A szenzációknak ...
"A szenzációknak megvan az a roppant sajnálatos tulajdonsága, hogy minél gyakrabban ismétlődnek, annál kisebbet durrannak."
Lackfi János (1971) - költő, író és műfordító
Magyar emlékek a nagyvilágban - Soproni erdőmérnök-hallgatók székelykapuja - Vancouver - Kanada
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy kétszázezer magyar menekült el az országból. A nyugati államok – némi lelkiismeret-furdalásuk miatt is – a legtöbbjüket befogadták, biztosítva számukra a létfeltételeket, sőt a továbbtanulás, a szakmai előrelépés lehetőségét is.
Az egyik legnagyobb befogadó Kanada volt, a hatalmas, de viszonylag gyéren lakott észak-amerikai országban negyvenezer magyar kezdhetett új életet. Ez történt a soproni Erdőmérnöki Főiskola kétszáz hallgatójával és tucatnyi tanárával, akik Vancouverben, a Brit Kolumbiai Egyetemen folytathatták tanulmányaikat, illetve dolgozhattak.
A diákok közül 141-en ebben a tanintézményben diplomáztak. Róluk, és általában a Kanadában élő magyarokról is elmondható, hogy közösségük tagjai megbecsülést vívtak ki maguknak és hazájuknak, nem véletlenül nyilvánította Kanada saját nemzeti történelmi öröksége részévé az ’56-os magyarok befogadását.
Az ’56-ban emigrált soproni diákok emlékét székelykapu őrzi az egyetem területén. Ezt megmutatták a magyar államfőnek is, aki 2013 őszén, észak-amerikai látogatása során Kanadát is felkereste. Áder János az egykori soproni diákok közül nyolccal együtt ebédelt, és még többen vettek részt közülük az ünnepi megemlékezésen, a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület székházában.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Lehel kürtje-emlékmű - Jazd - Irán
Jászberény iráni testvérvárosában, Jazdban 2012 októberében avatták fel a jászsági település által adományozott emlékművet: a Lehel kürtjét, illetve Jászberény város címerét ábrázoló térplasztikát.
Jászberény és Jazd kapcsolatát a jászok 1995-ös világtalálkozója alapozta meg, ahol Teherán akkori budapesti nagykövete indítványozta ezt a fajta együttműködést. Az első jászberényi küldöttség még 1996 decemberében látogatott el Jazdba, 2007-ben pedig testvérvárosi egyezményt írtak alá.
Azóta a Jászság központjában több iráni küldöttség is megfordult, az iszlám ország kiállításokon, műsoros esteken mutatta be hagyományait. A két város vezetői kifejezték szándékukat a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdítására is.
A tartományi székhelyként jegyzett, félmillió lakosú iráni város központjában, a Szabadság téren avatták fel a négy méter magas zománc-fém emlékművet, amelyet Sisa József iparművész készített tűzzománc technikával.
Jazd lakói nagy érdeklődéssel vették birtokukba a távoli testvérváros ajándékát, rajta Lehel kürtje stilizált ábrázolásával, hátoldalán pedig Jászberény címerével, illetve a kürtről és annak augsburgi szerepéről (nevezetesen a német császár agyonütéséről) készült egykori miniatúra felnagyított másolatával.
Az emlékmű előtt perzsa és angol nyelvű felirat tájékoztatja az erre járót a tudnivalókról. Mint olvasható, Lehel “Magyarország ragyogó hadvezére” volt, kürtje pedig a magyar nemzet függetlenségét és szabadságát jelképezi.
Nagy Attila (1966) – Szent Márton és a koldus - Nagymaros - Északi-középhegység
Nagymaros védőszentje, a pannóniai (Savaria) születésű Szent Márton életének egy pillanatát jeleníti meg az alkotás.
Márton légiós szolgálatát töltötte Amiens városában, és egy őrjárat közben a hóban egy koldust pillantott meg, akinek testét alig fedte valami. Ezért kardjával lekanyarította a köpenye felét és a koldusnak adta. Este, álmában Jézus jelent meg, vállán a koldusnak adott köpeny darabbal.
A művész szavai saját szobráról: „A szeretet, a melegség, a könyörület, és a segíteni akarás jelenik ebben a kompozícióban, ami egy ilyen kisebb közösség, a marosi polgárok életének szinte minden napi része.
Elég arra gondolnom, mikor jött a nagy árvíz, hogyan mentették a falut a homokzsákkordon építéssel három napig, szünet nélkül gyerekek és öregek, férfiak és asszonyok, mindenki, azok is, akik nem voltak közvetlenül fenyegetve, hiszen hegyen laktak. Akkor döbbentem rá, milyen az, ha valami összetart egy közösséget, minden tiszteletem az övék!”
Körösfői Kriesch Aladár (1863-1920) – A szecessziós festészet mestere
Körösfői Kriesch Aladár (1863-1920) – A szecessziós festészet mestere
Havi Boldogasszony katolikus templom freskói - Zebegény - Északi-középhegység
Az épület tervezője: Kós Károly
Vankóné Dudás Juli parasztfestő alkotásaiból
Vankóné Dudás Juli (1919-1984) parasztfestő, népművész.
Festményein és rajzain Galgamácsa, szülőföldje népszokásait, az ott élő emberek ünnep- és hétköznapjait örökítette meg. Számos hazai és külföldi kollektív kiállításon vett részt. Önálló kiállítást rendezett Szegeden és a szentendrei Művésztelepi Galériában (1974), Aszódon, Debrecenben, Derecskén és Balmazújvárosban (1975). 1977-ben az NDK-ban, 1978-ban Párizsban, 1983-ban Münchenben mutatta be festményeit.
Munkásságáról Moldován Domokos Dudás Juli galgamácsai parasztfestő címmel filmet készített (1969). Műveit többek között a Néprajzi Múzeum, a kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma a és a galgamácsai Falumúzeum őrzi.
Festményeiből levelezőlap és naptár is készült (1980). Két kiadást megért önéletrajza Falum, Galgamácsa címmel jelent meg.
Amit szeretetből odaajándékozol, az örökre a tied marad
"Amit szeretetből odaajándékozol, az örökre a tied marad!"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Szebeni-havasok és a szász sasfészek - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Szebeni-havasok és a szász sasfészek - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=pDl1IiTWyjU
Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja
"Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer.
Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény."
Szent-Györgyi Albert (18931986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas biokémikus, biológus
Munkácsy Mihály (1844-1900) - Tépéscsinálók
Méltán világhírű festőművészünk egyik legjelentősebb képééhez fűződő történet
A Tépéscsinálókba Munkácsy három jellemző férfialakon, a sebesült honvéden, a sápadt nyomorékon és az öreg emberen kívül még egy negyediket is tervezett az asszonynép közé: egy poltront, aki ép, egészséges, mégis otthon maradt, amikor mindenki elment... És ott pirul, mialatt a sebesült honvéd beszél az asszonyoknak.
"Egy nóta járt az eszembe," - beszélte nekünk egy ízben Munkácsy - "valahogy úgy van, hogy: Magyar lányok maradjatok pártába, igaz magyar nem szoríthat karjába... Nem emlékszem tisztán, csak két utolsó sorra: Aki elment, annak nem kell, Ki hon maradt, nem érdemel Szeretőt. Ezt az otthonmaradt épkézláb legényt akartam még belefösteni, amint bújik szégyenében a szoknyák mögé."
De a tervezett alak nem került a képre. És amikor azt kérdeztük a Mestertől, miért hagyta el, - olyan lelkiből felelt rá: - "Hát mert egy se maradt otthon!"