A demokrácia esete Amerikával, ahol lényegében törvényes a korrupció - rövid lapszemle
A Princetoni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az amerikai demokrácia nemhogy nem tökéletes, de egy törvénytervezet elfogadására semmiféle hatása nem volt annak, hogy az emberek mit akartak.
A legjobban kereső 10 százalék esetében, akik megengedhetik maguknak politikai érdekeik érvényesítését, azt láthatjuk, hogy elképzeléseik és azok megvalósulásának esélye már sokkal közelebb áll egymáshoz. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy a társadalmi elit nagy valószínűséggel eléri, amit akar, de egyben azt is, hogy meg tudja hiúsítani a neki nem tetsző ötleteket, bármilyen legyen annak támogatottsága.
Ennek pedig egyetlen oka, hogy a lobbirendszeren keresztül az Egyesült Államokban lényegében véve törvényes a korrupció – állítja a represent.us. Hiszen mit is jelent a lobbizás? Az amerikai korrupcióellenes szervezet szerint azt, hogy a vállalatok legális pénzt ajánlhatnak fel a politikusok kampányaihoz, illetve jól fizető állásokat is biztosíthatnak számukra, amit a törvényhozók, szintén teljesen legálisan, az érdekeiket szolgáló törvények megszavazásával hálálnak meg anélkül, hogy olykor pontosan tudnák, miről is döntenek.
Az elmúlt öt évben a kétszáz politikailag legaktívabb amerikai cég 5,8 milliárd dollárt költött arra, hogy befolyásolja az amerikai kormányt. Azt pedig hogy a többi mennyire jó üzlet, jól mutatja, hogy ugyanez a kétszáz cég 4400 milliárd dollárt kapott vissza valamilyen formában az adófizetők pénzéből.
Magyar Hírlap
A zsidó állam rasszista intézkedései világszerte kiverték a biztosítékokat - rövidke lapszemle
Izraelben Benjamin Netanjahu frissen megalakult kormánya egy olyan rendelkezéssel indított, amely elkülönítette a buszokon a palesztinokat és a zsidókat. Izraelben dolgozó ciszjordániai palesztinok nem utazhatnak ugyanazon a buszon, int a szidók, és csakis ugyanazt a határátkelőt használhatják visszafelé, mint amelyet belépéskor igénybe vettek – rendelkezett Móse Jaalon védelmi miniszter, aki biztonsági okokkal magyarázta az új szabályozást. A hír belföldön és külföldön is óriási botrányt kavart, ezért vissza is vonták a kirekesztő szabályozást.
Magyar Hírlap
Csúri Ákos: A felelősségteli döntés képessége – avagy az Orbán-kormányok öt esztendeje - most 70 (!) százalékkal nagyobbak lennének a devizahitelesek törlesztő részletei - A magyar nemzetnek ki kell állnia önmagáért
Az utóbbi hetek külföldi gyomrozásai (a strasbourgi „vitanap” és annak interpretálása) és a sültmarha Juncker rigai magánszáma után a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén Orbán Viktor számot adott 2010 óta tartó kormányzásáról.
Össztűz után, alatt és előtt.
Mert ugyan a Jóbarát már máshol csenget (hogy kedvezzünk egy kicsit a „másságnak”), meg elültek a „Nagy Kormánybuktató Tüntetések” is (a forradalom megint felfalta gyermekeit néhol egészen viccesen lemondató ultimátum után pillanatokkal). Ezek komolytalan dolgok, vannak komolyabbak is – csak éppen elhallgatják.
Valami ilyesmiről beszélt Orbán, s ideje annak, hogy szavaival foglalkozzunk.
Mert az azért egészen vicces, hogy az ország szempontjából teljesen lényegtelen dolgokról pörög a net és a közbeszéd, miközben olyan „apróságok” sikkadnak el, mint a jövő évi adócsökkentések, a gyed extra kibővítése.
Talán nem véletlenül.
Orbán előtt Matolcsy György arról beszélt, hogy mennyire bátor döntés volt a forintosítás időpontválasztása, mert ha a B-verzió (azaz 2015 tavasza) győzedelmeskedett volna a kabineten belül, akkor a keresztszámítások miatt most 70 (!) százalékkal nagyobbak lennének a devizahitelesek törlesztő részletei.
Miközben most arról folyik a szó, hogy mennyit kapnak VISSZA. Gondoljuk csak el, mi lenne (lenne-e 3. Orbán kormány?), ha a miniszterelnök nem hozza meg felelősségteljes döntését. Meghozta. És mégsem erről szól a közbeszéd.
S arról sem, amit Balog Zoltán mondott: az elmúlt esztendőkben 150 ezer 25 év alatti fiatal pályakezdését segítette a munkahelyvédelmi program.
Mindennek alapja – Schmidt Máriától kölcsönvéve a kifejezést – az innovatív kormányzás. Matolcsy megállapítása szerint az új merkantilizmus sikerének forrása az új adórendszer. Amit meg kell védeni, mert ha ezen változtatnak, akkor már nem lesznek javak a családoknál, kvázi vége mindennek.
S hogy mindezek miért tűnnek nóvumnak? Talán azért, mert Orbán – kétszeri kétharmad ide-oda – kommunikációs ellenszélben kormányoz. Ezért aztán az elmúlt öt esztendejét időnként kommunikációs zavarok is jellemezték. Ez kétségtelen. Mint ahogy az is, hogy talán az intézkedéseket nem feltétlenül CSAK a kommunikáció alapján kell megítélni.
És az sem hátrány, hogy ha az is kellő hangot kap, ha valaki – jelen esetben a kormány – belátja hibáit és megváltoztatja döntéseit (például a távközlési adó kiterjesztése). És persze az sem kap kellő figyelmet, ami ennek a kabinetnek a krédója is lehetne: az állam nem elveszi a családoktól a pénzt és újraosztja, mint elődei, hanem a családoknál hagyja.
Nagyon nem mindegy. Mint ahogy az sem, hogy erő mutatását (amely nélkül valóban a multik gyarmatává vált volna hazánk) immáron a koncentrált figyelem váltja fel.
Figyelem minden magyar polgár irányába. Figyelem, hogy az elvégzett munkának értéke, megbecsülése és gyümölcse legyen.
Ezt kell elősegíteni az elkövetkezendő években és persze megvédeni. És a megvédés legalapvetőbb feltevése az, hogy „Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya”. A magyar nemzetnek ki kell állnia önmagáért.
És a megvédés része az adócsökkentés is. Kevesebb adó, több munkahely. Ma még talán illuzórikusnak hat Orbán álma a teljes foglalkoztatottságról, de nem teljesen elképzelhetetlen, ha a rendszerváltás bekövetkeztét abban látja, hogy a Jászságban cigányok nem segélyért, hanem MUNKÁÉRT tüntettek.
És igen, fontos a jó kommunikáció, de a felelősségteljes döntés képessége még fontosabb. Mert azt már lehet kommunikálni. A kommunikáció időnkénti botladozása azért tűnik fel, mert a jó és mindenki számára hasznos döntéseket nem sikerül elmagyarázni. De a lényeg, hogy ilyen döntések vannak. A kommunikációt meg gyorsan lehet javítani.
Időszakos ellenszélben is.
Kolozsvári Márton és Kolozsvári György - Sárkányölő Szent György szobra (1373) - Kolozsvár - Erdély és Prága - Csehország
A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.
Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a Szent György szobor, amely Európa első teljes alakos bronz lovasszobra. A szobrot 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. A művészettörténészek megállapítása szerint a testvérek a szobrot egy ősi technológiával, a viaszvesztéses eljárással öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az antikvitás óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.
A Szent György szobor eredeti példánya a török háborúk folyamán elkerült Prágába, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház mellett díszíti a teret. A szobor értékét mutatja, hogy Buda török általi bevétele (1541. augusztus 29.) után állítólag maga Nagy Szulejmán védte meg a műalkotást: „E szobrot senki meg ne nézze, a muzulmánok ne lássák – rendelkezett róla, majd a »a nyakán levő kasmíri sálat leoldván, az alakot befödte véle s az összetöretéstől megmentette«.”
A Kárpát-medencében a Szent György szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ezt a másolatot Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren.
Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, vagy például Sepsiszentgyörgyön is.
Minden bölcs
"Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot.
Márai Sándor (1900-1989) - író
Az élet küzdelmeihez kemény nyak kell
"Az élet küzdelmeihez kemény nyak kell. Aki giliszta módjára csúszkál az emberek között, minduntalan rátaposnak."
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
Rippl Rónai József (1861-1927) - Karinthy Frigyes
"Kifogytam minden mondanivalómból. Kénytelen voltam megmondani az igazat." Karinthy Frigyes (1887-1938) - író, költő, műfordító
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Ezt mindenkinek el kellene olvasni - és különösen Erdélyben - Erdélyi magyar összfogás? - Új szövetség kell - Az erdélyi magyar összefogás csak úgy jöhet létre, ha mindenki részt vesz benne
Újra napirenden a már elkoptatott összefogás jelszó Erdélyországban. Először Marosvásárhelyen bukkant fel, ahol előválasztásokon döntenék el, ki induljon a magyarság jelöltjeként a polgármesteri posztért. A minap pedig Háromszéken fogott össze az egy ideje egymást környékező RMDSZ és az MPP. Marosvásárhelyen pedig a trianoni megemlékezést szintén az RMDSZ és az MPP szervezi meg, itt is kihagyva a Néppártot.
Itt van a bibi. A magyar összefogás egyesek számára nem kell teljes legyen, sőt egyesek szerint egy másik fél megsemmisítésére kell, hogy létrejöjjön. Igen az RMDSZ meg akarja semmisíteni a Néppártot. Logikus lépés, a két ellenfele közül kiválasztotta a gyengébbiket és vele szövetkezve igyekszik térdre kényszeríteni az erősebb ellenfelet. Ha ezt jelenti az újratervezés, akkor elég nagy baj van, vagy elég nagy bajban lehetnek.
Én amikor összefogásról beszélek nem retorikai puffogtatásként, pártérdekként, vagy részérdekként fogom fel. Nem is tehetem, mert ezek ellenkeznének világlátásommal. Az erdélyi magyarság egységes fellépése sokkal bonyolultabb, mint, ahogy azt egyesek lefestik, ki tudja milyen érdekek miatt téve ezt?
Bizonyos dolgokat ki kell mondani, a nevükön kell nevezni. Az erdélyi magyar összefogás nem jöhet létre az RMDSZ-en belül, az erdélyi magyar összefogás nem jöhet létre egyetlen fél kihagyásával sem, az erdélyi magyar összefogás vagy hosszútávú, vagy inkább semmilyen ne legyen.
Miről is van szó? A közös fellépés hajtogatása sokak számára egyszerű hatalommegtartási stratégia. Megosztani a hatalmat az ellenzék egy részével csakhogy egy ideig nyugton hagyjon. Ez nem a közösség érdeke, sőt ez a közösség ellen elkövetett bűn.
Az erdélyi magyar összefogás csak úgy jöhet létre, ha mindenki részt vesz benne, Székelyföldtől -Partiumig, Máramarostól-Dél-Erdélyig, vallási felekezetektől függetlenül, szavazók és nem szavazók, egy szóval mindenki.
Hosszú távú stratégia kell, nem csak újabb négy évet hozó propagandaanyag. Az újratervezés ráfér a teljes erdélyi magyar közösségre, mert nincs is nagyon terv. A közösség szétfejlődött a felelősök egymásra mutogatnak és úgy tesznek mintha nem ismernék fel a helyzetet. A politikum leszerepelt,de civil szféra még nem elég erős, sőt eléggé elkötelezett, képtelen az önálló lépésekre. Az egyházakon belül ugyanolyan szétfejlődés folyik, amilyen a közösség szintjén. Luxus a további gyerekes hadakozás.
De nem szabad egyszerűen legyinteni, hogy pluralizmus a hibás. Nem lehet arra levezetni mindent, hogy a kis pártok kezdték. Valami elromlott és a nagy igyekezetben, hogy megjavítsák egyesek más módszekereket kerestek, közben néhányan úgy megittasodtak a hatalom utáni vágytól, hogy Budapestig meg sem álltak.
De ettől még nem volt hibás a javítás szándéka. A rendszerváltáskor megkötött szövetség leépítette magát és egyedül képtelen a megújulásra, az újratervezésre. És ahelyett, hogy segítséget kérne, inkább sorra falná fel versenytársait, kik mankójául szolgálhatnának.
Új szövetség kell, de ehhez elengedhetetlen a teljes megtisztulás és a kíméletlen önkritika. Ez az egyetlen út a az erdélyi közösség valódi, jövőbe tekintő összefogása előtt. Vagy erre az útra lépnek, vagy a látszat összeborulások, tartalom nélküli újratervezések sorát fogjuk megélni. S szemünk láttára fog eltűnni a remény utolsó foszlánya is, hogy képesek lehetünk valami jobbra, szebbre tisztábbra.
Fancsali Ernő
Kolozsvár - Erdély
Fővárosi Állat- és Növénykert - Budapest Koala
A Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteményű állatkertje. Budapesten, a Városligetben található, ami 1986 óta természetvédelmi terület.
1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.