És mennyit foglalkozott ezzel a magyar sajtó? - rövidke ellenzéki lapszemle
Révész Sándor emlékeztet rá: amikor Charlie Hebdo szerkesztőségében két iszlám fanatikus meggyilkolt tizenkét embert, a nigériai Bagában sok iszlám fanatikus meggyilkolt nagyjából kétezret.
És mennyit foglalkozott ezzel a magyar sajtó? A semminél többet. Pár sorral. Az elmúlt évtizedekben legalább egy tucat afrikai országban mészároltak le iszonyatos kegyetlenséggel tíz- és százezreket, Kongóban például milliókat. Mindez iránt az érdeklődés egészen minimális mértéke riasztó.
Népszabadság
Lovas István: Sajtószabadság kontra béke - A sajtószabadság alapvető emberi jog, de nem jogosít fel senkit mások vallásának a megsértésére
"Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig hétfőn azt kifogásolta, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök személyében egy olyan kormányfő „merészelt menetelni Párizsban a terrorizmus ellen és a szólásszabadság mellett, akinek inkább arról kellene végre beszámolnia, hogy miként mészároltak le Gázában a nyáron gyerekeket és asszonyokat”."
A békétlenséget, a vallások, etnikumok és civilizációk békétlenségét szítja, aki a kettős mércét támogatja, tapsol neki, vagy akár cinkosként vigyorogva élvezi.
Obama amerikai elnök és John Kerry amerikai külügyminiszter globális felelőssége tudatában nyilván ezért sem akart részt venni azon a vasárnapi meneten, amelyet az iszlámgúnyoló Charlie Hebdo ellen elkövetett halálos támadás nyomán rendeztek Párizsban. És nyilván ezért nem reprodukálta a New York Times sem a most ötmillió példányban megjelent Charlie Hebdo címlapján látható újabb provokatív, iszlámgúnyoló blaszfémiát. A sajtószabadság alapvető emberi jog, de nem jogosít fel senkit mások vallásának a megsértésére – mondta csütörtökön a békepárti Ferenc pápa. Hozzátette, ha az anyját szidnák, az illető pofonra számíthatna.
Az „egységmenet” kapcsán Jimmy Carter volt amerikai elnök kijelentette, hogy a párizsi merényletekhez vezető okok egyike Palesztina izraeli megszállása, amely izzó felháborodás tárgya az iszlám világban. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig hétfőn azt kifogásolta, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök személyében egy olyan kormányfő „merészelt menetelni Párizsban a terrorizmus ellen és a szólásszabadság mellett, akinek inkább arról kellene végre beszámolnia, hogy miként mészároltak le Gázában a nyáron gyerekeket és asszonyokat”.
Az afganisztáni tálibok január 15-én ítélték el a Charlie Hebdo címlapgúnyrajzát, készítőit „az emberiség ellenségeinek” bélyegezve, és megígérve, hogy igazságot szolgáltatnak. (A francia rendőrség állományát kéretik megkettőzni.) Irán hivatalosan ítélte el a hetilap új számát.
Ezekről itthon nemigen olvashattunk. Arról is csak egy-két helyen, hogy január 14-én a nemzetközileg is legismertebb francia humoristát, a kameruni apától és francia anyától származó Dieudonné M’bala M’balát egy facebookos bejegyzéséért letartóztatták, hogy cellájában várja a vizsgálatot, vajon nem mentegeti-e a terrorizmust.
Színpadi bemondásai miatt vagy tucatszor agyonbüntetett Dieudonné azt posztolta ki, hogy Charlie Coulibalyként érzi magát. Vagyis egyszerre szimpatizált a hetilappal (Charlie), de a párizsi kóser szupermarketben gyilkoló Amedy Coulibalyval is. Letartóztatása bizonyítja, hogy a francia hatóságok csak Coulibalynak tekintik. Dieudonné kijelentésétől persze hirtelen agonizálni kezdenek azok, akik oly nagy szeretettel csüngtek az ukrán Jana Zsdanova (Femen) fedetlen keblein és a hátára festett „Öld meg Kirillt!” feliraton, amikor 2012. július 26-án fizikailag megtámadta a Kijevbe látogató moszkvai pátriárkát.
A szólásszabadság védelmi lázában égő Franciaországban január 9-én az államtanács megerősítette azt a bírói tilalmat, hogy Dieudonné bárhol felléphessen a korábban a színpadon elhangzott, antiszemitának ítélt megjegyzései és az általa kitalált „quenelle” (bal vállra helyezett jobb kéz, föld felé nyújtott bal kar) miatt.
A kormány „az antiszemitizmus fölötti győzelemként” ünnepelte a bírósági döntést. Ez két és fél órával azelőtt történt, hogy a színész Nantes városában megkezdte volna országos turnéját, miután egy nappal korábban egy nantes-i bíróság a fellebbviteli tiltással ellentétes döntést hozott, azzal az indoklással, hogy „a közrend megzavarásának kockázata” nem elegendő ok egy előadás előzetes betiltására, vagyis akkor, amikor még nem is lehet tudni, mi hangzik el a színpadon.
A szólás szabadságára oly érzékeny sajtónk azt sem tartja fontosnak megemlíteni, hogy Párizs a világ egyetlen városa, ahol tilos a palesztinok melletti szolidaritási tüntetés. Természetesen a szólásszabadság jegyében. De az sem volt nagyon olvasható, hogy 2008-ban a Charlie Hebdo menesztette a nagy hírű karikaturistát, Maurice Sinet-t („Siné”) „antiszemita” rajzaiért és Sarkozy fiát gúnyoló cikkéért. Talán nem véletlen, hogy a nyolcvanéves Henrie Roussel, a CH egyik alapítója most a Nouvel Observateur lapban azt írta, a meggyilkolt Stéphane Charbonnier túlzásba vitte a muzulmánellenes provokációt, és cionista lappá tette a Charlie Hebdót.
A brit BBC globális tévéadó egyenesben közvetítette a párizsi felvonulást. Akik tisztában vannak e közszolgálati adónak a 2013 májusa (ekkor vette át az igazgatást Danny Cohen évi 320 ezer font fizetésért) óta megtapasztalt műsorpolitikai változásával, megdöbbenve látták, amint a tüntetés egyik, Izraelből jött résztvevőjével a terrormerénylet zsidó áldozatairól beszélve, a riporter közbevetette: nem gondolja-e, hogy van olyan nézőpont is, amely szerint a palesztinokat sem lenne szabad gyilkolni. Hétfőre már a BBC-t felelőssé tevő mozgalmak alakultak, egyebek között a halált megvető szakmai bátorságot mutató, a sorból kilógó riporter azonnali eltávolítását követelve.
A Kaliforniában és Svédországban közel-keleti történelmet oktató Mark LeVine professzor az al-Dzsazíra televíziós állomásnak azt nyilatkozta, hogy a Charlie Hebdónál a gyilkosságokat elkövetők algériaiak voltak, és hogy Franciaország felelős „egymillió” algériai haláláért, az észak-afrikai ország gyarmati korából. Valamint, mondta LeVine, a francia és több nyugati kormány fegyverekkel támogatta azt az öldöklést, amelyet az algériai kormány rendelt el – százezer áldozatot követelve – a kilencvenes években, miután a választásokon az iszlamisták legyőzték. Demokratikusan. Kettős nyugati mérce, amely jövőbeni merényleteknek is lehet az egyik fő felbujtó ereje.
A párizsi kettősmérce-parádéból nekünk is kijutott. Élén a France24 globális televízió honlapjával, a francia, majd az angol nyelvű sajtó kezdte el a magyar miniszterelnöknek a vasárnapi emlékmenetben való részvétele elleni támadást. Azzal, hogy miként merészel Orbán Viktor ott gyalogolni, amikor a magyar sajtó a Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezet sajtószabadság-indexén a hatvannegyedik. Az állandó viszály szításában és a civilizációs konfrontációk tüzelésében érdekelt nyugati cselédsajtó arról egyöntetűen hallgatott, hogy az első sorban menetelő Netanjahu miniszterelnök országának sajtója ugyanezen a listán a kilencvenhatodik. Arról is, hogy Izraelben tilos Mózes, Mohamed és Jézus gúnyolása.
Magyar Hírlap
Mint ahogyan nálunk „Je suis Charlie”-körökben kötelező lapunk bojkottálása egyetlen cikk egyetlen mondata miatt.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/14763/Sajtoszabadsag_kontra_beke#sthash.lErRiENq.dpuf
Visói havasok - Huculföld koronája, a Várkő - Máramaros - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=Zys4J_KYDPo
A normális társadalom alapja a munka - rövidke lapszemle
Az Aggtelekhez közeli Trizs községben közmunkaprogram segítségével mára nem csak azt érték el, hogy nincs állástalan a községben, hanem a háztáji gazdálkodást is sikerült újra meghonosítani. Mácsi Istvánné polgármester megkérte az idős lakosokat, akik már nem tudják megművelni a földet, hogy adják kölcsön azokat a helyhatóságnak.
Nem hagynak parlagon semmit. Mácsiné szerint addig nincs szegénység, amíg annyi a műveletlen föld a határban véli. Az állattartást a semmiből kellett újrakezdeniük. Ezzel az emberek kénytelenek visszaszokni a rendszeresség világába.
Aki esetleg továbblépne a munkaerőpiacra, annak már nem kell megszenvednie a munkába állás nehézségeit. Az önkormányzatnak nincs jogi lehetősége az előállított termékeket kereskedelmi forgalomba hozatalára, ezért létrehoztak egy szociális szövetkezetet, amely már értékesíthet viszonteladóknak is.
A közmunkaprogramon belül szociális konyhát is terveznek, amely az időseket is ellátná, s minden helyi alapanyagból készül. A helyi modellnek a közeli falvakban is vannak már követői.
Magyar Nemzet
Az új analfabetizmus hajnalán - rövid ellenzéki lapszemle
2016 őszétől nem tanítanak kézírást a finn iskolákban, elismerve, hogy ez hatalmas kulturális átalakulást eredményez. (Kézzel írnak majd a gyerekek, de csak afféle „nyomtatott” betűket.)
Az USA-ban három éve negyvenkét olyan állam volt, ahol az általános iskolákban a folyó kézírás helyett a tízujjas gépelést oktatták. Noha még mindig vannak olyan tanárok az Államokban, akik szerint fontos lenne a folyóírás tanítása, esélyük sincs arra, hogy ezt gyakoroltassák a gyerekekkel, hiszen a legtöbb tanterv arra összpontosít, hogy „felkészítse a gyerekeket a XXI. századra”. Felsőben kizárólag gépelt formában fogadják el a házi feladataikat. A magyar pedagógusok legtöbbje rossz döntésnek tartaná a váltást. „Pedig a finnek mindig annyira normálisak voltak” – hangzott Adamikné Jászó Anna, az ELTE BTK egyetemi tanára első reakciója. A Magyarországon honos, úgynevezett párhuzamos olvasástanítás mindenekelőtt mindjárt az elején összekapcsolja az írást és az olvasást – a két tevékenység támogatja egymást –, emellett alapvetően járul hozzá az analitikus gondolkodás kialakulásához is. A folyóírás segíti a kéz finommozgásának kialakulását, egyes idegpályák kifejlődését és a memória alakulására is rendkívül jó hatással van.
Az Egyesült Államokban elvégzett felmérések megállapították, hogy nem fejlődött kellőképpen azon gyerekek emlékezőtehetsége, akik számítógéppel készítették órai jegyzeteiket. Nemrég fedezték fel, hogy az alkotókészség a memóriától is függ. A kézírás a gépi írásnál tudatosabb mondatszerkesztésre sarkall és a helyesírás elsajátítására is alkalmasabb.
Népszava
Ha a gyerekek nem tudnak kézzel írni, mások kézírását sem tudják majd elolvasni. Jászó Anna szerint az átállással az új analfabetizmus korszaka kezdődne el. Az analitikus-szintetikus szisztémán alapuló intézményesített írás-olvasás tanítás – egy kellemetlen vargabetűt leszámítva – százötven éve bizonyít. (1978-ban, amerikai mintára bevezették a szóképes olvasást. A módszer, amely súlyos károkat okozott, a nyolcvanas években kopott ki az iskolákból.)
Népszabadság
Az USA a világ egyik legkorruptabb állama, ahol a korrupciót lobbinak nevezik - törvények garantálják e "tevékenységet" és “szabályozzák a működését”
Michelle Malkin, a Fox News újságírója A korrupció kultúrája – Obama és adócsalók, szélhámosok és barátaik alkotta stábja című könyvének előszavában Obama 2007-es beszédét idézi: azért indultam ezen a versenyen, hogy megüzenjem a lobbistáknak: „azoknak az időknek vége, amikor ti diktáltok Washingtonban.Nem támogatták a kampányomat, nem fogjátok elnyomni az amerikai nép hangját”.
Ehhez képest egy év múlva Obama tizenhétszer tett kivételt, miután gyakorló lobbistákat vagy korrupciós ügyekből közismert demokrata politikusokat juttatott kulcspozíciókba. Mindeközben mintha Kínában épp ellenkező folyamat zajlana. Hszi Csin-ping kormánya szépen tisztul a korrupciótól, miközben a gazdaság virágzik, s nő a jólét.
Magyar Nemzet
A globális rendszer örvénybe sodorja magát - rövid lapszemle
Bogár László szerint a gigantikus egyenlőtlenség csökkenti a mobilitást, mintegy „befagyasztja” a meglévő társadalmi különbségeket, összességében tehát bizonyosan rontja az adott emberi közösség társadalmi, gazdasági esélyeit a méltó életre. Ráadásul mindez közvetlen üzleti értelemben is pusztító következményekkel jár, hisz az egyre nagyobb szegénység egyre kisebb vásárlóerőt is jelent. Vagyis pangani fog a gazdaság, és ennek nyomán az egyre nagyobb tőkestruktúrák egyre kockázatosabb spekulatív ügyletekbe kezdenek, valójában egymást kénytelenek majd kifosztani, ami az egész globális rendszert sodorhatja végveszélybe.
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Budapest utca - Berlin - Németország, Mons - Belgium, Párizs - Franciaország, Amszterdam - Hollandia, Athén - Görögország
1999. március 12-én Magyarországot – Lengyelországgal és Csehországgal együtt – felvették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Az új tagok zászlait ekkor vonták fel valamennyi NATO-létesítmény, köztük az európai haderők monsi főparancsnoksága előtt is.
Ugyanitt 1999 őszén – elsőként az új tagok közül – utcát is elneveztek a magyar fővárosról. Mivel a belgiumi kisváros melletti katonai központban az utcáknak addig is volt nevük, Budapest úgy juthatott ehhez a megtiszteltetéshez, hogy a Washington utcát kettéosztották, s az egyik szakasz megkapta a magyar főváros nevét.
Fővárosunkról másutt is elneveztek utcákat, tereket. A legtöbb ilyen névadás összefüggött 1956-tal, egyfajta tisztelet-megnyilvánulásként a magyarországi forradalom iránt. Például (Nyugat-)Berlin központjában, a Kurfürstendamm szomszédságában kezdődő Budapester Strasse neve is ekkortól datálódik.
De a francia főváros egyik legforgalmasabb pontján, a Saint-Lazare Pályaudvar szomszédságában utca és tér is viseli Budapest nevét, “előkelő” szomszédokkal - London, Athén, Amszterdam, stb.
Schöpf-Merei Ágost (1804, Manchester - Anglia - 1858) - orvos- és sebészdoktor, szemorvos, gyermekgyógyász - szabadságharcos
Édesapja kereskedő volt. A gimnáziumot és bölcseletet a soproni evangélikus líceumban és Bécsben végezte. Orvosegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, de egy tanárral történt vitája eltávozásra indította, ezért Prágában kezdte az orvosi első évet, majd Padovában folytatta egy évig, végül Paviában fejezte be, orvos- és sebészdoktori oklevelet nyert 1832-ben. Az orvosi gyakorlatot Bécsben kezdte meg.
Egy ortopédiai intézet felállításának céljából azonban 1834-ben Pestre költözött, majd 1836-ban meg is nyitotta, ami az első ilyen intézmény volt Pesten. Az épület az 1838-as pesti árvíz idején elpusztult. A Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 14-én levelező tagjai sorába választotta; a bécsi és berlini Hufeland-orvosegylet is megválasztotta tagjának. 1836-tól az orvostörténet címzetes rendkívüli tanára volt, 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. 1839 elején gyermekkórházat alapított.
A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegyzését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti ín- és izommetszéssel végzett műtéteket és a kancsal szem műtétét.
A szabadságharc mozgalmaiban tevékeny részt vett, az olasz légióban katonaorvosként szolgált. A szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal emigrált; előbb az Oszmán Birodalomba, majd Párizsba, végül Angliába került.
Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet és ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot.
Ferenc pápa: A sajtószabadságnak korlátai vannak - „Ha az én jó barátom, dr. Gasparri szitkokat szór az anyámra, pofonra számíthat"
„Nem szabad provokálni, nem szabad mások vallását sérteni, kigúnyolni” – mondta Ferenc pápa ázsiai körútján. A katolikus egyházfő szerint a sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni.
A sajtószabadságnak korlátai vannak; alapvető emberi jog, de nem jogosít fel senkit mások vallásának megsértésére – mondta Ferenc pápa a Srí Lankáról a Fülöp-szigetekre tartó repülőgép fedélzetén, utalva a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap elleni múlt heti merényletre válaszul a magazin által megjelentetett újabb Mohamed-karikatúrákra.
A sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megengedhetetlen ölni a vallás nevében, amelyet soha nem lehet az erőszak igazolására használni.
A pápa a repülőgépen mellette lévő Alberto Gasparrira, a pápai utazások szervezőjére mutatva úgy fogalmazott az őt kérdező újságíróknak: „Ha az én jó barátom, dr. Gasparri szitkokat szór az anyámra, pofonra számíthat. Ez teljesen normális. Nem szabad provokálni, nem szabad mások vallását sérteni, kigúnyolni.”