kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=a-bWeBu4Gzg
A cseh főváros “budai oldalán”, a Hradzsin alatt áll annak az egykori jezsuita rendháznak az épülete, amely 1690-1692 között szálláshelye volt a Prágában tanuló II. Rákóczi Ferencnek (1676-1735). A nemes ifjú azt követően került a Moldva-parti fővárosba, hogy a bécsi udvar elszakította családjától. Előzőleg Munkács várában élt édesanyja, Zrínyi Ilona mellett, megtapasztalva a hároméves császári ostrom minden keservét. A Habsburgok a jezsuita atyáktól azt várták, hogy előkelő diákjukat idegenítsék el nemzetétől. Gyámja, Kollonich Lipót érsek pedig azt remélte, hogy Magyarország egyik legnagyobb birtokának örököse a szerzetesi hivatást választja. A történelem azonban rájuk cáfolt: a prágai Károly-egyetemet látogató magyarok leghíresebbikéből a kuruc szabadságharc vezére, az ország fejedelme lett. Emlékét kétnyelvű bronztábla őrzi az egykori lakhely, a Malostranské tér 25. számú ház falán.
1823-ban szerzett diplomát a pesti Institutum Geometricumban. Állami alkalmazásban részt vett a magyarországi folyók felmérésében. 1823-tól a Sajónál, 1824-től a Duna Dévénytől Péterváradig terjedő szakaszán dolgozott. Az 1830-as évek közepétől a Tisza és mellékfolyói felmérését vezette, ezt a munkát tévesen sokáig Vásárhelyi Pálnak tulajdonították. Az állami alkalmazásból és a kékkői Balassa-uradalom mérnöke lett. Térképeit és kéziratos feljegyzéseit a Magyar Országos Levéltár őrzi. Fiatal korában Müller János Jakabnál tanult rajzolni és festeni. 1826-ban Mocsáry Antal Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése (Pest, 1826) című művében több rajza jelent meg. Barabás Miklós baráti köréhez tartozott, de mérnökként csak kedvtelésből festegetett, elsősorban táj- és arcképeket. Önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
“E házban lakott az 1848-49-es magyar szabadságharc kiemelkedő hadvezére. 1845-48 között neves vegyészként a Károly Egyetemen tevékenykedett" – ez olvasható csehül és magyarul Prága központjában, az Óvárosi térhez közeli Kozná utca 8. szám alatti ház homlokzatán, azon emléktáblán, amelyre Görgey Artúr (1818-1916) bronz portréja is felkerült. A bronzból készült Görgey-portré Návay Sándor magyarországi szobrászművész alkotása. A 2012 tavaszán elhelyezett gránit emléktábla azonban érdekes módon elsősorban nem a forradalmi fegyveres erők fővezérének, magyar hadügyminiszternek szól, hanem Görgey Artúrnak, az első modern magyar vegyésznek. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai helyi szervezete azt tervezi, hogy a jövőben a március 15-ei ünnepségeket is itt bonyolítják majd le.
kattints a VIDEÓRA! - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=MF6_zLoLUbg
A pápa ostorozta a korrupciót, a konformizmust, a pazarlást, a környezetet érő fenyegetéseket és a család elleni „alattomos" támadásokat. A mai társadalomról úgy vélekedett, hogy az ember elcsúfította a természet szépségét, s szétrombolta emberi családunk egységét és szépségét is, olyan társadalmi struktúrákat teremtve, amelyek fenntartják a szegénységet, a tudatlanságot és a korrupciót. Magyar Hírlap
Bogár László szerint Oswald Spengler (német filozófus, politikai író - 1880-1936) azt próbálja megértetni velünk, hogy a nyugati ember óriási lét-tévedésben van, amikor görcsösen igyekszik elhitetni magával, hogy van olyan, hogy „objektív” történelem. És a nyugati ember azért vált sorstalanná, mert elfordul Istentől. És alpári és brutális módon gúnyol ki, aláz meg mindenkit, aki még megpróbálna hinni benne. Szívszorító átélni, hogy miközben a sorstalanná vált nyugati ember most éppen a saját szabadságát ünnepelte Párizsban, nem gondolta végig hogy ahol ezt ünnepli, az Franciaország, ahol 1789 és 1794 között a szabadságra, testvériségre, és az egyetemes emberi szabadságjogokra hivatkozva több mint kétmillió embert irtottak ki iszonyatos brutalitással, és minden év július 14-én máig is ezt ünneplik párás szemekkel. A másik, hogy most is éppen olyan módon ünnepli hatalmas pátosszal, egyetlen és egyetemes igazsága biztos tudatában a szólás és a sajtó szabadságát, hogy közben éppen a legbrutálisabb véleményterrort alkalmazza mindazokkal szemben, akik nem az ő „egyetlen egyetemes és örök világát”, és annak doktrínáit hirdetik buzgón. Magyar Hírlap
Csejtei Dezső ( filozófiatörténész) szerint az európai és amerikai ember s kiváltképp a jelenlegi Európai Unió és az USA szeret olyan szerepben tetszelegni, hogy ő az egyetemes értékek legfőbb hordozója, letéteményese és jogos védelmezője. Közben az európai embernek többnyire meg sem fordul a fejében, mi lenne akkor, ha egy másik távoli kultúra képviselői a maguk felsőbbrendűségének tudatában miközöttünk kezdenének terjeszteni olyan értékeket, s őrködnének azok betartása felett, amelyek szerintük úgyszintén egyetemességre tarthatnának igényt: ilyenek mondjuk az alázat, az engedelmesség, az idősek feltétlen tisztelete, az élő és élettelen világ szeretete és főhajtás az ősök és az istenek előtt. Az „egyetemes emberiség” csillogó sztaniolpapírjába foglalt tartalom pontosan annyit ér, amennyit ebből a globalizáció megvalósít. S ez nem sok derűre ad okot. Hiszen ebben az esetben már nem eszményi értékekről van szó, hanem egy olyan életvitel, szemléletmód és brutális érdekérvényesítési gyakorlatról, amelyet az európai ember próbál rákényszeríteni a földgolyó fennmaradó hányadára. A legfelfoghatatlanabb paradoxonok egyike, hogy az európai ember egyetlen lélegzetvétellel hirdeti a globalizációt, valamint a multikulturalizmust. A gazdaság és a politika területén nincs pardon, ott a globalizmus törvényeit érvényesíti, viszont a „másság” iránti hódolat jeleként – a ruházkodás és a gasztronómia területén tág teret enged a multikulturalitásnak. Magyar Nemzet
„Őszintén mondom nektek, rosszul érzem magam, amikor látom, hogy egy papnak vagy egy szerzetesnőnek a legújabb típusú autója van. Ez nem lehetséges! Úgy gondolom, hogy az autó szükséges, mert annyit kell dolgozni, innen-oda menni, de elégedjetek meg egy szerényebb autóval! Ha az a szebb autó tetszik neked, akkor gondolj arra, hogy hány gyermek hal éhen. Csak arra!” Ferenc pápa