Védjük meg érdekeinket, álljunk ki a rezsicsökkentés mellett!

                        Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió multikat szolgáló vezető politikusai, bürokratái, szervezetei elvegyék a magyar emberektől a rezsicsökkentést. Írjuk alá a petíciót, védjük meg saját érdekeinket, álljunk ki magunkért és Magyarországért álljunk, ki a rezsicsökkentés mellett! Írjuk alá, adjuk tovább, osszuk meg! idekattintva érhetjük el a petíciót: http://rezsicsokkentes.fidesz.hu/#

Nagybányai festők – Perlrott-Csaba Vilmos (18801955) munkáiból

                                Festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte. A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrud Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben. Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki. 1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Tolnay Károly-emléktábla a Michelangelo-múzeum falán - Firenze - Olaszország

Alacsony-Beszkidek - Hantok a Sárosi-határhegységben - Felső-Magyarország - HD minőségű VIDEÓ!

                        Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA  és a képekre -  érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=26xbph6fzA0    

Kárpát-medence fűszernövényei - Borágó

                        A borágó  fűszernövény -  a magyar népnyelv uborkaszagú fűnek is nevezi. További népies nevei: borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetűvirág. Afrikában, Kis-Ázsiában és Dél-Európában és a Kárpát-medencében őshonos. Csillag alakú virágait akkor hullatja el, amikor azok ehetővé válnak. Használhatjuk őket salátákba, savanyúság eltevésénél, de köretek és sütemények díszítésére, a legtöbb esetben szárítva is. Kellemes, enyhén sárgadinnyére emlékeztető illata jól illik a limonádéhoz. Fiatal, zsenge levele apróra vágva gyenge ízű levesekhez, hideg italokhoz, krémsajtba, szendvicsek ízesítésére, mártásokhoz, salátákhoz és sószegény diétához alkalmas; azonban kis mennyiségű pirrolizidin-alkaloid tartalma miatt májproblémák esetén ajánlatosabb kerülni a fogyasztását. . A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására. Borogatásként: Gyulladt bőrfelületre, toroköblítésre, naponta többször alkalmazható. Borágó olaj: A gyulladt és száraz bőr ápolására alkalmas.

Föld, víz, levegő, napfény. Ez a négy!

                        "Föld, víz, levegő, napfény. Ez a négy! Ezen a Földön, a Kárpát-medence mindebben a leggazdagabb, nincs hozzá hasonló! Európában, ahol a termőföld a világon a legjobb, átlagban 22 cm a humuszréteg (termőréteg) van. Ebben benne van Hollandia, ahol a tengertől hódították el homokot, oda hordtak 3-5 cm humusz termőtalajt, és benne van a Kárpát-medence is, ahol a termőréteg 75 cm vastag. Ebben a Kárpát-medencében, ahol évtizedek, évszázadok, lassan egy évezrede veszekszünk, 16 millió ember él, és ez  az a föld, amely a hagyományos műveléssel több mint 100 millió embert tudna eltartani? Ma a 7 milliárd emberből 1 milliárd szomjazik, 1,5 milliárd meg egész életében egészséges vizet nem fogyaszt. Mi ivóvízben fürdünk szó szerint. Tudják-e, hogy a jelenlegi ivóvíz készletünk 1 - 1.5 milliárd ember édes ivóvíz készlete, ez  itt van a talpunk alatt. Minden reggel köszönjük meg a Teremtőnek, hogy Atyám köszönöm, hogy ide születtem és nem Afrikába, nem Ázsiába ahol a gyerekem egy korty jó ivóvizet nem ihatna? Sehol a világon nincs olyan föld,víz és klíma, amely az emberi létet így biztosítaná" Papp Lajos (1948) - orvos, író

Melyik nyugati média tudósított arról, hogy Jeruzsálemben Halál az arabokra! menetet tartottak - rövid lapszemle

                    Lovas István szerint, ha lenne sok Udo Ulfkotte ( könyvével ő rántotta le a leplet a manipulált német médiáról) , kiderülne, hogy a nyugati országok mindegyikében, és egyre inkább: a média tollát nemcsak a kormányok, a titkosszolgálatok és a nagytőke vezeti, de sok tekintetben már ott tartunk, mint a sokat emlegetett közép-ázsiai országok sajtója. Például a kötelező hallgatásban. Vajon melyik nyugati média tudósított arról, hogy április 22-én Jeruzsálemben Halál az arabokra! menetet tartottak az óváros muszlimok lakta negyedében? Vagy arról, ami az amerikai kongresszus két házának pénzügyi bizottsága április 24-én egyhangúlag módosított egy kereskedelmi törvényt, amely az illegális ciszjordániai zsidó telepek termékeinek bojkottját egyenlővé teszi Izraelnek az amerikai törvények által tiltott bojkottjával. Hogy ezekkel a törvénymódosításokkal a Washington és Brüsszel által zárt ajtók mögött tárgyalt Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség kezét megköti, azt az amerikai zsidó Forward.com hírportál az illegális telepek érdekét tekintve történelmi áttörésnek nevezi. Mint ahogyan azt is, hogy amerikai nyomásra Izraelt a TTIP részéve akarják tenni. Ha valaki arra kíváncsi, e „történelmi áttörésről” miért hallgat a nyugati sajtó, kérdezze meg Ulfkottét. Magyar Hírlap

A Magyar Honvédség bevonulása partiumi Szatmárnémetibe - Egy képeslap, és feladójának sorai

                      Szatmárnémeti 1940.09.12. "Édes Mancikám! Leírni nem tudom örömömet. Ezt leírni nem lehet. Állandó éljenzések. Bevonulásunkkor úgy öleltek bennünket, én lovon mentem be. Majd leszedtek. Este 8-kor vonultunk be de az első diadalkapunál majd szétszedtek. Na és azután következett a többi, egy 15 éves kisleány, mert azután leszálltam a lóról és úgy gyalog mentem, elkapott és úgy össze vissza csókolt. Drága Magyar Honvédek, csak hogy már itt vagytok. Igen megható és azt hiszem ti sem álltátok meg sírás nélkül. Jelenleg itt vagyunk, de lehet, hogy tovább megyünk. Mancikám írjatok. Igen jól érzem magam. Majd fogok még ismét írni. További címem Tábori posta 13. Milliószor csókol Dezső" fotó Magyar városok régen és most gyűjteménye

Amerika az emberi jogok, a demokrácia őshazája, vagy valami egészen más? - rövid lapszemle

                          Sinkovics Ferenc publicista rámutat: az  USA déli államaiban csak a lakosság tíz százaléka rendelkezett rabszolgákkal, és a tíz százalék felének is csupán öt vagy ennél kevesebb rabszolgája volt. Délen sajátos kapcsolat alakult ki a rabszolgatartó fehérek és a rabszolga feketék között. Egy környezetben éltek, együtt dolgoztak, a házi személyzet is a rabszolgák közül került ki, fehér gyerekeket fekete dada gondozott. Ezt a fajta közelséget Északon egyenesen visszataszítónak tartották. Több északi állam is kategorikusan tiltotta törvényeiben a rabszolgatartást, de azt is, hogy a területén feketék telepedjenek le, vagy akár csak ott tartózkodjanak hosszabb ideig. Jefferson Davis, a déliek elnöke már a háború előtt is beszélt arról, hogy a rabszolgaságnak rövidesen leáldozik. Lincoln viszont úgy tartotta, képtelen a feketék és a fehérek kultúrája megférni egymás mellett, ezért azt javasolta, hogy telepítsék vissza a feketéket Afrikába Nem értette, hogy az északkeleti nagytőke már várt rájuk, mint az ipar leendő ágyútöltelékeire… Egy korabeli fekete szószóló szerint nem volt lényegi különbség a Délen ismert rabszolgaság és az északkeleti fekete munkástömegek „filléres” élete között. Majd száz évet kellett várniuk az Amerikában élő feketéknek arra, hogy jogi értelemben az élet minden területén megszűnjön a megkülönböztetésük. Magyar Hírlap

Böjte Csaba

                        "Mire megépíted álmaid kacsalábon forgó palotáját, már erőd és időd sem lesz másokat fogadni, talán csak reprezentálsz, partikat adsz, ahol irigykedve, hízelkedve nézik remekművedet. Viszont egyszerű, ízléses kis otthonodban barátaid, szomszédaid kedves vendégek, akik leülnek asztalodhoz egy pohár borra, jót beszélgetnek, játszotok egy kártyapartit. Mennyi szép, hasznos dolgot tudna tenni az ember, mennyivel boldogabb lehetne, ha nem felesleges holmik megszerzésére fordítaná életerejét! Nem életünk valódi értékeiről, hanem a csillogó limlomokról kellene lemondanunk, hisz azokat a moly úgyis szétrágja, a rozsda megeszi!" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes