Az első felelős magyar kormány szoborcsoportja - Kalocsa - Alföld
A Batthyány-kormány – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt.
Tagjai: Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Szemere Bertalan, Eötvös József, Esterházy Pál, Kossuth Lajos, Klauzál Gábor, Mészáros Lázár, Széchenyi István
1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának névsorát.
Kalocsán a Negyvennyolcasok terén került felállításra az első felelős magyar kormány tagjainak szoborcsoportja. Alkotója Benedek György, aki több szobrot készített már Kalocsának.
fotókon: Az első felelős magyar kormány szoborcsoportja - Kalocsa - Alföld
fotó Minden, ami magyar oldal
Déli Áramlat: mégis miről beszél a Nyugat?
Egyre jobban csípi a Nyugat szemét, hogy hazánk területén várhatóan áthalad az orosz Déli Áramlat gázvezeték – amely egyébként Ausztria felé tovább is vezet majd. Kialakulni látszik ezért egy összehangolt támadás hazánk ellen, ám ezt is egyre többen átlátják, például amerikai és szlovák politológusok is.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke egy interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest törvénnyel engedélyezte a Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítését. „A mi pozíciónk teljesen világos: nagyon aggódunk a magyarországi fejlemények miatt” – jelentette ki abban az interjúban, amelyet a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilapban jelent meg.
Hozzátette: az Európai Bizottság már levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben kéri a törvény elfogadásának hivatalos magyarázatát. A szlovák biztos emlékeztetett: az Európai Tanácsnak idén tavasszal az energiabiztonságról hozott döntése szerint az olyan nagy és fontos projekteknek, mint a Déli Áramlat, egyértelműen tiszteletben kell tartaniuk az érvényes európai jogszabályokat. „Nagy érdeklődéssel várjuk, milyen magyarázatot ad a magyar fél, hogy ez a törvény minként tartja tiszteletben a tanács következtetéseit. A további lépésünk ennek a válasznak a függvénye” – emelte ki az alelnök.
Arra a kérdésre, mit tehet az EB, ha nem elégíti ki a magyar fél magyarázata, Sefcovic kifejtette: nem tudja elképzelni, hogy a világ bármely országa egy ilyen hatalmas – az adott esetben egész Európát befolyásoló – infrastrukturális projektről úgy döntene, hogy nem veszi figyelembe azokat a szabályokat, amelyek az adott területen érvényesek. „Az Európai Uniónak itt az európai szerződések szigorú őreként és az európai jog garantálójaként kell fellépnie, ezért nagyon intenzív tárgyalásokat fogunk folytatni a magyar partnerekkel” – nyilatkozta.
A Respekt azon kérdésére, hogy képes-e az Európai Unió a Déli Áramlatnál valami jobbat kínálni a projektben érintett országoknak, Sefcovic azt válaszolta: „az energetikai unió, amelyet ki akarunk építeni, szerintem képes alternatívát nyújtani”. Megjegyezte, hogy komplex megoldásokra van szükség.
Orbán Viktor november 6-án Horst Seehofer bajor kormányfővel találkozott, ami után újságírók előtt figyelmeztetett: a Déli Áramlat szerződése nem magyar ügy, a vezeték Ausztriáig ér majd.
Világpolitikai mozgatórugó a magyarországi tüntetésekhez
Közben a magyarországi tüntetéseket kommentálta vasárnap késő esti politikai magazinműsorában a Pervij kanal orosz állami televíziós csatorna. A Politikai póker címmel elhangzott kommentárban – amelyet feltételezhetően a múlt hétfői budapesti kormányellenes tüntetésről bejátszott felvétellel, illetve a Milos Zeman cseh államfő elleni prágai megmozdulással illusztráltak – Makszim Szjomin érdekesnek mondta, hogy a budapesti tüntetés azt követően zajlott, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentette: Magyarország folytatja a Déli Áramlat építését.
„A tisztán gazdasági érvek mögött valaki oroszbarát politikát látott” – fogalmazott. Szakértőkre hivatkozva Szjomin azt mondta, hogy a magyarországi és csehországi megmozdulások a hidegháború elején kialakított befolyásolási módszer, az úgynevezett puha erő alkalmazásának klasszikus példáját jelentik.
Az összeállításban több szakértőt is megszólaltattak, közöttük orosz, szlovák és amerikai politológusokat, akik azt állították, hogy a színes forradalmaktól kezdve az ukrajnai hatalomváltáson keresztül a hongkongi tüntetésekig minden ilyen eseményt az Egyesült Államok által alkalmazott puha erővel, vagyis a lakosság kulturális és információs befolyásolásával, a nem kormányzati (civil) szervezetek pénzügyi támogatásával provokáltak ki.
mno
Magyar népi díszítések - Gömöri csipke - Felvidék
A Gömörben készült vert csipkék mintái azért nagyon változatosak, mert a hímzésből átvett elemek is gazdagították és jellegzetessé tették. Szépségüket az adja, hogy a legigényesebb textildíszítési módokat is alkalmazzák készítésükkor. Gömörben elsősorban szélcsipkéket és betétcsipkéket készítenek.
Wass Albert a kommunistákról - nekünk is van tapasztalatunk - rájuk ismerünk!
"Amikor a törpék megszerzik a hatalmat arra, hogy mindenkit egyenlővé tegyenek, csak egyféle módot ismernek rá. Levágják a fejét azoknak, akik magasabbak."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Délutáni álom
"Reggel gyerek voltam, de elaludtam,
és fölriadok most szíven-ütötten.
Jaj e halálos, ájult délutánban,
az álom alagútján merre jöttem?
Nagy a kezem, halántékom deres már,
s játékaim még itt vannak köröttem.
Hol az anyám? Hol az anyám? Segítség.
Ötven leszek már. Nemsokára ötven."
Délutáni álom - 1931
Kosztolányi Dezső (1885-1936) - költő, író
Szeretném, hogyha szeretnének - A rövid verset elmondja Latinovics Zoltán - VIDEÓ
"Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié."
Ady Endre (1877-1919) - költő, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=M5BOp80I1GQ
November 25. - Szovjetunióba hurcoltak emléknapja
Több mint 800 ezer Kárpát--medencei magyart hurcoltak el kényszermunkára és száműztek a Gulág rabtelepeire.
De látod amottan a téli világot?
"...De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt..."
Petőfi Sándor - szeptember végén - részlet
Mit képzel magáról ez az öntelt műveletlen amerikai bunkó? - Szerető Szabolcs: Amputált hasonlat
Goodfriend amputált lábú hasonlata szerint az Orbán-kormány működése Haynau rémuralmával rokonítható. Ennél jobban nem sérthette volna meg a demokratikusan választó többséget.
Mondják, minden hasonlat sántít, de André Goodfriend hasonlata nem sántít, hanem hiányzik a lába. Mivel az amerikai ügyvivővel szemben egyre többször és egyre többekben merül föl, hogy beleavatkozik Magyarország belügyeibe, Goodfriend sajátos párhuzam állításával védekezett. Arra utalt, hogy két évvel a ’48-as forradalom és a levert szabadságharc után Zachary Taylor amerikai elnök egyik beszédében a bátor magyar népről szólt, s erre válaszul Johann Georg Hülsemann washingtoni osztrák ügyvivő belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az amerikai kormányt.
A hasonlat már idáig is hajmeresztő, mert egy államelnök úgy építi föl a beszédét, ahogy akarja, és ha a lelkiismerete azt diktálja, hogy egy kivéreztetett kis nép szabadságharcáról megemlékezzen, az még korántsem nevezhető belügyekbe avatkozásnak. Taylor elnök nem küldött kitiltási jegyzéket a bécsi udvarhoz, és helytartót sem delegált, aki megüzente volna, milyen vizsgálatot kellene lefolytatnia önmaga ellen a kamarillának.
Goodfriend, ha csak egyetlen általános iskolai történelemtankönyvet elolvasott volna az 1848-as szabadságharcról, nem mond ekkora marhaságot. Ráadásul összemosta a levert magyarokat az őket leverő osztrákokkal, midőn a bécsi udvar alkalmazásában álló Hülsemannt párhuzamba állította a mai magyar kormánnyal és a mellette kitartó kétharmaddal. Hasonlata szerint a külföldről támogatott tüntetésszervezők a magyar szabadságharcosokhoz hasonlítanak. Mi idehaza nem vettünk észre lényegi párhuzamot a számítógéproncsokat a Fidesz székház ablakaiba hajigáló vandálok és a magyar szabadságért vérüket ontó ’48-as honvédek között.
Talán nemsokára megtudjuk, kik, milyen érdekkörök támogatásával szerveznek álcivil mozgalmakat a magyar kormány tekintélyének aláásására. Soros csak egy közülük. Goodfriend, a sejtetések nagymestere igazán elárulhatná, kiknek a segítségével került egy legális kormány elleni folyamatos hergelés működtetőjének kulcspozíciójába.
A Human Right First amerikai központú emberi jogi szervezet két hónapja közzétett egy jelentést, amely ajánlásokat fogalmazott meg a Fehér Háznak, mi legyen a kifogása a magyar kormánnyal szemben, s mely felületeken érdemes minket támadni. Elég szomorú, hogy Obama elnök nem vette kontroll alá a sugallatokat, hanem az „emberi jogi” szervezet diktátumai alapján tört pálcát hazánk fölött. Az Index újságírója észrevette, hogy a Human Rights First ajánlásai közül Obama nem fogadott meg minden instrukciót, és Orbán Viktornak az illiberális államról tett kijelentéseit kommentár nélkül hagyta.
Csakhogy Obama nem lesz bolond megölelni a forró kályhát, és pusztán egy kifejezés miatt nekimenni a számára nem túl lényeges Magyarország miniszterelnökének. Ugyanis azokkal a jól prosperáló, nem a neoliberális gazdaságpolitikát követő csúnya illiberális államokkal Amerika élénk kereskedelmet folytat. S az amerikai elnök nem fogja a magyarországi liberális boszorkánykonyha szakácsainak kedvéért elhanyagolni saját hazájának elsőrendű érdekeit.
Báró Hülsemann a bécsi udvar érdekeit képviselve kudarcot vallott a magyar szabadságharccal szimpatizáló amerikai politikusokkal szemben. (Egy ügyvivő az csak ügyvivő…) Az amerikai politika Taylor elnök 1850-ben bekövetkezett halála után is a magyar függetlenségért harcolókkal rokonszenvezett, amit fényesen bizonyít Kossuth amerikai körútja: 1851 decembere és 1852 júliusa között vagy ötszáz beszédet mondott a magyar szabadságharc vérbe fojtásáról.
Goodfriend összekeverte a szezont a fazonnal, amikor az osztrák Hülsemannt a mai magyar kormánnyal hozta párhuzamba. Az Orbán-kormány ma a szövetségi rendszeren belül egy relatíve független, nem neoliberális gazdaságpolitikát kíván folytatni. Más hangsúlyokkal, más összefüggésekkel, de 1848-ban sem történt más, mint hogy elegünk lett a magyar érdekek semmibevételéből.
Ha Amerika éppolyan szabadságszerető ország lenne ma, mint amilyen az 1850-es években volt, akkor talán az Orbán-kormányra is másképpen tekintene. Többre becsülné egy ország önálló megoldásokra törekvését, mint a kritikátlan beágyazódást külső vezényletre. Mit tud róla ez a Goodfriend, mit jelentett ebben a kivéreztetett országban, hogy a velejéig magyarellenes Hülsemann báró az amerikaiak előtt az 1849-től ’50-ig tartó Haynau-rémuralmat akarta legitimálni! Bécs érdekeiért kilincselt, el akarta fogadtatni a bresciai hiéna véres bosszúhadjáratát, a kivégzéseket és bebörtönzéseket. Bécs megbízottjaként jegyzékben tiltakozott az akkori szabadságbarát amerikai politikusok magyar párti megnyilvánulásai ellen.
Goodfriend amputált lábú hasonlata szerint az Orbán-kormány működése Haynau rémuralmával rokonítható. Ennél jobban nem sérthette volna meg a demokratikusan választó többséget. Van egy határ, amelyet diplomatának átlépnie nem lenne szabad. Megvadult tüntetők festegethetnek Merkel arcára Hitler-bajuszt, de ha ugyanezt bármilyen célzás formájában egy Németországban tartózkodó diplomata tenné, abból joggal kerekedne világraszóló botrány. Aki a mai magyar demokráciát az akasztásokra és bebörtönzésekre szakosodott Haynau-rémuralomhoz hasonlítja, jobban teszi, ha visszavonulót fúj magának.
A magyar nép végtelenül toleráns. Nem fogunk az amerikai bajkeverő ellen tüntetést szervezni, bár rászolgált. De kellő tisztelettel arra kérjük, fontolja meg jobban szavait, és ne szítsa az ellenségeskedést! Külügyi diplomatáink pedig kölcsönözhetnének Goodfriendnek néhány angol nyelvű könyvet a ’48-as magyar szabadságharcról. Hátha okosodik tőle.
mno
Bayer Zsolt: „Orbánt legszívesebben agyonlövetnék”
Chilei példák alapján állítja: ellenfelei Orbán Viktort a legszívesebben likvidálnák, a Békemenetet pedig provokátorok vernék szét. Interjú a Dél-Amerikából hazatérő Bayer Zsolttal arról, hogy még mindig megszervezné-e a felvonulást, és mire költötte az amerikai repülőgyártól kapott 20 ezer dollárt.
Mit csináltál Dél-Amerikában?
Október 1. és november 17. között Peruban, Chilében és a Chiléhez tartozó Húsvét-szigeten forgattam egy harmincrészes kulturális dokumentumfilm-sorozatot az MTV számára. A sorozat tematikája, hangvétele olyan lesz, mint az eddigi munkáim, amelyek Magyarországról, az Egyesült Államokról, Szibériáról vagy éppen legutóbb Lengyelországról készültek. Peru – azt hiszem – minden kamaszfiú álma, az inkák titokzatos birodalma miatt. Chilében és a Húsvét-szigeten pedig fantasztikus természeti csodák vannak, illetve a Húsvét-szigeten ott állnak a világ mai napig megfejthetetlen csodái, a Moaik. Ezért mentünk most ezekbe az országokba.
Három hete a Magyar Hírlapban azt írtad: a kormányzati tanácsadók véleménye ellenére meg kell tartani a Békemenetet. Hallottad Orbán Viktor reakcióját a felvetésedre? Azt mondta, béke van, most nem kell menetelni, és a Civil Összefogás Fórum szervezőinek többsége sem érzi időszerűnek a vonulást. Elfogadod az álláspontjukat?
Természetesen hallottam. Még odakint voltam a világ másik felén, amikor elkezdődött idehaza a tüntetések sorozata. A hozzánk eljutó hírek alapján úgy ítéltem meg, hogy megismétlődni látszik 2011 tele, éppen ezért gondoltam úgy, hogy ismét meg kell mutatnunk: a kormány nincs egyedül. Ebbéli véleményem most sem változott. Mivel a Békemenet demokratikusan működő szervezet, a szervezők többségének álláspontját természetesen tiszteletben tartom.
Nem éreznéd veszélyesnek, hogy a mostani feszült helyzetben több százezren az amerikai nagykövetség elé vonuljanak? Ha például valaki mondjuk fel találna gyújtani egy amerikai zászlót – hogy ne is beszéljünk súlyosabb tettlegességről –, azzal remek vágóképet adna nem egy tévétársaságnak.
De igen, és ezért is fogadom el a többségi döntést. A helyzet annyiban változott 2011 óta, hogy most már egy teljesen gátlástalan, kiszámíthatatlan, agresszív tömeg vonul az utcákon. Ennek a mostani megmozdulás-sorozatnak emblematikus alakja a CCCP feliratú pólóban artikulátlanul üvöltöző nem is tudom micsoda. És egészen biztos, hogy most súlyos provokációkra kellene felkészülnünk. Odakint ezeket nem gondoltam végig, de most már, higgadtabb fejjel természetesen belátom.
Ettől függetlenül azonban továbbra is azt mondom, hogy a Békemenet bármelyik pillanatban aktuálissá válhat. Ez csak attól függ, hogy a CCCP-pólós üvöltöző kretének mikor teremtenek olyan helyzetet, hogy nem lesz más választásunk. Csak akkor nagyon komolyan fel kell majd készülnünk a provokációkra.
Egyébként mit gondolsz, mi lehet az amerikai kitiltás és példátlan erejű nyomásgyakorlás oka?
Az Egyesült Államok soha nem volt gátlásos, ha saját vélt vagy valós érdekei érdekében kellett fellépnie. Ha már most jövök Chiléből, hadd utaljak az ottani példára. Az Egyesült Államok nem volt rest titkosszolgálatával, pénzével, katonai támogatásával odaállni Pinochet mellé a demokratikusan megválasztott chilei kormánnyal szemben.
Készítettem odakint egy hosszú interjút a punta arenasi tiszteletbeli konzullal, egy nagyszerű emberrel, aki Magyarországra menekült annak idején Pinochet elől, és nálunk volt orvos tíz évig. Őt még egyetemistaként kapta el Pinochet titkosszolgálata. Szemét leragasztották, hetekig élt teljes sötétségben, azt sem tudta, hol van. Naponta megkínozták, áramot vezettek a testébe, félholtra verték, dobhártyáját beszakították.
Az ő megalázása és megnyomorítása mögött ott állt az Egyesült Államok teljes ereje, akarata, szándéka, titkosszolgálata és erkölcsi támogatása, csak azért, hogy a chilei rézbányák fantasztikus jövedelme feletti rendelkezést ne veszítsék el. S miközben Lucho Godoyt verték és kínozták egy chilei börtönben, miközben honfitársai ezreit tüntették el örökre máig feltáratlan tömegsírokban, az Egyesült Államok fennhangon szónokolt a demokráciáról és az emberi jogokról. Ez a mai napig így van. Elég csak Guantanamora vagy Abu Graibra gondolnunk.
Magyarország azonban nem barbár diktatúra, és mégis csak Amerika szövetségese.
Az Egyesült Államok természetesen Magyarországon nem így akar „rendet teremteni”. Most más módszerrel próbálkozik. Olyasmivel, amelyet Ukrajnában vagy – mint egy illetékestől éppen mostanában hallhattuk – Csehországban vetett be. Destabilizálás, utcai tüntetések szítása és támogatása, a kormány lejáratása például homályos korrupciós vádakkal, amelyekről semmi konkrétum nem derül ki; mindez idővel olyan mértékben hiszterizálhatja a társadalmat, hogy a kormány komoly bajba kerülhet.
És látszólag mindez olyan nagyon demokratikus, igaz? Hiszen csak a „nép” gyakorolja fenséges jogait… És igen, mindezek mögött ott áll az Egyesült Államok. És az amerikai nagykövetség ügyvivője Gyurcsány-párti házibulikra jár énekelni… S hogy mindezt miért? Azért, mert a magyar kormány komoly érdeksérelmet okozott multinacionális amerikai cégek egész sorának, a dohányipartól kezdve egészen a harcirepülőgép-gyártókig.
Szerinted Orbán Viktor megrendszabályozása vagy leszedése a cél?
Orbán Viktort egyszerűen el akarják tüntetni a magyar politikából. Legszívesebben agyonlövetnék, mint Allendét, de azt nem tehetik. Hát ezt az utat választották. Az ürügyek között pedig többek között az Oroszországhoz fűződő állítólagos túl jó viszonyunk szerepel. Akkor itt hadd tegyek egy megjegyzést: Gerhard Schröder volt német szociáldemokrata kancellár a kancellári székből egyenesen beleült a Gazprom igazgatótanácsába.
Majd Németország megépítette magának a külön kis gázvezetékét, hogy Ukrajna elkerülésével jusson hozzá az orosz gázhoz. Most pedig összevont szemöldökkel leckéztetik Orbánt, hogy támogatja a Déli Áramlat megépítését? Itt tényleg mindenkinek elment az esze?
Mit jósolsz, Orbán menesztésének szándéka mennyiben fog teljesülni?
Semennyiben. És pontosan ezért mondom, és üzenem ez úton is: a Békemenet tartsa szárazon a puskaport.
Írásodban utaltál egy 20 ezer dolláros összegre, melyet 1995-ben a Lockheed-Martin cégtől kaptál amerikai utadra, amiről tudósítván dicsérned kellett a repülőgépeiket. Sokan észrevételezték ezt a megjegyzést – mondanál bővebbet a megbízás körülményeiről?
Nem voltak sejtelmes vagy titokzatos körülmények. A Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozatunkra készülve kerestük a szponzorokat. 1995 vagy ’96 volt. Egy SZDSZ-közeli lobbista hozott össze bennünket a Lockheed-Martin képviselőjével. Teljesen szabályos szponzori szerződést kötöttünk, amelyben 20 ezer dollár fejében elmentünk forgatni a cég texasi központjába és gyártóbázisára, ahol interjút is készítettünk a vállalat valamelyik vezetőjével.
Továbbá a nevadai Nellis repülőgépbázison is forgattunk. Ezeket az anyagokat nem a sorozat keretében vetítettük, mert annak tematikájába nem fért volna bele. Külön programként ment le a Magyar Televízióban, de ha jól emlékszem, a Lockheed-Martin szponzorként fel volt tüntetve a film úgynevezett vége főcímében. Úgyhogy nem tudok pikáns részletekkel szolgálni, ezt a történetet csak a példa kedvéért említettem. Ugyanis ha 1995-ben vagy ’96-ban a teljesen ismeretlen Bayer Zsolt megért 20 ezer dollárt a Lockheed Martinnak, akkor vajon mennyit érhettek a Horn-kormány döntéshozói?
Heti Válasz