"A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása." Morus Tamás (1478-1535) - angol jogász, író, költő, államférfi
Az iszlám közel 1500 éves története során páratlan teljesítményekkel gazdagította az egyetemes emberi kultúrát, hogy mást ne említsünk: saját kultúrkörünk ősi kincséről, a görög filozófiáról is vajmi keveset tudnánk az iszlám tudósok nélkül. hvg.hu Bayer Zsolt szerint ugyanaz a száj, amelyik a semmit sem szabad tisztelni hazugságát hirdeti, máskor azt harsogja, hogy nem szabad karácsonynak hívni a karácsonyt, húsvétnak a húsvétot, nem szabad keresztet hordani, tilos nemzeti zászlót kitenni az iskolában, mert félő, hogy megsértjük a bevándorlók érzékenységét. Nem lehetne, hogy egy irányban, egyféleképpen legyetek idióták? Magyar Hírlap Tóth Gy. László felteszi a kérdést: a jövőben mindenki elfogadja a Charlie Hebdo kíméletlen, közönséges, obszcén és sokszor kifejezetten undorító stílusát? Mindenki vegye tudomásul, hogy szerény képességű karikatúristák és egyéb zavaros identitású senkik mindent és mindenkit ócsárolhatnak és lejárathatnak? Az ő szabadságuk korlátlan. Az embereknek nincsenek jogaik, a személynek nincs méltósága, nem lehet érzékenysége, magánélete, privát szférája. Azt meg mi európaiak nem értjük, hogy ha a szólás- és sajtószabadságnak nincs határa, akkor a Charlie Hebdo szerkesztői miért kezdtek aláírásgyűjtésbe a Nemzeti Front betiltását követve? ( Magyar Nemzet Révész Sándor szerint a politikai korrektség alapjelentése: úgy kellene gondolkodnunk, viselkednünk, beszélnünk, hogy ne sértsük önérzetében, méltóságában, jogiban egyetlen vallási, etnikai, származási, kulturális, nemi és társadalmi csoportot sem. (Akkor viszont Révész sem lehet Charlie… szerk. megjegyzése) Népszabadság Lukács Csaba szerint a sokk elmúlta után fel kell tenni bizonyos kérdéseket. Belefér-e a szólásszabadságba a provokáció. Tényleg ennyire fontos a megbotránkoztatás joga, hogy megéri belehalni? És szabad-e tréfálkozni valakinek a hitével? Fontos kérdés Európa identitása. Ha egyik oldalról folyamatosan leépítjük a zsidó-keresztény gyökerekre emlékeztető hagyományainkat, mert másokat – például a mozlimokat – sértheti a kereszt, a vallásos tartalmú karácsony vagy éppen egy nemzeti zászló, akkor miért lepődünk meg, ha bepöccennek azon, hogy a hitükkel viccelődünk a Mohamed-karikatúrákkal? Nem árt számolni azzal: létezhetnek a világban olyan dolgok, amikre más vallási-kulturális hátterű emberek máshogyan reagálnak. Egy vallásgyalázó rajz láttán például egy szekularizált keresztény ember megvonja a vállát, vallásos társa esetleg bajszába dörmögi nemtetszését, de egy radikális iszlámhitű előveheti a Kalasnyikovot is. Az is túlreagálás, ha most a szólásszabadság harcos védelmezőjeként mindenki Mohamed-gúnyrajzos Charlie Hebdo címlappal megy tüntetni. Magyar Nemzet
"A nemzetnek három főkincse van: a nemzet becsülete, függetlensége és nagysága." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"Találékonysággal, erős akarattal, összefogással és sok szeretettel gyakran lehet segíteni ott, ahol az anyagiak hiányzanak." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
Orbán Viktor miniszterelnök vezette le a futószalagról a Mercedes-Benz legújabb magyar gyártmányú, CLA Shooting Brake nevű modelljét Kecskeméten. Minden évben új modell – akár ezt a szlogent is választhatná a gyár – utalt Orbán Viktor arra, hogy a kecskeméti üzem az anyavállalat Daimler azon kevés elitüzeme közé tartozik, ahol szinte minden évben kifejlesztenek egy sorozatgyártásra szánt modellt. A mi országvezetési filozófiánk három szóban foglalható össze: bizalom, lehetőség és kötelesség – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette: „a legfőbb kötelességünknek azt tartjuk, hogy élni tudjunk az ország lehetőségeivel, a nekünk bizalmat szavazó magyar emberek számára.”
kattints a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=HZb4gXYwyqI
1. Muzulmán terroristák? Az USA külügyminisztériumának 2013-as jelentése a terrorizmusról: izraeli telepesek 399 terrorcselekményt hajtottak végre. Mindenki muzulmán terrorista? – teszi fel a kérdést a fősodratú Daily Beast című amerikai napilap portálja január 14-én. És azt a kérdést is, hogy miért nem olvasunk a sajtóban soha zsidó, buddhista vagy keresztény terroristákról? Márpedig az Egyesült Államokban és Európában a legtöbb terrorcselekményt nem muzulmánok követik el.Hogy ellenkező kép alakul ki bennünk, az teljes mértékben a média szándékos manipulációja, állítja a portál, amelyet a Newsweek hetilap tulajdonosi csoportja üzemeltet. Tavaly Európában a terrorcselekmények kevesebb mint 2 százalékát követték el muzulmánok. A legtöbb merényletet szeparatisták hajtották végre. Az amerikai külügyminisztériumnak a 2013-ra vonatkozó, terrorizmusról készített jelentéséből pedig az tűnik fel, hogy izraeli telepesek 399 terrorcselekményt követtek el palesztin polgárok, mecsetek és keresztény templomok ellen. Az USA-ban 1980 és 2005 között a terrorcselekmények 94 százalékát nem muzulmánok követték el. 2013-ban egy amerikainak nagyobb esélye volt, hogy ráessen egy hűtőszekrény, minthogy terrortámadás áldozata legyen. Az Észak Karolinai Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a 9/11-es támadások óta 37 amerikai esett áldozatul muzulmánokhoz köthető terrorcselekményekben. Ezen időszakban 190 000 amerikai öltek meg. 2. Miért menesztették egy pillanat alatt Jim Clancy-t, a CNN műsorvezetősztárját? Jim Clancy, az amerikai globális CNN televízió egyik legnagyobb tekintélyű hírműsor vezető sztárja 34 évig tartó karrierje az egyik pillanatról a másikra véget ért. Az ok: január 7-én a Charlie Hebdo-ban közölt Mohamed gúnyrajzokkal kapcsolatban magánvitába keveredett Oren Kesslerrel, az amerikai Alapítvány a Demokráciák Védelmére nevű civilszervezet igazgatóhelyettesével. Clencey Oren Kessler egyik twitterüzenetére ezt twittelte vissza: „Haszbara?” (A haszbarák Izrael agitpropagandistái.) Clency január 16-án, pénteken nyilatkozatot adott ki, mely szerint távozik a hírtévétől. A CNN azonnal eltávolította őt és a pályájának nagyobb állomásait ismertető Clency-anyagot honlapjáról, jelentette az RT USA (a Russia Today amerikai programja). http://rt.com/usa/223895-jim-clancy-cnn-leaves/
A széplelkek azonnali reagálása a bevándorlók elleni fellépésre idehaza, hogy „de hát a magyarok is bevándorlók például Angliába” Sőt, „ma már London a harmadik legnagyobb magyar város”, bibibí… Akkor lássuk! Először is: Magyarország az Európai Unió tagja, igaz? Az Európai Unió egyik alapelve pedig a munkaerő, az áruk és a tőke szabad áramlása, igaz? Vagyis, van egy önkéntes társulás (EU), amely szabadon döntött a fentiek bevezetése mellett. Magyarország EU-csatlakozása előtt többek között ez volt a mézesmadzag, ha jól emlékszem. „Nyithatunk cukrászdát Bécsben!” – megvan még? Gyurcsány pedig azért panaszkodott, hogy a „magyar fiatalok nem elég mobilisak”, és „nem hajlandók külföldre menni szerencsét próbálni”. Megvan ez is? (Egyszersmind ennyit a mai „magyar exodus” miatti siránkozásról. S azt se felejtsük el, hogy például Spanyolországból lényegesen több fiatal távozik külföldre, ami nem csoda, lévén hogy ott minden harmadik fiatal munkanélküli. De az angliai fiatalok is tömegesen vándorolnak ki Ausztráliába és Új-Zélandra például – hogy ne mindig a kelet-közép-európai kivándorlásokat, például a lélegzetelállító román exodust emlegessük.) De most az az igazi kérdés, hogy miképpen lehet összevetni az EU-n belüli vándorlást az EU-n kívülről érkező bevándorlással? Sehogy. Ez csak a szokásos elmebetegségek egyike. S ne feledjük, hogy a schengeni egyezmény, miközben megszüntette a belső határokat, megszigorította az EU külső határainak védelmét. Más kérdés, hogy nem tartjuk be igazán. A kelet-közép-európai országok csatlakozásakor például számos nyugati ország egyszerűen kijelentette, hogy mostantól a munkaerő, az áruk és a tőke szabad áramlása rá nézve mégsem kötelező. Így akadályozta, hogy a keleti munkavállalók megjelenjenek nála. Eközben azt magától értetődőnek és természetesnek vette, hogy saját multi cégei, számos esetben állami vállalatai szabadon behatoljanak a frissen csatlakozott országok piacára, s ott piacot vásároljanak, a munkahelyteremtés szent jelszavát zengve elfogadják a fogadó ország hatalmas adókedvezményeit, támogatásait. Erre is gondoljunk, amikor a Londonba kivándorló magyarokat emlegetjük, és sírunk a britek jóságán. Jusson eszünkbe, hogy azért ez végül is egy zéró összegű játszma. Az angol Tesco nem azért jelent meg nálunk, hogy karitatív tevékenységet folytasson, hanem azért, hogy letarolja a piacunkat, és mert a magyar árufeltöltőnek egynegyed annyit kell fizetnie, mint a hazainak. Ezt követően pedig néhány ügyes trükkel eltüntette a profitját, így megúszta a magyarországi adófizetést, extraprofitját pedig akadály nélkül kivitte. Ez mind-mind része az egyenletnek. Miképpen az is, hogy az angol kormány éppen most döntötte el, ezentúl csak három év után jár a bevándorlóknak bármiféle szociális segély és juttatás, aki pedig három hónapig nem talál magának munkát, az mehet haza isten hírével. Ennyire rajonganak ők is a bevándorlókért – és ez tökéletesen érthető. De térjünk vissza az EU-n kívüli bevándorlókra! Akik a széplelkek szerint nagy nyereséget jelentenek Európának, mert hozzák a tőkéjüket, munkaerejüket, és színesítik az európai társadalmakat. Hát persze. De azért érdekelne, ha valaki részletesen elmagyarázná: vajon az Ásotthalom térségében gyakorlatilag mindenféle akadály nélkül hozzánk Szerbia felől beáramlók, akiknek nem hogy tőkéjük, de gyakran még papírjaik sincsenek, miféle nyereséget jelentenek? Akár nekünk, akár a Nyugatnak? Milyen nyereséget, tőkét jelentenek a Párizsban a hamis márkajelzésű táskákat, rosszabb esetben drogot áruló feketék tömegei? A semmit sem csináló, munkanélküli, és kizárólag az egyre mélyebb gyűlöleteiket ápolgató arabok? (Tessék megnézni Kassovitz A gyűlölet című filmjét a sok mellébeszélés helyett!) Tessék már végre végiggondolni annak következményeit, hogy miközben Európa beteg társadalmai arra is képtelenek, hogy önmagukat reprodukálják, Európa népessége folyamatosan és állandóan növekszik! Vajon hogyan? A bevándorlás által. De mi ennek a folyamatnak a vége? Unokáink már nem lehetnek keresztény európai fehér emberek? Ezt akarjuk? Mert akkor remekül csináljuk, a kurva életbe… Amúgy mi lenne, ha csinálnánk egy ellenpróbát? Úgy tizenöt-húszmillió európai keresztény fehér ember kerekedjen fel, és lepje meg a Közel-Keletet. Esetleg mehetünk kicsit messzebb is, Afganisztánba, Pakisztánba. Aztán a lányaink feküdjenek ki monokinizni az ottani tengerpartokra, mi áruljunk kotont, fogamzásgátlót és piát Damaszkusz meg Amman utcáin, építsünk hatalmas keresztény katedrálisokat szerteszéjjel a térségben, és ramadán idején az utcán zabáljunk nagy disznócsülköket. Teszteljük a bulit. És ha a helyieknek nem tetszik, hát robbantunk. Meg lelőjük a rendőreiket. Aztán megkérjük a tízéves kislányainkat, hogy ők is erősítsenek a testükre bombát, és robbantsák fel a piacon. Hogy ez agyrém? Az hát. És éppen ez történik velünk. S mi nézzük, és a bevándorlás nagyszerűségéről pofázunk. Meg is érdemeljük a sorsunkat. Magyar Hírlap
Lovas István szerint az Orbán-kormányra nézve a legfontosabb veszélyforrás az Egyesült Államok. Az idő előtti választások kiírását előidéző tényezők rangsorában második helyen hatos veszélyességi fokkal maga a kormány szerepel, a választókat erősen irritáló, igen sokszor előkészítetlen, hatástanulmányok nélkül hozott intézkedéseivel. A folyamatos utcai villámcsődületek veszélyességi fokát legfeljebb egy-két pont közé lehet becsülni. Nemcsak témáik, szlogenjeik, de megjelenésük, az általuk keltett összbenyomás alapján is. A mai ellenzék azonban az Orbán-kormány mandátumának kitöltésére nézve semmilyen veszéllyel nem jár. A hatalom megszerzése érdekében sem képesek racionális hajlandóságot mutatni arra, hogy programjaikat a választók tényleges igényeinek megfelelően dolgozzák ki. A „rasszizmus”, „antiszemitizmus” és „intolerancia” témájának állandó rezegtetése, ugyanakkor egy általuk vágyott véres polgárháborúra történő jogsértő uszításuk az ideológiai gettó szűk határán túl csak taszítja azokat, akiket a közbiztonság, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás működési hiányosságai, a munkahelyek biztonsága, az üzemanyag ára vagy a lakások melege érdekel. (MH 10)
Szendrődi Győző Udo Ulfkotte könyvéből idézi Werner Weinfeld szavait, aki éveken át képviselte Németországot az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során, így írta le egy televízió-műsorban az amerikai kormány magatartási formáját: „Amikor megegyezik a véleményünk, a legjobb barátok vagyunk. Ha másodlagos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, az amerikai kormány megkérdi, hol marad a történelmi hála, amely kijár azoknak, akik kiharcolták és biztosították a németek szabadságát. Amikor komoly kérdésben vallunk egymástól eltérő felfogást, terítékre kerülnek a hírszerző szolgálatok Németországot terhelő anyagai: csináljátok a dolgot úgy, ahogy mi akarjuk, vagy elbánunk veletek. Szendrődi szerint az a nem várt esemény, hogy támogatottjaik sorra eltűnnek a magyar politikai élet színteréről (itt nem kizárólag az SZDSZ-ről beszélhetünk), súlyos fejtörést okozott az amerikai kormányzatnak. Az a stratégia, mely a háború utáni Németország politikai bekebelezése során sikerrel járt, Magyarország esetében nem volt alkalmazható. nálunk sokkal erősebben él egy nemzeti öntudat, amely a történelmileg belénk rögződött szabadságszeretetből és szabadságféltésből fakad. Mára már egyértelművé vált, hogy atlanti szövetségesünk bennünket, Németországgal ellentétben, nem ölelget, nem hívja fel figyelmünket jótéteményeire (például Jaltára!), hanem egyértelműen fenyeget: ennek jegyében beszél a korrupcióellenes küzdelemről. Magyar Hírlap