírlap
Az 1968-as reformok idejétől fogalmazták meg a piac mindenhatóságát. Lóránt Károly szerint bizonyított tény, hogy ez nem igaz. Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan gazdasági felemelkedése és stabilitása a példa arra, hogy egy súlypontokat képező, államilag irányított gazdaságpolitika mennyire sikeres lehet. De a nyugati államok sem szálltak ki saját gazdaságukból. Matolcsy György volt az egyetlen nem neoliberális közgazdász, aki miniszteri posztra került. Sikeres is volt a Széchenyi-terve az első Orbán-kormány idején. Magyar Hírlap
Igor Janke, ismert, és elismert lengyel politikai újságíró, publicista szerint a magyar gazdasági helyzet lenyűgöző, ötévnyi jobboldali kormányzás után Magyarország sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint korábban. Ezt még a nemzetközi szervezetek is elismerik. Napi Gazdaság
1965-ben az amerikai pénzdinasztiákkal meleg kapcsolatot ápoló Carrol Quigley egyetemi tanár a Tragédia és remény című, szűk körnek szánt, de kiszivárgott írásában szerepel: „…létre kell hozni a pénzügyi ellenőrzés olyan magánkézben lévő rendszerét, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankja feudális módon kontrollálnák, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak.” Bartha Pál szerint a Szovjetunió összeomlásával a pénzoligarcha már nem kényszerül önkorlátozásra. A legfejlettebb országokban jórészt ez a körülmény vezetett a jóléti államok bukásához. „Vívmánnyá” kellett nemesíteni az áruk és a tőke szabad áramlását, valamint a nemzeti bankoknak a nemzeti parlamenttől való függetlenségét. Ez a tudatformálás a pénzoligarcha által korrumpált médiára és politikusokra hárul. A tudatipar egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett politikailag korrekt beszédmód, a PC. E beszédmód tabuvá tesz minden olyan kérdést, amely keresztezné a pénzoligarcha és a multinacionális vállalatok érdekeit. Aki a tabut megszegi, arra egyrészt címkét aggatnak (populista, nacionalista, fasiszta, rasszista, antiszemita stb.), másfelől minden értelmiségi, illetve művészpályán egzisztenciálisan ellehetetlenítik. Pusztító erejét bizonyítja, hogy az Európai Parlamentben egyetlen politikus nem meri feltenni azt a kérdést, hogy létezhet- e huzamosan olyan birodalom, amely a periféria (a volt szocialista országok) kizsákmányolására épül? Merthogy az áruk szabad áramlása automatikusan ide vezet. E világrend erkölcsiségét Soros György védekezése szemlélteti kiválóan a francia bíróságon, amikor is a bíró az általa okozott kárra hívta fel a figyelmét. Soros védekezése: Mint piaci résztvevőnek nem kell törődnöm tetteim következményeivel.” Magyar Hírlap
A Wall Street Journalban a Harvard kínai kirekesztése címmel megjelent tényfeltáró cikk arra a következtetésre jut, hogy a világ leghíresebb egyetemén az oda jelentkező ázsiai-amerikaiaknak jelentősen nagyobb pontszámot kell elérniük a felvételhez, mint az amerikai fehéreknek, nem is szólva az amerikai feketékről. A lap összehasonlítja a Harvardra felvett ázsiai-amerikai diákok arányát olyan elit egyetemekével, ahol az etnikumot nem tekintik mérlegelendő tényezőnek. A Kaliforniai Műegyetemen 2013-ban az ázsiai-amerikai diákok aránya 42,5 százalék volt. Az egyetem felvételizőket segítő kézikönyvében azt ajánlja az ázsiaiaknak, hogy felvételi lapjukhoz ne csatolják a fényképüket, és ne válaszoljanak az etnikai hátterüket, fajukat firtató kérdésre. A New York Times párhuzamot vont a húszas évekkel, amikor a Harvard elnöke amiatt aggódott, hogy „a zsidó invázió elpusztítaná az egyetemet”. (MH 13)
A Guardian brit országos napilap írja: öt hónap alatt a Sziríza-kormányt ledarálja a kérlelhetetlen európai elit, Alexis Cipraszt a brüsszeli pénzemberek és politikai uraik meghátrálásra kényszerítették. A Sziríza vörös vonalait, az adósságtörléstől a privatizációig, egyenként átlépték. De a trojka többet akar: nyugdíjcsökkentéseket, ÁFA-emeléseket az élelmiszertől az áramig, gyorsabb adósság-visszafizetéseket. A Sziríza leadott egy figyelmeztető lövést, visszautasítva 300 millió euró kifizetését az IMF-nek, és Ciprasz figyelmeztetett, hogy ha nem állapodnak meg egy mentőcsomagban, az az eurózóna végének a kezdetét fogja maga után vonni. A jelek szerint Németország és a trojka kész a görögöket lehengerelni, annak ellenére, hogy az elnyomorító megszorítás adósságrobbanáshoz vezetett. Az EU elit hallani sem akar realista leírásról. Görögországnak fizetnie kell, vagy elvágják a likviditási életvonalát és kilökik az eurózónából. Az eurózóna urai még egy fügefalevelet sem hajlandók nyújtani Ciprasznak. Brüsszeli nézőpontból Görögországnak meg kell adnia magát és ennek láthatónak is kell lennie. Máskülönben az eurózóna más államai, amelyek megszenvedték a trojka bánásmódját, ötleteket kapnak. Még ha az elszámolás napját elhalasztják is, a Sziríza kudarcának láthatónak kell lennie, ha meg akarják fékezni olyan, más, megszorítást ellenző felek erősödését, mint a spanyol Podemos. A görög radikálisok remélték, hogy meg tudják változtatni Európát, de tapasztalatuk aláhúzta, milyen mély is az EU, az Európát uraló "elit" ellenállása a valódi reformokkal szemben. transform.hu
Az ukrán helyzet rendezésének egyetlen módja a béke, a békés megoldásra nincs alternatíva – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin, miután találkozott Matteo Renzi olasz kormányfővel Rómában. Az orosz elnököt Ferenc pápa magánaudiencián fogadta. A szentatya őszinte és nagy erőfeszítésekkel teli elköteleződést vár el az orosz elnöktől. A nemzetközi sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy Kenneth F. Hackett, a Szentszék amerikai nagykövete a találkozó előtt arra „bátorította” a katolikus egyházfőt, hogy a nemzetközi bírálatokat követve „határozottabb álláspontot” képviseljen az orosz elnökkel szemben. Az ukrán katolikus egyház szintén próbálta telefonon elérni Ferenc pápát, hogy felszólítsák Moszkva és az "orosz agresszió" elítélésére, a Szentatya azonban nem fogadta hívásukat sem. Magyar Hírlap
Az Egyesült Államok „az orosz fenyegetés miatt” nehéz fegyverzetet telepítene a vele szövetséges kelet-európai országokba - állítja a New York Times. Amerikai katonák nem tartózkodnának állandó rendszerességgel Kelet-Európában, csak a nehéz fegyverzetet állomásoztatnák a tagállamokban. A harceszközök biztonságát a fogadó ország fegyveres erői szavatolnák. A New York Times Magyarországot is megemlíti lehetséges fogadó országként. A balti államok és Lengyelország mindenképpen támogatja az elképzelést. Ugyanakkor több NATO-tagállam is kétségét fejezte ki a további erősítésekkel kapcsolatban, ami szerintük tovább eszkalálhatja az amúgy is pattanásig feszült helyzetet Moszkvával.