" A jótett önmagában hordozza a jutalmat, boldoggá tesz és átalakít, Istened, Teremtőd képére és hasonlatosságára. A jó ember, boldog ember is. És ez az öröm ingyen van, bárhol, bármikor adhatsz." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Festő, grafikus, Kossuth-díjas művész. Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. 1919-ben jött Budapestre, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. 1926 őszétől egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt elementáris erővel hatott rá Cézanne festészete, amely egy életen át bűvöletében tartotta. 1927-ben Itáliában járt, ahol a quatrocento festészet embereszménye, a testek tömegének ábrázolási módja hatott rá. 1929 tavaszán Szentendrére látogatott, ahova később vissza-visszatért, majd itt telepedett le. 1929-30-ban ismét Párizsban dolgozott, ösztöndíjjal. Ekkor a kubizmus által hirdetett képalkotási törvényeket sajátította el. 1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ez utóbbi helyen a modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra; sokukra életre szóló, elementáris hatást gyakorolt. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált. Lényegre törő szemléletét a szerkezeti vonalak hangsúlyozása, a tér és a forma problémáinak következetes kutatása, konstruktivista eleven szerkesztett képi rend jellemzi. Művészetében a geometrikus módon absztrahált kompozíciók, konstruktivista tájképek és figurális ábrázolások egymást áthatva, egymással párhuzamosan jelennek meg. Festészete mellett igen jelentős egész pályáját végigkísérő murális munkássága és grafikai tevékenysége is. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége, akinek a kortársakra és a következő nemzedékre gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen.
"A Halászbástya csak kirándulóhely, történelmi kilátópont idegenek számára. De a Rákóczi úton odahaza vagyunk, a Rókus és a garniszállók között - itt élünk, őgyelgünk, itt halunk meg. Ez a mi hangulatunk, az igazi." A négy évszak Márai Sándor (1900-1989) - író
Károly Róbert magyar király köztéri mellszobrát avatták fel Temesvárott annak emlékére, hogy hétszáz évvel ezelőtt az Anjou-házi uralkodó Temesvárra költöztette Magyarország fővárosát, és nyolc éven át innen irányította az országot. A Szakács Béla szobrászművész által készített szobor Temesvár központi parkjába, a város történetét alakító személyiségek sétányára került. A szoborállítást a Temesvári Magyar Nőszövetség kezdeményezte, és a város önkormányzata közpénzből támogatta. Az alkotást a Bánsági Magyar Napok keretében adták át. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva történelmi pillanatnak nevezte a szoborállítást. Hozzátette, nem volt példa arra az utóbbi évtizedekben Romániában, hogy egy román többségű város közterén közpénzből egy magyar királynak állítsanak szobrot. Amint a szoboravatón Raffay Ernő történész felidézte, Károly Róbertet a belső harcok kényszerítették arra, hogy ne Székesfehérváron, Esztergomban vagy Budán rendezze be, hanem egy időre Temesvárra költöztesse a királyi udvarát. A történész azt tartotta az uralkodó érdemének, hogy az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok után stabilizálni tudta a helyzetet, és erős országot adott át a trónon őt követő Nagy Lajos királynak. Károly Róbert király szobra a temesvári személyiségek sétányán álló 22 mellszobor egyike. A sétányon áll még Hunyadi János, Bartók Béla, Ormós Zsigmond bánsági magyar politikus, író, valamint a város két korábbi polgármestere, a lóvasutat bevezető Telbisz Károly, és az utcai villanyvilágítást Európában elsőként bevezető Török János szobra.
"Mit tesz egy édesanya? Először is megtanítja gyermekét, hogyan haladjon előre az élet útján; tudja, hogy hogyan irányítsa őt; mindig arra törekszik, hogy megjelölje az életben a helyes utat, hogy segítse őket a növekedésben, a felnőtté válásban. Mindezt gyöngéden, szeretettel teszi, akkor is, amikor helyreigazítja lépteinket, mert kissé lesodródtunk az útról, vagy egyenesen szakadék felé haladunk." Ferenc pápa
A Magyar Békekör tizennyolc civil szervezet nevében írt levelet Colleen Bell amerikai nagykövetnek. Aggodalmuknak adtak hangot, hogy az antifasiszta összefogás folyamata elakadni látszik, és Washington Ukrajnában olyan hatalmi rendszert támogat, amely nyíltan együttműködik neonáci erőkkel, és hitleri hordákat is megszégyenítő gaztettekkel hallat magáról. Egyebek mellet a következőket írták: "Abban bíztunk, hogy az Ön kormánya szívén viseli majd, sőt garanciát is vállal az ukrán felek között 2014. február 21-én aláírt megállapodás tiszteletben tartására, nevezetesen a nemzeti egységkormány megalakítására, és Ukrajna föderációvá szervezésére, hogy érvényesülhessenek e soknemzetiségű ország népeinek szabadságjogai. Abban bíztunk, hogy Washington a 2015. február 12-i minszki megállapodásban foglaltak teljesülését is elősegíti majd, különös tekintettel a megállapodás kisebbségek autonóm jogairól szóló 11-ik pontjára. E helyett azt kell látnunk, hogy az Ön kormánya a szélsőjobboldallal szövetkező kijevi hatalmi csoport pártját fogja, katonai-, anyagi- és propaganda-támogatásban részesít egy olyan rendszert, amely hadsereget vet be saját népe, a kelet-ukrajnai oroszajkú lakosság ellen, és erőszakkal próbál érvényt szerezni az egységes ukrán nemzetállamiságnak, lábbal tiporva azokat a megállapodásokat, amelyeket aláírt. Véleményünk szerint ez a magatartás szemben áll a 70 évvel ezelőtti demokratikus szellemiséggel, és a konfliktus eszkalálódásával fenyeget Ukrajnában és Európában. Mi, magyar emberek méltatlannak tartjuk ezt a magatartást az Ön országához, mellyel hazánk szövetséges viszonyban áll a NATO keretében. Szeretnénk választ kapni kérdéseinkre: 1. Miért bojkottálják a május 9-én rendezendő moszkvai ünnepséget, az antifasiszta koalíció közös győzelmét a fasizmus felett? 2. Miért vélik összeegyeztethetőnek ezt a magatartásukat annak tudatával, hogy a fasizmus elleni harcban a Szovjetunió népei hozták a legnagyobb véráldozatot, és a sztálingrádi győzelem nélkül talán önök sem élhetnének demokráciában? 3. Miért kell azt tapasztalnunk, hogy az amerikai kormány szembefordul egykori szövetségesével az antifasiszta harcban, és azokkal lép szövetségre, akik az Egyesült Államok egykori szövetségesével szemben fasiszta, neonáci erőkkel is lepaktálnak? Mi a célja az Egyesült Államoknak ezzel a politikával? Magyar Hírlap
Udo Ulfkotténak, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori újságírójának egyetlen olyan német médium sem jut eszébe, amely jót írna Magyarországról. A kulcsszavak mindig ugyanazok: korrupció, antiszemitizmus, szélsőjobb, cigányság diszkriminációja. Az utca embere arra gondol, hogy miért vegye meg a Figarót, a Frankfurter Allgemeinét, a Timest, ha azok manipulálják őt, olyan háborúk mellett kampányolnak, amelyeket az emberek egyáltalán nem akarnak. Inkább az online portálokat, blogokat olvassák – lehet, hogy azok is dezinformálnak, de legalább nem kerülnek pénzbe. Ulfkotte szerint az emberek nem akarnak háborút Ukrajnában Oroszországgal. Ha bárki megkérdezi az embereket Magyarországon vagy Németországban, a többségük nem akar szankciókat Oroszországgal szemben – mégis szankciók vannak érvényben. „Nem számít, milyen irányultságú kabinet kormányozza Magyarországot, a nemzetközi sajtó rossz színben tünteti fel az eseményeket, ha ez szolgálja a nyugati politikusok érdekeit”. Magyar Hírlap
Hegyi Gyula szocialista újság szerint legkésőbb André Goodfriend visszahívásakor világossá vált, hogy az Egyesült Államok középtávon is leírta a magyar ellenzéket, és jobb híján kiegyezésre törekszik a Fidesz-kormánnyal. A magyar katonák bevonása az USA Iszlám Állam elleni háborújába ennek a kiegyezésnek a megpecsételése. Az Iszlám Állam elleni küzdelem nagyon fontos. Azoknak kell megvívniuk, akik Irak átgondolatlan megszállásával és a szíriai iszlamista felkelők támogatásával hozzájárultak a dzsihád megerősödéséhez. Elsősorban három ország, az USA, Törökország és Szaúd-Arábia támogatta és biztatta az Aszad-ellenes erőket Szíriában. A "demokratikus ellenzék" képviselői (köztük maga Gyurcsány Ferenc is) sokáig az Oroszországgal való jó viszony, a putyini politika elismerése mellett kötelezték el magukat. Viszont mikor Orbán világossá tette, hogy az oroszokkal való jó viszonyt alapvető kérdésnek tarja, a magyar érdekek szempontjából , akkor száznyolcvan fokos fordulattal olyan oroszellenes hangot ütöttek meg a ballib oldal, amelyet még az USA-ban is csak a jobboldali szélsőséges republikánusok engednek meg maguknak. A "magyar demokratikus ellenzék" soraiban a „putyinozás” hisztérikus méreteket öltött. Az ellenzék saját hitelességének ártott azzal, hogy szélsőséges oroszellenességével és kritikátlan Amerika-rajongásával feladta hagyományosan mérsékelt és kiegyensúlyozott külpolitikai vonalvezetését. A magyar nép kényszerűen elviseli, hogy néhány évtizedenként más és más szövetségi rendszerbe kell átigazodnia. De nagyon mélyen megveti azt a politikai elitet, amely túlságosan is stréber módon csahol az új szövetségesnek. Horthy és Kádár relatív népszerűségének az is oka, hogy törekedni látszottak valamelyes nemzeti önállóságra. Orbán maga is az utóbbival próbálkozik. Súlyos, talán végzetes hiba lenne, ha a "demokratikus ellenzék" egésze abba a látszatba keveredne, hogy vele szemben az USA-hoz való kritikátlan igazodást képviseli. Népszabadság
A havasi sarlósfecske nevét szárnyai alakjáról kapta - nem a fecskéknek, hanem a kolibriknek a rokona. Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas. Élete nagy részét a levegőben tölti - sokszor hónapokon keresztül le sem száll. Táplálékát is repülő rovarok, általában szúnyogok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül. Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 75-125 gramm. Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.