A közelgő választások elé
"Európa színpadán mi is játszottunk, s nem volt a miénk a legkisebb szerep." Petőfi Sándor (1823-1849) költő, forradalmár, szabadságharcos Európa színpadán ma is ott akarunk lenni - nem statiszta szerepeben, nem akarunk ugyanis jelentéktelenek lenni! Merünk nagyot álmodni. Lehetőségeink, adottságaink, geopolitikai helyzetünkhöz képest a lehető legnagyobbakká akarunk válni. Április 6-án azért választjuk meg újra az Orbán Viktor által vezetett polgári erőket, mert megszolgálták a 2010-ben beléjük helyezett bizalmunkat: következetes nemzeti érdekeket érvényesítő politikával, – az örökül kapott csődtömeg ellenére – kivezették a nemzetet a reménytelenség állapotából, kormányzati intézkedéseikkel megvalósítható víziót mutattak fel az emberek, a családok életkörülményeinek, kilátásainak javítására - a nemzet felemelkedésének lehetőségére. Ezekért tartottunk ki mindvégig mellettük, s maradtunk következetes támogatóik. Egységesek maradtunk! Ma az egység neve: április 6. Mészáros László a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Böjte Csaba boldogságmondásai a tízparancsolatra
VII. parancsolat: Ne lopj!
"Boldog az az ember, aki más tulajdonát tiszteletben tartja, aki a rábízott anyagi javaknak nem szolgája, hanem bölcs őrzője, gyarapítója és továbbajándékozója."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Irodalmi díjat alapít Jókai Anna írónő, akit idén március 15-e alkalmából tüntettek ki a Kossuth-nagydíjjal
Irodalmi díjat alapít a Kossuth-nagydíjjal járó pénzjutalom egy részéből Jókai Anna író – közölte honlapján a Magyar Művészeti Akadémia. Az elismerést olyan „országépítő, magyarságépítő" alkotók kaphatják majd meg, akik folytatják a magyar irodalom spirituális, Hamvas Béla, Kodolányi János, Török Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Várkonyi Nándor nevével fémjelezhető hagyományait.
Jókai Anna írónő mindezt a Magyar Művészeti Akadémia honlapján megjelent beszélgetésben árulta el. Azt is hozzátette: régi terve volt a díjalapítás. Jókai Anna első Kossuth-díját 1994-ben kapta.
Óriási magyar siker! - Gál Kinga fideszes képviselő az Európai Parlamentben az év képviselője lett
Gál Kinga fideszes politikust az Európai Parlament Magazin idei versenye során szabadságjogi kategóriában az „Év Képviselőjévé” választották. A díj Gál Kinga fideszes képviselő elmúlt öt éves szakmai munkájának és hitelességének elismerése.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja gratulált Gál Kingának kiemelkedő munkájáért, a díj megnyeréséért és Magyarország hírnevének és elismertségének öregbítéséért.
Az óriási nyugat-európai és amerikai felháborodás margójára
Micsoda bonyolult és szövevényes is a világpolitika - ami nem más egyébként, mint a birodalmak egymás elleni permanens háborúja, ahol nem az egyiknek, vagy a másiknak van igaza.
Putyin: A Krím úgy egyesült Oroszországgal, ahogy az NSZK visszacsatolta az NDK-t
Patrióta Európa Mozgalom
Lezard Nicholas
"A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
Lezard Nicholas - az angol The Guardian irodalom kritikusaként Szerb Antal Utas és Holdvilág című regényéről írt a lapban (2004)
Körmendy Zsuzsanna: Megszállók és megszállottak - avagy szoclib történelemhamisítók a nemzet tudatát szeretnék manipulálni
Az utóbbi évek legméltatlanabb, legtöbb félreértésről tanúskodó álvitája bontakozott ki a médiában és a parlamentben is a felállítandó emlékmű nyomán a német megszállásról. A kormányt ostorozó liberális és baloldali megszállottak nem arra törekedtek, hogy árnyaltabb képünk legyen a történelemről, hanem hogy demonstrálják, a politikailag korrekt oldalon vannak – pedig lehetnének az igazság oldalán is.
A történelmet a politikától elvonatkoztatni nagyon nehéz, s csak a legnagyobb történetíróknak sikerült. A történelmet a tényektől elvonatkoztatni a lehető legkínosabb vállalkozás, amelyre leginkább diktatúrák megbízott történészei tesznek komoly erőfeszítéseket.
Azoknak a kurzustörténészeknek, akik megvádolták a magyar kormányt azzal, hogy a német megszállásnak afféle dicsőítő emlékművet akar állítani, nemcsak az Orbán-kormány céljairól, hanem a polgári történetírás által sokszor értékelt német megszállás nyomasztó emlékéről sincsenek fogalmaik.
A magyar nemzettudatban – írók, költők, polgári politikusok, nem németbarát katonatisztek visszaemlékezéseinek garmada tanúskodik erről – a német megszállás képei komorak, letargikusak, elkeserítők. Az Orbán-kormány tehát egyenesen sárba tiporná a magyar nemzettudatot, ha igaz lenne az, hogy a német megszállásnak akar dicsőítő emlékművet állítani.
Hitler már 1943-ban meg akarta szállni Magyarországot, szeptemberben dolgoztatta ki a Margaréta-tervet. Három hadműveleti területre osztották föl hazánkat: Nyugat-Magyarországra, amely Budapestet is magában foglalta, a Tiszántúlra, amelynek megszállásánál a román haderőt is bekalkulálták, és a Tiszától északra eső területekre, ahol a szlovák és a német erők közreműködésével történt volna a megszállás.
Margaréta-tervnek új és új aktualizált változatai születtek egészen 1944 februárjáig, alkalmazkodva a változó helyzethez. Czettler Antal történész, kortanú Kállayról írt könyvében olvashatjuk: „a magyarországi bevonulás nem volt »virágháború«, mint az osztrák anschluss 1938-ban, ahol mind a vidék, mind Bécs lakossága őrjöngő lelkesedéssel fogadta Hitlert és csapatait.” Március 19-én hajnalban Gestapo-ügynökök már kész listával járták a fővárost, németellenes közéleti személyiségek lefogásának szándékával.
Letartóztattak 9 felsőházi tagot, 13 képviselőt, 45 ismert személyiséget. Bajcsy-Zsilinszky Endrét megsebesítették, elhurcolták, később a nyilasok kivégezték.
A nemzet viszonyát a német megszálláshoz jól tükrözi az alaptörvény preambulumának sokat idézett mondata, amellyel az egész ország egyetért, kivéve a balliberális szellemi kommandót, amely legszívesebben azt bizonyítaná be, hogy mi magunk szálltuk meg önmagunkat, a németek pedig – akik a Margaréta-tervről talán nem is hallottak – csak sajnálkoztak a határnál, hogy miket művelünk mi idehaza saját magunkkal.
A preambulum legyalázott mondata: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”
A liberálisok ezt a mondatot támadják, mivel erőnek erejével azt akarják bebizonyítani, hogy a magyar alkotmány hazudik, itt nem is volt német megszállás, mi is holmi „virágháborúval” üdvözöltük a német csapatokat, önként és dalolva vetettük magunkat Hitler karjaiba.
Ki lehet válni a csahos falkából. Le lehet szögezni, ha ez egyeseknek nem jön is jól: azokban az években két megszállásban is részünk volt; az egyiket 40 évig felszabadulásnak kellett hívni, a másik maradhatott megszállás.
A mai rákosisták most a másik megszállást szeretnék átnevezni a magyar fasiszták örömünnepének. Egy nemzet tudatát kellene ehhez manipulálniuk. Nem fogjuk hagyni.
Körmendy Zsuzsanna
mno
Friuli Berengár a magyarokról írta - Legyőzhetetlenek
"Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek."
Friuli Berengár (kb. 845 – 924) - itáliai király, utolsó szent római császár - lombardiai követe
Az az ember sorsa, hogy ne azt csinálja, amit szeretne, hanem amit lehet
"Az az ember sorsa, hogy ne azt csinálja, amit szeretne, hanem amit lehet."
Móra Ferenc (1879-1934) – író, újságíró, muzeológus
Böjte Csaba boldogságmondásai a Tízparancsolatra
IV. parancsolat: Atyádat és anyádat tiszteld!
"Boldog az az ember, aki szereti és tiszteli apját és anyját, mint ahogy a bimbó szereti a megtartó, tápláló gyökeret, mint ahogy a folyó szereti a forrást, mint ahogy a madár szereti a fészket, mert hatalmas nyugalom, béke, öröm és fény születik meg benne."
Böjte Csaba