Ez már a mi bőrünkre megy! Ez nem valami hollywoodi szappanopera - Szellemi mozgósítás - Megdöbbentő VIDEÓ!

                                  Ken Jebsen, német újságíró beszél az amerikai hadiipar igazi céljairól, amely a médián keresztül hamis és félrevezető tájékoztatással uszítja Európát az oroszok ellen. "A NATO és a Nyugat már régóta játszik a tűzzel Ukrajnában. Bizonyított tény, hogy egy kijevi vadászgép szedte le az égből a maláj utasszállítót... Az USA a világháború szélére sodorta a világot, de elsősorban térségünket... Nem az antiszemitizmus veszély, hanem az antihumanizmus... Obamának Európa csak egy csatatér... Európa szerte tüntetnünk kell Európa békéjéért, mert valóban közel a vég..." kattints a VIDEÓRA - te, és a családod, a nemzeted is súlyosan érintett! https://www.youtube.com/watch?v=nMhv4XBJ8fs  

Kelet-Szlavónia - Feltámadás a romokból - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                    kattints a VIDEÓRA: https://www.youtube.com/watch?v=u7TRa3BzLEU

József Attila: Mama című versét Latinovits Zoltán mondja el - rövid VIDEÓ!

                                  kattints a rövidke VIDEÓRA! https://www.youtube.com/watch?v=xtPRoVawBjs  

Bayer Zsolt: A dolgok állása 4. - rész

A mai éles, robbanásveszélyes és instabil helyzetben viszont sürgősen meg kell érteni néhány dolgot. Napnál is világosabb, hogy a titkosszolgálatok által irányított nyugati sajtó, magyarországi lerakataival és ügynökeivel együtt, azt az utasítást kapta, hogy a „demokráciadeficit” vonalon túl indítson totális támadást a magyar kormány ellen. A vezérfonal pedig legyen a korrupció, ezenfelül pedig bármi, ami alkalmas arra, hogy felkeltse az emberek irigységét, dühét, féltékenységét és gyűlöletét. A gépezet beindult, az ügynökök munkához láttak, egy rakás ostoba és megfelelően aljas takonypócnak pedig utasítást sem kell adni. Ők élvezetből megcselekszik, amit kell, pusztán azért, mert leírhatatlan aljasságuk, cinizmusuk által érzik magukat valakinek. Ebben a helyzetben viszont egy komoly politikai erőnek felettébb óvatosnak, ravasznak, okosnak, előrelátónak és legfőképpen feddhetetlennek kell lennie. Nagyrészt igaza van Pokorni Zoltánnak, csak abban nincs, hogy korábban „elment az urizálás”, de most már nem. Korábban sem „ment el”, legfeljebb nem volt ennyire éles és robbanásveszélyes a helyzet, és ezért kevésbé kellett adni a látszatra. Ezek a „kényelmes” idők elmúltak. A mai éles, robbanásveszélyes és instabil helyzetben viszont sürgősen meg kell érteni néhány dolgot. Például azt, hogy a sajtónak ki van adva: lesse a fideszes és kereszténydemokrata politikusok, országgyűlési képviselők, polgármesterek, önkormányzati képviselők minden lépését. Nézze meg, milyen autóval járnak, milyen házban laknak, milyen óra van a csuklójukon, milyen ruhát viselnek, hol és kivel nyaralnak, mit csinálnak szabadidejükben, mi a hobbijuk, milyen a családi életük, melyik étterembe járnak, kik a munkatársaik, mi van a szemetesvödrükben, a zsebükben, a múltjukban, a jelenükben, a jövőjükben, isznak-e, dohányoznak-e, csajoznak-e, élnek-e. Ez a feladat, és az, hogy a megfigyelések alapján csapjanak le mindenre. Minden apróságra, ami felfújható, és ha kell, hazudjanak nyugodtan, az sem számít. Ebben a helyzetben alapelvárás az óvatosság egy politikus részéről. Ehhez képest éppen most vagyunk tanúi elképesztő baklövéseknek éppúgy, mint megmagyarázhatatlan cselekedeteknek. Hogy világos legyek: Elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan egy majd’ kétszázmilliós ház megvásárlása. Ennél már csak az elfogadhatatlanabb, ahogy az ominózus ház kinéz… Elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, ha valaki miniszterként a focicsapatából származó haverjaival tölti fel saját minisztériumát és a diplomáciai testületet. (Ilyenkor kéretik mindig végiggondolni, mi mit tennénk és mondanánk, ha egy szoci miniszterről derülne ki ilyesmi…) Elfogadhatatlanok és megmagyarázhatatlanok bizonyos utazások. Nem azért, mert amúgy az érintett személynek nem lenne joga akárhová is utazni akármilyen célból, ráadásul az is teljesen világos, hogyha az illető ennyi évnyi képviselői és polgármesteri munka után nem engedhetne meg magának egy ilyen utat, az lenne az igazi botrány. De vannak pillanatok, amikor egy óvatos és okos politikus ráérez arra, hogy most nem. Mert most nem olyan a helyzet. Mert most a dögkeselyűk ezt ellenem és a kormányom ellen fogják fordítani. Aztán ha már mégis elutaztam, akkor legalább ne keveredjek egy nap két-három hm… Hogy is mondjam… nem-igazmondásba. (Kit és miért kísért a tévé stb. stb.) De a konkrétumok mögött lapul a lényeg: most nem az az idő van, amikor lehetséges és érdemes újabb és újabb frontokat nyitni. Nem. Most a nyugalom a jelszó. És a hideg, józan mérlegelés, konszolidáció, okos és eredményes kormányzás. Mert hogy ez is világos legyen: soha, egyetlen pillanatig sem járunk lehajtott fejjel sem a rezsicsökkentésért, sem a „keleti nyitás” politikájáért, sem a Déli Áramlat igenléséért, sem a Paksi Atomerőmű tervezett új blokkjának megépítéséért, sem az államadósság elleni harcért, sem a Szabadság téri emlékműért, sem az elhíresült zöld dossziéért, amiben – mint ma már tudjuk - nincs bizonyíték semmire és senki ellen, sem a NAV miatt – egy feddhetetlen szaktekintély, Vámosi-Nagy Szabolcs jelentette ki, hogy Vida Ildikó nem korrupt. Hát mi inkább neki hiszünk, mint Goodfriendnek és a honi sajtóban lézengő lábtörlőinek.   Nem járunk lehajtott fejjel a trafiktörvény miatt sem. A gazdáknak juttatott földbérletek miatt sem. A GMO alkotmányban rögzített tilalma miatt sem. Az oktatási reform miatt sem. Legkevésbé az erkölcstan és a hittan miatt. Nem járunk lehajtott fejjel a cigányok felzárkóztatásáért tett erőfeszítések miatt sem. Legkevésbé a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése miatt, ami a globális világhatalom egyik legnagyobb és legpusztítóbb gazembersége. Nem járunk lehajtott fejjel a bankok és a multik megadóztatása miatt sem. Sőt.   Nem járunk lehajtott fejjel azért, mert eszünkbe jutott a kereskedelmi áruházláncok vasárnapi nyitva tartásának megszüntetése. Ez ügyben inkább hasonlítanánk Ausztriára vagy Németországra, még akkor is, ha teljes joggal fel lehet vetni, vajon jó-e az időzítés.   Nem járunk lehajtott fejjel egyetlen társadalompolitikai reformunk miatt sem. Nem járunk lehajtott fejjel az internetadó miatt sem, mert volt erőnk és bölcsességünk visszavonni. Nem vagyunk hajlandók lehajtott fejjel járni a Baranya megyei rendőrkapitányság oktatófilmje miatt, még akkor sem, ha elvitatkozhatunk arról, találhattak volna-e jobb szlogent is. De kimondjuk jó hangosan: továbbra is azt fogjuk mondani a lányainknak, hogy lehetőség szerint éjjel kettőkor ne egyedül jöjjenek haza gyalog, rosszarcú külvárosi sikátorokon keresztül, ötcentis szoknyában, melltartóban és nagyon vörös szájjal, mert akkor nagyobb eséllyel fogják őket megerőszakolni. Ezt fogjuk mondani a lányainknak, amúgy pedig kuss legyen végre! Nem vagyunk hajlandók lehajtott fejjel járni azért, mert mást gondolunk a világról, mint a liberálisok. Mint a baloldaliak – ha olyanok vannak még ebben az országban. Nem vagyunk hajlandók lehajtott fejjel járni azért, mert nem hisszük el, hogy a globális tőkés világgazdaság jelen állapotában a létező világok legjobbika. Mert nem hisszük el, hogy a létezés legfelső foka az okostelefon és a kötelező olvasmányok eltörlése. Azért, mert nem hisszük el, hogy az a szabadság, amikor a római Szent Péter téren Femen-aktivisták keresztet dugnak a seggükbe, mert így kívánnak tiltakozni a pápa ellen. Sokkal inkább hisszük azt, hogy ez sem nem szabadság, sem nem emberség, sem nem emberi jog. Ez csupán e súlyosan beteg világ súlyosan beteg megnyilvánulása. És nehogy már mi szégyenkezzünk miatta.   Nem fogunk hallgatni most már, és csendben tűrni a sok aljasságot, igazságtalanságot, hazugságot, ocsmányságot, amit ránk hordanak. Inkább mondogatjuk egyre hangosabban, hogy „Síró báránykát ha látok,   A fogára jól vigyázok, Mert piszok farkast kiáltván Mért vicsorgat annyi bárány?”(1)   Ezekkel a síró báránykákkal van tele az ország, a nyilvánosság, a világ, ezekkel van tele az agyunk, a lelkünk, a szívünk. Rágnak minket kívül, belül.   Most van itt a pillanat kimondani jó hangosan: nem tűrjük tovább a síró báránykák elviselhetetlenségét. Lerázzuk őket magunkról és az életünkről. Akárhogyan is, ha kell. És nem járunk leszegett fejjel soha többé. És ha mi nem járunk leszegett fejjel soha többé ezek miatt, akkor ne kelljen leszegett fejjel járnunk néhány felelőtlen ember miatt.   Inkább véssük észbe ezt:   „Nincsen pénzem se dohányom, Vedd meg pajtás a dolmányom. Sétálj benne mint a páva, Vármegyeház udvarába. Nekem már a kopott is jó, Nem lát benne csak a tarló. Elballagok lombhullásban, Köd előttem, köd utánam.   Eladom a rezes kardom, De a puskám azt megtartom. Farkas kullog az erdőben, Éhes farkas labanc bőrben. Ahol látom, ahol érem, A fajtáját nem kímélem. Piros vér hull őszi sárban, Köd előttem, köd utánam.   Majd elmúlik egyszer a tél, Majd elül az északi szél. Öreg erdők bujdosója Megindul a kakasszóra. Amerre a lovunk vágtat, Labanc ottan meg nem állhat Úgy eltünik, minta pára Köd előtte, köd utána”   S ha ezt észbe véstük, üzenhetünk vissza, ahogy azok üzenték minekünk: „Ideje lenne félnetek!” Hát csak azért mondom…   - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/11634/A_dolgok_allasa_4#sthash.Fxh1S2df.dpuf

Bayer Zsolt: A dolgok állása - 3. rész - A 2010 és 2014 közötti ciklusban az ellenzék egyetlen mondandóra összpontosított. Ez a „demokráciadeficit” volt

                          Négy éven keresztül próbálták elhitetni a társadalommal, hogy az Orbán-kormány sárba tiporja a demokráciát, valójában egy „lágy”, „rejtőzködő” diktatúrát épít ki az országban. Ez a stratégia tökéletes kudarcnak bizonyult. Számos okból. Az első és legfőbb ok az volt, hogy az ellenzék mondandója és a valóság köszönő viszonyban sem volt egymással – ezen a téren a mai napig ez a helyzet. Ráadásul az EU különböző szervei, képviselői és legfőképpen a nyugati sajtó túlzásba vitte a kormány elleni támadásokat, és ezzel éppen ellenkező hatást ért el, mint amit szeretett volna: a társadalom teljes joggal érezte azt, hogy kívülről, jogtalan támadások érik a kétharmados felhatalmazással hatalomra került kormányt. Pontosan ennek az érzésnek és hangulatnak volt köszönhető a Békemenet elképesztő sikere, amikor valóban soha nem látott tömeg ment utcára azért, hogy megvédje az Orbán-kormányt, és hitet tegyen mellette. (A hazai politikai ellenzék és aljasabb sajtómunkásai azóta is azzal vannak elfoglalva, hogy bármilyen módon és bármi áron hiteltelenítsék a menetet, „birkának”, „békának”, pénzért, élelemért megvásárolt zombiknak titulálva több százezer magyar állampolgárt.) S miközben az ellenzék ezzel volt elfoglalva, és erre az egy mondandóra tett fel mindent – meg Bajnai Gordonra –, aközben a kormány és a kormánypártok egyrészt egészen kiváló kormányzással és ezzel párosuló kiváló kommunikációval erősítették meg társadalmi pozícióikat, másrészt egészen elképesztő dolgok derültek ki az ellenzékről. Gondoljunk csak a bajai videohamisításra vagy Simon Gábor ügyére, hogy csak a két legnagyobb botrányt említsem. Mindezek eredményeképpen a 2014-es választásokon is meggyőző fölénnyel győzött a Fidesz–KDNP pártszövetség. És itt álljunk is meg egy szóra. Már a 2010-es, kétharmados győzelem után elindult a propaganda, amely azt akarja sulykolni a társadalomnak, hogy valójában szó sincs semmiféle kétharmadról, a választásra jogosult állampolgárok egy kisebbsége választotta „csak” meg a Fidesz–KDNP-t ilyen arányban. A 2014-es választások kapcsán pedig ez az érvrendszer kiegészült azzal, hogy a kétharmados többség csak annak köszönhető, hogy a kormánypártok megváltoztatták a választási törvényt. Akkor nézzük a számokat! 1994-ben az MSZP és az SZDSZ több, mint kétharmados győzelmet aratott a választásokon. Az eredmények így alakultak: Akkor 1 689 081 ember szavazott az MSZP-re és 1 005 766 ember az SZDSZ-re. Ez összesen 2 694 847 szavazat. Ezzel szemben az akkori ellenzékre leadott szavazatok száma a következőképpen alakult: az MDF-re 649 966 fő, a Független Kisgazdapártra 425 482 fő, a Kereszténydemokrata Néppártra 397 887 fő, a Fideszre pedig 416 143 fő szavazott. Ez összesen 1 889 478 szavazat. Akkor ezeken kívül még 29 (!) párt indult a választásokon, amelyek mindegyike ellenzéki volt, viszont egy sem jutott be a parlamentbe, így elveszett a rájuk leadott 441 318 szavazat. Ha ezt is hozzáadjuk az ellenzéki szavazatokhoz, akkor 1994-ben az ellenzékre összesen 2 330 796 szavazat jutott. Vagyis az MSZP–SZDSZ-koalíció 364 051 szavazattal kapott többet az ellenzéknél, és így kormányzott több, mint kétharmados többséggel a parlamentben. Nézzük a 2010-es választások eredményét. 2010-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség 2 743 626 szavazatot kapott, vagyis csaknem ötvenezerrel többet, mint az MSZP és az SZDSZ 1994-ben. De ennél is fontosabb, hogy mi maradt a baloldali és liberális szavazatokból! Az MSZP kapott 1 088 374 szavazatot, az LMP pedig 259 220 szavazatot. Ez összesen 1 347 594 voks. Vagyis arról az oldalról eltűnt 1 347 253 szavazat. A baloldali-liberális ellenzékhez képest a Fidesz–KDNP összesen 1 396 032 szavazattal kapott többet, szemben az 1994-es MSZP–SZDSZ többség 364 051 szavazatával. Mégsem jutott eszébe 1994-ben egyetlen nagyokosnak sem, hogy megkérdőjelezze a kétharmados győzelmet. A számok 2014-ben pedig így alakultak: a Fidesz–KDNP-re 2 142 142 ember szavazott. A baloldali-liberális pártszövetségre (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP) 1 289 311 voksot kapott, az LMP pedig 268 840-et. Összesen a baloldali-liberális erők tehát 1 558 151 szavazatot szereztek. A Fidesz–KDNP előnye tehát a baloldali-liberális szavazóbázissal szemben még 2014-ben is közel 600 000 fő, vagyis még mindig kétszerese az 1994-es MSZP–SZDSZ-előnynek. (A Jobbikról csak azért nem ejtettem most szót, mert ők még nem léteztek 1994-ben, másrészt ők nem a baloldali-liberális ellenzék táborához tartoznak.) Mindezt csak azért volt fontos tisztáznunk, hogy végre egyszer lássuk a számokat, és tudjuk, mit hazudnak azon az oldalon. E cikksorozat előző két részében talán sikerült felvázolnom azt is, milyen okokból döntött úgy Washington – és vele együtt természetesen brüsszeli csicskásaik –, hogy nekiesnek az Orbán-kormánynak. Az amerikai szakértők pedig feltehetőleg azt is elmagyarázták a hazai ellenzéknek – természetesen a Jobbikot kivéve –, hogy most a „demokráciadeficit” vonal nem lesz elegendő. Ez persze nem jelenti azt, hogy arról lemondtak volna. Ezzel kapcsolatban két kiváló írás is megjelent a közelmúltban. Az egyiket Megadja Gábor eszmetörténész jelentette meg a Mandineren, és a következő fontos megállapítások olvashatók benne: „A maga nemében szórakoztató olvasni, nézni, hallgatni az értelmiségiek megfejtéseit a jelenlegi magyar »rendszerről« – bármit jelentsen is ez. Minden különösebb önreflexió nélkül képesek a stúdiók székeibe süppedve olyan mondatokkal dobálózni, hogy Magyarországon diktatúra van, hogy épül a totalitarizmus, illetve, hogy Magyarországon már most is »fél-totalitárius« rendszer van. (…) Mindez még szórakoztatóbbá válik, ha egyesek az aluljárók Freudjaiként megfejtik a politikusok cselekvéseinek legmélyebb forrásait, és az apa pofonjaiban vélik azt megtalálni. (…) A magyar »rezsim« vagy »rendszer« tehát számos értelmiségi szerint már most (fél-) totalitárius, vagy abba az irányba halad. Mondják mindezt szabadon, mindenféle kényszer és cenzúra nélkül a nyilvánosságban. A valósággal való kapcsolat teljes hiányánál talán az irónia nem-észlelése a komolyabb probléma. Elveszítették a humorérzéküket, így nem érzékelik az általuk tálalt abszurdot sem. A szabadság nem azért veszhet el, mert az értelmiségiek azt mondják nekünk a tévéképernyőről, hanem épp azért, mert inflálják a szavakat. Az értelmiségi megmondás értelmetlenné vált. Konfucius talán nem volt értelmiségi. Szerinte ugyanis, amint a szavak elveszítik jelentésüket, az emberek elveszítik szabadságukat.” A másik Ábel Attila írása, ebben egyebek mellett a következő megszívlelendő megállapítások vannak: „Miközben a kormányt pocskondiázó média naponta kap sírógörcsöt a sajtószabadság állítólagos hiányától, már csak egysíkú véleményt közölnek, híreket alig. A háttérben nagyhatalmak nagy hatalmú pénzosztói: az ő megmondóembereik rágják a szánkba, hogy miért rossz a jó, és miért jó a rossz. Az ő forradalmuk zajlik most a médiában és a tereken. (…) Kezdetben volt a totális balliberális fölény. A nyugati cégek piacot és befolyást vásároltak maguknak a rendszerváltás idején, a sajtószabadságot meghagyták otthonra. Ha kólából az ízetlenebbet hozták, mit csodálkozunk ezen? Így aztán az Antall-kormányt majd az első Orbán-kormányt is szétszedték a kommunista nyaloncokból lett demokrácia- és sajtószabadság-szakértők. Hol voltak ezek, amikor Horn Gyula kinyírta az egyetlen polgári napilapként működő Új Magyarországot? Sehol: még örültek is neki. Megtanultuk, hogy számukra az a demokrácia, ahol csak ők jutnak szóhoz. Medgyessy még ki is osztotta Orbánt: ha olyan médiát akar, ahol megjelenhet, csináljon magának.” Erről van szó. És módszereikről még egy friss adalék: az RTL a minap felkérte a Szörényi–Bródy szerzőpárost, hogy az aktuálisan futó tehetségkutató műsorukban énekeljék el legendás számukat, a „ne gondold, hogy a tied a világ” kezdetű dalt. Majd ezt követően bejárta a médiát a „hír”, hogy az RTL-en már Szörényiék is „beszólnak” a Fidesznek. Igen. A gátlástalan „médiagecik” úgy döntöttek, nem elég a „demokráciadeficit” vonalat vinni. Annak megőrzése mellett totális támadást kell indítani a kormány ellen, minden fronton, mint 2002-ben. Azt pedig már Udo Ulfkotte hamarosan magyarul is megjelenő könyvéből is tudhatjuk, miképpen működik a média világa, odaát a „sajtószabadság” Mekkájában, a fényességes Nyugaton. A szerző, aki 17 évig volt a FAZ újságírója, részletesen beszámol arról, melyik lap melyik újságírója melyik titkosszolgálathoz van beütve, kik szerepelnek a CIA fizetési listáján, és hogyan születnek bizonyos írások. Ennyit a független és szabad nyugati sajtóról, és hazai ágenseikről. De mindezeken túl ott vannak a rettenetes hibák, amelyeket mi követtünk el. folytatjuk Magyar Hírlap      

Óriási magyar siker a Katar fővárosában - Dohában: a pénteki napon négy magyar arany, két világcsúccsal

                        Gyurta Dániel 200 mellen aratott győzelmet, Hosszú Katinka a 200 méter háton és 100 méter vegyesen lett első, valamint Bernek Péter  a 400 méter gyorsot nyerte meg a rövidpályás úszó világbajnokságon. Hosszú Katinka  a világon elsőként került nőként 2 perc alá a 200 méter háton, amely óriási világszenzáció! Bernek Péter  első felnőtt világbajnoki aranyérmét óriási úszással világcsúcsot megdöntő időeredménnyel szerezte meg. Gratulálunk versenyzőinknek, igazán nagy örömet szereztek minden magyarnak, és dicsőséget a nemzetnek is! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Magyar népdal - Pál István Szalonna és Bandája (Visk - Kárpátalja) és Pál Eszter - Zöld erdőben de magas - rövid VIDEÓ!

                          kattints a népdalra - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=H0uXQw2l3WM

Wass Albert Napjainkban is különösen aktuális gondolatok

Klarisszák temploma - Pozsony - Felvidék

                      Pozsony egyik legrégibb gótikus stílusú temploma. Oldalához ötszögletű, vízköpőkkel és szobrocskákkal gazdagon díszített gótikus tornyot emeltek. Itt őrizték hajdan Szent Margit földi maradványait és valószínűleg a mai napig itt vannak eltemetve. Miután II. József 1782-ben eltörölte a szerzetesrendet, az apácáknak el kellett hagyniuk kolostorukat. Az egykori kolostort átalakították a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. A gimnázium egykori diákjai közül meg kell említeni Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevét.

Jezsuita Kollégium - Pozsony - Felvidék

                          A Jezsuita Kollégiumot 1626-ban Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek alapította. A kollégium nagyszerű példája a 17. század második felében alkalmazott késő reneszánsz stílusnak. Miután II. József 1782-ben megszüntette a jezsuita rendet, az épületben a Császári és Királyi Jogakadémia működött. 1915-ben hozzácsatolták az újonnan létesített Magyar Királyi Szent Erzsébet Tudományegyetem jogi karához.