Erdély enigmái (rejtélyei) - VIDEÓ!
kattint a VIDEÓRA - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=pq38yA1oXIU
Hazugok hídja - Nagyszeben - Erdély
Nagyszebenben található Erdély legrégibb öntöttvas hídja. 1859-ben szerelték fel egy fahíd helyére a Fekvő elnevezésű hidat. A fahídat a környéken áruló kofák füllentéseinek, nagyotmondásainak köszönhető nevezték Hazugok hídjának.
Hiába kapott új nevet a vashíd, a szájhagyomány erősebbnek bizonyult. A hazugok hídja elnevezés fennmaradt. Ma már Nagyszeben büszkesége.
Egyik oldalán az építés éve, a másik oldalán a szász címer látható. Két, keresztbe fektetett, kard fölött egy korona látható. Ennek történelmi jelentősége volt: azt jelezte, hogy a szászság elismerte a magyar király és az erdélyi fejedelem fennhatóságát.
Bayer Zsolt: Cigánykodás
A Pásztor-ügy túlmutat önmagán, a Pásztor-ügyben benne van minden, amit a magyarországi ellenzékről tudni lehet és tudni kell. (Kivétel ebben az esetben az Együtt-PM, ezt ne felejtsük el mindig hozzátenni!)
Azt hihettük volna (a feltételes mód esetünkben módfelett indokolt!), hogy a szocialisták és a szocialisták felettes énje, a DK a felszínen foggal-körömmel és a legvégsőkig ragaszkodni fog úgynevezett „emberjogi” lózungjaihoz. Azt hihettük, ez az egyetlen „elv”, amelyet nem fognak kivenni a kirakatból, látványosan megtagadni, elárulni, bemocskolni, összekenni önmagukkal. Megtették.
Látszólag valamiféle pragmatizmus mentén – mint mindig -, vagyis abból kifolyólag, hogy Miskolcon ma emberjogi lózungokkal, „cigányvédelemmel” biztosan nem lehet választást nyerni. Igen, nyilván ez is benne van a történtekben. Hiszen ez a „pragmatizmus” szülte az egész magyarországi baloldalt.
Amikor a nyolcvanas évek közepétől látták, hogy rendszerük, diktatúrájuk eljutott a végkimerülés küszöbére, pragmatikusan nekiláttak a váltásnak. Mindenekelőtt megteremtették a jogi környezetet önmaguk gazdasági átmentéséhez, majd amikor ezzel készen voltak, levezényelték a politikai átmenetet, és szemrebbenés nélkül lettek „nyugatos demokraták”.
És immáron huszonöt éve azok. Nyomorult életük a legjobb bizonyíték Márai igazságára: „A kommunizmus megbukott, minden értelemben, de a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt.”
Miskolc is a zsákmány része volt. Az a bizonyos észak-magyarországi iparvidék az Eszme torzszülöttjeként jött világra, viszont évtizedeken át létező valóságként határozta meg a környéken élők életét. S az Eszme arról szólt, hogy a kistelepüléseknek és a mezőgazdaságnak immáron leáldozott, a hagyományos életformák létjogosultsága megszűnt, irány a város, irány a nehézipar, irány a lakótelep.
Ezen Eszme és ezen létező valóság molochja lett Miskolc, az „acélváros”. A környék kistelepülései pedig elnéptelenedtek, elöregedtek, elgettósodtak, munkahely nem volt sehol, csak az „iparosított” városokban, generációk nőttek fel úgy, hogy elszakadtak gyökereiktől, hagyományos életformáiktól, hagyományos tudásuktól, a földtől, a falutól, a tájtól – mindentől.
Aztán jött a vég, az Eszme összeomlott, és maga alá temette rettenetes teremtményeit. És ami megtörtént évtizedeken át a vidékkel, ugyanaz történt a várossal. Elgettósodott, elmocskolódott, elreménytelenedett, eliszonyodott önmagától és a létezéstől. S ott maradt rettenetes ölében például az a cigány népesség, amelyet az Eszme nevében telepítettek belé, s amely cigány népesség az évtizedeken át létező iparban talált munkát, s amely cigány népesség számára éppen ezért évtizedeken át ugyanúgy el volt zárva a tudás és felemelkedés útja és lehetősége, mint ma. Mert évtizedeken át a cigány éppen jó volt segédmunkásnak, legfeljebb betanított munkásnak, jó volt aszfaltozónak és a Néphadsereg munkásszázadaiban árokásónak.
S amikor megszűnt minden az Eszmével együtt, ők maradtak. Ők is maradtak. A „demokraták” pedig a rendszerváltás két és fél évtizede alatt azzal nyugtatták meg önmagukat (lelkiismeretük sosem volt), hogy emberjogi lózungokba bugyolálták a cigányság általuk okozott nyomorát és kilátástalanságát. Ez a farizeusság jó volt arra, hogy félrevezesse a cigányságot, és arra, hogy lassan szembefordítsa egymással a cigány és nem cigány lakosságot.
S lett, ami lett: Magyarország és legkivált Miskolc megismerte az addig csak filmeken látott fekete gettók világát. Elrágódhatott olyan fogalmakon, mint az idióta, felelőtlen gazemberek által kitalált „megélhetési bűnözés”, és ha kimondta azt, amit naponta tapasztalt, hogy cigányok lopják, verik meg, cigányok rabolják ki, akkor „rághatta szégyenében ökleit”, mert lesújtott rá a véleménydiktatúra. Mindjárt szembe találta magát az emberjogi harcosok különítményeseivel, a rendszerváltás legkegyetlenebb, legkártékonyabb és legaljasabb figuráival, akik nyomban kimondták rá a fatvát.
Ezt a fatvát mondták ki annak idején Pásztor Albertre is.
És ezt vonták most vissza.
Már most megérne egy egész kötetet annak dokumentálása, miképpen mentegetik azokat a mondatokat, amely mondatokért e sorok íróját továbbra is karanténban akarják tartani (már ha lenne még karantén, amelyben ezek tarthatnak bárkit is).
Egyszóval megkapó és mulatságos is lehetne ez az egész, mint Bolgár György felmentése Marx antiszemitizmusára: „Hát az más, Marx annak idején osztályharcos alapon támadta a zsidókat.” Tényleg… Hacsak úgy nem. Pásztor Albert felmentésének egyik csapásiránya pedig az manapság, hogy rendőrként mondta, amit mondott.
De ez az egész nem számít. Ami számít, hogy ugyan miféle ember, aki hozzá dörgölőzik hóhéraihoz, azokhoz, akik a vérét akarták. Akik kicsinálták, meghurcolták, majd kényszerből visszakoztak – és most polgármesternek jelölik, és kikiáltják „tisztességes, baloldali demokratának”.
Most már nincs más hátra, mint hogy Pásztor Albert odaálljon Gyurcsány mellé, nyakában egy táblával, miszerint „én is cigány vagyok”.
Amúgy van erre a viselkedésre, erre a jellemre egy sok-sok évszázados magyar kifejezés. Azt mondja a magyar az elvtelen, sunyi, pitiáner haszonlesésre, odadörgölőzésre, hazudozásra, hogy cigánykodás.
Helyben vagyunk. Már megint.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Székelyföldi Legendárium
Öt esztendeje Fazakas Szabolcs vezetésével egy lelkes csoport létrehozta a Székelyföldi Legendáriumot, amely tulajdonképpen már addig is létezett, csupán nem illusztrált formában és nem egységesen.
Sok tehetséges székely fiatal csatlakozott az akcióhoz. Ők tudták és tudják, hogy a mondák és legendák egész népcsoportjukat jellemzik, hiszen a legendák is hozzájárultak ahhoz, hogy Székelyföldön 1000 éve sértetlenül fennmaradt a székelység.
Elsőként elkészítettek egy gyerek térképet, amelyen a legendák, mondák rajzai találhatóak a földrajzi helyszínekhez kötve, majd kiadtak egy 224 oldalas, színes könyvet tizenkilencezer példányban és a 61 rajzot tartalmazó Legendárium Színezőt is. Megjelentettek két interaktív társasjátékot, és megalkottak egy igazi meseszekeret, mely a gyerekek kedvence lett.
A 155 legenda többségét lefordították angol nyelvre, és kiadásra vár a Legendárium könyve az ősi székely rovásírás formájában is.
Legendáriumi turisztikai programokat indítottak a székelyföldi legendák helyszínein., Székelyudvarhelyen, a várban újraindították a XVI. századi Székely Vörös Darabont díszőrségváltást.
Likaskő című rajzfilmet tavaly mutatták be az Országházban, azóta pedig az MTVA támogatásával elkezdték a következő három rész előkészületeit is. A legendárium csapata a nemzetközi rajzfilmpiacon is megmérettetné magát, angol nyelvű változatot is terveznek, ezért Londonban kutattak szinkronhangok után. Az angol színészek számára legnagyobb gondot a lefordíthatatlan magyar kifejezések, a helyi és személynevek kiejtése jelenti.
Andrészek Isván dramaturg szerint a londoni meghallgatás sikernek mondható, a színészek lelkesek voltak, főleg miután megtudták, hogy nagyjából arról a helyről van szó, ahol Charles hercegnek háza van.
Fazakas Szabolcs ötletgazda szerint ahhoz, hogy az angol nyelvű változatok sikeresnek legyenek, szükség van arra, hogy a narrátor egy angol, vagy amerikai sztár legyen. Az első négy színész szeptemberben érkezik Angliából Székelyföldre, ahol a felvételek készülnek.
A londoni magyar közösség is szívesen fogadta a Székelyföldi Legendárium csapatát, a londoni magyar kulturális alapítvány rendezvényére mintegy ötven kisgyermekes család látogatott el.
erdely.ma
Visszakéri a Mátyás-házat a kolozsvári önkormányzat
Visszakéri Mátyás király szülőházát a képzőművészeti egyetemtől a kolozsvári önkormányzat, az épülettel az idegenforgalmi kínálatot bővítené a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázó városvezetés.
Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án – az emléktábla felirata szerint március 27-én – itt született Hunyadi Mátyás.
Soha nem szabad hagynunk, hogy beleessünk a pesszimizmus örvényébe. A hit hegyeket mozgat meg!
"Soha nem szabad hagynunk, hogy beleessünk a pesszimizmus örvényébe. A hit hegyeket mozgat meg!"
Ferenc pápa
Meghallgatandó, megszívlelendő és minden napi életünkben figyelembe veendő!
"A szeretet fő-ellensége nem a gyűlölet, hanem az érzelgős jóságoskodás; a hazafiságé nem a haza megtagadása, hanem a méltóságteljes piócaság és handabandázó honmentés; a szerelmi erkölcsé nem a szerelmi erkölcstelenség, hanem a társadalmi tisztesség, mely míg a leplezetlen bujaságot üldözi, százféle korcs bujaságpótlékot kínál."
Weöres Sándor (1913-1989) - költő, műfordító, író
És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók
"És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, akik a gyülekezetben és az utcák szegletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek.
Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.
Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.
És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg.
Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle."
Biblia - Máté 6:5-8
Magyar közmondások, szólások
"Nem lyukad ki a rosta feneke."
Magyarázat: Nem történik semmi baj....
