Putyin: Washingtonból irányították a kijevi államcsínyt Jönnek a válaszok, már több csatorna levetítette a "Krím - A hazatérés" című dokumentumfilmet
Az Egyesült Államok megpróbált Európa mögé bújni, de Oroszország számára mindig is egyértelmű volt, hogy Washington szervezte és irányította a kijevi állampuccsot - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a vasárnap vetített "Krím - A hazatérés" című orosz dokumentumfilmben, mely az ukrán konfliktus kérdéseire ad választ a Kreml szemszögéből. Az elnök az interjúban kifejtette: "A trükk az volt, hogy a külvilág csak azt észlelte, hogy az ukrán ellenzéket leginkább az európaiak támogatták. S Washington ezalatt kiképezte az ukrán nacionalistákat, s nem csak Nyugat-Ukrajnában támogatta a fegyveres csoportosulásokat, hanem Lengyelországban, de még Litvániában is segédkeztek a fegyveres puccs előidézésében. Atomfegyverekkel is készültek A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is - folytatta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 állami televíziónak dokumentumfilmjében, amelyet az orosz Távol-Keleten már levetítettek vasárnap. A Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának első évfordulójára készített filmben az orosz elnök arra hivatkozott, hogy a nyugati partnerek tekintetében nem volt érthető számára, hogy azok be fognak-e avatkozni katonailag az ukrajnai eseményekbe. Putyin azt is elmondta az állami tévének, hogy tavaly márciusban az ő utasítására a félsziget partjain harckészültségbe helyezték a Basztyion típusú orosz rakétarendszert, hogy demonstrálják a Krím megbízható védelmét, és hogy "ez még az űrből is látható legyen". A "Krími tavasz" jogilag nem kifogásolható Az orosz elnök a dokumentumfilmben elmondta, hogy semmi kifogásolni való nincs a történtekben az ukrán jog szempontjából, minden teljesen szabályos volt. A krími parlament munkáját kellett biztosítani, (hogy az dönthessen a félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás kiírásáról) és garantálni a képviselők biztonságát. Tavaly február 27-én 110 orosz kommandós szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Szent István király és felesége Boldog Gizella szobra - Nőtincs - Északi-középhegység
A nőtincsi horgásztó mellett 2014-ben adták át egy erdélyi fafaragó-művész alkotásait, mely Szent István királyunkat és feleségét Boldog Gizellát ábrázolják.
Az emlékmű két helyi orvos: Dr. Havasi István és Dr. Tóth Gizella ajándéka a falu részére.
Mára az USA egy agresszív birodalomként nehezedik a világra - rövidke lapszemle
Bogár László szerint az amerikai birodalom hibás döntéseivel saját magát számolja fel. Doug Bandow, a Cato Institute vezető elemzője, a Forbes magazinban azt írja, hogy nagyjából a hetvenes évek végétől kezdve, az amerikai birodalmi elit egyre arrogánsabbá válik, egyre természetesebbnek tekinti, hogy a világ bármely pontján, bármikor, bármibe beavatkozhat, és teszi mindezt úgy, hogy az általa fennen hirdetett nyugatias demokrácia legalapvetőbb elveit is cinikusan figyelmen kívül hagyja.
Akárhol is avatkozik be, a helyzet ettől megromlik. A tökéletesen átgondolatlan, vagy annak látszó, stratégiai lépések óriási hadászati kiadásokat igényelnek.
A növekvő „üzemelési” költségek nyomán békeidőben példátlan államadósság alakult ki. A globális pénzhatalmi oligarchia próbálja a birodalom finanszírozási hátterét biztosítani. A perifériák egyre gátlástalanabb kifosztása növeli a lokális feszültségeket.
A birodalmi elitek az egyre átgondolatlanabb döntéseikkel, rendkívül költséges módon valójában még rosszabb helyzetbe hozzák a világot. A történelem nem nagyon ismer példákat arra, hogy ezekből a végzetes öngerjesztő örvénylésekből bármely birodalom képes lett volna kiszabadulni.
Magyar Hírlap
A magyar média szereplői sem állnak magasabb erkölcsi színvonalon, mint a politikusok - rövidke lapszemle
Bogárdi Szabó István a református zsinat új lelkészi elnöke szerint a keresztény-konzervatív eszme azért jelent értéket, mert az élet alapvető kérdéseit evidenciaként kezeli, s ezeket nem megvitatni kell, hanem elsajátítani. Üdvös lenne, hogy ezeknek az értékrendeknek a megvitatása tisztességesen menjen végbe.
Jelenleg ebből keveset tapasztalunk, inkább az értékrendekben is pártoskodás figyelhető meg. Nem lenne méltóbb, ha újra arról kezdenénk beszélni, mi a politika hivatása, feladata, mit kell a politikusnak tenni ahhoz, hogy tiszteljük és megbecsüljük?
A magyar média szereplői sem állnak magasabb erkölcsi színvonalon, mint a politikusok. Egyfelől ott vannak az újságírók, akik a szólásszabadság nevében, elkényeztetett kamaszként bárkit, bármikor kicsúfolhatnak, de rájuk szólni sem lehetett soha. Azt szokták mondani, hogy aki a korszellemmel házasodik, korai özvegységre ítéli magát.
Divatok jönnek, mennek, ha eközben az egyház nagy erővel igazodik, egyszerre csak azt veheti észre, hogy ő maga is kiment a divatból. Ki kellene gyógyulnunk gyorsan a maradék utópiából, amely átfertőzte a nyugati társadalmakat, és komolyan kellene venni, hogy az emberi együttélés hihetetlen bonyolult, nehéz, konfliktusokkal terhelt, nehezen kezelhető, nagy odafigyelést igénylő valóság – szeretet kell hozzá.
Magyar Hírlap
Kossuth-díjasok - 2015. március 15.
Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából több neves művésznek is Kossuth-díjat adományozott:
Albert Gábor József Attila-díjas író, esszéista, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kivételesen műfajgazdag prózaírói életműve, valamint jelentős írói-történészi munkája, különösen a 19. századi magyar történelem tekintetében kiemelkedő kutatói és tanulmányírói tevékenysége elismeréseként;
Bachmann Gábor Balázs Béla-díjas építész, designer a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként;
Bács Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként;
Bede-Fazekas Csaba operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként;
Gyémánt László festőművész, érdemes művész kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként;
Hűvösvölgyi Ildikó színművész, a Madách Színház és a Turay Ida Színház művésze zenés és prózai szerepekben egyaránt kiemelkedő, emlékezetes alakításokat magába foglaló művészi pályája elismeréseként;
Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kiemelkedő, az alföldi életet és a pásztorhagyományokat megörökítő művészi pályája elismeréseként;
Mezey Katalin József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagyhatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;
Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként;
Ökrös Oszkár cimbalomművész a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként;
Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítójának és művészeti igazgatójának több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a zenei nevelés érdekében végzett, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként;
Szőcs Géza József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnökének az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként;
Tolcsvay Béla gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként;
A Kossuth-díjat megosztva adományozták:
a Hot Jazz Band tagjainak, Bényei Tamás alapítónak és vezetőnek, valamint Bera Zsolt, Fodor László, Galbács István Tibor, Juhász Zoltán és Szabó Lóránt Hunor előadóművészeknek páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként.
Bayer Zsolt: Mi a hír? - Az izraeli külügyminiszter náci mondata például nem az, miszerint „Akik ellenünk vannak, azokkal semmit nem lehet tenni azonkívül, hogy ragadunk egy fejszét, és levágjuk a fejüket.”
Egészen pontosan megfogalmazva a kérdést: Miből lesz hír egyáltalán?
Mert ez a lényeg. És ezzel lehet leginkább befolyásolni a dolgok állását, ha Wim Wenders nincs éppen a közelben.
Történt a hét közepén, hogy a Székely Szabadság Napján megemlékezést tartottak Budapesten, a Hősök terén. A rendezvény egyik szónoka, a Székelyföldért Társaság elnöke, György Mózes Árpád pedig ezt találta mondani: Románia az Iszlám Államhoz hasonlítható, mert a román hatóságok naponta „fejeznek le” olyan alapjogokat, mint a gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánítás joga, vagy éppen a nemzeti identitáshoz való jog.
György Mózes Árpád feltehetőleg azért mondta ezt, mert például Marosvásárhely román polgármestere egyszerűen betiltotta a városban a Székely Szabadság Napja alkalmából bejelentett demonstrációt, és lássuk be, az Európai Unióban 2015-ben nehezen megmagyarázható egy ilyen tiltás.
Nyilvánvaló persze, hogy a szónok túlzott. Mert Románia azért nehezen hasonlítható az Iszlám Államhoz. Persze, a román külügy azonnal reagált (hja, kérem! Kipusztíthatatlan arrafelé a fanarióta hagyomány!), és közölte, elfogadhatatlannak tartják azt a kijelentést, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának Iszlám Állama”.
Hajlamos vagyok aláírni, hogy egy ilyen kijelentés elfogadhatatlan. Hiszen nyilvánvalóan túlzó és sértő. Annyit teszek csak hozzá, hogy legalább ennyire elfogadhatatlan betiltani egy demonstrációt a 21. századi Európai Unióban. Ezzel pedig nagyjából hoztuk is egálra a meccset.
De a fő kérdés nem ez.
A fő kérdés – miképpen jeleztük már a legelején – úgy szól, hogy miből lesz hír. Szerte a nagyvilágban, vagy csak itt, minálunk, a hírhozók-, hírgyártók- és hírelhallgatók-verte Magyarországon.
Ugyanis még György Mózes Árpád nem túl szerencsés, de semmiképpen sem veszélyes mondata előtt majd’ egy héttel elhangzott egy másik mondat. Amiből nem lett hír. Ez a mondat Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter nevéhez fűződik. Nevezett külügyminiszter kampánykörúton járt még március 4-én, és kampánykörútja során elvetődött egy izraeli városkába, Herclijába. Itt aztán beszélt mindenféléről, óvta nemzetét ettől is meg attól is, aztán egyszer csak a következő mondat bírt előszökkeni fogai kerítése mögül:
„Akik ellenünk vannak, azokkal semmit nem lehet tenni azonkívül, hogy ragadunk egy fejszét, és levágjuk a fejüket.”
S hogy nehogy eltévedjünk a történetben a mondat elolvasása okozta sokk hatása alatt, szögezzük le, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter természetesen az arabokra gondolt a lefejezés kapcsán. Izraeli állampolgárságú, arab származású emberekre.
Nos, ez az, amiből nem született hír. De még csak egy csenevész hírecske sem. Holott, azért… Istenem, hol is kezdjem ezt a „holott azértet”?
Mondjuk ott, hogy Avigdor Liberman nem egy egyszerű, hétköznapi idióta, nem holmi mellékes figura, nem. Ő a Közel-Kelet legerősebb, legdemokratikusabbnak mondott, atomfegyverrel is rendelkező államának, Izraelnek a külügyminisztere. Ebben a minőségében fenyegeti az izraeli arab közösséget azzal, hogy fejszével kéne levágni a fejüket.
Az, hogy ebből a szélsőséges kreténből egyáltalán külügyminiszter lehetett, önmagában elgondolkodtató. De hogy ezután a kijelentése után még a helyén lehet, az a bűn maga. És ez a tény jelzi legjobban a „legdemokratikusabb” közel-keleti állam valódi természetét.
De a legszomorúbb mégis csak az, hogy ebből az ocsmány, aljas, náci mondatból nem lett világbotrány. Hogy nem tüntetnek világszerte az izraeli követségek előtt, követelve Avigdor Liberman azonnali távozását.
Nem tüntetnek, hiszen hír sincs.
Láthatatlan védernyő borul ismét egy izraeli politikusra, csak azért, mert izraeli politikus.
Nem baj. Ez sem lesz így örökké, szerencsére.
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Imperial College Gábor Dénes épülete - London - Anglia
Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója a Markó utcai Főreálgimnáziumba járt, majd a budapesti, és a berlini műszaki egyetemen tanult.
Berlinben más, később világhírűvé vált magyar fiatalok társaságában rendszeresen látogatta Albert Einstein szemináriumát is. Németországban a Siemensnél, a nácik 1933-as hatalomra kerülése után egy évig Budapesten a Tungsramnál dolgozott. 1934-ben Angliában telepedett le, ott a Thomson-Houston elektromos vállalat laboratóriumában kutatómunkát végzett.
1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat "a holografikus módszer fölfedezéséért és kifejlesztéséért". (A holográfia egy adott tárgyról érkező fény teljes információtartalmát rögzíti fényképlemezen, rekonstruálni képes a tárgy háromdimenziós, felnagyított képét.)
Tevékenysége 1949 és 67 között szorosan összekapcsolódott a londoni Imperial College-ban folyó oktató munkával, ott lett professzor, az intézmény egyik épülete a tudós nevét viseli.
Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Tagja volt az Angol Királyi Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. 1962-től sokszor hazalátogatott.
Budapesten évente nemzetközi és magyar Gábor Dénes-díjat osztanak ki. Londonban temették el, mellszobra az Imperial College könyvtárában áll.
kattints a képekre!
Ilie Serbanescu román elemző szerint Erdély el fog szakadni Romániától - Csak idő kérdése
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert „újrakonfigurálási” folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben – amilyen az EU is – a régiók a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, idézi a Jurnalul.ro portálon publikált cikket a Főtér.ro.
Az erdélyi magyar portálon olvasható fordítás szerint Ilie Serbanescu elemző gazdasági szempontok alapján vette górcső alá a régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak.
Csak Erdély érdekli a befektetőket
Ezenkívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér – autópálya, gyorsforgalmi út – megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – írja az elemző.
A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig – melyek „inváziójára” Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak – szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá.
Johannis erősítheti a szándékot
Mint írja: meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy az elnök államfő német származású. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannist terhelni fogja az a tudat, hogy ha netalán mégis megtörténne, akkor egy kisebbségi idejében következhet be; őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudni, pontosan mit vár el tőle Erdély.
Talán éppen a „leválást” Bukarestről, mert az erdélyi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák [ez az erdélyi románok megvető szava a havasalföldi és moldvai románokra] pedig csak szórják a pénzt.
Hangzatos következtetések
Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek!
Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is?
Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző.
Jurnalul.ro - Főtér.ro
Orbán Viktor üzenete a világ magyarságának március 15-e alkalmából
Március 15-én ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében és az egész világon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját.
Mint minden évben, Magyarország miniszterelnöke ezen a napon a határon túli magyarsághoz is szól. Orbán Viktor idén ezt üzeni a a világ magyarságának:
Tisztelt Honfitársaim!
Köszöntöm Önöket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén!
Március idusán szerte a világon sokféle eseményre emlékeznek. Nekünk, magyaroknak azonban mindenkinél több okunk van arra, hogy kivételesnek érezzük ezt a napot, hiszen hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk.
A népek tavaszán Európa számos városát érte el a forradalom vihara, de csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.
Nem hunyt ki, mert egy egész nemzet gyűlt a tűz köré, hogy élessze és táplálja. Amikor ez a tűz lobogott, őszinte örömmel lelkesedtünk érte, és amikor pislákolni kezdett, mi magyarok Felvidéktől Erdélyen át a Délvidékig, az Alpok lábaitól a Kárpátok hegykoszorújáig egy emberként hordtuk rá a fahasábokat, hogy ismét lángra kapjon.
A magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált – Kossuth Lajos sikeres alföldi toborzó körútjain éppúgy, mint Gábor Áron erdélyi ágyúöntő műhelyében. Az azóta eltelt 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örökérvényűek.
Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, minthogy „legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Budapest, 2015. március 15.
Orbán Viktor
Érdeklődéssel várjuk az új Hír tévét az M1 csatornán
A megújuló M1-n március 15-től, napi aktuális csatornát láthatnak majd a nézők, amely AKKOR számol be hazánk és a nagyvilág eseményeiről, AMIKOR azok történnek - hirdeti magát a Magyar Televízió.
M1 – a napi aktuális csatorna - az új hírtévé
Az eddig vegyes műsortartalmat sugárzó M1 csatorna teljes kínálatában megújul. A továbbiakban folyamatos hírszolgáltatást biztosít, továbbá hírháttér- és magazin műsorokat sugároz. Az alkotók számára tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió műsorszerkezete jelenti a mintát.
Az ugyancsak megújuló híradók mellett – többek között – napi tőzsdei, gazdasági, agrár, innovációs, kulturális híradók készülnek. Dramaturgiájuk a BBC által már sikeresen alkalmazott formátumokra épül. Újdonság lesz az is, hogy az M1 éjszakai adászárását egy új, angol nyelvű híradó jelenti majd, amelynek elindítása médiatörténeti esemény lesz Magyarországon, hiszen napi idegen nyelvű híradót még egyetlen magyar csatorna sem működtetett.
Megújul és jelentősen kibővül az időjárás-jelentés – Kárpát-medencei és európai tartalommal –, valamint részletes és állandóan frissülő országos közlekedési jelentések lesznek folyamatosan elérhetők a hét minden napján.
A napi híradók mellett, napközben és az esti műsorsávban is, új magazinműsorok indulnak napi és heti gyakorisággal. A bel- és gazdaságpolitika mellett lesz világpolitikai, Európai Uniós, Kárpát-medencei, oktatási-, egészségügyi-, agrár-, kis- és középvállalkozói-, turisztikai, fogyasztóvédelmi, környezet- és klímavédelmi, technológiai és innovációs, egyházi, valamint a fogyatékkal élőknek szóló magazin is. A divat és az autós-motoros világ is önálló magazint kap.
Az M1 műsorszerkezete naponta öt, stúdióból közvetített élő műsorblokk (Ma reggel, Ma délelőtt, Ma délután, Ma este, Ma éjjel) sugárzására épül, amelyet egy-egy műsorvezető vezet, és amelyet a stúdióból vagy más helyszínről politikai, gazdasági, kulturális szakmai beszélgetések mellett híradók, magazinok és egyéb élő kapcsolások egészítenek ki az ország különböző pontjairól és a világ más résziről.