Szebeni-havasok és a szász sasfészek - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Szebeni-havasok és a szász sasfészek - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=pDl1IiTWyjU
Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja
"Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer.
Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény."
Szent-Györgyi Albert (18931986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas biokémikus, biológus
Munkácsy Mihály (1844-1900) - Tépéscsinálók
Méltán világhírű festőművészünk egyik legjelentősebb képééhez fűződő történet
A Tépéscsinálókba Munkácsy három jellemző férfialakon, a sebesült honvéden, a sápadt nyomorékon és az öreg emberen kívül még egy negyediket is tervezett az asszonynép közé: egy poltront, aki ép, egészséges, mégis otthon maradt, amikor mindenki elment... És ott pirul, mialatt a sebesült honvéd beszél az asszonyoknak.
"Egy nóta járt az eszembe," - beszélte nekünk egy ízben Munkácsy - "valahogy úgy van, hogy: Magyar lányok maradjatok pártába, igaz magyar nem szoríthat karjába... Nem emlékszem tisztán, csak két utolsó sorra: Aki elment, annak nem kell, Ki hon maradt, nem érdemel Szeretőt. Ezt az otthonmaradt épkézláb legényt akartam még belefösteni, amint bújik szégyenében a szoknyák mögé."
De a tervezett alak nem került a képre. És amikor azt kérdeztük a Mestertől, miért hagyta el, - olyan lelkiből felelt rá: - "Hát mert egy se maradt otthon!"
Szabadka, szabad királyi város címere - Délvidék
1743-ban Mária Terézia szabadságlevelében Szabadkát katonai érdemeiért és hűségéért Szent Mária néven szabadalmazott kamarai mezővárossá tette.
Szent Mária kamarai mezőváros óhaját 1779. január 22-én teljesítve a királynő szabad királyi város rangot adott a városnak és nevét Mária-Theresiopolisra változtatta.
A privilégiummal járó címeren a felső mezőben Szűz Mária skarlátszínű ruhában, karján a kis Jézussal látható, előtte Avilai Szent Teréz, a város védőszentje karjait Jézus felé terjeszti. Az alsó mezőben kettős farkú, aranyszínű oroszlán ágaskodik, jobb felé kardot tartva.
A városi ügykezelés 1839-től magyar nyelven folyt és 1845. március 27-én kapott engedélyt a város a régi Szabadka név használatára.
Bayer Zsolt: Józan eszünk - Itt volna először ennek a polgári Magyarországnak a kérdése
„A liberalizmus nagyon toleráns. Csak a fasisztákkal kérlelhetetlen. Ja, hogy rajtuk kívül mindenki fasiszta, arról ők igazán nem tehetnek.” Továbbá a liberálisok két véleményt ismernek: a sajátjukat és a helytelent.
Ha csak az hangzott volna el, ami ez ügyben elhangzott az évértékelőn, már rendben is volnánk. Mert én kedvelem G. Fodor Gábort, de a polgári Magyarország termékké nyilvánításával nálam is kihúzta a gyufát. Balogh Zoltán helyre is tette, amikor kihangsúlyozta bevezetésképpen: Ez itt a Magyar POLGÁRI Együttműködés rendezvénye, és bár vannak okoskodó politológusok, de a lényeg mégis csak az, hogy minimum két cikluson keresztül építhetjük a POLGÁRI Magyarországot.
Orbán Viktor pedig egyenesen azt mondta, hogy „vezérlő csillagunk” a POLGÁRI Magyarország, és ez a következő száz évben nem is fog változni.
Akkor pedig helyben vagyunk.
Miképpen Antall annak idején kijelentette, hogy „keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője”, éppen úgy kell nekünk kötnünk az ebet a karóhoz a polgári Magyarország ügyében. Ugyanis annak sincs alternatívája. Illetve van: a lumpen prolik Magyarországa. De azt már ismerjük.
Orbán másik fontos mondandója az volt, hogy az európai civilizációt komoly kihívások érik, és olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amelyeket félő, hogy gyakran nem is ért.
És ez a megfellebbezhetetlen igazság.
Csak az ostobák és a Pangloss mesterek gondolják azt, hogy ebben a világban is a multikulturális, liberális demokrácia és a globális, tőkés piacgazdaság a gyógyír mindenre.
Nem az. Sőt, gyakran a betegség maga. Csak erről ma a nyugati világban nem ildomos beszélni. Nem ildomos feltenni az alapkérdéseket. Mint például azt, hogy beengedhetjük-e Európába azokat a bevándorlókat, akik nem is akarnak alkalmazkodni mihozzánk, sőt, olykor egyenesen azzal a szándékkal érkeznek, hogy lerombolják a mi világunkat.
De Orbán erről is beszélt. Mint mondta, ma Európa keleti felén fegyverek ropognak, délen aggasztó méreteket ölt az anarchia, nyugaton pedig terrorszervezetek toboroznak híveket soraikba, és bevándorlók ostromolják Európa határait.
Ezekre a kérdésekre és problémákra semmiféle választ nem ad a liberális multikulturalizmus. Miképpen arra sem, hogy vajon visszatérnek-e a hidegháborús idők, és Oroszországot kirekesztjük-e Európából.
Azért nincsenek a liberális multikulturalizmusnak válaszai minderre, mert a liberális multikulturalizmus a probléma maga. És az sem elhanyagolható – miképpen a miniszterelnök nagyon helyesen mondta –, hogy Európa ma bezárkózik a politikailag korrekt beszéd vizesárkai mögé. Ahogy Orbán fogalmazott: A magyar társadalom többsége ma „politikailag inkorrekt”, vagyis nem ment el a józan esze.
Ez a lényeg.
És ezért jutottunk el végre odáig – Orbán szavai szerint –, hogy elszakadtunk a neoliberális gazdaságpolitika és a multikulturális társadalom téveszméjétől. És elengedtük a liberalizmus téveszméjét is, amely „nem ismeri el a közjót és a keresztény kultúra létjogosultságát”.
Naponta érezzük a bőrünkön azt, amit Bencze Györgyöt idézve mondott hallgatóságának a miniszterelnök: „A liberalizmus nagyon toleráns. Csak a fasisztákkal kérlelhetetlen. Ja, hogy rajtuk kívül mindenki fasiszta, arról ők igazán nem tehetnek.” Továbbá a liberálisok két véleményt ismernek: a sajátjukat és a helytelent.
Feltehetőleg ezekkel fogja a legtöbb parazsat a fejére gyűjteni Orbán. Onnan lehet tudni, hogy ezek a legfontosabb igazságai.
A kezdeményező külpolitika és az új külpolitikai doktrína, az alsó középosztály és a bérből élők megsegítése, valamint az elért sikerek felemlegetése feltehetőleg ki fog kerülni a támadások középpontjából. És odaát az „illiberalizmusra” fognak koncentrálni.
És marad a harc. Úgy tűnik.
Éppen a minap fejtegettem véleményemet, hogy szerintem a magyar társadalom belefáradt az állandó, permanens harcba. Négy éven át, 2010-től kezdődően elfogadta a társadalom a hiperaktivitást és a harcot, mert érezte, tudta, másképpen nem fog menni, másképpen nem lehet megmenteni az országot. Kegyelmi pillanat volt, négy évig tartott. Ráadásul a hiperaktivitás akkor nem párosult kapkodásból elkövetett hibákkal.
Most elfáradtak az emberek. Csöndet, békét, nyugalmat, gyarapodást akarnak. Így látom. Ezt érzem. De értem és tapasztalom, hogy ezekkel a hátunkban erre gyakorlatilag nincs esélyünk.
Vagyis a harc marad. Mert bele vagyunk kényszerítve. Rendben. De akkor figyeljünk arra, hogy hiba nélkül legyünk hiperaktívak. Mint 2010 és ’14 között. És nagyon figyeljünk a híveink lelkére. Mert ott van az otthonunk, a jövőnk, a hitünk és a reménységünk.
Az ő jövőjük pedig a kormány tudásában, eszében, bátorságában. És érzékeny figyelmében, amely ráérez minden rezdülésre. Például arra is, hogy Veszprémben nem mentek el a mieink szavazni. Mert jelezni akartak valamit. Talán éppen azt, hogy nem minden úgy megy, ahogy ők szeretnék.
Akkor pedig nem minden megy jól.
Harcolni csak úgy lehet, ha ezzel tisztában vagyunk. De úgy lehet. Még ha nincs is hozzá kedvünk.
Magyar Hírlap
Hagyaték - Darabokra szaggattatol - Az ezeréves Magyarország széthullása - HD minőségű VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=QoBJx0DaTmY
Szinevér - a Gorgánok gyöngyszeme - Kárpátalja - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Szinevér - a Gorgánok gyöngyszeme - Kárpátalja - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=zVewehVcsEs
Megvette az állam Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képét
Így ismét együtt lesz a Krisztus-trilógia Debrecenben -
A magyar állam megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotását, így hamarosan ismét együtt lesz Debrecenben a Krisztus-trilógia - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Debrecenben.
Megjegyzés: az országban, a közéletben jelenlévő számtalan "aggódó", " jól értesült" rémhírterjesztő, híreket elferdítő, hazudozó, gyűlölködő hang, mindenbe politikai felhangot csempésző szándékok mellett - illetve azokkal szemben az Orbán-kormány a háttérben teszi a dolgát, mint azt most Munkácsy kép visszavásárlása ügyében is tapasztalhattuk.
Visszaszerezte a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsünket, miközben ellenfelei, ellenségei tücsköt-bogarat összehordtak össze "tehetetlenségéről, nemezetietlenségéről".
Szabadság híd - Budapest
A Szabadság-híd – elkészültekor Ferenc József-híd, illetve Fővám téri-híd – Budapest főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja. 1896-ban adták át.
A Szent Gellért tér és a Fővám tér között vezet át a Dunán, a kiskörút folytatásaként. Az átkelő az Erzsébet hídtól délre, a Petőfi hídtól északra található.
1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta.
Helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött el, 1946. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom számára, egyúttal a mai, Szabadság híd nevet adva neki.
A Év Érméje – 2011 - Attila hun királyt ábrázolja
A Év Érméje - 2011 címet egy kazah pénzérme nyerte el a berlini nemzetközi kiállításon történelmi kategóriában
A 100 tengés ezüst érme Attilát, a hun uralkodót ábrázolja.
Az érme átmérője 38,61 milliméter, súlya pedig 31,1 gramm.
Fejoldalán lovon vágtató harcos látható, az írásos oldal középpontjában pedig Attilát ábrázoló aranyozott antik medaliont jelenített meg a kazah ötvösművész.
Az alsó szektorban három vágtázó lovas látható, felül pedig az angol nyelvű felirat, "Attila, a hun", valamint születésének és halálának évszámai láthatók.
fotó Minden, ami magyar oldal