Patrióta Európa Mozgalom

Vaszary János (1867-1939) festményeiből

A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin.

Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben von Hacklnál és von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára.

A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az UME alapító tagja és elnöke, 1924-ben a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) egyik alapító tagja.

Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta azokat. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte.

kattints a képekre - érdemes!

2021. March 03. 00:00

Zombory Lajos (1867-1933) festményeiből

Építész és festő. Állatábrázoló művészetével tűnt ki.

Pályáját építési rajzolóként kezdte. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan is részt vett s díjat nyert építészeti pályázatokon (szegedi gőzfürdő és kultúrpalota). Tervei szerint épült a szegedi ügyvédi kamara.

A budapesti Mintarajziskola, a Benczúr-mesteriskola növendéke volt, majd 1898-tól 1902-ig Münchenben képezte tovább magát Heinrich von Zügelnél.

Szolnokra költözve a Szolnoki Művésztelep egyik vezető mestere lett. A nyaranta lelátogató Képzőművészeti főiskolások számára állatrajzot oktatott. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat.

Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában - Budapesten.

2021. February 25. 00:00

Dudits Andor (1866-1944) festményeiből

Művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, majd Münchenben folytatta, végül Budapesten, Benczúr mesteriskolájában fejezte be.

Mesterei: Hollósy Simon, Herterich, Liezen Mayer, Benczúr Gyula. Első nagyobb művét a müncheni Glaspalastban állította ki 1890-ben. Ettől az évtől rendszeresen szerepelt a budapesti Műcsarnokban is.

A Benczúr Társaság egyik alapító tagja, később elnöke volt. 1925-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több állami és egyházi középületbe készített nagyméretű faliképeket.

A többi közt az Országházban, a pécsi egyetemen, az Országos Levéltárban találhatók alkotásai. Több művét őrzik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Főbb témái: naturalista és akadémista életképek, mozaikképek, oltár és falképek történelmi témákkal.

Főbb művei: Klinische Ambulance (1890), Plénparád (1893), Falkép ciklusok (Pécsi Egyetem, Magyar Országos Levéltár)

2021. February 20. 00:00

Gyurkovits Ferenc (1876 - 1968) festőművész képeiből

A felvidéki Losonc festője.

1894-ben végzte el a Mintarajziskolát, majd 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet, ahol mestere Balló Ede volt.

1902-ben a párizsi Julian Akadémián tanult és emellett akttanulmányokat végzett Colarossinál; 1904-ben a müncheni akadémián képezte magát, itt O. Seitz és Defregger voltak a mesterei.

1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképeket festett, 1917-től állított ki képeit a Műcsarnokban. Az 1920–1930-as években magániskolát működtetett.

2021. February 19. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)

Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.

2021. February 19. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc

A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.

A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.

A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.

Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.

Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.

Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.

Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.

Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.

2021. February 17. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban

Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest

A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus).

1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:

Arany János (1882 k.)

Lotz Károly (1884)

Schickedanz Albert (1884)

Liszt-maszk (1886 k.)

Pulszkyné (1890)

Jászai Mari (1893)

Vajda János (1894)

Szilágyi Dezső (1895)

Felesége (1896 k.)

Olasz katonatiszt (1919)

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

2021. February 14. 00:00

Egyéb ,

Luxemburgi Zsigmond magyar király és galánthai gróf Esterházy József országbíró vára - Tata - Dunántúl

A vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár, melyet Luxemburgi Zsigmond király épített a 1397-1409 között, a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. kattints a képekre - érdemes!

2021. February 11. 00:00

Egyéb

Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festményeiből

Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festményeiből - I. album

Aba-Novák Vilmos a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége.

1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára.

Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum.

1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját.

Késői temperafestményeit virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit.

Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa.

Bravúros technikával idézte fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét.

2021. February 10. 00:00

Halmi Artúr (1866-1944) festményeiből

Budapesten és Bécsben képezte magát, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult Löfftz osztályában,

végül saját műhelyében teljesedett ki festészete.

Sikeres festőként másfél évig Párizsban dolgozott Munkácsy útmutatása mellett.

1890-ben Munkácsy-díjat kapott. 1893-ban Bécsben kis aranyéremmel, 1894-ben Antwerpenben nagy aranyéremmel jutalmazták.

1910-től Amerikában tevékenykedett arcképfestőként. Budapesten, Berlinben és az USA-ban rendezett tárlatokat,

New Yorkban kétszer.

Munkái közül őriz a Magyar Nemzeti Galéria és több vidéki, valamint külföldi képtár, magángyűjtemény.

2021. February 08. 00:00