Édes nyelvünk egész birodalmát bejárni
"Nagy fába vágtuk fejszénket, midőn oly munkára vállalkoztunk, melynek föladata édes nyelvünk egész birodalmát bejárni."
Czuczor Gergely (1800-1866) - bencés szerzetes, költő és nyelvtudós
Adószakértő szedi ízekre Goodfriend listáját
Az amerikai ügyvivő listája szakmai szempontból nevetséges, túl általános és semmilyen vesztegetésre vagy korrupcióra utalás nincs benne – állítja Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője, aki szerint félreértik a valóságot azok, akik az adócsalók országának állítanak be minket. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.
Vámosi-Nagy Szabolcs 36 évig volt kormányhivatalnok, véletlenül sem lehet azzal vádolni, hogy vad Fidesz-fanatikus lenne. Meglehetősen feszült interjút készítettek vele, előre elhatározta ugyanis, hogy nem akar politikai kérdésekről beszélni, azután valahogy mégsem bírta ki. Szavaiból az derül ki, hogy igen, nálunk 25 százalékos az adóelkerülési arány, ami nagyon magas. De az Európai Unió adataiból nagyjából kitűnik, hogy tőlünk keletre mindenhol magasabb ez az érték, nyugatra viszont alacsonyabb. De két olyan, a Nyugathoz köthető országban is magasabb, mint Olaszország és Görögország, az utóbbiban például hét százalékponttal rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Vámosi-Nagy egyenesen azt kérdezi az interjúban: Görögországban miért nem ugrál az amerikai követ? Szerinte teljes félreértésen alapul Horváth Andrásnak, az „áfa-botrány kirobbantójának” néhány vádja. Például kiderült a szavaiból, hogy a Kiemelt Adóügyek Igazgatóságának megszüntetése egyáltalán nem a korrupció ügyét szolgálta. Horváth ugyanis rendre elfelejtkezik arról a tényről, hogy azért vált feleslegessé ez az egység, mert közben nyomozati jogköröket kapott az adóhatóság, tehát éppen hatékonyabban tud fellépni a csalók ellen, mint korábban.
Arról, hogy miért nem tartja Vida Ildikót korruptnak, milyen fontos intézkedések várhatók jövőre az áfacsalások ellen, hány adóellenőrzést akasztott meg az elnök, illetve hogyan csal adót Mancika a hentesnél, részletek a Heti Válasz november 20-i számában.
„Egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás” - 5 perces interjú: Földi László titkosszolgálati szakértővel
– Reális, hogy néhány egyetemista és lelkes civil összehozzon egy akkora demonstrációt, mint a hétfő esti volt?
– Szó sincs róla, ez alaposan átgondolt, jól szervezett és finanszírozott akció volt. Amúgy igazuk van azoknak, akik szerint hazánk nem jogállam. Jogállamban ugyanis így nem lehet bánni a rendőrökkel, ahogy néhány tüntető tette, legalábbis következmények nélkül. Másrészt, a jelek szerint egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás. Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki anyagi ellentételezésért cserébe külföldi érdekeket szolgál.
– Ebben az esetben erről lenne szó?
– A jelek szerint igen. Nem véletlen ugyanis az események láncolata, amit az elmúlt hetekben láthattunk, a kitiltási botrány és André Goodfriend amerikai ügyvivő ténykedése, vagy éppen a demonstrációk tekintetében. Amerika összemossa a tényeket, a nyugati sajtó pedig teret enged ezeknek az értelmezéseknek, mindez egy irányba mutat: számukra elfogadhatatlan az Orbán-kormány, az idei kétharmados választási eredmények pedig egyáltalán nem számítanak. Új vezetést akarnak az ország élére.
– Meddig tarthat ez a nyomás?
– Az efféle stratégia nem napokban mérhető. Az Egyesült Államok hírszerzői profik, dolgoztam velük, csakhogy most ezt a tudást rosszra használják. A helyzet eszkalálódhat, nem feltétlenül annyira, mint Ukrajnában, ám egy ország napi működését, fejlődését már az is akadályozhatja, ha folyamatos a feszültség. Nehéz előre látni, mi jöhet az elkövetkező hetekben, mindenesetre az egyértelműen látszik, nincs politikai alternatíva, amelyre a jelenlegi vezetést le lehetne cserélni.
– És ha a kormány visszalép mondjuk a Déli Áramlat megépítésétől?
– Szerintem ezen a ponton már túl vagyunk – csak Orbán Viktor távozásával érnék be az amerikaiak. Ahogy azon is felesleges elmélkedni, stabil szövetségesként hasznosabb partnerek lehetünk. Ez egy nagyhatalom, érdemes tehát félretenni a hétköznapi logikát.
Magyar Hírlap
Az utolsó pillanatig
„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.”
Örkény István (1912-1979) - író
A külső szépség hamar megnyeri a rokonszenvet
"A külső szépség hamar megnyeri a rokonszenvet, de állandóvá csak a lélek szépsége teszi."
Gyulai Pál (1826-1909) - költő, író, irodalomtörténész és műkritikus
Szerető Szabolcs: Felkavart indulatok
Feltéve, de persze nem megengedve, hogy a világ vezető hatalma meg akarja határozni egy másik, szuverén ország politikai vonalvezetését, erre elvileg két lehetősége van. Szövetségesről, a közös NATO-tagság okán egyenesen fegyvertársról lévén szó, a legdurvább megoldás – mondjuk az 1973-as chilei akció lemásolása, a fegyveres puccs támogatása – hazánk esetében kizárható.
Marad egy ellenzéki vagy a kormányoldalon belüli, változásban érdekelt személy, csoport változatos eszközökkel történő segítése. Sokan úgy hiszik, hogy az Egyesült Államok állt Bajnai Gordon ígéretesen kezdődött, majd totális kudarcba fulladt visszatérési kísérlete mögött. Ez a projekt a kiválasztott személy alkalmatlanságán bukott el. Jöhetett a B terv.
Az összeesküvés-elmélet (?) nyomvonalán haladva Amerika már az idei három választás előtt belátta, hogy Orbán Viktor leváltására nincs esély. Ezért ilyesmivel nem próbálkozott, talán azt a tapasztalatot is megfontolva, hogy egy nyílt külső beavatkozási kísérlet inkább a kormányoldalt erősíti. Ami viszont az önkormányzati választások óta történt, nem hagy kétséget a szuperhatalom szándéka felől. Potens ellenzék, hiteles ellenzéki személyiségek hiányában André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő lassan a kormányellenes mozgalmak sztárjaként, vezető alakjaként tündököl olyan messzire merészkedve, amihez még egyik híres elődje, Mark Palmer sem vette a bátorságot a rendszerváltás idején.
Mindez példátlan a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok világában, s még azt a lehetőséget is felveti, hogy provokatív viselkedésével Goodfriend a Szabadság téri épület nagykövet híján elszabadult hajóágyújává vált. Mintha erre utalna megjelenése is a balliberális értelmiség királycsinálóinak szalonjában. Akárhogy is: Washington szándéka világos.
Ha az Orbán-kormány leváltására, megbuktatására nincs esély, az ország destabilizálásával kell elérni politikája korrekcióját; a keleti nyitás visszafogását, az orosz kapcsolat gyengítését, az amerikai érdekek akadálytalan érvényesítését. Erről szól a precízen megkomponált kitiltási ügy is, aminek a magyar kormány még nem találta meg az ellenszerét. Mentségére szóljon, hogy ilyen típusú, összetett kihívással eddig nem kellett szembesülnie.
Az imént felfestett háttér teszi értelmezhetővé a hétfő esti újabb kormányellenes tüntetésdömpinget, amelynek csúcseseménye a Parlament előtti feszültséggel terhes, dühös összejövetel volt.
A pozitív mondanivaló hiányában feloldódott, visszafogott és türelmes rendőri fellépéssel mederben tartott, amorf tüntetés furcsaságain, durvaságain lehet élcelődni, akár felháborodni is – a szervezők például mintha a tévészékház 2006-os ostromához vezető Toroczkai-módszert alkalmazták volna: feltüzelték, majd lényegében magukra hagyták a tiltakozókat, hátha… –, de azt a kormánynak nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a semmiből nem áll össze újra és újra tízezres tüntető tömeg, ehhez kevés az amerikai ármány. A politikai színpadán megjelent új, elégedetlen, olykor zavaros gondolatokkal, anarchiába hajló cselekvéssel jelentkező mozgalom a választásokon rendre elvert balliberális ellenzék számára is súlyos fenyegetést jelent. Ez nem az ő tömegük, leszerepelt politikusaik a legjobb esetben is csak a tüntetések fintorogva megtűrt potyautasai lehetnek. De ez most mellékszál.
Az utóbbi hetek megmozdulásainak nem az alternatívaállítás, hanem a „rezsim” gyengítése, a konszolidáció gáncsolása a céljuk, aminek a Kossuth téri performansz többé-kevésbé megfelelt. A kormány bölcsességén múlik, hogy elhalkulnak-e a tiltakozások. Vagy legalább sikerül megakadályozni az indulatok átterjedését újabb társadalmi csoportokra.
mno
Jó pásztor háza - Pozsony - Felvidék
A Zsidó utca alsó végén lévő házat joggal tartják Pozsony egyik legszebb épületének. Ez az 1760 körül épült ház feltűnően karcsú külsejével kiemelkedő példája a könnyedén finom rokokó építészetnek Pozsonyban.
Nevét a ház sarkán lévő jelkép után kapta, mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Bartók Béla-szobor - Brüsszel - Belgium
Bartók Béla (1881-1945) mindig is nagyon népszerű volt Belgiumban, annak idején számos alkalommal hívták Brüsszelbe koncertezni. A közép-kelet-európai rendszerváltozásokat követően a helyi városvezetés elhatározta, hogy a Place D’ Espagne (Spanyol tér), ami a belga főváros egyik központi, de zárt tere, Európa tér elnevezést kapja, és ebből az alkalomból minden országból egy híresség szobrát állítják fel ott, Don Quijote és Sancho Panza szobrával szemben.
A Bartók-szobrot 1995-ben avatták fel. Ez az egyetlen magyar emlékmű Brüsszelben. Jelképes az is, hogy a központban kapott helyet Varga Imre szobra, amely Magyarország ajándékaként érkezett a Brüsszelbe, és hosszú hónapokig tartott, amíg a város minden érdektábora áldását adta arra, hogy a Gare Centrale-lal szemben frissen épített Meridian Hotel udvarán felállítsák.Ilyen emlékművet több más ország is megpróbált azóta Brüsszelnek ajándékozni, de az elfogadtatás eddig csak a magyaroknak sikerült.
Balhé a német Orbán-interjú körül - Ez az interjú láthatóan túl jól sikerült
Azért ne szaladjuk el amellett, hogy a magukat demokrata etalonnak képzelő nyugati szerkesztők olyan Orbán-interjút nem hajlandók közzétenni, amiben az újságíró nem tudott fogást találni a miniszterelnökön. Nem volt elég kritikus, ezért nem jelentette meg az Orbán Viktorral készült interjút a Die Welt vasárnapi magazinja.
A magyar és a bajor kormányfőt a berlini fal lebontásának huszonötödik évfordulójának alkalmából kérdezték Európa értékeiről, az euróról és az ukrán helyzetről. A szerkesztett szöveget mindkét fél jóváhagyta, ennek ellenére a Welt szerkesztősége másnap a magyar nagykövetségen keresztül felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy még három kérdésre külön, írásban, sürgősen válaszoljon, mert ha nem, akkor egyáltalán nem jelentetik meg a párhuzamos interjút. A Miniszterelnökség úgy döntött, hogy utólag nem járul hozzá az interjú módosításához.
A kormányszóvivő szerint politikai nyomásgyakorlást próbáltak kifejteni. „Ez az interjú láthatóan túl jól sikerült, és nem voltak olyan körülmények, amelyekbe bele lehetett volna kapaszkodni az alapvetően a miniszterelnök, illetve az ország gyalázását művelő sajtó részéről, úgy gondolom, ez lehetett az oka.
Mi ezt semmiféle szempontból nem tekintjük politikai ügynek, itt egy kétszereplős klasszikus interjúról volt szó, amelynek apropóját egyrészt a fal leomlása, másrészt a német egység jelentette. Nincs kifogásunk az ellen, ha valakinek kemény kérdéseket tesznek fel, beleértve a magyar miniszterelnököt is, de azt korrekt, egyértelmű formában, illetve viszonyok közt kell tenni” – fogalmazott Kovács Zoltán.
Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit
"Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz..."
Csernus Imre (1966) - pszichiáter