Jezsuiták magyarországi központi temploma - Jézus szíve templom - Budapest
Hazánkban számos városban található azonos névvel "Jézus szíve templom". Budapest Józsefváros Lőrinc pap tér, Mária utca 25.sz. alatt található a magyarországi jezsuiták központi temploma.
Kauser József tervei alapján kezdték építeni 1808-ban, az építés 1909-ben fejeződött be. A templom teljes főnézetében ma nehezen fényképezhető, ezért néhány részletét tudjuk megmutatni.
Püspökvár - Győr - Kisalföld
A Püspökvár Győr történelmi belvárosában, a Káptalandomb legmagasabb pontján, a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál áll. A Bazilika mellett Győr legjelentősebb és legősibb műemléke. A mindenkori győri püspök lakóhelye.
A Püspökvár magja a négyemeletes lakótorony, amely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény, felső része barokk. Délről gótikus kápolna épült hozzá. A várat a 16. században bástyákkal vették körül.
A lakótoronyhoz délről csatlakozó püspöki palota egyszerű barokk épülettömbje belül igen értékes részleteket rejt magában. A főbejárat felett klasszicista oszlopokon nyugvó kocsialáhajtó van. A pompás barokk lépcsőház a 18. század második felében készült.
Csak éppen a világtörténelem folyását meghatározó globális hatalomnak egészen más az érdeke
"Ha egyszer eszébe jutna az embereknek, hogy világtörténelmet az összetartozandóság és nem az ellentétek alapján írjanak, ha ezt tanítanák az iskolákban, ha ezt éreznék az államférfiak és nem a pillanatnyi múlót, akkor könnyű feladat volna az embereket összehozni."
Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök
Református Kollégium - Debrecen - Alföld
A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944. december 21-én tartott Ideiglenes Nemzetgyűlés színhelye.
Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte diákéveit az ország legnevesebb iskolái között számon tartott, 1538-ban alapított Debreceni Kollégiumban.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította és április 12-én emlékoszlopot állíttatott a Nagytemplom és a Kollégium között elterülő Emlékkertben. Balog Zoltán, Kósa Lajos és Bölcskei Gusztáv leplezték le az emlékoszlopot, amit megáldott a református püspök.
Oroszországnak miért kellene tétlenül néznie, hogy amerikai rakétákat telepítsenek a NATO-támaszponttá váló Ukrajnába - rövid lapszemle
Bayer Zsolt szerint aki egy kicsit is figyelte az eseményeket, nagyon hamar rádöbbent, hogy a Majdanon nem csak ukránok harcolnak ukránok ellen, hanem jelen van egy másik erő is: az Egyesült Államok. Az igazi cél az, hogy Ukrajnából amerikai támaszpontot csináljanak az Oroszország ellen irányuló rakéták számára, valamint az, hogy az Oroszország és az EU közötti közeledést, gazdasági együttműködést megakadályozzák
A Berlin-Moszkva tengely mindig is réme volt az Egyesült Államoknak, ezért a zavarkeltés és Ukrajna „felégetése” igazán nem nagy ár ezen együttműködés megakadályozásáért. Különösen figyelemre méltó a Jobb Szektor fellépése, ugyanis esetükben egy valódi náci pártról van szó, amely terrorcselekményektől és hétköznapi, valamint politikai gyilkosságoktól sem riadt vissza.
A nyugati és az amerikai médiában ezekből az alakokból lettek az ukrán „szabadságharcosok”. Nyíltan támogatták és bátorították ezeket az erőket a törvényes ukrán hatalom elleni harcra.
Bayer emlékeztet rá, hogy 1989 októberében, az iraki kurdok elleni gáztámadás utáni évben Bush elnök nemzetbiztonsági direktívát adott ki, amelyben az Egyesült Államok és Irak közötti jó viszonyt hosszú távú érdeknek nevezte. 1990 áprilisában a szenátus republikánus többségének vezetője, Bob Dole meglátogatta Szaddám Huszeint, átadta Bush elnök üdvözletét.
Érdekes az is, hogy Andor László miképpen mutatja be az Egyesült Államok politikáját Venezuelában: a 2000-ben újraválasztott Hugo Chávez elnök szálka volt Washington szemében, elsősorban szociális reformjai, globalizációellenes retorikája, valamint Oroszországgal és Kínával kötött katonai egyezményei miatt.
2002. április 11-én a hadsereg vezetése a »civil társadalom« demonstrációira hivatkozva – az elnököt elrabolta. Az amerikai és spanyol nagykövetek pedig az új elnök üdvözlésére siettek. Mivel azonban a puccs népi demonstrációkat és tömegsztrájkot vont maga után, az elnököt 48 órán belül visszahelyezték hivatalába.
2004-ben új eszközt találva céljuk eléréséhez: az elnök visszahívását. A visszahívási kampányt szervező »civil« mozgalmakat jelentékeny összegekkel támogatta az egyesült államokbeli National Endowment for Democracy.
Bayer szerint érdekes a fenti szövegben, hogy a baloldali Andor László idézőjelbe teszi „civil társadalom” és „civilszervezetek” fogalmat.
Hogy is írta Andor? Hugo Chávez elnök szálka volt Washington szemében az Oroszországgal és Kínával kötött katonai egyezményei miatt. De akkor azt magyarázza meg valaki, Oroszországnak miért kellene tétlenül néznie, hogy amerikai rakétákat telepítsenek a NATO-támaszponttá váló Ukrajnába.
Magyar Hírlap
Yes, Sir! - Washington ezt és csak ezt várja el tőlünk - rövidke lapszemle
Máté T. Gyula újságíró szerint Yes, Sir! - Washington ezt és csak ezt várja el tőlünk. Ez az a szövetséginek nevezett politika, amit Varsótól Budapestig megkövetelnek tőlünk.
Orbán Viktort alapvetően azért akarják gyűlöletessé tenni, mert nem alkalmazkodik a megrendeléshez. Orbán Viktor a minap nyíltan elmondta: nagyon nem szerette a szovjeteket.
Sőt, volt, amikor ésszerűnek tűnt tengerentúli befolyást telepíteni Magyarországra. Akkor. Ma Magyarország függetlenségét, érdekeinek és értékeinek érvényesítését az szolgálja, hogy – tartva a nyugati barátságot – kelet felé is nyissunk.
Magyar Hírlap
Tamás Pál ellenzéki politológus szerint Merkel is tudja, amit Orbán: Európa akkor lesz nagy, ha az orosz nyersanyagkincsekkel valamilyen módon összekapcsolódik.
168 óra
Egyesült Államok a nemzetközi jogra való hivatkozása egyszerűen képmutatás - rövidke lapszemle
Tóth Gy. László politológus szerint van abban valami végtelenül reménytelen, hogy az ukrán antikorrupciós bizottság elnöki tisztjének egyik várományosa Grúzia volt elnöke, a közismerten oroszellenes, amerikai-grúz kettős állampolgár Miheil Szaakasvili, aki ellen különböző bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
A két fél valószínűleg joggal vádolja egymást, de az orosz származású szakadárok a szülőföldjüket védték, és ehhez kapták Oroszország támogatását.
Miután az Egyesült Államok az ENSZ és a Biztonsági Tanács jóváhagyása nélkül évtizedek óta rendszeresen hajt végre katonai akciókat, a nemzetközi jogra való hivatkozás egyszerűen képmutatás.
Magyar Hírlap
Úgy tűnik, Putyin Ronald Reagan egykori kottájából játszik - rövidke lapszemle
Stephen Walt, a Harvard Egyetem professzora megállapította, hogy Washington határozottan elítéli Oroszország ukrajnai beavatkozását, pedig Ronald Reagan elnöksége idején egy, a mostanira kísértetiesen emlékeztető helyzetben ugyanígy járt el Nicaragua esetében.
Annyi a hasonlóság, hogy úgy tűnik, Putyin Ronald Reagan egykori kottájából játszik. Az elemző a Foreign Policy című külpolitikai folyóiratban megjelent elemzésében rámutatott, hogy az akkori és a mostani hatalompolitikai konstelláció szinte azonos: mindkét esetben egy, a fő vetélytársa terjeszkedését aggodalommal figyelő nagyhatalomtól van szó, amely attól tart, hogy riválisa a határai közelében, a saját „hátsó udvarának” tartott területen avatkozik be.
Magyar Hírlap
Hiába zsarolja az Egyesült Államok és az unió szankciókkal Oroszországot, Ukrajnáról nem mond le - rövid ellenzéki lapszemle
A 168 óra ellenzéki hetilap emlékeztet arra, hogy, hogy a NATO felvette tagjai közé az egykori Varsói Szerződés szinte valamennyi országát és „magába tagosította” az egész Baltikumot is. De mindezt Moszkva szinte szó nélkül tudomásul vette.
De arról, hogy a „korona gyöngye”, Ukrajna, amely bő 300 éves „örök szövetségben” élt Oroszországgal, ugyancsak leváljon, a „Majdan” néven elhíresült tavalyi kvázi forradalomig soha szó sem esett. Ukrajna Nyugat-barát fordulata halálra rémítette az oroszokat.
Olyan jövőt vízionáltak, ahol Ukrajna benne a Krím félszigettel belép a NATO-ba (a készség Kijevben megvolt), és akkor az a tarthatatlan és abszurd helyzet áll elő, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hatalmas szevasztopoli támaszpontja NATO területre kerül.
Ezt megelőző Putyinék „lenyelték” a Krímet, ami egyébként sem volt túl nehéz, mert az ott élő orosz többség soha nem érezte magát ukránnak. A félsziget egyébként is autonóm terület volt, miképp mondjuk Spanyolországban Katalónia, és szó nem érné a ház elejét, ha a katalánok ugyanúgy döntenének, mint a krími oroszok.
Nem igazán érti a lap a sírás-rívást: a II. világháború óta nem a Krím elcsatolásával rajzolták át először Európa térképét, mert a koszovói függetlenség egyoldalú deklarálásával ilyen már történt, és van még pár jelentkező. A skótok például.
Hiába zsarolja az Egyesült Államok és az unió szankciókkal Oroszországot, Ukrajnáról nem mond le. Olyan államberendezkedést készít elő ott, amely két orosz autonóm terület (Donyeck, Luhanszk) révén de facto gátja tud lenni Ukrajna nyugati integrációjának. Ugyanakkor az sem elképzelhető, hogy a Porosenko rezsim csatlakozzon az Eurázsiai unióhoz”.
Putyinnak esze ágában sincs háborút viselni a németekkel. Oroszországnak hatalmas mozgástere van, éspedig Európán kívül. Az orosz elnök tudomásul vette, hogy de facto kirekesztették a G8-ból, Európa kapui bezáródtak, az Egyesült Államokkal nyíltan konfrontálódik, és Ázsia felé fordult.
Két klub van a kezében. Az egyik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOC) amelynek tagja rajta és Kínán kívül az összes volt közép-ázsiai szovjet köztársaság és az lesz hamarosan India is; a másik a BRICS. Ezek a blokkok politikailag is, pénzügyileg is kihívói lehetnek az európai integrációs szervezetnek.
Idén júniusban a baskíriai Ufában a SOC és a BICS együttes csúcsértekezletet tart, szóval Putyin elszigetelése lázálom. Ukrajna csupán egy gyalog egy nagy-nagy sakktáblán, nem szabad túlértékelni, ami ennek az országnak a keleti felén zajlik. Nagyobb tétek vannak másutt. 168 óra
Vérlázító - a Kárpátalján élő magyarokat egy olyan háborúba kényszerítik, amihez semmi közük - rövidke lapszemle
A hivatalos információk szerint a Kárpátaljáról behívandók aránya háromszorosa az országosnak, s a Beregszászi járásból behívandók száma magasabb, mint a kárpátaljai átlag. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint csak abban reménykedhetnek, hogy hivatalos ígéretnek megfelelően a sorkatonákat kiképzésüket követően nem viszik hadműveleti területre. Hivatalos ukrán forrás szerint a hadkötelesek fele külföldön tartózkodik, és számuk egyre nő.
Magyar Hírlap