"Aki szemlélni kezdi Krisztust, végigjárva életének állomásait, feltétlenül fölfedezi benne az emberre vonatkozó igazságot is." Szent II. János Pál pápa - Eredeti nevén Karol Józef Wojtyła (1920-2005)
Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök. A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva a kormányfő úgy fogalmazott: ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna. Álláspontja szerint vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek. Orbán Viktor azt is mondta, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni.
A legújabb Magyar Közlönyben megjelent legújabb rendelet 10 helyszínt terjeszt elő a világörökségi lista várományosai közé, köztük Lechner Ödön öt alkotása – a kecskeméti Városháza, a kőbányai Szent László Plébániatemplom, a budapesti Állami Földtani Intézet, valamint a Postatakarékpénztár és a Iparművészeti Múzeum.
Egy év alatt több mint tíz százalékkal csökkent a Magyar Nemzet példányszáma, esett a Hír TV nézettsége. Simicska Lajos média- és reklámcégei tavaly is nyolcmilliárd forint nyereséget termeltek. A tavaly ősszel kezdődött Orbán–Simicska-háború, majd a február eleji nyilvános szakítás egyértelmű nyomot hagyott az elkötelezett Fidesz-táborban. Miután a Simicska-médiabirodalom vezetői – Liszkay Gábor, Csermely Péter, Élő Gábor, Szikszai Péter, Gajdics Ottó – februárban lelkiismereti okokra hivatkozva felálltak a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió éléről, a médiumok a tulajdonos Simicska Lajos utasítására hangnemet váltottak, a korábbiaknál jóval több kritikát fogalmaznak meg a kormány és a Fidesz politikájával kapcsolatban. Ez ugyanakkor nem eredményez javulást az eladási mutatókban. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség legfrissebb adatai szerint az első negyedévben napi átlagban 33 129 példányt értékesítettek a Magyar Nemzetből, negyedév alatt több mint hat százalékkal esett a példányszám, az egy évvel ezelőttihez képest (37 780) pedig 12 százalékkal. A többi napilapnál is volt visszaesés, de kisebb csökkenések mutatkoztak. A Hír TV nézettsége is esett. A hírcsatorna ugyan nem publikál nézettségi adatokat, de a Nielsen méri, hogy egy adott napon a televízió előtt ülők hány százaléka nézi a csatornákat. A cég adatai szerint míg januárban a tévénézők (négy éven felüliek) 1,2 százaléka kapcsolt a Hír TV-re napi átlagban, addig áprilisban már csak 0,9 százalék. A szintén a Simicska-birodalomhoz tartozó Heti Válasz példányszáma is esett: a 2014. utolsó negyedévi 16 220-ról az első negyedévben 14 882-re. A Magyar Nemzettől elpártolók egy része akár a Napi Gazdaságra is válthatott. Liszkay Gábor egy hónappal ezelőtt vette meg az újság kiadói jogát, és azóta az új főszerkesztő, Csermely Péter a gazdasági szaklapot politikai napilappá alakítja át. A Napi Gazdaság árát csaknem a felére vitték le (340-ről 180 forintra), hogy többen vásárolják. Az elmúlt hetekben jelentősen növelték a nyomott példányok számát, és az eladások a duplájára nőttek. (A Napi Gazdaság korábban főként előfizetéses lapként hozzávetőleg 3000 példányban kelt el.) A Hír TV-től elforduló nézők egyelőre nem jelentek meg máshol, az Echo TV nézettsége továbbra is elenyésző, a Nielsen adatai szerint a tévénézők 0,2 százaléka kapcsol oda. Az átalakított állami tévéknek, a hírcsatornává alakított M1-nek és a nemzeti főadónak kinevezett Duna TV-nek pedig összességében nem lett több nézője.A nyomtatott média reklámköltéseinek nyilvánosan elérhető adatbázisából kitűnik, hogy az év eleje óta jelentősen és folyamatosan csökken a Simicska-birodalomhoz tartozó Magyar Nemzetben és Heti Válaszban a kormányzat, az állami hivatalok, a többségében állami tulajdonban lévő nagyvállalatok és kormánypárti vezetésű önkormányzatok hirdetéseinek a száma. A Fidesz megpróbálja pénzügyileg kiéheztetni a lapokat, ugyanúgy, mint a többi Simicska-céget, leginkább a Közgépet. A tavalyi évet azonban még kiemelkedő nyereséggel zárta a Simicska-médiabirodalom – derül ki a napokban közzétett 2014-es mérlegadatokból. Simicska Lajos média- és reklámcégei tavaly megtartották a 2013-as eredményeiket, több mint 30 milliárd forintos árbevétel mellett összességében nyolcmilliárdos adózás előtti nyereséget produkáltak. Azaz lesz miből kihúzniuk az ínséges éveket.
Máris bekövetkezett: nyugatról megkezdik visszaküldeni Magyarországra a bevándorlókat. Az osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja a folyamatot és tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba. Tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba - erről Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszélt. A kormánypárti politikus azt közölte, a járatok érkezését már bejelentették az érintett uniós országok hatóságai. "JELENLEG IS MINTEGY 5 MILLIÓAN VANNAK ÚTON EURÓPÁBA." A Fidesz alelnöke szerint elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra a menekültügyi helyzettel, annak kezelésével kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer menekült érkezett Magyarországra. Elmondta, a Magyarországra érkező menekültek átlagos tartózkodási ideje három nap, de az uniós szabályok szerint a többi európai országból bármikor vissza lehet őket küldeni hozzánk, ha először itt vették őket uniós nyilvántartásba. Arra hívta fel a figyelmet, már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak vissza kellene fogadnia az uniós szabály értelmében; ez közlése szerint egy valós probléma, mert több országból már vissza is küldik a menekülteket. Kósa Lajos közölte, idén 14 ezer ilyen határozatot hoztak a német hatóságok a menekültek Magyarországra küldéséről, míg tavaly még csak 800 embert küldtek vissza. A menekültügyi kérdés súlyának érzékeltetésére arra hívta fel a figyelmet, tudomásuk szerint jelenleg is mintegy 5 millióan vannak úton Európába. Szerinte erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be és legyünk humánusak. Arról beszélt, Magyarország addig tudta kézben tartani a folyamatokat, amíg létezett a menekültügyi őrizetbe vétel intézménye, de azt az unió eltöröltette. Emlékeztetett, korábban az illegális határátlépőket csak az után engedték el, miután elbírálták a menedékkérelmüket, és ha az nem volt jogos, visszaküldték abba az országba, ahonnan érkeztek. Kósa Lajos szerint a menekültügyi őrizetbe vétel intézményét Magyarországon vissza kellene állítani, és az unió többi országában is be kellene vezetni. A Fidesz alelnöke arról is beszélt, hogy Magyarország az uniótól lényegében - néhány eszközt leszámítva - nem kap támogatást a menekültek ellátásához. MTI - fidesz.hu
A Nemzeti Összetartozás Napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt – az 1920-as trianoni diktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én, az Orbán Viktor nevével fémjelzett kétharmados többségű képviselőcsoportok terjesztettek a Ház elé, és 302 nemzeti érzelmű képviselő igen szavazatával, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
"Sohasem voltunk a nemzetiségiek elnyomói. Le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb hamisítást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt. Meg kell érteni, hogy cseh-tót kérdés nincs és, hogy az nem más mint a csehek rablási vágya. (Zajos helyeselés és taps a munkapárton.) Nekünk mindannyiunknak kötelességünk a felvilágosítás fegyverével élni. A nemzetiségeknek csak elenyésző kisebbsége az, amely szembe helyezkedik a nemzeti kerettel." Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök
Jogi tanulmányai után a müncheni festőakadémia növendéke lett, ahol Hackl, Benczúr és Löffitz voltak a mesterei. Itt kezdte festeni szentimentális hangú és tematikájú életképeit. Hazatérte után a Műcsarnokban állított ki. Később előkelő családok gyermekeinek arcképét festette. Néhány képe az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=ikgbLAJIFWI