Jókai Mór (1825-1904) - író
"Egyetlen jótettnek emléke jobban világít miutánunk, mint ezer fáklyának lobogása." Jókai Mór (1825-1904) - író
A Régi híd - Belvárosi-híd - Szeged - Alföld
A szegedi Belvárosi híd Újszegedet köti össze a Tisza túlpartján fekvő városrészekkel.
A várost elpusztító árvíz után Szeged teljes újjáépítésének fontos része volt - a már 1787-ben felvetődött - állandó közúti Tisza-híd megépítése. 1880 decemberében kezdődött a híd építése, melyet 1883-ban adtak át.
1944. szeptember 3-án légitámadás miatt részben megsemmisült, majd október 9-én az oroszok elől visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották.
A roncseltávolítás 1946 tavaszán kezdődött, az új híd építése 1947 tavaszán. 1948-ban átadták a forgalomnak.
Tóth Dávid (1974) - Holló-szobor
A sziklán ülő ércmadár a Hollókő faluba vezető út leágazásánál fogadja a látogatókat. Alkotó: Tóth Dávid szobrászművész. Felállítás éve: 2008.
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"A magyar élet formája szerint éltünk, akármi történt körülöttünk Európában. Magyarok maradtunk, és ezzel adtunk legtöbbet Európának." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Somogyi József (1916-1993) - Bartók Béla szobra - Budapest
A szobor a Kosztolányi Dezső téren, a Feneketlen-tónál látható. Felállítás éve: 1981.
Két kultúra - egy épület - Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom - Gázi Kászim pasa dzsámija - Pécs - Dunántúl
Gázi Kászim pasa dzsámija vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építtette. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.
A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.
Árpád-házi Boldog Konstancia sírja és domborműve a Keresztelő Szent János templomban - Lemberg - Ukrajna
IV. Béla a tatárjárás után adta férjhez lányát, Konstancia (1237-1276) magyar királyi hercegnőt Leó (Lev) halicsi herceghez. Konstancia volt szülei hatodik gyermeke. A tatárdúlás súlyos következményeit Béla király házassági kapcsolatokkal is igyekezett enyhíteni, Magyarország keleti védelmét erősíteni.
1252-ben tehát leánya Halics (a későbbi Galícia) Rurik-házból származó hercegével, Lev Daniiloviccsal házasodott össze. Apja, Daniil Halickij halála után 1264-ben Lev királyi rangot örökölt, vele a peremisli hercegséget és a róla elnevezett Lvovot. Lev, aki a Halicsi-Volinyi hercegséghez kötötte Kárpátalja egy részét is, Munkács városával, 1301-ben hunyt el.
Konstanca házassága után nemcsak kitartott hite mellett, hanem a katolicizmus védnöke lett az ukrán földeken. Sőt, Lev Daniilovics korát megelőző, kivételes egyházi toleranciáról tett tanúbizonyságot: nem gördített akadályokat hitvese katolikus szertartás szerinti hitgyakorlása elé, hanem még segítette a magyar dominikánus misszionáriusok kulturális tevékenységét, kiknek védnöke és patrónája Konstancia volt.
Mindezek ellenére 1266-ban apácák közé, az ószandeci zárdába vonult, itt is halt meg tíz év múlva. 1674-ben avatta boldoggá a katolikus egyház. Konstancia királyné Lemberg legrégebbi, Keresztelő Szent János nevét viselő temploma alatti kriptában lelt örök nyugodalmat.
A templomot dominikánus szerzetesek építették 1260 körül, férje rendelésére, Konstancia számára. Kívül a falat a királyné domborműves megörökítése ékesíti.
Kubinyi Anna (1949-2015 ) gobelintervező, textilművész munkáiból
Kubinyi Anna (1949-2015 ) Kossuth-díjas gobelintervező, textilművész, tegnap, március 27-én elhunyt.
Az Iparművészeti Főiskola gobelinszakán diplomázott. Erőteljesen bordázott rusztikus felületeit, térplasztikáit szövőszéken készítette kenderből, amelyet maga festett.
Eleinte a természet jelenségei, szimbólumai inspirálták, majd erdélyi utazásainak hatására az ősi és népművészeti hagyaték motívumait dolgozta fel. Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte szőni főhajtásként a székelység ezeréves története előtt, a székely kapuk megszövésével hirdette a magyar örökség gazdagságát.
Alkotásai minden esetben kenderből készültek, mivel a szál kiválóan alkalmas a puhaság, ugyanakkor az erő, a rusztikusság, a szilárdság megjelenítésére.
Kubinyi Anna részt vett Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírhelyének rendbehozatalában, majd a város és a magyar külügyi tárca felkérésére 2013 tavaszán kiállítása is nyílt az indiai városban. Itt az érdeklődők megtekinthették legújabb művét, a több mint egy négyzetméteres Csoma-oltárt, amelyet öt hét alatt készített el úgy, hogy napi 12 órát szőtt.
Kubinyi Anna munkásságát Magyar Művészetért Díjjal és Prima Primissima Díjjal is elismerték, 2013-ban Kossuth-díjban részesült rendkívül népszerű, térben táguló látványos alkotásaiért, az ősi és népművészeti hagyományokat megőrző és továbbvivő műveiért, itthon és határainkon túl egyaránt nagy sikert aratott kiállításaiért.
Borostyánkői-hegység - Őrzők a Pinka völgyében - Őrvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=qH8qgpEKz6o
Kárpát-medence állatvilága - Búvárpók
Az édesvizekben élő állatok nagy része nem hal, hanem rovar. Számtalan ízeltlábú tölti élete egy részét vagy az egészet a víz alatt. A pókokat azonban Közép-Európában csak egyetlen faj, a búvárpók képviseli. Légnadrágja és búvárharangja segítségével ideje nagy részét a vízben tölti, csak ősszel mászik ki a szárazföldre, hogy a telet csigaházakba húzódva vészelje át.
Gyermekkorunk kedvenc mesehőse is, a vízipók-csodapók, hivatalos nevén búvárpók.
Neki is, akárcsak fajtársai nagy részének, nyolc szeme és nyolc lába van. Két nagy, sarlóalakú csáprágóval van felfegyverkezve, ami félelmetes eszköz. Szerepe az, hogy táplálkozáskor mérgeket és emésztőnedveket juttatnak az áldozat testébe, majd a megemésztett táplálék felszívása is a csáprágókkal történik.
Ez a különleges pókfaj a növényzetben gazdag, sekély vizekben vagy nagy tavak szélén leginkább haranghoz hasonlító hálót készít, amelyben a légzéshez szükséges levegőt tárolja. A harangból indul el időnként zsákmányt szerezni, majd ide tér vissza, hogy az éltető oxigénhez hozzájusson.
Víz alatti életmódját többek között az teszi lehetővé, hogy légzőszervében - a rovarok nem tüdővel lélegeznek, hanem tracheával - a légcsövecskék sokkal gazdagabban ágaznak el, mint a többi póknál. Ennek köszönhetően légzése sokkal hatékonyabb fajtársainál.
Víz alatti úszása elég nehézkes, mert a légbuborék folyamatosan húzza a felszín felé, ezért többnyire a növényzetbe kapaszkodva változtatja helyét.
Zsákmányát lesből kapja el, mérgével megbénítja, majd buborékharangjához cipeli, ahol nyugodt körülmények között kebelezi be.
A nőstények a búvárharang felső részében helyezik el fehér petecsomójukat, és ezt a kis pókok kifejlődéséig nagy gonddal őrzik. Ha szükséges, akkor új, friss levegőt szállít a fejlődő embriók számára.
A búvárpók Magyarországon védelem alatt áll