Bayer Zsolt: Quaestor
A Quaestorban a nevét bírom a legjobban.
Ami ugye azt jelenti, hogy az államkincstár őre. Hihetetlen… De ez mellékes, ennek szimbolikájáról majd akkor, ha mindenki a megfelelő helyre kerül. Most vessünk egy pillantást a tényekre, és az azokból levonható következtetésekre.
A Buda-Cash bedőlésével kezdődött. Kiderült, hogy nevezett brókerház úgy tíz év alatt 150-160 milliárd forintot tüntetett el.
Miért derült ez ki, és miért éppen most?
Azért, mert most vált esedékessé az átfogó vizsgálat. Azért most, mert a szocialista kormányzat annak idején úgy módosította a vonatkozó törvényt, hogy ezeket a pénzintézeteket csak ötévenként kell átvizsgálni.
Amióta a botrány kitört, még senki sem kérdezte meg a szocialistáktól, miért módosították annak idején így a törvényeket. És tényleg! Miért? Valószínűleg azért, amiért annak idején törvénymódosításokkal és új törvények megszavazásával a szocialista–szabaddemokrata koalíció tette lehetővé az olajszőkítést.
Horn Gyula kormánya volt hatalmon éppen, és olyan jogszabályi környezetet hozott létre, hogy az olajszőkítők szabadon dolgozhassanak és a paradicsomban érezhessék magukat. Még azt sem tudjuk, hány ezermilliárdot loptak el akkor ezt kihasználva, és hogy abból a pénzből mennyi került Portikékhoz és mennyi a szocialista–szabaddemokrata illetékesekhez. És már nem is fogjuk megtudni soha.
De azt talán még megtudhatjuk, miért (kiért, kikért) módosították úgy a vonatkozó törvényeket, hogy öt évig azt csinálhassanak a brókerházak, amit akarnak. Ennek talán még utána lehet menni.
De egyelőre ott tartunk, hogy a Buda-Cash bedőlése után a szocialisták, egyéb baloldali tömörülések és sajtóappendixeik Matolcsy György és Orbán Viktor lemondását kezdték el követelni. Mondom még egyszer, hogy világos legyen: ez a kormányzat most jutott el odáig, hogy az előző kormány idején megváltoztatott törvény alapján először ellenőrizze a brókerházak működését. Az első ellenőrzés során azonnal lebuktatta a csalást és a csaló gazembereket. Mire a csalást lehetővé tevő legnagyobb gazemberek azt követelik, hogy a csalást feltárók mondjanak le.
Ilyet Ionescu sem tudott volna kitalálni.
És még nincs vége. A Matolcsy és Orbán lemondását követelők legfontosabb „érve” az volt, hogy a Buda-Cash brókerházhoz tartozó három bank takarékszövetkezetből bankká alakulását Matolcsyék engedélyezték.
Igen. Ez igaz.
Csak az a baj, hogy a nevezett három bank a Buda-Cash brókerház sikkasztásának éppúgy vesztese és elszenvedője, mint minden más érintett.
A három bank a jó oldalon áll. Olyan ez, tudják, mintha bemenne egy ember a rendőrségre, és így szólna: – Jó napot kívánok! Ellopták az aranyórámat. Mire a rendőr: – Az óra a magáé volt? – Igen. – Akkor tehát magának is köze van a lopott órához, letartóztatom!
Ezek ilyen fiúk. És szemrebbenés nélkül ilyenek. Ez a legfélelmetesebb.
Aztán még fel sem ocsúdtunk a Buda-Cash-ügyből, jött szolid intermezzóként a Hungária Értékpapír szinte elhanyagolható, alig pár százmilliós sikkasztása, hogy aztán kiboruljon a Quaestor-botrány.
Ennek kapcsán pedig – nem fogják elhinni! – az ellenzék Orbán Viktor lemondását követeli. „Érve” a következő: A miniszterelnök szerdán közölte, hogy a Buda-Cash-botrány után utasította a minisztériumokat, ha van közpénz, amit valamilyen hasonló pénzintézetben tartanak, azonnal vegyék ki, mert a hírek szerint dominóeffektus várható, és mások is bedőlhetnek. És a Buda-Cashben például bent ragadt közel hetven önkormányzat pénze, de még a honvédség valamilyen önkéntes biztosító pénztárának pénze is.
Na erre jöttek a szemrebbenés nélküliek, és egymás sarkára taposva tolongtak a kamerák elé, hogy Orbán „beismerte”, Orbán „cserbenhagyta” (mármint az embereket), Orbán „bennfentes kereskedett” stb., stb.
Próbálom megfejteni és érthetővé tenni. Az az új csapásirány, hogy ha Orbán tudta vagy sejtette a Quaestor várható bedőlését, szólnia kellett volna az embereknek is, hogy menekítsék a pénzüket.
Akkor most modellezzük a következőt: Orbán Viktor olyan információt kap, hogy a Buda-Cash után várhatóan a Quaestorral is baj lesz. Ekkor a miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót hív össze, ahol bejelenti, hogy a Buda-Cash bedőlése után információi szerint dominóeffektus várható, további pénzintézetek is bedőlhetnek, például a Quaestor, úgyhogy azt javasolja, mindenki azonnal menekítse ki a pénzét.
A sajtótájékoztatót követő két órán belül összeomlott volna a magyar bankrendszer. Egy ilyen miniszterelnöki (pénzügyminiszteri, gazdasági miniszteri, jegybankelnöki – mindegy!) bejelentés után a lakosság megrohamozta volna az összes hazai pénzintézetet, és pánikszerűen vette volna ki a pénzét, megtakarításait.
Ugyanis egy ilyen pánikreakcióhoz nemhogy egy kormányzati bejelentés, de egy suttogó propaganda is bőven elég. Lásd Postabank. (És lásd a szerdai esetet, amikor egy suttogó propaganda miatt az Erste Banknak hivatalos közleményt kellett kiadnia. Meg lennék lepve, ha az Erste várható csődjéről keringő rémhírt nem valamelyik ellenzéki ügynök dobta volna be a köztudatba, mert hát most annyira jól jönne sok-sok ezer bankok előtt tolongó, pánikba esett, pénzét menekítő ember…)
Egyszóval a miniszterelnök csak egy dolgot nem tehetett: azt, amit ezek a gazemberek számon kérnek rajta, és amire hivatkozva a lemondását követelik. Ha megteszi, már összeomlott volna a magyar bankrendszer, és akkor szemrebbenés nélkül követelnék a lemondását ugyanezek. Úgyhogy: nyugalom, türelem. Bármennyire is nehéz ezeket a rohadékokat elviselni…
Magyar Hírlap
Vajdahunyad vára - Városliget - Budapest
A Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit.
Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár”.
Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma.
A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.
A főbejárathoz vezető „Hidaskapu” tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik.
Czakó Gábor: Háború, szabályok nélkül - Aki nem vak, az látja, hogy sátáni háború folyik hazánk ellen
Nem igazi háború, mert annak – elvileg – vannak szabályai. Van, amit szabad, van, amit nem, s van, ami ajánlott, s van, ami kötelező. A hadakozók hatalmat akarnak szerezni ellenfelük fölött, el akarják foglalni országát, de nem minden áron. A történelemből sok példa maradt ránk. II. Konrád német császár hadai 1030-ban megtámadták hazánkat. Legyőzhetetlen uralkodónk, Szent István, a Hérodotosz révén a Kr. e. 5. század óta ismert szkíta stratégiával – visszavonulás és fölperzselt föld – kiéheztette, szétzilálta a császári hadsereget. Maradékait Bécsbe űzte, s ott elfogta. Ám nem koncolta föl, hanem megetette és elbocsátotta. Miért? Mert keresztény volt, mert szent volt, mert bölcs volt. Tudta, hogy a németek ezután is szomszédaink lesznek. Együtt kell velük élni, ha tetszik, ha nem. Ahogy manapság mondják: a gyűlölet nem pálya. A bölcs ember – legyen vezér, vagy válópereskedő lakatos – úgy indul ütközetbe, hogy a visszavonulás útjára, a jövendő békére tekint. Mi lesz, ha engem elüt a hajókötél, s a gyerekek a „másikra” szorulnak? A gyűlölködő viszont vak és esztelen, nem gondol a holnapra, csak a pillanatnyi sikerre és persze önmagára: ő mindent akar, örökké fog élni. A gyűlöletmesterek szakemberek. Kitanulják, hogyan kell a népek lelki békéjét földúlni, s miként kell fölkelteni az emberek legalantasabb indulatait, s miként tolják közéjük a leggőzösebb alakokat. Ehhez a sokaságot tömeggé kell zúzni, vagyis szétbontani az évezredek alatt kialakult szeretetkapcsolatokat, amelyek a haza, a család, a nemzet, a kultúra, az egyes emberek természetes kötelékeit megformálják. A tömegben – Gustave le Bon óta, vagyis több, mint száz éve tudjuk – mindig a legalacsonyabb szellemi színvonal érvényesül, értelmi, erkölcsi és érzelmi síkon egyaránt. Ezen a szinten bármi lehetséges. Például a jakobinus képviselők a konventben amúgy egyáltalán nem voltak ostoba emberek, ráadásul egymást is meglehetősen ismerték, mégis megszavazták mentelmi joguk fölfüggesztését, azaz beutalójukat a guillotine alá… A demokratikus rendszerek sokfélék lehetnek. Mindnek közös vonása, hogy a nyilvánosságra, a bizalomra, együttműködésre és dinamikus hierarchiára épül. Úgy is mondhatnánk, hogy értett, felelős, erkölcsös emberekre. A nyilvánosságon ma átláthatóságot értünk, elsősorban a közhivatalokét. Ezt a jogát a nép a sajtó útján gyakorolja, ami a korgubancra mutat: ugyan kié a sajtó, a választóké vagy a tulajdonosoké? A bizalom ennyi: igaz, ami igaz. Elhiszem, amit mondasz, ha nem értünk egyet, vitánkat a logikára bízzuk. Az együttműködés magába foglalja a nézetkülönbségek áthidalhatóságának reményét, a sokféleséget meg az árnyalatok közti vita jogát és lehetőségét, a többségi elvet. Nevezhetnénk szeretetnek is, ha elég bátrak volnánk… A dinamikus hierarchia egyrészt a szubszidiaritást, a kisebbségek jogát jelenti. Előbb a maguk körében, de az egészre is kihatóan és odáig lemenően, hogy a muzsikában a nyolcéves Mozart véleménye legalább annyira megfontolandó, mint egy 8×8 éves korátlagú Zeneakadémiáé. E fogalomkör része a rendszeres választás joga, azaz a politikai váltógazdaság alkotmányos szabályok szerinti működése is. Mindez igen szép és jó, ámde gazdaságkorban élünk, ahol egy kérdés létezik, az érdeké: megéri vagy sem. Az előbb vázlatosan elősorolt eszmék ehhez képest sokadlagosak. „Ha úgy látjuk, hogy valahol nem jól mennek a dolgok, alaposan befűtünk nekik.” Nem írom ide, hogy kitől való az idézet, mert a végén kitiltanak még Újpalotáról is. A dolgok akkor mennek jól, ha a pénzizmus érdekeit szolgálják, tehát a legtöbb pénzét. A főpénzét. Az egész világon az övé a sajtószabadság, amit ma véleményformálásnak neveznek. Helyesen, mert a sajtónak egyre kisebb részét nyomják-sajtolják, a többség sebesen iramlik át a megfoghatatlanság világába. Az ellenőrizhetetlenségbe azonban nem, mert a pénz markából nem szabadul: a fönnmaradásához ugyanis támogatás kell, leginkább hirdetések formájában. És kitől jön a hirdetés? A néptől vagy a pénztől? A sajtó- meg a többi szabadság lényegében megszűntnek mondható az úgynevezett „demokratikus” világban. Nem holmi „cenzori irónok” törölték az élők sorából, hanem a hülyítés. A tankötelezettség ellenére a lakosságnak bő harmada funkcionális analfabéta, olvasástudása megáll az árcédulák, a cégtáblák meg a képregények böngészésénél. Homéroszt, Shakespeare-t vagy Krúdyt a mai fölnőttek százalékban alig kifejezhető töredéke olvas. A filmek, dalok szókincsét régóta korlátozzák a hollywoodi gyártók, hogy a közönség megértse! Ezzel a szókincsmaradékkal lehetetlen az igényes, vagyis például a demokratikus gondolkodás. Alaptörvényünk vitára bocsátása óta igen buzgók mifelénk a gyűlöletmesterek az említett szabvány szerint. Ez igen árulkodó, hiszen a mi nyelvünk milliónyi szavát minden magyar megérti. Ezért volt jellemző az utóbb szervezett tüntetések népszónokainak gyermeteg makogása. Igyekeztek „kereten” belül maradni: „követelem, igen, nem” stb. Mestereik tudják, hogy az Orbán-kormány Európa legdemokratikusabbja, hiszen kétszer kapott kétharmadot. Éppen ezért meg sem próbálkoznak új választást szorgalmazni, mert csicskásaik azt is elvesztenék. Inkább áttaszigálják a gyűlölet irracionális síkjára az ügyeket, ahol nem kellenek érvek, nincs vita, ahol a gondolat helyett indulat úr dúl. Egy politikából élő ember minap a kormányt a „maffia” varázsigével sújtotta. E szó rávilágít a helyzetre, és a támadók párbeszéd-képtelenségére. Képzelje el a gyűlölködő, hogy őt vádolják meg a jellegzetes maffiagazságokkal! Gyilkos vagy! Rabló! Hogyan védekezne? Akire ilyesmit ráfognak, azt egyúttal kitaszítják a társadalomból. A kitaszítottal pedig bármi megtehető, hajdan, aki meglátta, megölhette. Ez a bizonyítatlan, ráolvasott vád sem politikai, sem emberi szinten nem kezelhető. Aki ilyet mond, az vagy nem egészséges, vagy kilépett a nemzetből: nem akar együtt élni a többiekkel. Fütyül az alkotmányos keretekre, és azt szeretné, hogy a magyar közélet vitái „ukranizálódjanak”, és vér folyjék a pesti utcán. Szent István másként gondolta. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/12817/Haboru_szabalyok_nelkul#sthash.Rl9czt6y.dpuf
A nyelv volt mindig leghűségesebb kísérőnk
„Tanítsunk irodalmat. A nyelv volt mindig leghűségesebb kísérőnk. Ez pattogott az ősök ajkán.
Ezen kesergett a Rodostóba száműzött magyar. Bánatunkat, dicsőségünket s örömünket is, ha volt, ezen fejezték ki költőink, művészeink. Irodalmunk gazdagságban és színvonalban is vetekedik a nagy nemzetek irodalmával.
...Ismertessük meg a népet az ezer változatú, dússzínű magyar élettel. ...tárjuk elébe a magyar lélek érzés- és gondolatvilágát, becsületes, egyszerű eszejárását. Érezze meg a nyelv sok ízét, s a benne rejlő, összetartó, úrnál és nem úrnál egyazon lelket mutató erőt."
A kiszélesített iskola - 1933 - részletek
Márton Áron (1896-1980) - erdélyi katolikus püspök
Édes anyanyelvünk - formabontás - új tartalom - játékos nyelv - nyelvi játék
Agglegénység ~ Nőnkívületi állapot
esti közeledés a kedveshez ~ Testi mese
Szalonnasütés (k)éjjel ~ Parázsnálkodás
Kikapós férj ~ Csalárdapa
Elnyomott férjek lázadása ~ Papuccs
Elfajzott jövendő ~ Utókorcs
Ledorongolás ~ Érvverés
Bérgyilkos előre felvett fizetsége ~ Lelőleg
Siratóének ~ Keservers
Klarinétos szökése ~ Flótás-futás
Énekesek dicsőítése ~ Sztárnyaló dallamok
Népi mosószer ~ Foltklór
Öregek eláznak ~ Vének az esőben
Öreg zseni ~ Ősztehetség
Humorista ~ Élcsportoló
Trehányság filozófiája ~ Hanyagelvűség
Kábítószeresek orvosa ~ Drogtor úr
Nem divatos ~ Trendkívüli
Rossz törvény beiktatása ~ Hatályballépés
Harakiri ~ Köldöklés
Megtalált okosság ~ Bölcslelet
A nagy körút eszmeisége ~ Lélekbulvár
Latrinatisztító ~ Büzletember
Újkeletű ruhaanyag ~ Posztómodern
Befőttelrendezés ~ Kompótzíció
Vérszopók jobbról is, balról is ~ Kétkullancsos politika
Problémát megoldó spanyol nemes ~ Áthidalgó
Útépítők tízóraija ~ Aszfalatozás
Kövérség elleni szer ~ Zsírásó
Téli vendéglátás ~ Hidegenforgalom
Ostobácska szomszéd a vonaton ~ Butitárs
Összekalapozott adományok ~ Kalapítvány
Poéta ruhája ~ Költöny
Rendszeres újságolvasó ~ Sajtókukac
Vezető humorista ~ Élcmunkás
Hogyan tárolják a péksüteményt? ~ Zsömlesztve
Kertész ~ Rügyvéd
Elnöki lakosztály ~ Prezidencia
Kövér László szerint a Magyar Nemzet és a Hír TV kiesett a kormányoldali szerepéből - ellenzéki orgánumokká váltak
Az Országgyűlés elnöke szerint ma Magyarországon, és egyre inkább a világban is "pártos sajtó" működik, és a közmédia feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb - elfogultságra ugyan hajlamos -, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el.
Az Országgyűlés elnöke szerint tárgyilagos, tényekre törekvő, más vélemények méltóságát is tisztelő orgánum alig akad Magyarországon és külföldön.
Ez alapvetően baj - emelte ki a házelnök, hozzátéve: a sajtószabadság abban a formában, ahogyan megálmodták és ahogy a demagógok hirdetik, már régen nem létezik, ma a tulajdonos szabadsága létezik, hogy a saját maga arcára, képére formálja a saját nyers érdekei szerint az adott médiumot. "Mégis egyfajta képmutató megközelítéssel csak az államtól féltik a sajtó szabadságát, és nem hajlandók tudomást venni arról a jelenségről, amelyben nem Simicska Lajos az első számú szereplő a fontossági sorrendben" - tette hozzá.
Kövér László azt mondta: felfogásában a sajtószabadság nem az újságírók szabadságát jelenti, hogy mindenféle megkötöttség nélkül bármit bárkiről bármikor leírhassanak. A sajtószabadság a híreket fogyasztó polgárnak a szabadsága arra, hogy a sajtón keresztül a valóságot és összefüggéseket a lehető legobjektívebben megismerhesse - magyarázta.
Kövér László szerint nem baj, hogy az ATV elfogult a baloldal javára, hogy a Népszava "pártos revolverlap", de az már inkább sajnálatos, hogy a Népszabadság, amelynek sokkal nagyobb mozgástere volt a kilencvenes évek elején, szintén pártlappá süllyesztette magát, és beszorította magát a balsarokba.
De ez szabad döntés - mondta. Hozzátette: azzal sincsen és volt semmi baj, hogy a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet kifejezetten kormánypárti megközelítésből próbálta meg a híreket értelmezni, és a Hír TV-vel hasonlóan ez a helyzet.
Ehhez képest kellene lennie középen mértékadó médiának, leginkább a közmédiának, amelyik nem vádolható sem egyik, sem másik irányban való elfogultsággal. Olyan média, amelyet ha valaki bekapcsol, és nem akar máshonnan tájékozódni, akkor biztos lehet benne, ami elhangzik, az a valóság része és többé-kevésbé pártatlan – fejtette ki.
A házelnök szerint ez az egyensúly sosem volt igazán meg, és most azzal, hogy a jobboldalon a Magyar Nemzet és a Hír TV megítélése szerint kiesett a szerepéből, végleg felborult, és ebben a közmédia is nehezebben fogja megtalálni a helyét.
Kövér László a Magyar Televízió és Magyar Rádió teljesítményével sem elégedett. Közölte: számos, a minőségre és a politikai pártatlanságra vonatkozó kritikája és megjegyzése is lenne, de hagyni kell még egy kis időt, hogy az új helyzetben megtalálják a helyüket.
Szerinte a közmédiának az a feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb, elfogultságra ugyan hajlamos, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el.
Kitől lehet elvárni, hogy a kormány álláspontját közvetítse az emberek felé, ha nem a közmédiától? - tette fel a kérdést.
Kövér László azt gondolja, ez elvárás, és ez még a BBC-nél is így van tudomása szerint. Mint mondta, ott egyharmadban a kormánynak, egyharmadban a kormánypártoknak és a maradék egyharmadban pedig az ellenzéknek kell lehetőséget adni. Ennek szerinte kormánytól függetlenül érvényesülnie kell.
Katolikus Rádió, Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Izrael cenzúráz - Úgyhogy álljon itt legalább még egyszer: Izrael 2014-ben Gázában civilek ezreit gyilkolta meg. Közülük több mint ötszáz gyermek volt
Az egész ügy szürreális. Olyan, mint egy Ionescu-darab.
És ha bárhol máshol történne, és mások lennének a főszereplői, óriási botrány kerekedne a dologból, valamint hetekig tartó gúnyáradat öntené el az elkövetőt. „Rághatná szégyenében ökleit.” De esetünkben Magyarország és Izrael a szembenálló fél, úgyhogy mély csend és félrenézés. A mindenre kész és bátor magyar ellenzéki sajtó és politika kussol.
Hogy miről van szó?
Létezik ugye ez az Eurovíziós Dalfesztivál. Ez az, amit tavaly a szakállas osztrák csíra nyert meg, női ruhában, Európa identitásának nagyobb dicsőségére. (Lásd még: a finnek éppen most határozták el, ezentúl csak olyan neveket adnak a születendő gyermekeknek, amely nevekből nem lehet a nemükre következtetni. Tényleg közel a vég…)
Szóval van ez a dalfesztivál és Magyarországot Csemer Boglárka fogja képviselni egy háborúellenes szerzeménnyel. A dal éneklése közben a nagyérdemű közönség egy paravánt láthatott az énekesnő mögött, amelyen különböző háborús helyszínek nevei voltak felsorolva, a halottak számával, évszámokkal. Ezen a paravánon szerepelt ez a felirat is: „2014 – Gáza – az áldozatok kétharmada civil volt, köztük több mint 500 gyermek.”
Nincs újdonság ebben a megállapításban. Csak néhány szigorú és szomorú tény. És állítom, tíz nézőből kilenc észre sem vette. De a tizedik észrevette. És az nem volt más, mint Izrael budapesti nagykövete. Ő észrevette, és nekiállt intézkedni. Telefonálgatott, fenyegetőzött kicsit, hogy majd akkor Izraelben cenzúrázzák a magyar indulót (ki nem szarja le?), és követelőzött is, hogy távolítsák el Csemer Boglárka mögül ezt a feliratot. Ez ügyben még levelet is merészelt írni az MTVA vezetőinek, abban is követelve a cenzúrát.
Kérem, egy kicsikét próbáljanak visszaemlékezni a közelmúlt néhány eseményére. Azokra gondolok, amikor valahol a nagyvilágban egy-egy magyar nagykövet vitába mert szállni újságírókkal, egyéb potentátokkal, ha valami nyilvánvaló és penetráns hazugságot állítottak és terjesztettek Magyarországról.
Nem követelt cenzúrát, nem fenyegetőzött egy magyar nagykövet sem, csak vitatkozni mert. Nos, ezekben az esetekben kivétel nélkül felhördült az ideiglenesen hazánkban állomásozó ellenzéki sajtó és az összes ellenzéki politikus, hogy ez már aztán micsoda szégyen és skandalum, ilyesmit csak egy diktatúrában szokás csinálni, hát jellemző, „Orbánisztán”, pfuj-pfuj, és különben is, ilyesmi nem dolga egy nagykövetnek.
Ilan Mor, Izrael Budapestre akkreditált nagykövete cenzúrát követel egy háborúellenes magyar dal kapcsán, fenyeget, levelet ír a tévé vezetőinek – egyszóval tesz-vesz, intéz. Mint afféle igazi szerző-mozgó ember. És kijelenti, hogy „meg kell védenem a hazámat” – hűha!
Hát nem tudja Ilan Mor, hogy ez tilos? Hogy egy ilyen mondatért egy magyar nagykövetet keresztre feszítenének? S ha egy magyar nagykövet betelefonálna a fogadó ország televíziójába, hogy egy műsorszámból vegyenek ki ezt-azt, akkor bevonulnának Magyarországra az ENSZ kéksisakosai?
De. Tudja. Viszont azt is tudja, hogy ő Izrael nagykövete, úgyhogy semmi sem fog történni. Illetve mégis. Stumpf András készített egy interjút a nagykövettel. Abban többek között ez olvasható:
„(…) Nem Izrael magyarországi imázsának ártanak a történtek: Magyarország izraeli imázsának ártott volna, ha ez a mondat benne marad a dal hátterében. Nem akarok cenzúrázni. Daloknak természetesen lehet politikai tartalma. Csakhogy ez a verseny nem erről szól. Ez csupán show-business.
Abban pedig nincs helye a politikának. Izrael demokratikus ország, tiszteletben tartja a szólásszabadságot, de határai ennek a szabadságnak is vannak. Kell, hogy legyenek. Mi otthon, Izraelben ugyanis tudjuk, tapasztaltuk sokszor, hogy a szavak ölni is képesek.
– A szavak ölhetnek? Épp Liberman izraeli külügyminiszter mondta két hete, hogy le kellene fejezni az Izraelhez illojális arabokat. Baltával.
– Kampányban kicsúsznak az ember száján mondatok, olyanok is, amelyeket később inkább elfelejtene. Azt tudom mondani, amit az önök miniszterelnöke mondott: ne azt nézzék, mit mondunk, hanem hogy mit teszünk. Az újraválasztott miniszterelnök, Benjamin Netanjahu tudja, hogy biztonságra és békére van szükség. Minden izraeli miniszterelnöke lesz.”
Érdekes mondatok. Különösen a „nem akarok cenzúrázni” kitétel. Vagyis a hazudozás. Amelyben a nagykövet úr feltűnően hasonlít főnökére, a frissen újraválasztott Netanjahura, már ha hinni lehet Obamának és Sarkozynek, ugye. Meg a szólásszabadságra vonatkozó meglátás is elgondolkodtató. Ha ezt bárki más mondaná… eh… mindegy. Tudjuk, ismerjük az egészet. A tragédia az, hogy kivették Csemer Boglárka mögül az inkriminált mondatot.
Na, azt nem lett volna szabad.
Úgyhogy álljon itt legalább még egyszer: Izrael 2014-ben Gázában civilek ezreit gyilkolta meg. Közülük több mint ötszáz gyermek volt.
Stróbl Alajos (1856-1926) - gróf Károlyi Sándor szobra a Vajdahunyad várban - Budapest
Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor (1831-1906) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar szövetkezetek atyjaként vezette a Pestmegyei Hitelszövetkezetet és a hitelszövetkezeti mozgalom kiterjesztésén dolgozott. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet.
A tavasz hírnökei - hazaérkeztek a gólyák
Megérkezett az első gólyák Erdélytől az Őrvidékig az egész Kárpát-medencében. A háromszéki Bodokon, Marosvásárhelyen, a marosszéki Székelyhodoson, de a dunántúli Somogysámsonban, vagy Szombathelyen, és számtalan alföldi településen is elfoglalták fészküket az előőrsök gólyái.
Amerikai politikusok, amerikai és hazai "jogvédő" civilszervezetek "antiszemitizmus vádjaik" csupán egy nehézfegyver politikai gazdasági érdekeik elérése érdekében - rövidke lapszemle
Lovas István szerint Budapesten az antiszemitizmus általuk vélt „erősödése” nyomán iparszerűen magukat agyonaggodalmaskodó amerikai politikusok Kijevben néhány órával később már virtigli antiszemitákkal és neonácikkal jattoltak, együttműködésre buzdítva őket az amerikai támogatású, a magyar kisebbséget elnyomó Jacenyuk-kormánnyal. A kairói kormány egy tollvonással feloszlatott 169, majd újabb 112 szervezetet azzal az ürüggyel, hogy azokat a Muzulmán Testvériség pénzelte.
Reagálás? Tiltakozás?
Egyetlen hang sem. Sem az amerikai kormánytól, sem a magyar civil szervezetektől. Colleen Bell új amerikai nagykövet szerint, „a civil társadalom állapota az egyik legjobb barométer, amellyel mérni lehet egy országban a demokrácia helyzetét”.
Miután láttuk, milyen a demokrácia helyzete Egyiptomban, Obama elnök mégis arra kérte a kongresszust, hogy a jövő költségvetési évre 1,3 milliárd dollár összegű katonai segítséget nyújtsanak az egyiptomi kormánynak.
Magyar Hírlap