Gondoljunk csak a hazai és nemzetközi ballib gazdasági és politikai körök Magyarország elleni ármánykodására
Kedves Barátaink!
A maffiabaloldal a héten elindította az egész országra kiterjedő gyűlöletkampányát: mérhetetlen aljas hazugságokat tartalmazó szórólapokkal árasztották el az összes települést - ily módon akarják megtéveszteni a választókat. Ne feledjük egy pillanatig sem Márai nagyon is aktuális gondolatát!
Barátsággal: Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
"Nincs veszedelmesebb ellenfél, mint a zsákmányát féltő ragadozó."
Márai Sándor (1900-1989) - író, újságíró
Egységes a kapitalizmusban lett Európa - de akkor szűnt meg európai lenni
"A nyugati kultúra éppen úgy nem egységes, mint ahogy nem keresztény. A nyugati kultúra számtalan ókori és középkori kultúrelemből, sőt kultúrkörből tevődik össze, szellemi tartalma a Rómától átvett pogány vallások hagyatékánek színes kaleidoszkópját mutatja.
Óegyiptomi, asszír, görög és zsidó kultúrrétegek hevernek benne egymáson. Mindehhez járul még a beözönlött germán népek kultúrája.
Európa törekedett arra, hogy kereszténnyé legyen, valójában sohasem lett az [...].
Egységes a kapitalizmusban lett Európa - de akkor szűnt meg európai lenni."
Kelet népe, 1941 - részlet
Kodolányi János (1899-1969) - író, újságíró
Jövő szombaton, 2014. március 29-én indul a Békemenet – ez a menet, megint történelmi jelentőségű lesz
Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki nem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell. Az erőhöz pedig egység.
Ma az egység neve pedig április 6.
Orbán Viktor - Fidesz kongresszus - 2006. május 20.
"Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból: a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt."
Orbán Viktor - Fidesz kongresszus - 2006. május 20.
Az írástudók árulása - részlet - Babits megvetését nagyon sok mai hazai és külhoni "megmondó ember" is érezheti személyes megszólításnak
"Az »áruló« írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a Csillagra."
Az írástudók árulása - részlet - 1928
Babits Mihály (1883-1941) - költő, író, irodalomtörténész, műfordító
Bayer Zsolt: Aljasság - nem szabad velük szóba sem állni, nemhogy vitatkozni
Akkor most olvassunk hosszabban virsliujjú Avar Jánost: „Belesétálván Orbán Viktornak a közgazdasági egyetemen felállított csapdájába, Horn Gyula a Fidesz javára döntötte el a választási mérleget. (...) A miniszterelnök tanácsadói láthatóan abban a tévhitben éltek, hogy egy ilyen politikai show esetében a vita és a vitatkozási készség, az érvkészlet a lényeg, holott mindez csupán másodlagos. Ha Horn Gyula olyanokra hallgat, akik nemcsak konyítanak valamit hozzá, hanem ismerik is az ilyen viták történetét, akkor esze ágában sincs megadni ezt a nagy lehetőséget vetélytársának. Orbán természetesen heteken át minden követ megmozgatott a szópárbaj végett: ha semmi egyéb, a Fidesz-vezér jól érzékelhető buzgalma tehette volna gyanakodóvá a szocialista vezérkart. (…) S végül el is érte, hogy Horn úgy vélje, nem térhet ki Orbán kihívása elől.
Ha igazak a hírek, hogy az exminiszterelnök égett a vágytól összemérni érveit fő vetélytársával, s már korábban is alig lehetett lebeszélni a tévévitáról, az csak jelzi, mennyire nem világosították fel a csapdáról. Már hogyne térhetett volna ki? Csak olyannyira, mint Kohl kancellár, akinek szóvivője nyár elején meg is rótta a szociáldemokrata ellenfelet: Schröder tévesen úgy fogja fel a politikai erők megmérkőzését, mint holmi személyi show-t.”
Virsliujjú Avar ezek után még nagy hangsúlyt fektet arra a tényre, hogy Kohl sohasem vállalt ilyen tévévitákat.
A fenti szöveg a Mozgó Világ 1998/9. számából való. Címe: Képernyős kegyelemdöfés. (Amúgy a szöveget Török Gábor volt szíves előbányászni, köszönet jár ezért őneki!)
Tehát ha valaki nem értené elsőre, arról van szó, hogy a televíziós miniszterelnök-jelölti vita teljes mértékben része a kampánynak, és a jelöltek politikai érdekeik szerint döntik el, hogy vállalják-e a vitát, belemennek-e a show-ba, avagy sem. S az is nyilvánvaló, hogy a televíziós vita többnyire a kihívó fél érdeke, míg a regnáló miniszterelnök sokkal kevésbé (vagy egyáltalán nem) érdekelt annak megtartásában.
Ez a puszta politikai tény, amelyet a pőre politikai logika diktál.
Ez 1998-ban teljesen világos volt a baloldali megmondóemberek számára (is), éppen ezért írta meg virsliujjú Avar János a fenti elemzést. Amely elemzésnek végső, lecsupaszított, ám sok-sok külföldi példával alátámasztott mondandója az volt, hogy Horn Gyula óriási hibát követett el, amiért vállalta a nyilvános vitát Orbán Viktorral. És - ismételjük meg még egyszer - követendő példának állítja olvasói elé Kohl kancellárt, aki volt olyan bölcs, hogy soha sem vállalt ilyen vitát.
Nos, ebből a nézőpontból érdemes és érdekes végigolvasni, végighallgatni a jelenlegi ellenzék és a mai ellenzéki sajtó őrjöngéseit a nyilvános televíziós vita ügyében.
Most ugyanis ezt a kérdést is úgy igyekeznek beállítani, mint a demokrácia meglétének vagy nem létének alfáját és ómegáját. Sok-sok nyomorult kis politikai senki meg önjelölt vátesz, népvezér, túlmozgásos gazember, sikoltozó idióta, merev és kifejezéstelen tekintetű „radikális” pártvezér és még több egyszerű és aljas seggfej ordibálja tele a napokban a nyilvánosságot, hogy Orbán nem demokrata, mert nem áll ki vitára. Meg Orbán gyáva, ezért megfutamodik.
Akkor viszont Kohl sem volt demokrata, Kohl is gyáva volt.
Vagy… Nincs vagy. És lusta is, meg dühös is vagyok megint elmélkedni az ordító kettős mércéről, és arról a leírhatatlan aljasságról, ami ezeknek a nyomorultaknak az egyetlen attribútumuk.
S végül is: ezek ráadásul nem is számítanak. Teljesen mindegy, hogy vannak vagy nincsenek. Egyszerűen feleslegesek. Nem létezőek. S a politikai logikán és törvényszerűségeken túl pontosan ezért nem szabad velük szóba sem állni. Nemhogy vitatkozni.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a a nagyvilágban - Zichy Mihály (1827-1906) szobra - Tbiliszi - Grúzia
Zichy Mihály (1827-1906) festő, grafikus. Nemcsak a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja, de az orosz cárok udvari festője is volt, aki húszéves korától – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással – egészen haláláig, negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban. Pesten jogot hallgatott, majd Bécsben festészetet tanult, 1847-ben pedig – ajánlással – Szentpétervárra került, és a cár egyik rokonának rajztanára lett.
Nehéz évek után 1853-ban cári megrendelésre egy gatcsinói vadászatról rajzsorozatot készített, és ezzel elnyerte az udvari művész címet.
Zichy Mihályt “nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést. Illusztrációi jelentős hatással voltak a grúz művészekre is.
2011. március 1-6 között a Nemzeti Parlamenti Könyvtár dísztermében nagykövetségünk Zichy Mihály kiállítást rendezett, melyen 140, Magyarországon őrzött kép, illusztráció és rajz másolata mellett bemutatásra került csaknem minden, ott fellelhető eredeti Zichy alkotás.
Fentieken kívül kiállításra kerültek azok az eredeti fényképek és jelmezek, melyeket Zichy az eposz illusztrációihoz beállított színpadi élőképekhez használt, valamint Rusztaveli művének első, eredeti, Zichy által illusztrált példányai.
A kiállítás megnyitását nem sokkal megelőzően szimbolikus új helyre (a Rusztaveli sugárút melletti parkba) költözött Kiss Sándor magyar szobrászművész 1987-ben készített bronz Zichy-szobra is, amelyet legutóbb a Tarlós István főpolgármester vezette budapesti küldöttség is megkoszorúzott. Zichy Mihály nevét utca is őrzi Tbilisziben.
Györgyi Giergl Alajos (1821-1863) - festőművész
Édesapja kiváló ezüstműves volt, aki miután fia kitanulta az ötvösmesterséget, - látván, hogy inkább a festészethez vonzódik, - festő barátjához küldte festőművészetet tanulni.
Húsz éves korában, mecénásai segítségével a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára került, ott kiváló mesterek oktatták, így Pestre hazatérve kedvelt, foglalkoztatott festőművész lett. Kezdetben polgári zsánerképeket, családi arcképeket készített, s egyházi megrendeléseknek tett eleget.
Meghatározó jelentőségű volt életében, amikor Bécsből Karl Rahl festőművész Magyarországra látogatott, majd vele együtt Györgyi Bécsbe utazott, hogy Rahl tanítványaként dolgozzon. Később közös itáliai tanulmányutat tettek.
Pestre visszatérve arisztokrata családok fedezték fel tehetségét, egymásnak ajánlották, így elsősorban arcképeket festett, köztük neves közéleti személyiségekről is, mint Erkel Ferenc zeneszerzőről, Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról s Ferenc József császárról.
Festményeivel manapság az ország legnagyobb közgyűjteményeiben találkozhatunk, kvalitásait tekintve a 19. század közepén tevékenykedő magyar festőművészek méltó társa.
A magyar nyelv kreatív és nagyon jó a hangzása - idegenek nyelvünkről
Owen Good, dublini, (Írország), és Sulaiman Bhaimia, londoni, (Nagy Britannia), nyelvészek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten tanulják a magyar nyelvet.
Mindketten megunták a spanyol/francia illetve görög/latin nyelveket, nem találtak bennük elég kihívást, mert túlságosan hasonlítottak az angolhoz. Tanáraik a magyar nyelvet ajánlották nekik.
Owen Good professzora szerint a magyar a legköltőibb nyelv, távol áll bármilyen európai nyelvtől, a nyelvészek szemszögéből pedig hihetetlen. "Igaza van. Szeretem, mert a magyar nyelv kreatív és nagyon jó a hangzása a magánhangzók harmóniája és a magán- és mássalhangzók állandó váltakozása miatt. A szavak egymásba gördülnek. Azért szeretem a magyart, mert mindenre van külön igéje és főneve. A legkisebb rezzenésre és érzelemre van szava." (2012)
Sulaiman Bhaimia: "A professzorom egyértelműen azt mondta, hogy váltsak magyarra, mert ha a magyar nyelv drog lenne, akkor ez lenne a varázsgomba. Amiért beleszerettem az valószínűleg az irodalom és a versolvasás volt. A versek jobban működnek, mintha áramlanának. Olyan sok mindenre képes ez a nyelv." (2012)
Ferenc pápa megtérésre szólította fel a maffiát
Az olasz szervezett bűnözés által meggyilkolt emberek közül több mint 800 nevét olvasták fel péntek este a Vatikánnal szomszédos, Szent VII. Gergely pápáról elnevezett római templomban, ahol Ferenc pápa imádkozott a maffia áldozataiért azok családtagjaival közösen.
Az olasz bűnszervezetek áldozatainak létszámát összesen több mint 15 ezerre becsülik. Ferenc pápa beszédében egyenesen a maffiaszervezetek tagjaihoz fordult. „Arra kérlek benneteket, változtassatok életeteken, térjetek meg! (...) Térden állva kérlek erre titeket!” – mondta az egyházfő a maffiagyilkosságokban meghalt személyek családtagjai előtt.
A pápa hozzátette: a maffia tagjai nem lehetnek boldogok, mivel az általuk szerzett hatalmat és pénzt vér szennyezi be, és ezeket a bűnözők egyike sem viheti magával a túlvilágra.
„Térjetek meg! Még van rá időtök, hogy ne végezzétek a pokolban!” – hangoztatta Ferenc pápa, aki II. János Pál egykori szavait ismételte meg. A lengyel pápa 1993 májusában a szicíliai Agrigentóban tett látogatása során megtérésre szólította fel a maffiát, az egyházból való kiközösítéssel fenyegetve meg a maffia tagjait – egy évvel Giovanni Falcone szicíliai maffiaellenes ügyész és Pietro Borsellino bíró meggyilkolása után.
Ferenc pápa, amikor megáldotta a maffia áldozatainak a családtagjait, azt a papi stólát vette a vállára, amelyet Don Peppe Diana, a nápolyi Casal del Principe papja viselt, akit 1994-ben gyilkolt meg a camorra bűnszervezete.
mno