Magyar népi díszítések - Baranyai főkötő hímzése - Dunántúl

                        A templomba menő új asszony díszes főkötőjének mintája - finom arany díszítéssel készül.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Kalpka György emlék a temetőben - Ewelme - Anglia

                                  Egy magyar hős emlékének megörökítése talán a legfurcsább módon Klapka György (1820-1892) nevéhez kapcsolódik. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ifjú tábornoka Komárom várának védelmével írta fel a nevét a történelem lapjaira. Klapka tüzértisztként került a magyar testőrségbe, ahol öt évet töltött el. A 48-as forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, személyes bátorsága és harctéri sikerei révén gyorsan emelkedett a ranglétrán. Különösen a Tavaszi hadjáratban tüntette ki magát, majd 1849 májusában a Szemere-kormány helyettes hadügyminiszterévé nevezték ki, de hamarosan lemondott tisztségéről, hogy a komáromi vár parancsnoka legyen. Irányítása alatt a Duna két partján álló erődrendszer bevehetetlen erősséggé vált, amelynek védői a világosi fegyverletétel után még hetekig kitartottak. Klapka hosszas alkudozás után csak szeptember 27-én kötött egyezséget a császáriakkal, amely szabad elvonulást garantált a védőknek. Klapka György Londonba, Párizsba és Lipcsébe, majd Svájcba ment, az orosz-török háború kitörése után pedig Konstantinápolyba utazott és felajánlotta szolgálatait a Portának. 1866-ban az általa Sziléziában felállított Magyar Légió élén megkísérelte a visszatérést hazájába, de a porosz-osztrák kibékülés nem kedvezett a vállalkozásának. Végül az 1867-es Kiegyezést követően ő is amnesztiát kapott, s most már véglegesen hazatérhetett. Itthon Illava, majd szülővárosa, Temesvár választókerületének képviselője lett, de néhány év után visszavonult a közélettől. Budapesten, temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót. Emlékét a történelmi Magyarország területén több tábla és szobor őrzi (a legismertebb a révkomáromi), de a nagyvilágban a legérdekesebb Nagy-Britanniában, az Ewelme nevű falucska temploma melletti sírkertben található. Itt nyugszik ugyanis Jerome K. Jerome, a “Három ember egy csónakban” és más művek szerzője. Olvasói közül feltehetően kevesen tudják, hogy a nevének  közepén a “K.” Klapka György nevét idézi, aki a család barátjaként a szabadságharc bukását követő emigrációban vendégszeretetüket élvezte. Az író felvette a Klapka nevet. Akiben kétségek élnek, annak elegendő bizonyítékul szolgálhat a sírkő, amelyre az író teljes nevét rávésték.   ___________________________________________

Párizsi udvar - Budapest

                          A Brudern-ház egy eklektikus stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén. Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt XX. század eleji bevásárlóudvara.

Jaj annak, akit sorsa kiszakít

                      "Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ád a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!" Sulyok Vince (Ménfő, 1932– Oslo, 2009) - könyvtáros, költő, író, műfordító 1957-ben Jugoszláviába, majd onnan Norvégiába emigrált

Híres nők a magyar történelemben – Petrőczy Kata Szidónia

                                Petrőczy Kata Szidónia (Kaszavár - Felvidék 1658 – Beregszentmiklós - Kárpátalja1708) -  a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.  Protestáns (evangélikus) családból származott. Édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt.  Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte,majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett. Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez. Öt lányuk született. Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban.

Dokumentumfilm Szolnokról a székely szabadságharcosok emlékére - rövid VIDEÓ!

                          165 éve történt, hogy 1849. augusztus elsején Erdélyben a Székelyföldön, a Nyergestetőn egy maroknyi honvéd-huszár megállított több ezer orosz-osztrák katonát. A magyar katonák hazaszeretete, becsülete és helytállása, erkölcsi tartása olyan példa, mely segíthet a magyar fiatalok értékrendjének kialakításában.   Szolnokon a Fiumei úti Általános Iskolában 20 éve működő Művelt Emberfőkért Alapítvány hiánypótló kiadványt készített: egy dokumentumfilmmel állít emléket a csatának. Az alkotók célja a hazaszeretet megszilárdítása, a magyar katonai hagyomány ápolása, a magyarság összetartozás-érzésnek terjesztése és nem utolsósorban az 1848-49-es szabadságharc emlékének ápolása. A DVD-t valamennyi JNSZ megyei általános és középiskola, valamint a Hargita megyei oktatási intézmények többsége megkapja. kattints a FILMTUDÓSÍTÁSRA! http://www.youtube.com/watch?v=wBnWtYvqR2k

Veres Pálné, (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója

                                  "Amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan az egész társadalom." Veres Pálné - (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) -  az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója

Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott

                          "Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra." Kós Károly (1883-1977) - erdélyi építész, író és szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

Az RMDSZ kollaboráns vezetésének a figyelmébe ajánljuk e sorokat - azoknak, akik a legnagyobb magyargyűlölőkkel szövetkeznek, működnek együtt, elárulva az eredeti célt, a magyarság megmentését

                            "Kérem azért az én Istenemet hívő, igaz hittel, hogy áldja meg maradékimat, kik szeretni fogják és meg is tartják ezt a kis világot itt a nagy hegyek között, és kérem az én Istenemet, hogy nehéz kezével sújtson le azokra, akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét." Kós Károly (1883-1977)  -  építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus  

Nagy Anita fotós a főváros legszebb épületének a tetején járt - A Országgyűlés épülete - Budapest