Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festményeiből
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festményeiből - I. album
Aba-Novák Vilmos a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége.
1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára.
Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum.
1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját.
Késői temperafestményeit virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit.
Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa.
Bravúros technikával idézte fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét.
2021. February 10. 00:00
Halmi Artúr (1866-1944) festményeiből
Halmi Artúr (1866-1944) festményeiből
Budapesten és Bécsben képezte magát, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult Löfftz osztályában,
végül saját műhelyében teljesedett ki festészete.
Sikeres festőként másfél évig Párizsban dolgozott Munkácsy útmutatása mellett.
1890-ben Munkácsy-díjat kapott. 1893-ban Bécsben kis aranyéremmel, 1894-ben Antwerpenben nagy aranyéremmel jutalmazták.
1910-től Amerikában tevékenykedett arcképfestőként. Budapesten, Berlinben és az USA-ban rendezett tárlatokat,
New Yorkban kétszer.
Munkái közül őriz a Magyar Nemzeti Galéria és több vidéki, valamint külföldi képtár, magángyűjtemény.
2021. February 08. 00:00
Roskovics Ignác (1854-1915) festő munkáiból
Roskovics Ignác (1854-1915) festő munkáiból
Egyházi és zsánerfestő, az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője, Roskovics Ignác nagyprépost fia.
1875-től a Mintarajziskolában tanult. Tud-e váltani? című képét növendék korában mutatta be a Képzőművészeti Társulat az 1880. évi téli kiállításán.
Tanulmányainak folytatására 1880-ban Münchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban, közben-közben hazalátogatva.
Ez idő alatt készítette A szentlélek eljövetele című vallásos képét, amely az 1882. évi budapesti téli kiállításon általános figyelmet keltett és Roskovicsot egy csapásra a legismertebb magyar vallásos festők közé emelte.
A következő év kiállításán szintén vallásos képpel szerepelt: Szent Józsefet festette meg a Jézus gyermekkel. Ez a műve oltárkép a lévai kegyesrendiek templomában.
Ezután áttért a zsánerfestészetre. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett.
Könyveket is illusztrált, különösen sokat rajzolt az Osztrák-magyar monarchia című képes vállalkozás számára.
2021. February 08. 00:00
Magyar konyha ínyencségei – Lecsós tarhonya kolbásszal
Magyar konyha ínyencségei – Lecsós tarhonya kolbásszal
Hozzávalók:
1 bögre nagy szemű tarhonya
0.5 kg paprika
0.5 kg paradicsom
1 db hegyes erős paprika /elhagyható/
2 nagy fej vöröshagyma
2 nagy szem krumpli
1 szál parasztkolbász /kb. 50 dkg/
olaj, vagy más zsiradék
só
Elkészítés:
A paprikát kicsumázzuk, és a paradicsommal együtt felkarikázzuk. A vöröshagymákat megtisztítjuk, és először félbe, majd kissé vastag szeletekre vágjuk.
Egy jó evőkanálnyi olajon enyhén üvegesre dinszteljük a hagymát. Rátesszük a paprikát, és nagy tűzön pár percig megpirítjuk – kevés kevergetéssel – majd rátesszük a paradicsomot,
Egy-két percig nagy lángon pirítjuk a paradicsommal együtt is, majd sózzuk, és beletesszük a kolbászt, Tehetünk bele ízléstől függően egy csapott evőkanál cukrot is. Öt percig pároljuk kis lángon fedő alatt.
Vigyázat, nem szabad szétfőzni a zöldségeket!
Közben a felhevített olajon elkezdjük pirítani a tarhonyát - sűrű kavargatás mellett. Mikor már szép sárgás-barna színe lesz felöntjük 3 bögre vízzel. Sózzuk - esetleg tehetünk bele egy kis ételízesítőt is - valamint hozzáadjuk a meghámozott , és felkockázott krumplit. Lassú tűzön pároljuk. Néha megkavarjuk, nehogy odakozmáljon.
Mikor majdnem kész, hozzákeverjük a lecsós kolbászunkat, és egy pár percig összeforraljuk.
Lényeges, hogy jó szaftos legyen. Kanállal esszük. :D
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 08. 00:00
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
Hangfelvételről meghallgatható a vers - elmondja: Latinovits Zoltán
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
A Dunánál - részlet
József Attila (1905-1937) - költő
kattints a hangfelvételre és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bg_Y0VHr3XQ
2021. February 08. 00:00
A magyar konyha ínyencségei - Kürtőskalács legendája és receptje - Székelyföld - Erdély
[/cap
A magyar konyha ínyencségei - Kürtőskalács legendája és receptje - Székelyföld - Erdély
A kürtőskalács legendája:
A legnépszerűbb legenda szerint a kürtőskalács eredete a tatárjáráshoz kapcsolódik. A tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után, Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni.
Voltak akik a hegyekbe menekültek, mások pedig a Budvár és a Rez barlangjaiban leltek menedéket. A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk.
Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és fölmutatták a tatároknak: „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak.
Ez időtől nevezik a kürtőskalácsot dorongfánknak, mint ahogyan a régi receptes könyvekben e megnevezés alatt találhatjuk.
Receptje
Hozzávalók:
2 kg liszt
5 dkg élesztő
8 db tojás
1 liter tej
1 dl víz
1 kg kristálycukor
1 dl étolaj
3 db citrom
1 evőkanál só
6 tasak vaníliás cukor
20 dkg vaj
Elkészítése:
Az élesztőt langyos vízben felfuttatjuk egy kanál cukorral és egy csipet liszttel.
5 egész tojást, és 3 darabnak a sárgáját a liszt közepébe ütjük. Hozzáreszeljük a 3 darab citrom héját és egynek a levét belecsavarjuk. Csipet sót, és két tasak vaníliás cukrot majd 10 evőkanál kristálycukrot beleöntünk, 1 dl olajjal együtt.
A felfuttatott élesztővel elkezdjük a dagasztást. Először a hozzávalókat keverjük el egymással, majd apránként a liszttel elegyítjük el és apránként annyi tejet adunk hozzá, hogy jól gyúrható, lágy állagú tésztát kapjunk. Levegősre kell dagasztani, kb. 15-20 percig.
Kendővel letakarjuk és meleg helyen 30 percig pihentetjük.
1/6-odnyi részt szakítunk ki a tésztából, lisztezett deszkán ujjnyi vastagra lapítjuk és egy késsel, folyamatosan körbevágva egy hosszú csíkot vágunk belőle, amit a tenyerünkkel , szabályos formájúra sodrunk.
A kalácssütő fát olvasztott vajjal megkenjük és a tésztát az egyik végén, maga alá csíptetve, egyenletesen feltekerjük. A deszkán addig hengergetjük, amíg hézagmentessé válnak a tekercsek, bevajazzuk a tésztát is és a vaníliás cukorral elegyített, elsimított kristálycukorba forgatjuk.
Faszénből, vagy keményfából parazsat készítünk, egyenletesen elterítjük és folyamatosan forgatva, pirosra és ropogósra sütjük rajta a kalácsunkat. (Sütés után, a még forró tésztát ízesíthetjük fahéjjal, kókusszal, dióval, vagy mogyoróval.)
A függőlegesre állított sütőfáról lehúzzuk és egy hosszúkás üveget állítunk bele, ami kisebb, mint a belseje, azért, hogy ki tudjon jönni belőle a gőz. Hosszában félbevágva, szeletekre szedve tálaljuk és kínáljuk.
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 07. 00:00
Szepesi Kuszka Jenő (1885 - 1948) - a tátrai tájak festője
Szepesi Kuszka Jenő (1885 - 1948) - a tátrai tájak festője – 1.
A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. Később Mednyánszky László volt mestere, képein erős Mednyánszky-hatás látható.
Európa több országában járt tanulmányúton. Sokat dolgozott a Felvidéken, a Tátrában. 1906-tól kiállító művész, Budapesten a Műcsarnokban állított ki.
Több vidéki városban is bemutatta alkotásait.
2021. February 06. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Csongrádi vörösboros marha túrós galuskával
A magyar konyha ínyencségei – Csongrádi vörösboros marha túrós galuskával
Hozzávalók:
1 kg marhalábszár
20 dkg vöröshagyma
1 evőkanál őrölt pirospaprika
3 db cseresznyepaprika
5 gerezd fokhagyma
2 dl vörösbor
étolaj
só
A túrós galuskához:
50 dkg túró
10 dkg liszt
3 tojás
só
Elkészítés:
A felhevített olajon a felszeletelt hús minden oldalát elősütjük, majd félretesszük.
A megmaradt olajon az apróra vágott hagymát megpirítjuk, rátesszük a pirospaprikát, beletesszük a húst, sózzuk, vizet öntünk alá, lassú tűzön, lefedve puhára pároljuk.
Főzés közben pótoljuk a vizet. Mikor már kezd puhulni beletesszük a zúzott fokhagymát, a cseresznyepaprikát, és beleöntjük a bort.
Készre főzzük.
Elkészítjük a túrógaluskát. A túrót összegyúrjuk a tojásokkal, majd a liszttel. Evőkanállal nagy galuskákat szaggatunk, és forró, sós vízben kifőzzük.
A hússzeleteket a túrós galuskával, és a mártással tálaljuk.
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 04. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Szekszárdi sertésborda
A magyar konyha ínyencségei – Szekszárdi sertésborda
Hozzávalók:
60 dkg sertésborda, vagy tarja
5 dkg liszt
5-10 dkg húsos füstölt szalonna
15 dkg sárgarépa
15 dkg petrezselyemgyökér
40- 50 dkg burgonya
1 db zöldpaprika
1 db piros húsú zöldpaprika
1 db paradicsom
20 dkg vöröshagyma
4 dl Szekszárdi cabernet - vörösbor
só
őrölt piros pirospaprika
olaj
Elkészítése:
A jól kikloffolt, megsózott sertésbordákat lisztben forgatjuk, és mindkét oldalukon kb. egy percig sütjük. A hússzeleteket kivesszük az edényből.
A visszamaradt olajban a kockákra vágott füstölt szalonnát megtisztított apróra vágott vöröshagymával aranysárgára pirítjuk, megszórjuk pirospaprikával, s a vörösborral és kevés vízzel felengedjük.
Az elősütött bordákat a megtisztított, kockákra vágott zöldséggel együtt a szalonnás, hagymás, boros lében sütőben, jénai vagy tepsiben, fólia alatt tizenöt percig pároljuk.
Ekkor adjuk hozzá a nagyobb kockákra vágott burgonyát, a feldarabolt zöldpaprikát, piros húsú paprikát – (a kockákra vágott paradicsomot csak később, akkor, amikor a hús már majdnem egész puha adjuk hozzá).
Betesszük az előmelegített sütőbe. Sütési idő 1 óra 180 fokon.
kattints a képere - érdemes!
2021. February 03. 00:00
Molnár C. Pál (1894-1981) festményeiből
Molnár C. Pál (1894-1981) festményeiből
1915 és 1918 között a budapesti Rajztanárképző Főiskola diákja volt. A Szinyei családdal, mint házitanító Svájcba utazott, s az első kiállítását is ott, Lausanne-ban, illetve Genfben rendezték meg.
1923-ban Új Társaságának (KUT) tagja lett. Az 1930-as években jelentős művészi sikerek kísérték pályáját: 1931-ben az Ernst Múzeumban megrendezi gyűjteményes kiállítását. 1933-ban illusztrálta Rostand Cyrano de Bergerac című alkotását, ezzel több díjat is nyert.
1936-ban Budapest Székesfőváros jubileumi aranyéremmel tüntette ki, 1937-ben pedig pannóit Grand Prix-val jutalmazták a párizsi világkiállításon.
Magyarországon főleg egyházi megbízásai voltak, sok köztéri munkát készített, például ő festette a Városmajori templom oltárképét és a Szent Anna templom mennyezetképét is. Alapító tagja és kiállítója volt a Budai Művészek Egyesületének.
Műveinek a római iskola tárgykörével megegyező, többnyire szakrális jeleneteit közvetlen, érzéki látásmóddal ruházta fel.
Az ötvenes évektől tájképeket küldött be az országos tárlatokra. Kései képeinek témáit főként a mezőhegyesi méntelep és a zsennyei park csendes kis részletei adták.
kattints a képekre - érdemes!
2021. February 01. 00:00