A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény

                          " A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény, a jövő. A megálmodott kiút az összedőlő mában életet jelent. A felsejlő holnap körvonalai erőt tudnak adni, hogy ha kell, akár üres gyomorral is tovább tudjon menni az ember" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

A kultúra az egyedüli varázsszer

                                "Mentől jobban kiélesedik a világválság, annál inkább nyer jelentőségében a kultúra, az az egyedüli varázsszer, amely még haldokló nemzetekben és társadalmakban is új életet tud fakasztani." A kultúrpolitika mai jelentősége - 1930 - részlet Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter

Fricz Tamás: Az antiszemita Marx „marad”? - vagy úgy van, hogy „a mi antiszemitánk jó antiszemita”?

                                Karl Marx szobrát eltávolították a Budapesti Corvinus Egyetem aulájából, tartalmilag teljesen helyesen, hiszen Marx antikapitalista és antiszemita elgondolásai aligha férnek össze az egyetem minden ízében a kapitalizmust elfogadó és tanító oktatói tevékenységével. Baloldali és kommunista beállítottságú személyek viszont tüntetést szerveztek az egyetem előtt azzal a jelszóval: Marx marad! Meg kell kérdeznem a tüntetőktől – akik soraiban ott volt és beszédet mondott többek között Tamás Gáspár Miklós és Krausz Tamás –, komolyan gondolják-e azt, amit követelnek. Azon túl, hogy a tüntetők nyilvánvalóan nem szívelik a kapitalizmust, hogyan gondolhatják, hogy egy olyan egyetem, amely döntően a neoliberális piacgazdaság elkötelezett híve, Marxot örökre megtartja az aulájában csak azért, mert az egyetem egykoron – amikor még a szocialista piacgazdaságot oktatták falai között – a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte? Nem gondolják a demonstrálók, hogy ha valaminek realitása lenne, az az, hogy az egyetem aulájában mondjuk Friedrich August von Hayek, Milton Friedman, Otto Graf Lambsdorff szobrát lepleznék le, avagy a neoliberalizmus új „alapító oklevelét”, az 1989-ben született washingtoni konszenzus másolatát helyeznék el e helyen? Magyarul: én azt javaslom, hogy irreális és oda nem illő elképzelések érdekében felesleges tüntetni. Ha lesz vagy ha lenne kommunista közgazdasági egyetem, ott Marxnak valóban helye lenne. De a főként neoliberális gazdaságtudományt oktató egyetem előtt Marxért demonstrálni érthetetlen és felesleges. Ám ez csak az érem egyik oldala. Ott van a másik, a legalább ilyen súlyos kérdés: a tüntető balos személyek hogyan viszonyulnak ahhoz a kérdéshez, hogy Marx erősen, sőt bántóan és gorombán erősen antiszemita nézeteket vallott? Marx 1844-ben A zsidókérdéshez (Zur Judenfrage) címmel jelentett meg tanulmányt a Deutsch-Französicher Jahrbücherben. Ezekben a következőket írta: "Vizsgáljuk meg a valódi világi zsidót, nem a szombatzsidót, ahogy Bauer teszi, hanem a köznapi zsidót. Ne a vallásában keressük a zsidó titkát, hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát. Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, reális zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja. A társadalomnak egy olyan organizációja, amely a kufárkodás előfeltételeit, tehát a kufárkodás lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tenné a zsidót." A konklúzió: „A zsidóemancipáció végső jelentésében az emberiségnek a zsidóság alól való emancipációja.” (Hitler ha olvasta e sorokat, egy időre marxistává válhatott.) Marx antikapitalizmusa totális antiszemitizmusba vált át: „A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehet más isten. A pénz az ember valamennyi istenét lealacsonyítja – és áruvá változtatja. A pénz minden dolgok általános, önmagáért konstituált értéke. Ezért megfosztotta az egész világot, az ember világát éppen úgy, mint a természetet, sajátságos értékétől. A pénz az ember munkájának és létezésének tőle elidegenült lényege, és ez az idegen lényeg uralkodik rajta, s ő imádja azt. Marx mindezen túl a zsidó–keresztény viszony vonatkozásában is meglepő dolgokat ír. Íme: "A kereszténység a zsidóságból fakadt. Ismét a zsidóságba bomlott fel. A keresztény kezdettől fogva a teoretizáló zsidó volt, ezért a zsidó a gyakorlati keresztény, s a gyakorlati keresztény ismét zsidóvá lett. A kereszténység a reális zsidóságot csak látszatra küzdötte le. Túlságosan előkelő, túlságosan spiritualisztikus volt ahhoz, hogy a gyakorlati szükséglet nyerseségét másként küszöbölje ki, mint úgy, hogy a kék égbe emelte fel. A kereszténység a zsidóság kifinomodott gondolata, a zsidóság a kereszténység közönséges hasznosítása, de ez a hasznosítás csak akkor válhatott általánossá, miután a kereszténység mint a kész vallás elméletileg kiteljesítette az embernek magától és a természettől való önelidegenülését." És itt is jön a brutális konklúzió: "…nemcsak a Mózes öt könyvében vagy a Talmudban, a mai társadalomban is megtaláljuk a mai zsidó lényegét, nem mint absztrakt, hanem mint nagyon is empirikus lényeget, nemcsak mint a zsidó korlátoltságát, hanem mint a társadalom zsidó korlátoltságát." Ezek után kérdezném nagy tisztelettel a tüntetőktől: melyik Marx maradásáért demonstrálnak? Marxnál, mint jól látható, az antikapitalizmusa szerves részét képezi az antiszemitizmusa, a kettő szoros és elválaszthatatlan elméleti egységet alkot. Aki vállalja Marxot antikapitalizmusa miatt, vállalnia kell antiszemitizmusát is. A különválasztás erőltetett és hibás. Tehát még egyszer a kérdésem: a „Marx marad!” jelszó „a kapitalizmus mint zsidó kufárság” tézisének az elismerését is jelenti? Kérdezem: ez azt jelenti? Vagy úgy van, hogy „a mi antiszemitánk jó antiszemita”? mno

Református templom - Mezővári - Kárpátalja

                                Mezővári református temploma a beregszászi járás egyik legszebb műemléke. Az egykori önálló masszív harangtorony továbbépítésével alakult ki mai formája. Tornyát galériás, négyfiatornyos barokk sisak koronázza. A templom bejárata fölött tábla hirdeti: "1703 máj. 21-én Tarpa népének példáját követve, Esze Tamás kurucai Vári piacterén is kibontották a Nagyságos Fejedelem zászlaját. Ringató bölcsője ezért e föld az 1703-1711-es szabadságharcnak. Állíttatta Vári népe 1989-ben"

Az ország tortája 2014 - Somlói revolúció

                        Hozzávalók: A grillázstésztához: 145 gramm tojásfehérje 60 gramm sárgája 50 gramm cukor 20 gramm liszt 80 gramm dió grillázs 30 gramm dió A narancsbetéthez: 135 gramm narancs 70 gramm cukor 5 gramm pektin 4 gramm zselatin 1 fél narancs héja A fehércsokoládé mousse-hoz: 200 gramm fehér csokoládé - 33,1%-os 90 gramm 33%-os tejszín 55 gramm tojássárgája 5 gramm zselatin 15 gramm víz 1 gramm vanília 320 gramm tejszínhab Az étcsokoládé mousse-hoz: 70 gramm 33%-os tejszín 75 gramm 54%-os étcsokoládé 50 gramm tojássárgája 50 gramm 40%-os rum 240 gramm tejszínhab A ganache-hoz: 40 gramm tej 75 gramm 54%-os étcsokoládé 8 gramm glükóz 20 gramm 80%-os vaj Elkészítés ideje: 150 perc. Elkészítés menete: Ha már sikerült mindent beszerezni és kimérni, akkor az már fél siker. Elsőként a grillázstésztát készítsd el. A sárgáját verd habosra a cukorral, majd add hozzá a grillázst és a lisztet is, és keverd ki velük, aztán a habosra vert fehérjét is keverd hozzájuk. Szórd meg a dióval, majd 155 fokra előmelegített sütőben süsd ezt a keveréket 30 percig. Egy edényben tégy be alá a sütőbe vizet, hogy párologjon. Jöhet az étcsokoládés mousse! A sárgáját verd habosra, a tejszínt melegítsd 80 fokosra, majd folyamatosan csorgatva keverd őket össze. Az étcsokit melegítsd 38 fokra, majd keverd a többiekhez. Hűtsd 27 fokra, majd keverd el a rummal és a tejszínhabbal. A narancsbetéthez a cukrot keverd össze a pektinnel és a zselatinnal, majd reszeld le a narancs héját, tedd teatojásba. A narancsléhez add a zselatinos-pektines keveréket, tedd bele a teatojást, és hagyd öt percig duzzadni őket, majd egy percig forrald. Ezután hűtsd le, majd öntsd a kifagyott étcsokis mousse-ra! Már nincs sok hátra, jöhet a fehércsokoládés mousse. A zselatint áztasd be, a tojássárgáját verd habosra. A tejszínhez ezután add hozzá a feláztatott zselatint, majd melegítsd 80 fokra. Ha ezt elérte, keverd el a sárgájával. A fehércsokit melegítsd 36 fokosra, majd keverd a tojássárgájás tejszínhez, aztán 27 fokra hűtve add a felvert tejszínhabhoz. A ganache jön, ehhez egyszerűen a tejet a glükózzal és a vajjal melegítsd 80 fokra, aztán keverd bele az étcsokoládét. Ha minden megvan, már csak rétegelni kell: alulra kerül a grillázstészta, rá az étcsokoládé mousse, arra a narancsbetét, rá a fehércsoki mousse, és az egészet a ganache zárja. Ha nem lett tökéletes, ne aggódj, az íze biztos finom! Jó étvágyat!

Magyarország legnagyobb összefüggő színes ólomüveg kompozíciója

Bayer Zsolt: Lúzerkirályok

                            Bizony, az a bizonyos „illiberalizmus” szükségképpen ítéltetett győzelemre, még ha nem is tudja senki, mit kell rajta érteni.  Csak annyit lehet tudni, hogy jelenlegi „liberális” világ– és kultúrafelfogás valamiféle ellentétét, tagadását. És akkor jó. Akkor rendben vagyunk vele. Akkor akarjuk. Hogy miért? Erre naponta millió és millió példát szolgáltat a nemzetközi és hazai világ idiotizmusa és elviselhetetlensége. De most a napokban lett kristálytiszta minden. Most lett teljesen világos, hogy ezeket miért nem lehet sem elviselni, sem tolerálni. Történt, hogy a 444.hu nevű, igazán liberális portálon egy „anarki” névre hallgató állandó szerző és munkatárs, aki önmagát Che Guevara képével helyettesíti cikkei mellett, szóval ez a fonálféreg írt egy hosszú liberális cikket ezzel a címmel: „A Kőszívű utcai csillagok, avagy hogyan vegyük el a gyerekek kedvét egy életre az olvasástól.” Régi téma ez már, igazából túl vagyunk rajta. Minden évben felbukkan valami liberális kretén, és előáll ezzel a baromsággal. Mert a liberális gyerek nem szenvedheti az olvasást, a kötelező olvasmányt, a liberális iskolában a liberális gyerekkel nem olvastatunk többszörösen összetett mondatokat, mert attól fejfájást kap szegény, és megutálja az olvasást. Ismerjük az egészet, kijön a teniszkönyökünkön. Ezt anarki is érezhette, mert úgy döntött, tovább megy a megkezdett úton, úgy döntött, igazán egyedit és nagyszabásút fog alkotni a liberális újságírás és szólásszabadság fostengerén. S nekilátott: „Aki magyarul olvas, esetleg még ír is, nem kerülheti meg őket. Ráadásul generációk nőttek fel rajtuk, és minden felnőttben megvan az a természetes szadista hajlam, hogy ha már én végigszenvedtem annak idején a Nagy Magyar Irodalmi Balfaszbrigád kalandjait a szerencsétlen Kis bicebócától a nyomorult Nemecsek Ernőn át (direkt nagybetű) a lúzerkirály Nyilas Misiig, akkor szenvedje végig a gyerek is. Belőlem is ember lett, nem kell egy tüdőgyulladásba mindjárt belehalni. Hosszú évtizedek után újra beleolvastam a lassan 150. születésnapját ünneplő Kőszívűbe, és kénytelen vagyok bevallani, hogy néhol már a fejezetcímeket sem értem. De aki kapásból, Google nélkül tudja, ki az az Ephialtész és mi az a Perihélia, tegye fel a kezét gyorsan, és azonnal beírom a kis ötöst. És ezek még csak a fejezetcímek. Belül a Kőszívű annyira száraz és szövevényes, annyira patetikus és tudálékos, hogy előbb kínoznék vele foglyokat Guantanamón, mint hogy 12 éves gyerekeket engedjek vele egy légtérben tartózkodni… Mert ha nekem Kőszívűt kellene tanítanom hetedikben, csak annyit mondanék róla a gyerekeknek, hogy nyugodjatok meg, ez is irodalom, de ennél szarabb már nem lesz… Aztán ha 10-12 évesen a kötelezőkön túl vagy, de még mindig nem ment el a kedved az olvasástól, szemezgess bátran az ajánlott irodalmi művek közül! Verne, Dumas, Dickens és Defoe többek között… És most komolyan, az elmúlt 300 évben nem jutott jobb az eszünkbe, mint az Isten létén filozofáló, idült rasszista hajótörött segítségével megszerettetni az olvasást azokkal a 10-12 éves gyerekekkel, akik jó esetben Minecrafton és Spongyabobon, rossz esetben közszolgálati tévén és gyűrött IKEA-katalóguson nőnek fel?” Íme, itt áll előttünk teljes vértezetében anarki lelkivilága. Anarkié, aki szerint Nemecsek Ernő és Nyilas Misi egy balfasz meg egy lúzer. Robinson pedig „idült rasszista”. Lássuk be, ez azért új távlatokat nyit előttünk. Mert itt voltunk eddig, tétova, ostoba, földhözragadt seggfejek, és hosszú-hosszú generációk óta abban a tévhitben tengetjük nyomorult életünket, hogy Nemecsek Ernő és Nyilas Misi valamiféle örökérvényű erkölcsi példát mutat minekünk. Hogy az olyasféle dolgok, mint hűség, bátorság, hazaszeretet, becsület, tisztesség örökkévalók, még akkor is, ha mi nem tudjuk mindig betartani ezeket. De legalább van előttünk példa minderre. Nemecsek, Nyilas Misi, a Baradlay fiúk, Dobó István és Bornemissza. Ám eljött anarki, és fénycsóvát hajított életünk sötétjébe. Nevezettek ugyanis balfaszok és lúzerek. A kis Bicebóca is. Az egész Kincskereső kisködmön balfaszok és lúzerek seregszemléje, a Furfangos Cintula is, különösen a Kuckó király, aki a lékbe vezeti éjjel a labancot, de a júdáspénzt a lék szélén hagyja, mert „az ellenség pénzét még a halálba sem akarta magával vinni”. Robinson pedig? A protestáns polgárság apoteózisa, aki kizárólag leleményességével, tudásával és kitartásával tud életben maradni? Ő egy „idült rasszista”, bár ezt nehezen tudom hirtelen értelmezni. (Robinson „modellje” amúgy Alexander Selkirk skót tengerész, akit a Juan Fernandez szigetek egyikén tettek ki valamikor 1703 táján.) De mindez nem számít. Anarki számít és az ő meglátásai. S persze kár lenne megállni félúton. Fenébe Thomas Mannal! Ki az a lúzer balfasz, aki átrágja magát a Varázshegyen, a mindenen filozofálgató Hans Castorp tudálékos és idegesítő hülyeségein, amikor olvashat anarkit is?! Dosztojevszkij? Na ne röhögtess! Stendhal? Rémisztő! Zweig, Balzac, Hugo, Shakespeare, Szophoklész, Tolsztoj, Puskin, Szerb Antal, Vajda János, Németh László? A hideg is kiráz! Ezek mind meghaladva! Marad a liberális út végén a liberális anarki és az ő szólásszabadsága meg lelkivilága. Aki ezek közé akar tartozni, tudja, mit kell cselekedjen. Aki meg nem, az is. Csak azt nem szabad elmondani még nyilvánosan, mert baj lenne belőle. De nyugalom. Ezek világa szükségképpen fog elpusztulni. Ez az anarki nevű balfasz rá a bizonyíték. Magyar Hírlap

Bárány Krisztián: Koronázási kincseink titkaira derítettek fényt

                        Közel két esztendővel ezelőtt autóztunk el Fraknó várába (Őrvidék) Pálffy Gézával, a Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével azért, hogy legújabb felfedezését bemutathassuk a nagyközönségnek. Az eltelt idő alatt a kutatók jeles munkájának köszönhetően újabb fehér foltokat sikerült feltárniuk. Munkájukra méltán lehet büszke a magyarság. A legfrissebb eredményekről Pálffy Gézát, az MTA BTK TTI tudományos tanácsadóját és a kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.   – Két évvel ezelőtt, a fraknói utunk során volt szerencsénk bepillantani a Szent Korona Kutatócsoport munkájába. Mit tart az azóta eltelt idő legnagyobb eredményének? – Elsősorban azt, hogy legfőbb nemzeti kincsünk újabb kori históriájával kapcsolatban számos kiemelkedő felfedezést tehettünk. Az átlagember ugyanis joggal gondolhatná, hogy a magyar történelem legfontosabb ereklyéjének, a Szent Koronának a történetét már biztosan teljességgel feltárták a szakemberek. Eddigi kutatásaink egyértelműen bizonyították, ez egyáltalán nincs így. Azaz már két esztendő után is megállapíthatom: érdemes volt létrehozni a Lendület Kutatócsoportot! Néhány hónapja sikerült feltárnunk a magyar korona legkorábbi hiteles ábrázolásának keletkezéstörténetét. Ezzel megoldottuk koronánk egyik fél évszázados rejtélyét. Sokan ugyanis úgy vélték, hogy a korona legkorábbi autentikus képe egy Fugger-krónikában maradt fenn, és annak köszönhetően keletkezett, hogy 1440 és 1463 között a Szent Koronát birtokló III. Frigyes császár az ismert bankárcsaládnak elzálogosította a felségjelvényt. Sőt, az interneten még az is gyakran olvasható, hogy az ábrázoláson Szűz Mária látható. Kiderült azonban, mindebből szinte semmi sem igaz! A különféle legendák gyártása helyett érdemes tehát szisztematikus kutatásokat folytatni. Ezek alapján ugyanis megállapítható, hogy koronánk első hiteles ábrázolása 1554 és 1559 között Augsburgban keletkezett, mégpedig egy Bécsből kapott, igen alapos előkép alapján, amely az 1551 óta ott őrzött eredeti kincsről készült. A kor szintjén legalábbis ezért annyira precíz az ábrázolás. Azaz koronánk sohasem volt a Fuggerek birtokában, képe pedig nem egy Fugger-krónikában, hanem a magyar trónt sokáig betöltő Habsburg-dinasztia egy díszes, kéziratos családtörténetében maradt fenn. Ezt egy autodidakta történetíró, genealógus és címerszakértő, Clemens Jäger állította össze Augsburgban a neves Johann Jakob Fugger számára. Végül az ábrázolás közepén nem Szűz Mária, hanem egyértelműen a trónon ülő, könyvet tartó, szakállas Krisztus alakja látható. – Információink szerint többek közt megvizsgálták a Parlamentben őrzött kardot, melyet a hagyomány Szent Istvánhoz köt. A vizsgálat után milyen újdonságokat sikerült kideríteniük? – Így van. Dr. Áder János köztársasági elnök úr megtisztelő felkérésére végeztük el a vizsgálatot. Óriási élmény volt a koronázási jelvények közvetlen közelébe kerülni, mint a korábbi évszázadokban azon magyar főméltóságoknak és országgyűlési képviselőknek, akik a koronázások alkalmával kezükbe foghatták azokat. A kard vizsgálata egyébként teljességgel indokolt volt, hiszen tíz sornál többet sehol nem írtak róla. Kutatásaink alapján megállapítható, hogy a kard a 15. század második felében, Észak-Itáliában készült, s egykoron szúrásra és vágásra egyaránt kiválóan alkalmas, valószínűsíthetően harcra szánt fegyver volt. A kard tehát a koronázási jelvények legfiatalabb darabja, Szent István királyé sohasem lehetett. Ám a felségjelvények közé még később, nagy valószínűség szerint II. Mátyás király 1608. novemberi pozsonyi koronázásán került. Attól fogva azonban 1916-ig minden megkoronázott uralkodónkat ezzel övezték fel, ezt viselte a szertartás alatt derekán, majd ütött vele lovaggá magyar urakat és tette meg a nevezetes kardvágásokat a négy égtáj felé. Emiatt a napjainkra fennmaradt koronázási kard gyorsan a negyedik legfontosabb koronázási jelvénnyé vált, még úgymond a sokkal régebbi palástot is megelőzte. E helyen említi a koronaláda legkorábbi hivatalos leltára 1622 augusztusából, amelyet a kutatócsoport ugyancsak nemrég fedezett fel. Valójában ennek köszönhető, hogy ma a korona, a jogar és az országalma mellett ugyancsak a Parlamentben látható. – Gyakorlatilag ki kell mondani, a legenda ezek után már nem állja meg a helyét. Mégis, hogy látja, miért alakulhatott ki ez a kapcsolódás? S mennyiben változhat meg a „Szent István kardja”-kultusz? Ez esetben maga a tény számít, vagy a történeti hagyomány? – Ezzel kapcsolatban két dolgot élesen el kell választanunk: egy tárgy valós történetét, illetve a hozzá kapcsolódó eszmeiségét. A koronázási kard sohasem lehetett Szent István kezében, hiszen közel félezer évvel későbbi tárgy. Ám ezt már akkor is tudták, amikor a 17. század elején a koronázási jelvények közé beemelték. Nevezetesen a híres Révay Péter koronaőr, a magyar korona történetének első összegzője és politikustársai. Mivel azonban a régi hagyományok szerint úgy tudták, hogy a legfőbb koronázási ereklyék az államalapító Szent Istvánhoz kötődnek, a kard sem térhetett el ettől. E kincsek ugyanis magát a – vitathatatlanul István király alapította – magyar államiságot is jelképezték. Ezzel a korabeli magyar rendi nemzet vezetői a Szent István-i államiság továbbvitelét kívánták hangsúlyozni, így a koronához és a palásthoz hasonlóan a kard históriáját is szimbolikusan államalapító nagy királyunkhoz kötötték. Koronázási jelvényeink tényleges története és szimbolikus szerepe tehát nem mindig esik egybe. De nem is kell, hogy megegyezzenek. A kutatónak azonban mindkettőt vizsgálnia kell, s mindkettőt gondosan fel kell tárnia. A felségjelvényeket egykoron használt politikusoknak ez nem volt feladatuk, hiszen ne feledjük, nekik – velünk ellentétben – ezek nemcsak történeti ereklyék voltak, hanem az uralkodói legitimitás nélkülözhetetlen eszközei és az államiság legfőbb szimbólumai. Ezt jól jelzi, hogy az 1880-as években ugyan már tudóselődeink is rámutattak arra, hogy a kard biztosan a késő középkorban készülhetett, ennek ellenére az utolsó királykoronázás (1916) alkalmával, sőt még később is mindvégig „Szent István kardjaként” emlegették. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy vitathatatlanul egyik legfontosabb nemzeti ereklyénk! – A koronázások történetével kapcsolatban még milyen új kutatási eredményekre derült fény? Ha jól tudom, Sopron városában egy egészen különleges hagyomány is kialakult. – Egyrészt kutatásainknak köszönhetően – Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett – talán sikerül visszaemelni Sopront a magyar koronázóvárosok sorába. A város e kiemelkedő funkcióját ugyanis napjainkra a nagyközönség teljesen, ám részben még a soproniak is elfeledték. Pedig az egykori szabad királyi városban a 17. században három uralkodókoronázást tartottak: 1625-ben egy magyar királyt (III. Ferdinándot), 1622-ben és 1681-ben pedig egy-egy királynét (Gonzaga Anna Eleonórát és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolnát) koronáztak itt. Másrészt a két királynéi szertartást megelőzően ugyanitt a koronázási jelvények különleges közszemléit is sikerült rekonstruálnunk. Ez ugyancsak komoly újdonságnak tartható. Mivel 1622-ben a magyar rendek visszerezték a koronázási jelvényeket Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől, ekkor meg kívántak győződni arról, hogy mindent hiánytalanul visszakaptak. Ezért az Országgyűlés felsőtáblájának akkori üléstermében, amely akkor a soproni városháza tanácsterme volt, egyenként ellenőrizték a Thurzó Szaniszló nádor által a koronaládából kivett felségjelvényeket. Sőt, a hivatalos ellenőrzést követően a koronát és a többi felségjelvényt a nádor a városháza ablakából még a soproni Fő téren összesereglett tömegnek is egyenként felmutatta. A Szent Korona történetében ilyen különleges formában végrehajtott hivatalos, majd szélesebb körű közszemlére csakis Sopronban került sor. Ráadásul ez 1681-ben, a második királyné-koronázáskor megismétlődött. Ekkor a zeneszerető híres nádor, Esterházy Pál foghatta kezében és mutatta fel előbb a rendeknek, majd a népnek az összes koronázási ereklyét. – Rendkívül érdekesnek tartom, hogy korabeli diplomaták hagyatékába is „belelátnak”. Gondolok itt Don Diego Messía Leganés márkijára, miért fontos és miért különleges számunkra ő? – Igen, ez is fontos feladatunk. A koronázásokon részt vett pápai nunciusok, velencei, spanyol követek és más szemtanúk ugyanis gyakran igen részletes és hallatlanul érdekes jelentéseket vetettek papírra a ceremóniákról. Kutatócsoportom ezeket is szisztematikusan gyűjti. Az említett spanyol márki, a portrék nagy kedvelője a III. Ferdinánd 1625. decemberi soproni koronázásán részt vett spanyol követség valamelyik tagjától így szerezhette meg a megkoronázott uralkodó igen kvalitásos portréját. Buzási Enikő kolléganőm részletes feltárása szerint ezt a sokáig Firenzében élő neves flamand művész, a Mediciek udvari festője, Justus Sustermans készítette, aki pályája során számos Medici és Habsburg családtagot örökített meg portréban. Festménye III. Ferdinándot magyar királyként hagyományos magyaros öltözetben ábrázolja. Az uralkodó cobolyprémes vörös bársonyköpenyt, kócsagtollal és gyémántforgóval díszített magyar föveget, oldalán pedig drágakövekkel gazdagon kirakott kardot visel. A festmény értékét kiemelten növeli a Szent Korona rajta látható képe, amely nemzeti kincsünk egyik leghitelesebb fennmaradt 17. századi ábrázolása. Ezért is igen örömteli, hogy a kiemelkedő értékű műalkotás negyedszázaddal ezelőtt külföldi tulajdonból Budapestre kerülhetett. Ma a Magyar Nemzeti Galériában bárki megtekintheti. Érdemes! mno

Mi változott az Orbán-kormány alatt itthon?

                              Úgy érzem, hogy össze kell gyűjteni végre azokat a tetteit a második, és idővel majd a harmadik Orbán-kormánynak, amelyek a változásokat mutatják meg Józsi bácsi szemével is - ugyanis jártamban-keltemben látom, hogy mennyien nem értik, és csak felülnek az ellenzéki kommunikáció uszításának. Már most szeretném lefektetni, hogy sok mindent másképp csinálnék én is, de könnyű innen kritizálni az internet mögül. Kezdjük az alapoknál: Egy fontos közgazdasági alaptétel: közgazdaságilag eredendő bűn devizában eladósodni! A legfontosabb kérdés mindig az, hogy a politikai, gazdasági, és törvény-szabályozások milyen hatással vannak az MNB devizaalapra. A jegybanki devizaalap változása, az alfája és omegája a jólétünknek. Ha csökken az alap, akkor államilag eladósodunk. Ha növekszik, akkor csökken az államadósságunk. Ha van államadósságunk, akkor megnő az adózás és a megszorítás. Ha az lecsökken az államadósságunk, akkor csökkennek az adók és a megszorítások is Ha a vásárlásaink által elhagyja a pénzünk az országot, akkor csökkentjük az MNB devizaalapot, ha külföldre adunk el bármit, és a pénz bejön az országba, akkor növeljük az MNB devizaalapot. Vagyis, amikor külföldi terméket fogyasztunk, akkor növeljük a adókat és a megszorítást, amikor exportálunk, akkor csökkentjük azokat Ha jövedelmet viszünk ki, és kint adózunk, az ugyanolyan hatással van a devizaalapra, mint a termék importálás, vagyis növeljük itthon a többiek adózását Tavaly Magyarország 22.000 milliárd Ft értékben fogyasztott importárut (bár több volt az export bevételünk a multigyártók miatt, de a devizaegyenleg jelentősen deficites). Ha ebből megtakarítanánk 3600 milliárd Ft-nyit, és helyette hazai árut vennénk akkor pontosan 100.000 munkahely jönne létre, de az emberek foggal-körömmel védik magukat, hogy miért fognak idén is import árut vásárolni a 20 Ft-tal drágább hazai helyett. Ugye, ezért is Orbán Viktor a hibás … Az Orbán Viktor kormány jelenleg is több eszközzel védi a devizaalapot az alábbiak szerint: bevezette az Erzsébet-utalványt, amivel regulázza a multikat, azaz csak akkor fogadhatják el a multik az Erzsébet- utalványt, ha megfelelő mennyiségű hazai terméket forgalmaznak, amivel kevésbé áramlik ki deviza, és így kevésbé csökken az MNB-s devizaalap, valamint megmaradnak a hazai munkahelyek a folyamatosan gyengülő Ft-ot az MNB kevésbé erősítteti vissza, mint korábban, amivel így drágább lesz az importáru, és olcsóbb az exportálás, ami védi és építi az MNB devizaalapot és munkahelyeket hoz létre az alacsony jegybanki alapkamat megint csak csökkenti az államadósság növekedést, amivel kevesebbet kell majd idővel adózni 2010 óta a forgalomban lévő pénz mennyisége 50%-kal nőtt, amivel gyorsabban lehet pörgetni a gazdaságot a keleti nyitás néven jelentősen nőtt az exportbevétel (de sajnos nem elég gyorsan, ugyanis a hazai importfogyasztás az elmúlt 1 évben gyorsabban nőtt, mint az export bevétel, de ez nekünk "köszönhető", mert csak az olcsóbb külföldit vásároljuk a hazai helyett -  persze ez is "fekete pont ugye Orbán Viktor számláján".) felfejlesztette a budapesti turizmust, ami megint csak növeli a devizaalapot (pl: a turistáknál nagyon sok pénz van, csak ki kell találni, hogyan adja nekünk ezt át, de ez megint kinek a felelőssége? A miénk... ééérteed Maaargit) bevezette a “trafikmutyi” néven elhíresült és ledegradált trafikredszert,  amivel számos hazai vállalkozás jut olyan bevételhez, amit a külföldi multiktól vett el, vagyis erősíti a devizaalapot ez a változtatás is sarcolja a multikat, amivel megint csak védi a devizaalapot (pl. csak a bankok 2010-2011-ben 3500 milliárdot vittek ki, ami kb. 90.000 munkavállaló 1 éves fizetése, ma veszteségesek a bankok, így azt a korábbi megtakarításaikból kell fedezni, ami megint csak megakadályozza a devizakiáramlást) államosítanak stratégiailag jelentős vállalatokat, mint pl. az E-on, amivel növelik a központi költségvetést vállalati profitból adó helyett, és ha ez előtte multié volt, akkor a devizaalapot is védik általa, mert nem folyik ki a profit az országból, vagyis további adót takarít meg az állami pályázatokat hazai kézben osztják szét, amivel a pénz itthon marad, és nem folyik el egy multi által, így a pénzforgása miatt előbb-utóbb hozzád is eljut, ha értéket termelsz, míg multi esetében soha nem kapsz belőle A GDP arányos külföldi államadósság 21%-ot csökkent az OV kormány alatt Sosem a belső adóssággal van a baj, hanem a külső adóssággal. Az összes GDP arányos államadósság ugyan nem csökkent jelentősen, de az államadósság szerkezete megváltozott a külsőről a belsőre az OV kormány alatt. Ha a mindenkori kormány túl gyorsan kezdené az élősködőket kiűzni az országból (főleg akkor, amikor a nép többsége ellene dolgozik tudatlansága miatt), akkor a nagytőke elkezdne kivonulni az országból, amitől meggyengülne a forint, mivel a kivonulás csökkenti a jegybanki devizaalapot, és ha ez túl gyors ütemben történik meg, akkor beszakad a HUF, ami által Ukrajnához hasonló zavargások jöhetnek létre fosztogatásokkal. Végül a nemzetközi sajtó visszhangja által megjönne a nemzetközi támogatottsága is a NATO beavatkozásának, és így megdöntenék azt a kormányt, ami jót akar, majd visszatesznek egy olyan bábkormányt a helyére, amely újabb IMF hitellel indítaná a stabilizálást devizakötvény kibocsájtás helyett. Kinek kell ez? forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt másold be a linket, egy perces VIDEÓ érzékelteti: milyen az a rendszer, amit a kizsákmányoltak "védenek" https://www.youtube.com/watch?v=9ZpwC_TFm_E&feature=player_embedded

Magyar Királyi családok címerei a Magyar Országgyűlés üléstermében - Budapest

                        Magyar Királyi családok címerei a Magyar Országgyűlés tárgyaló termében - Budapest: Balról, jobbra - Árpád-ház, Anjou család, Hunyadi-Corvin család, Jagelló család, Zápolya (Szavolyai) család, Habsburg család Középen: a Magyar Királyság nagycímere