Lánczi Tamás filozófus, politikatudós, egyetemi tanár szerint 150 éves távlatban nem volt ilyen jó a csillagok állása, hiszen az ország bel- és külpolitikáját mindig más nagyhatalmak határozták meg, és a magyarok idomultak az általuk megfogalmazott irányokhoz. Most először a geopolitikai változások miatt megvan annak a lehetősége, hogy szabadon és önállóan mozogjunk a nagyhatalmak között, és ennek az útját most kell kitaposni. Az ország életében a 2008-as év fordulópont volt több szempontból, az egypólusú világrend ekkor kezdett megszűnni, az egyoldalú dominancia eltűnőben van. A négy nagyhatalom - USA, Németország, Kína és Oroszország - Magyarország számára komoly mozgásteret nyit ki, ahol többféle érdekközösség tagja lehet. A legnagyobb veszély a politikai instabilitás, amit mi magunk is létrehozunk. sonline.hu
Az országban egyedülálló történelmi emlékhely a Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer, melyhez pompás hegyi úton juthatunk el. Amint az erdőben a Magyar Kálvária bejáratához érünk, gyönyörű kilátás nyílik a szép városra. A magasból láthatjuk a települést kettészelő határt, az elszakított területeket. 1934 és 1938 között készült el a 3 építményből (Országzászló, Magyar Kálvária, Szent István Emlékkápolna) álló műemlékmű-együttes. Megépítésének célja az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat. A kálváriajárás során a Magyar Kálvária bevezető kapujától és Csonka-Sátoraljaújhely táblájától elindulván a látogatók egy-egy stációnál megállván felidézhették gondolatban az egykori történelmi Magyarország elszakított városaira, területeire. A keresztény kálváriák 14 stációja Krisztusnak Pilátus házától a Golgota hegyéig vezető szenvedés és a fájdalom útját, a Magyar Kálvária a Trianon okozta fájdalmat és sebet idézi. A „keresztjárás” úti célja itt a jézusi Golgotához hasonlóan az Országzászló, mely a határon túlra került magyaroknak hirdette a hitet a magyar újjászületésben. A 19. századtól kezdődően a kálváriák építészeti megoldása két egységből állt: a kálváriából és a kápolnából. Az utóbbi megépítésével zárták Újhelyben is az emlékmű rendszert. Az országban sehol másutt nem építettek hasonló emlékművet. 2000-ben felújították a Magyar Kálváriát. kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=HZa5hittpP4
Magyarázatot várnak az oroszok Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének állítólagos kijelentésére, amely szerint az Egyesült Államok robotrepülőgépeket és ballisztikus rakétákat telepítene Európába és Ázsiába, azért, hogy megelőző csapásokat mérhessen Oroszországra, ha szükségesnek látja. Anatolij Antonov orosz védelmi miniszter-helyettes elmondta: tudni szeretnék, hogy mi a Pentagon hivatalos álláspontja Dempsey kijelentéséről. Az orosz tárca szerint az amerikai tábornok által - állítólag - felvázolt intézkedések azt jelentenék, hogy az Egyesült Államok kihátrál a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták Európából való kivonásáról szóló, 1987-ben megkötött szerződésből (INF) - mondta az orosz miniszterhelyettes. Az amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakéták visszatelepítése Európába és más olyan térségekbe, ahol azok közvetlen veszélyt jelentenének Oroszországra, "negatív hatást gyakorolna a globális biztonságra és stabilitásra" - mondta Antonov. Emlékeztetett, hogy Oroszország nem egyszer kinyilvánította, kitart az INF-szerződés mellett. "Megerősítjük, hogy ma is készek vagyunk a szerződés betartásában felmerülő problémák szakmai megvitatására". Hangsúlyozta, hogy szakértőknek a konkrét tényeket kell megtárgyalniuk, nem pedig a szerződésbe foglaltak "feltételezett megsértését". Az AP amerikai hírügynökség Pentagon-tisztségviselők kongresszusi meghallgatására hivatkozva korábban azt írta: az amerikai kormány egy sor válaszintézkedést mérlegel amiatt, hogy Oroszország megsértette a hidegháború idején megkötött egyik nukleáris megállapodásukat. Az orosz hadsereg ugyanis állítólag földről indítható, a szerződés által tiltott hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek repüléstesztjét végzi. Oroszország cáfolja a szerződés megszegését, és azt állítja, hogy a rakétavédelem tervezett kiépítésével ezt éppen az Egyesült Államok követi el. Egyebek között azt mérlegeli, hogy rakétákat telepítsen az európai szárazföldre, amelyekkel megelőző csapást mérhetnének orosz fegyverekre. Az AP ugyanakkor elismerte, hogy Washington ezzel kapcsolatban nem tett hivatalos bejelentést, csak utalások hangzottak el.
Orbán Viktor szerint a magyar történések nemcsak arról szólnak, hogy lehet másként csinálni, bár eddig önmagában ez is szentségtörésnek minősült, hanem egyre inkább arról, hogy sikereket is el lehet érni ezekkel a módszerekkel. A példánk irritációt váltott ki az európai elitközpontokban, és emiatt renegát fenyegetést látnak ott, ahol láthatnának sikertörténetet is. Világossá kell tenni, hogy a küzdelem nem öncélú, hanem a kiegyensúlyozott, derűs és sikeres Magyarországért folyik. Öt év erőpolitika felhasználta és kimerítette az ország ilyen típusú energiatartalékait. Most már meg kell mutatnunk, hogy mi volt az értelme ennek a rengeteg harcnak. Amíg a nemzeti szuverenitásunk szempontjából fontos szerkezeti átalakításokat nem végeztük el, a pénzügyi kiszolgáltatottságunkat nem szüntettük meg, addig nem volt mit konszolidálni. Ahhoz, hogy Magyarország valóban szuverénnek érezhesse magát, négy területen kell erős befolyással rendelkeznünk. Az egyik a bankszektor. Itt jól állunk, a magyar tulajdonrész aránya ebben a szektorban már meghaladja az ötven százalékot. A másik a média. Itt állhatnánk jobban is. A harmadik az energiaszektor, ami lassan már rendbe jön. A negyedik pedig a kereskedelem, különösen az élelmiszer-ipari kiskereskedelem, ahol szintén távol van még a cél. Ezt a négy területet korábban egytől egyig átjátszották külföldi tulajdonba, így Magyarország szuverenitása csak államjogi természetű lehetett. Napi Gazdaság
"Arra született az ember, hogy kínlódjon, vergődjön, de legyen mellette egy asszony, legyen mellette gyermek, család, mert különben nincs értelme a kínlódásnak." Wass Albert (1908-1998) - író és költő
A sajtóban megjelent, elsősorban Pákh Imre műgyűjtő nyilatkozatait idéző információkkal ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében leszögezi le, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy Munkácsy Mihály Golgota című képe is állami tulajdonba kerüljön, biztosítva ezzel a trilógia egyben maradását és épségét. A jegybank szerint a kép tulajdonosától származó ultimátumok nem segítik a megegyezést. A közlemény hangsúlyozza: nem felel meg a valóságnak Pákh Imre azon állítása, mely szerint az Magyar Nemzeti Bank alelnökének és kollégáinak a kép megvásárlásáról vételi szerződést és a banki utalási bizonylatot bemutatta. „A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank által ismert utolsó ismert összeg 1988-ból származik, akkor Bereczki Csaba Gyula vásárolta meg 47 500 dollárért, ehhez képest a Pákh Imre által hivatkozott tízmilliós érték ennek több mint 210-szerese. Ilyen mértékű értéknövekedés még a műtárgypiacon is legalábbis szokatlan” – fogalmaz a közleményben az MNB, majd felidézi: Pákh Imre már többször adott egyoldalúan határidőt, amihez a kép elszállítását kötötte – utoljára tavaly júniusban –, míg nyilatkozataiban folyamatosan a trilógia egyben tartásának fontosságát hangsúlyozta. Elindították Munkácsy Mihály Golgota című festményének védési eljárását – közölte a Miniszterelnökség. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank elkötelezte magát amellett, hogy állami tulajdonba kerüljön a műalkotás és együtt maradjon a trilógia, de a tulajdonos Pákh Imre nem fogadta el a jegybank által kínált hatmillió dolláros vételárat. Erre lépte a Miniszterelnökség azt, hogy kezdeményezte a Golgota védetté nyilvánítását, ami azzal jár, hogy végleges kiviteli tilalom vonatkozik a műre és a tulajdonos köteles bejelenteni, ha máshová viszi a festményt. Ha pedig el kívánja adni, az államot elővásárlási jog illeti meg. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy a kormány azt kívánja elérni, hogy „nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkőrben maradjon”. Az eljárás nem akadályozza meg a tulajdonost abban, hogy a képet értékesítse, a védetté nyilvánításnak ilyen célja nincs – írták. Pákh vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Golgotát, a Krisztus-trilógia egyik darabját. A műért az MNB 6 millió dollárt ajánlott, de a műgyűjtő 9 milliót szeretne kapni érte.
"Én Magyarország férfias felvirulása után sóvárgok. Minden, bármi hasznos legyen is egyébiránt, mi e végcélhoz nem vezet, nem közelít, nem elégíti ki lelkem szomját." Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Törcsi Péter alapjogi kutatási igazgató szerint az Egyesült Államok kongresszusának európai ügyekkel is foglalkozó albizottságában megrendezett meghallgatás megtörte azt az egyoldalúságot, ami eddig az ilyen és viták hangvételét jellemezte. A meghallgatást a republikánus Rohrabacher képviselő, az albizottság elnöke a következő mondatokkal zárta: „Jóformán semmilyen bizonyíték nem merült itt ma fel, amely alátámasztaná az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott vádak valóságtartalmát. Amit ehelyett kaptunk, azok politikailag motivált, kettős mércén alapuló állítások.Törcsi szerint ha egyszer végre érvényesül a „Hallgattassék meg a másik fél” elve, és a döntéshozók egy része valós ismeretekkel – vagy legalább ismeretekkel – bír Magyarországról, az „antidemokrácia” félmondatos vádjai már egyáltalán nem meggyőzőek. Napi Gazdaság
Orbán Viktor szerint a jegybank nélkül nem érhettük volna el a mostani gazdasági sikereket. Nagyon nehéz volt, hogy Matolcsy Györgyöt a kormányzati munkája helyett jegybankelnöknek kérjék fel, de az idő ezt a döntést igazolta. Matolcsyt az ország legkreatívabb közgazdászának nevezte. Akik gúnyosan tettek megjegyzést unortodox módszereinkre, ma már tisztelettel érdeklődnek a recept iránt. Olyan adórendszer nincs, amely minden szempontból igazságos. Orbán szerint aki belátható időn belül hozzányúl a mostani adórendszerhez, az sikertelenné teszi a gazdaságot, ezért ezt az adórendszert meg kell védeni. Matolcsy György szerint a válságkezelésre szoruló európai uniós országok makrogazdasági számait figyelembe véve Magyarország hajtotta végre a legsikeresebb válságkezelést, az ország minden makrogazdasági mutatóban sikeres. Ez különösen annak köszönhető, hogy megtaláltuk a saját utunkat, új gazdaságfilozófiát, új gazdasági képletet vezettek be. hvg.hu
Orbán Viktor miniszterelnök szerint korábban vonzó és logikus gondolatnak tűnt, hogy feladva a saját valutánkat csatlakozzunk a biztonságos eurózónához. Ez az ábránd a 2008-as gazdasági válság kirobbanása és kiszélesedése után semmivé foszlott, mert az eurózóna kezelte a legsutábban a válság által felszínre dobott problémákat. Márpedig ilyen pénzügyi válságok bármikor előfordulhatnak, akár sorozatban is. Ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent. Napi Gazdaság