Kárpát-medence őshonos fái - Mézgás éger
Ismert egyéb elnevezései még: enyves éger, berekfa
Közepes termetű 25 méterre megnövő fa, melynek törzse egyenes, koronája laza, sudaras, ágai zömmel vízszintesen állnak. Levelei kerekdedek, 4-9 cm hosszúak.
Termős és porzós virágzatai már ősszel megjelennek. Lombfakadás előtt, március első felében virágzik. Jellegzetes tobozképű, sötétbarna, elfásodó termés-barkái több évig is a fán maradhatnak.
Rövidebb életű (80-100 év), gyorsan növő fa. Őszi lombszíneződése nincs, levelei zölden hullanak. Vízigényes, a mindig nedves talajt és a párás klímát kedveli. Sík és dombvidéki, középhegységi faj.
A haza minden előtt
"A haza minden előtt"
Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Fricz Tamás: Medgyessy és mások „dalolása” a közelmúltról, és az én bosszúságom
Medgyessy Péter a napokban egy őszinte interjúban bevallotta, ma már sajnálja, hogy a 2002-es választások előtt nem tárta a nyilvánosság elé kommunista titkosszolgálati múltját. Én meg csak felsóhajtok: sokunknak vajon valóban mindig utólag, hosszú évekkel később kell megtudnunk, hogy igazunk volt?
Szép-szép persze, hogy Medgyessy egy izgalmas interjúban elismeri, 12 évvel ezelőtt hibázott, mert fontos információt hallgatott el a választók előtt. De mit kezdjenek ezzel azok – nem voltunk sokan –, akik már akkor, a D-209-es szt-tiszti múltjának ismertté válásakor a nyilvánosság előtt megírtuk és elmondtuk – jómagam többek között a Magyar Nemzetben –, hogy Medgyessy nem tehet mást ebben a helyzetben, mint hogy lemond?
Hiszen akkoriban a mainstreamnek nevezett bal-balliberális média és sajtó szinte egyöntetűen kiállt Medgyessy mellett – tisztelet a kivételnek (Kis Jánosnak, Tamás Gáspár Miklósnak). Olyan hangulatot teremtettek akkoriban a közvéleményben, hogy Medgyessy múltja vállalható, hiszen mint szt-tiszt nem tett mást, mint védte a hazáját…
Azt a kevés embert pedig, aki ezt nem fogadta el és éppen a rendszerváltás szellemében és morálja nevében követelte a miniszterelnök távozását, igyekezték a margóra szorítani és véleményüket nem létezőnek tekinteni (utóbbi módszer a neoliberális világmédiában is bevált eszköz lett a „másként gondolkodók” marginalizálására).
És most örüljünk, hogy Medgyessy 12 évvel később „beismerő vallomást” tesz, elismeri, hogy hibázott, s így közvetetten elismeri azt is, hogy azoknak volt igazuk, akik akkor joggal kritizálták. Elégtétel? Annak eléggé szánalmas.
Közben egyre több, elvileg elégtételnek számító nyilatkozat, „beismerő vallomás” lát napvilágot politikusaink szájában, az események után öt-tíz-húsz évvel elkezdenek „dalolni” az érintettek.
Rögtön itt van a volt szocialista képviselő, battonyai polgármester, Karsai József, aki kibővíti és elmélyíti Medgyessy vallomását. Elmondja: Medgyessyt azért mondatták le, mert utálta a közpénzek lenyúlását, nem tűrte el a korrupciót, nem viselte el, hogy az M6-os autópálya építése 40 milliárddal többe került a tervezettnél, illetve – s ez volt szocialista és ballib ellenfelei számára az utolsó csepp a méregpohárban – az M5-ös autópálya körüli „szokott”, sőt „csökött” brutális korrupció miatt le akarta váltani Csillag István SZDSZ-es gazdasági minisztert. Valaki bele mert köpni a baloldali-liberális korrupciós pénzmozgások „természetes” menetébe, ennél nagyobb bűn nincs a baloldali politikában – tehát mennie kellett, minden- és bármi áron.
Legalább olyan fontos Karsai Gyurcsánnyal kapcsolatos megállapítása. Megítélése szerint Gyurcsánynál nincs diktatórikusabb, hatalommániásabb alkatú politikus Magyarországon, aki még a legközelebbi segítőitől is kész megszabadulni, ha az érdeke úgy kívánja.
Igaz, nagyon igaz! – mondhatnánk Virág elvtárssal együtt. De hányszor írtuk-írtam, mondtuk-mondtam el ezt az elmúlt években, s vajon hányszor reagált erre akárcsak egyetlen szocialista vagy liberális politikus, legalább úgy, hogy – mondjuk – Gyurcsány „talán némileg vitatható” személy a politikában? Senki és soha, mindenki parírozott ennek az érdekes személyiségnek.
Ide tartozik Lendvai Ildikó hetekkel ezelőtti „dalolása” is: egy interjúban arról beszélt, rossz tanácsot adtak Gyurcsánynak 2006 őszén, amikor az őszödi beszéd nyomán kialakult belpolitikai dráma idején azt javasolták, hogy „erkölcsi okokból” (sic!) ne mondjon le, és ne legyenek előre hozott választások. (Egy másik interjújában még arról is beszélt, hogy 2009-ben néhai Kiss Péternek és Juhász Ferencnek volt igaza vele szemben, akik Bajnai miniszterelnökké választása helyett előre hozott választásokat javasoltak.)
Gyönyörű megtudni mindezt nyolc év után! Különösen számomra az. Talán olvasóim közül néhány emlékeznek rá, hogy jómagam 2006. szeptember 17-e, tehát az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése napjának estéjétől kezdve minden médianyilatkozatomban és írásomban szorgalmaztam, mit szorgalmaztam, szinte követeltem a miniszterelnök távozását és az előre hozott választások megtartását.
Tettem mindezt azért, mert úgy véltem, hogy Gyurcsány a demokrácia legfontosabb normáját, a választások tisztaságát szegte meg azzal, hogy látványosan és tudatosan becsapta a választókat, s folyamatosan félrevezette az ország közvéleményét. Európai és demokratikus normák szerint Gyurcsánynak távoznia kellett volna – különösen az október 23-ai brutális rendőri attak után –, amit semmilyen taktikai megfontolásnak nem lett volna szabad felülírnia.
Ám mi történt? A sajtóban és nyilvánosságban az előre hozott választásokat mint valamiféle patás ördögöt kezelték, olyan valaminek, ami Magyarországon nem fordulhat elő… Egészen addig, amíg 2007 tavaszán Orbán Viktor el nem kezdett ugyanerről beszélni. A mainstream média, sajtó és a politika addig hallani sem akart előre hozott választásokról, s aki ezt felvetette, akárcsak 2002-ben, igyekeztek elhallgatni és marginalizálni.
És most, 2014 őszén megtudhatom, hogy Medgyessy (aki egyébként 2006 decemberében azt mondta Gyurcsánynak, hiba, hogy nem mond le), Lendvai Ildikó, Karsai József valójában a „marginális” véleménymondókkal értett egyet.
Micsoda felemelő érzés ezt utólag megtudni! De a tanulság még fontosabb: még akkor is vállalni kell a véleményünket, ha egy álságos – „mainstream” – közvélemény próbálja azt elnyomni, semmissé tenni.
Néha bizony megéri kitartani.
mno
Hiszem, hogy lehet tovább is menni azon az úton, melyen népünk ezer éve jár
"Hiszem, hogy az életet szolgáló szeretet, ha az alázat útján jár, Isten irgalmából célba is ér.
Hiszem, hogy lehet tovább is menni azon az úton, melyen népünk ezer éve jár, melynek távlatai a végtelenbe vesznek."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Jönnek az új tízezresek
Megújítja a bankjegysorozatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB); először a tízezerforintos bankjegyek változnak, ezek keddtől ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Az MNB 2014 és 2018 között megújítja az 1997 és 2001 között bevezetett jelenlegi bankjegysorozatot, és újratervezett, továbbfejlesztett, a hamisítás ellen az eddiginél jobban védett bankjegyeket bocsát ki. A korszerűsített bankjegyeket a feldolgozó- és elfogadóautomaták is egyszerűbben és gyorsabban tudják majd kezelni.
Kárpát-medence fái - Mezei juhar - Az Év Fája - 2014
Az Országos Erdészeti Egyesület az idén a mezei juhart nyilvánította az év fájának.
A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10-15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes. Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancsbarna, később vörösbarnára sötétül.
Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.
A porzós virágában öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki. Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.
Jól viseli a téli fagyokat és a nagy meleget is. Termése ikerlependék, a két szárny egymással 180 fokos szöget zár be. Terjedését segíti a jó sarjazó képessége, ezért sok helyről szinte kiirthatatlan.
Versenyemlékek
"Nemzeti fény a cél. Hogy elérd, forrj egybe magyar nép."
Versenyemlékek - VII. - 1833
Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Naplemente - Szigliget a Szent György hegyről
"... mivel azelőtt országunkat barbár népek és zsarnoki tatárok elpusztították, elrendeljük, hogy koronánk egész területén, megfelelő helyeken erődítések legyenek és várak emelkedjenek, ahová a nép az üldöztetéssel fenyegető időben behúzódhatik és magát megmentheti...
... és ezért a Balatonban lévő egyik szigetet, ahol az erődítésre alkalmas hegy áll, a pannonhalmi Szent Márton egyház részére adandónak véljük, hogy rajta várat építsen, amely a fentti célokra bőségesen és hatásosan megfeleljen..."
IV. Béla király 1260-ban kibocsájtott okirata nyomán
Kövér László bővítené az emberi jogok rendszerét
Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben, a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.
A magyar házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda.
A Bundes der Vertriebenen (elűzöttek szövetsége) ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól – tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta.
Kövér: A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan
Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során. […] Nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak. […] A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség.”
Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek, és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök – emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a német fővárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését.
Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bővültek a lehetőségek, hiszen a magyarországi németek országgyűlési szószólójának közreműködésével megnyílik az út a „többszereplős kooperáció” előtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar–német kapcsolatokat.
Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”.
Megvédtük az igazunkat
Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. […] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.”
Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból. […] Megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – mondta az Országgyűlés elnöke.
„Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára – mutatott rá Kövér László. – Erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről.
A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta az Országgyűlés elnöke. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége.
mno
...mint a generátorok és áramfejlesztők a fizikai termelésben...
"A kulturális intézmények ugyanazt a szerepet játsszák a művelődési életben, mint a generátorok és áramfejlesztők a fizikai termelésben..." Küzdelmek könyve - részlet - 1930 Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus vallás- és közoktatási miniszter