A felvidéki Nagysároson nyitotta meg a régi parókia épületében  a Kassai Polgári Klub azt a kiállítást, melynek címe: „Rákóczi és a kuruc harcosok nyomában". Ebből az alkalomból látogatott el a településre Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja, akit először František Bartko, a város polgármestere fogadott kollégáival. Figyelmességként, egy magyarul beszélő polgár, Norbert Lenz is jelen volt, valamint felesége, Štefánia Lenzová, a helyi Közösségi Alapítvány gondnoka, Dr. Peter Holakovský az alapítvány kuratóriumának elnöke, Katarína Pirohová, a helyi Kulturális Információs Központ igazgatója és Stanislava Jarkovská, a Múzeum és Képtár igazgatója.   Ez a Tarca-menti szlovák település többek között arról nevezetes, hogy egyik utcáját Rákócziról nevezték el. Martin Sárossy, a Rákociho /sic!/ cesta - Rákóczi Útvonal - Rakoczi Path nevű polgári társulás vezetője a fejedelemmel kapcsolatos helységeket kívánja összekötni Borsitól Bacskán át Kassáig, Eperjestől Nagysárosig és föl Zboróig, azon felül a nagysárosi vár helyreállítása körül ügyködik. A polgármester tájékoztatta vendégét helyi aktivitásaikkal. Megemlítette, a művészeti iskola szeptemberben ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Ismertették múzeumukat és képtárukat, mely a település történetét mutatja be. Ott berendeztek egy gyerekkuckót is, ahol a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek városuk múltjával. Szeptember első vasárnapján Sárosi Várnapokat rendeznek. Annak ellenére, hogy a vár megközelítése nem egyszerű, mégis legutóbb a várudvar megtelt.   Beszámoltak Rákóczi kápolnájáról is, mely egy templom szentélye volt egykor. Az viszont egy kolostor részét képezte. Az épületen külső freskókat találtak. Az épületet meleg levegővel fűtötték. A polgárok gyűjtötték össze a szükséges pénzösszeget, hogy restaurálni lehessen. Tervezik azt megnyitni a nagyközönség előtt. Egykor a Pulszky család tulajdona volt. A fölöslegesen lebontott Rákóczi-kastélyt meg egykor Pulszky Géza birtokolta.   Elhangzott az az adat is, hogy Kelet-Szlovákiában található az ország műemlékeinek három negyede. Így a magyar turisták szempontjából nagyon attraktív Sáros területe, a szlovákiaiak számára meg a magyarországi termálfürdők jelentenek vonzerőt. Arról is szó esett, hogy a két ország között megállapodás létezik a műemlékek közös helyreállításáról.   Štefánia Lenzová kuratóriumi gondnok a vendégnek bemutatta munkásságukat. 1998-as megalakulása óta az alapítvány a kultúra, művelődés, amatőr sporttevékenység, környezetvédelem, szociális és egészségügyi szolgáltatás, a roma-kérdés megoldása, műemlékvédelem és –helyreállítás, valamint a demokrácia, a vallási és etnikai türelem biztosítása területén folytatja tevékenységét.   Majd átmentünk a régi parókia épületébe, amely ma helytörténeti múzeum és képtár otthona, ahol sor került a kiállítás megnyitására. Szlovák kuruc dalokból hallottunk részleteket. Stanislava Jarkovská igazgató bemutatta és üdvözölte a vendégeket, majd Szesztay főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket azzal, hogy ő a nemrég megválasztott polgármester első külföldi vendége. Nagysáros nevét már akkor megjegyezte, amikor a fejedelem életrajzát tanulta az iskolában, hiszen az itteni kastélyban tartóztatták le, majd a bécsújhelyi börtönből megszökve Lengyelországba menekült. Ezután következett a közös szabadságharc. Ebből a történetből is tanulhatunk a közép-európai szolidaritásról. Akkor a magyarok Magyarország összes népe érdekében fogtak fegyvert. A történet az együttélésről szól. Tanuljunk meg szolidárisak lenni egymással és segítsük ebben azokat is, akik erre rászorulnak. Itt a főkonzul Ukrajnára utalt.   Palenčárné Csáji Ildikó mutatta be a kiállítást és méltatta a fejedelem szabadságharcát. A nyolc esztendeig tartó szabadságharctól mindenki a viszonyok javulását várta. Az alkotmány semmibevétele robbantotta ki az elégedetlenség után a felkelést. A török alól felszabadított területeket idegeneknek adták, a végvári katonaságot szélnek eresztették. A szabadságharchoz a nemzetiségek is csatlakoztak, a ruszinok lettek a Gens Fidelissima, de ott voltak a fejedelem oldalán a szlovákok, a szepesi szászok, a románok egy része, csak a délszlávokat nem sikerült megnyerni az ügynek. A szabadságharcot ugyan katonailag leverték, de ez nem jelentett egyben politikai vereséget is. Az abszolutizmus nem érvényesülhetett teljes mértékben.   A kiállítás, mely 2006-ban készült Rákóczi hamvainak hazahozatala századik évfordulója alkalmából, hagyományos módon, időrendben mutatja be e történetét, családi képeket láthatunk, a korabeli városképeket és ehhez kétnyelvű magyarázó szöveg társul. Palenčárné külön fölhívta Benczúr Gyula közismert festményére a figyelmet, mely Rákóczi elfogatását ábrázolja a nagysárosi kastélyban. A kiállítás ahhoz nyújt támpontot, hogy jobban megismerjük közös történelmünket és annak jelentőségét. A vándorkiállítás itteni megrendezését Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere segítette az NKA anyagi támogatásával.   Majd Štefan Sárossy saját kiadványáról beszélt, melyet a lebontott nagysárosi várkastélyról készített. Elmondta, fiatal korában a történelem nem tartozott kedvenc tantárgyai közé. Gyengeáramú villanyszerelőként dolgozott. Elmúlt ötven éves, amikor egyre elmélyültebben kezdett foglalkozni városa történetével. „Feleségem szerint, akkor nőtt be a fejem lágya." – jegyezte meg tréfásan. - Akkor döbbent rá, hogy becsülni kell azt, amit elődeink hagytak ránk. Apja képeslapgyűjteményéből a Szent Kunigunda-kápolnát és a kastélyt egy festményen örökítette meg, mely házuk külső falát díszítette. Apja mellett második példaképe Jozef Leščák plébános, akinek emléktáblája a múzeum épületét díszíti. Neki köszönhető, hogy a régi parókia megmaradt. Prédikációiban mindig kitért a helyi vonatkozásokra és a Rákócziakra is. Idős korában jutott tudomására, hogy utódja le akarja bontani a 18. sz.-i plébániát. Nagyon fölháborodott. A helyiek összefogtak és az épületet megvédték. Így csak egyik részét bontották le, melynek helyén ma az új parókia áll.   Sárossy egy jelentős anyagot gyűjtött össze, melyet közzé kívánt tenni a jövő nemzedékek számára. Akkoriban a szlovák rádióban elhangzott egy műsor II. Rákóczi Ferencről, amit ő följátszott és abból azután meghallgattuk a helyi vonatkozású részt. A fejedelem a nagysárosi kastélyban telepedett le ifjú házasként. Itt rendezték be otthonukat, ahol békésen kívántak élni. Ez az időszak öt évig tartott. Majd második, életének nevezetesebb korszaka letartóztatásával zárul 1701. április 18-án.   A kastélyról nem talált sok adatot a forrásokban, de amit összegyűjtött, azt az általa kiadott kötetben közreadta. A múzeumban megtalálható az az összetört emléktábla, melyet az épület kapuzata fölött helyeztek el 1903-ban, a szabadságharc 200. évfordulója alkalmából.   Ezután a polgármester pohárköszöntőt mondott és a vendégek megtekintették nemcsak a Rákóczi-kiállítást, hanem a helytörténeti tárlatot, melyen külön helyiség mutatja be az egyházi vonatkozású emlékeket, a templomban feltárt sírköveket, a régészeti ásatások eredményét, kályhacsempéket, patkókat, fegyvereket és a vár modelljét, mely 1962-ben készült Georg Hoefnagel rézkarca alapján. A makettet 2002-ben helyreállították. Természetesen a nagysárosi sörkészítés bemutatása sem maradhatott ki.

Magyar közmondások, szólások

Radnóti Miklós

                                „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen, - hordozd szívedben. Éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.” Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

Eötvös Károly (1842-1916) - politikus, ügyvéd, író, publicista

                              "S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága.És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az." Eötvös Károly (1842-1916) -  politikus, ügyvéd, író, publicista

Székely szabadság napja: a törökök példát mutattak - Isztambulban székely, török és magyar zászlóval tüntettek szombaton Székelyföld autonómiájáért

                            Március 7-én délután 3 órakor török barátaink tüntetést szerveztek Isztambulban Székelyföld autonómiájáért. A demonstráció a Galatasaray Gimnázium előtt zajlott.  

Magyar emlékek a a nagyvilágban - Bercsényi-huszárezred – Tarbes - Franciaország

Szabó Lőrinc: Nyitnikék - Kaláka együttes megzenésített változat - VIDEÓ!

                            Kattins a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=ZonGn4Bd4T0 A lszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdő, hallgat a föld.   Mikor legutóbb jártam itt, nyár nyitogatta pipacsait,   a nyár nyitogatta, temette az ősz; és volt, aki vesztett, és nincs, aki győz.   Lombnak, virágnak nyoma sehol, fekete csontváz a fa, a bokor,   s halotti csipke a díszük is, az a törékeny tündéri dísz,   mit rájuk aggat éjszaka fehér kezével a zuzmara.   Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld.   Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár.   Háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán, mint éles fuvola.   Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is újra az énekét:   kék füttyre mindig 'kvart' lefelé: nem sok, de örülni ez is elég.   Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, szívnek és tavasznak nyílni kék!   Nyitni, de - nyitni, de - nyitni kék! Fütyülöm én is énekét.   Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, a telet bírni illenék!   Bírni és bízni illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék.   Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra.   Nyitni kék, fütyülöm, nyitni kék, hinni és bízni kellenék,   mint az a fázó kis madár, aki sírja, de bírja, ami fáj,   akinek tele rosszabb, mint az enyém, és aki mégis csupa remény.   Nyitni kék, indulok, nyitni kék, fog az én szívem is nyitni még.   Nyitni kék! Ébred a hegy, a völgy, tudom, mire gondol a néma föld.   Ő volt a szája, a Nyitnikék, elmondta a holnap üzenetét:   a hitet, a vágyat fütyülte szét, kinyitotta a föld örök szivét:   fütty-fütty-fütty, nyitni kék, nyitni kék – Nyisd ki, te, versem, az emberekét!    

Csak a meglepett ember s az elejtett szó mutat igazat

                          "Csak a meglepett ember s az elejtett szó mutat igazat." Jókai Mór (1825-1904) - író

Beráth Aurél (1895-1982) festőművész képeiből

                        Bernáth 1912-ben költözött Kaposvárra, ahol Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő hatására rajzolni és festeni kezdett. Réti István és Thorma János vezetésével 1915–1916-ban a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1918-ban Keszthelyen megismerkedett Egry Józseffel, majd egy évvel később Budapesten Kassák Lajossal. Az absztrakt és a szimbolikus tartalmakban gazdag expresszionizmus lehetőségei ekkortájt kezdték komolyan foglalkoztatni. E kísérleteinek talán legismertebb eredményét, a Bécsben sokszorosított és kiadott Graphik-mappa lapjait 1920–1921-ben készítette el. 1923 és 1926 között kisebb megszakításokkal Berlinben élt, megélhetését többek között újságárusítással és a berlini Sport Múzeum diorámáinak kivitelezésével biztosította. 1923-ban két alkalommal is kiállított a berlini Der Sturm Galériában. 1926–1927 telén féléves nász- és tanulmányúton Olaszországban és Párizsban járt, majd Pöstyénbe költözött.1929-ben elnyerte a Szinyei Társaság nagydíját. Az 1930-as évek elejétől számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, és több gyűjteményes tárlatot is rendezett. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki, majd 1948-ban újraindította – és két évig szerkesztette is – a Magyar Művészet című folyóiratot. 1947 és 1978 között kilenc kötetben adta ki önéletrajzi és művészetelméleti írásait.

Megyeri híd - Budapest

                                      A Megyeri híd  egy híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja. A híd összesen 1861 méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik, és áthalad Szigetmonostor közigazgatási területén is. Építési költsége 63 milliárd forint volt. A hídon irányonként 2 forgalmi sáv került kialakításra a szokásosnál szélesebb leállósávokkal, melyek később forgalmi sávvá alakíthatóak. Déli oldalára gyalogutat, északi oldalára kerékpárutat építettek, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo6 kerékpárútvonalhoz.