Archív fotók Buda, Pest és Óbuda egyesítésének korából - Budapest - 1870-es évek
2013 novemberében volt a 140. évfordulója Budapest "megszületésének". 1873-ban ezen a napon egyesült Buda, Pest és Óbuda. Egy izgalmas képsorozatot teszünk közzé a város gyermekkoráról. Ez nem a századforduló nagyszabású építkezéseit vagy polgári légkörét mutatja be, sokszor inkább sáros utcákat, düledező egyszintes házakat és igazi westernhangulatot látunk rajtuk - Budapest szívében.
Hősök kapuja - Kőszeg - Dunántúl
Kőszeg várát 1532-ben ostrom alá vette I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg. A kis vár védői több mint három hétig ellenállt a török támadásoknak a horvát Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat alig félszáz katona védte, mellettük képzetlen parasztok is harcoltak a túlerő ellen.
Szulejmán eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban próbálkozott, de kudarcot vallott.
A várvédőket segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket és a változó időjárást. Jurisics érdeme, hogy visszaverte az óriási túlerőben lévő oszmán támadókat.
A Hősök kapuja 1932-ben épült a történelmi nevezetességű ostrom négyszázadik évfordulójára.
Magyar hősök emlékműve - Csobotfalva - Székelyföld - Erdély
Csobotfalván a gesztenyefák szegélyezte sétány végén, a temető közepén áll a hősök emlékműve.
Csíksomlyó (Várdotfalva), Csobotfalva és Csomortán első világháborúban elesett fiai emlékére állították. Az első világháborús hősök nevei mellé odakerültek a második világháborúsok is.
Alapjogokért Központ véleménye szerint Scheppele alapvető dolgokban téved
Hibásan értelmezte a magyar választási rendszer lényegét Scheppele amerikai jogászprofesszor az Alapjogokért Központ szerint.
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times blogján megjelent, ötrészes, Egy kérdéses választás című vendégpublikációjában Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora szombaton azt írta, a Fidesz olyan választási rendszert tervezett, „amely lehetővé teszi a számára, hogy egy látszólag küzdelmes választással úgy nézzen szembe, hogy nincs reális esélye veszíteni”. „Ezzel a választással Magyarország így mesterévé vált annak a művészetnek, hogy valami olyasminek tűnjön, ami nem – olyan igazi demokráciának, amelyben szabad és igazságos választásokat rendeznek” – írta Scheppele.
Az Alapjogokért Központ az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében azt közölte: a jogászprofesszor tévesen arányos, azaz tisztán listás rendszerként állítja be a hazai szabályozást és rögzíti, hogy az új törvények „kiveszik Magyarországot az európai arányos képviseleti rendszerek közül”. A magyar választási rendszer azonban 1990 óta vegyes rendszerként működik, amelyben egyaránt jelen van a listás, tehát arányos elem és az egyéni képviselői, többségi ág is. Ennek kapcsán értelmetlen arról beszélni, hogy a kompenzációs szavazatok hogyan torzítják az arányosságot, hiszen a magyar választási rendszer sosem volt arányos – mutattak rá.
Alapvető jogi, tárgyi tévedések
Az Alapjogokért Központ szerint emellett Scheppele írásai alapvető jogi, tárgyi tévedéseken alapulnak. A kritikákkal szemben a választókerületi határok törvényi szinten történő rögzítését az Alkotmánybíróság írta elő és az nem a jogalkotó önkényes döntése volt.
Scheppele cikkeiben figyelmen kívül hagyja, hogy a korábbi választókerületi beosztást még egy 1990 óta változatlan minisztertanácsi rendelet tartalmazta, ami nyilvánvalóan a baloldalnak kedvezett – jegyezték meg, hozzátéve: a szerző azt sem említi meg, hogy közös pártlisták esetében 1994 óta mindig is 10, illetve 15 százalék volt a bejutási küszöb.
Az Alapjogokért Központ szerint Scheppele a választási szervekről írva nem veszi figyelembe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda is függetlenebb lett elődeinél, de félreértelmezi a Velencei Bizottság választókerületek arányosságára vonatkozó ajánlásait is, melyek alapján az új szabályozás a korábbival ellentétben már biztosítja a választójog egyenlőségét.
Súlyos tévedések
A központ úgy értékeli, a jogászprofesszor nincs tekintettel arra sem, hogy a határon túli magyarok szavazatuk és létszámuk súlyánál fogva sem lehetnek döntő befolyással a választások kimenetelére és súlyosan téved, amikor esetükben szabályozási hiányosságokról beszél. Ugyanis a határon túliak regisztrációja és szavazása ellenőrzött keretek között zajlik, adataikat a választási szervek folyamatosan összevetik a nyilvántartásokkal.
Ezenfelül Scheppele állításaival ellentétben összesen nem csak egy, hanem négy hazai nemzetiségnek lehet esélye kedvezményes mandátumot szerezni és a professzornak abban sincs igaza, hogy a politikai plakátokra vonatkozó szabályozás az utolsó pillanatban módosult volna alapvetően: arra ugyanis egy 2011-ben meghozott és 2013-ban alkotmányosnak talált kormányrendelet vonatkozik – fejtette ki az Alapjogokért Központ.
A Galamus előre megkaphatta
Még mikor meg sem jelent Kim Lane Scheppele alkotmányjogász angol nyelvű írása a The New York Times közgazdasági témájú blogjában, a Gyurcsány-közeli Galamus honlapja magyarul már az egész cikket közölte – írta február végén a Magyar Nemzet.
A lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, „eddig is nyílt titok volt”, hogy az SZDSZ-barát Scheppele magyarországi és amerikai magyar balliberális barátaival együttműködésben rendszeresen támadja a magyar kormányt.
Azonban az, hogy a Galamuson előbb fent volt a magyarra fordított cikk, mint az eredeti angol verzió, a jelek szerint arra utal, hogy a gyurcsányista portál a cikk fordítását nem szemlézte, hanem – a jelek szerint – előre megkapta Kim Lane Scheppele alkotmányjogásztól.
MNO
Bayer Zsolt: Szuverenitások - az Egyesült Államok és a Nyugat, valamint Izrael folyamatosan úgy viselkedinek, mint most Oroszország
A legszembeötlőbb mégiscsak az, hogy az ukrán válságból is belpolitikát igyekszik csinálni a baloldali koalíció. Ennek során hétpróbás volt komcsik válnak megveszekedett oroszellenessé, és ugyanők ajnározzák Ukrajna területi egységét, szuverenitását és sérthetetlenségét. Ez utóbbival amúgy rendben is lenne minden. Ukrajnának – mint minden más nemzetnek, országnak, államnak – elidegeníthetetlen joga a szuverenitás és a területi egység sérthetetlensége. A probléma azzal van, hogy ezt az elidegeníthetetlen jogot némiképp szelektíven kezeli a fényességes Nyugat.
A Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – éppen úgy birodalomként, nagyhatalomként viselkedik, és éppen úgy birodalmi érdekeinek rendeli alá a nemzetek szuverenitását és az emberi jogokat, mint Oroszország. Éppen ezért nem számított és számít semennyit sem Irak, Irán, Afganisztán, Szíria szuverenitása és területi sérthetetlensége, miképpen nem számít semennyit sem a palesztinok önrendelkezési joga.
Irakba, Afganisztánba egyszerűen bevonult az Egyesült Államok, szövetségesei támogatásával. A bevonulásokhoz pedig casus belliket hamisítottak. Igaz? Vagy már elfelejtettük, hogyan hazudta tele a világot Amerika és Nagy-Britannia Szaddám Huszein vegyi fegyvereiről?
Amelyekről tudva tudták, hogy nem léteznek, de gátlástalanul belehazudtak a képünkbe. Persze lebuktak, de nem történt semmi. Illetve annyi történt, hogy a NATO gyártott sok tízezer hullát Irakban, és Amerika kirabolta a bagdadi múzeumokat. Nagyjából ennyi hozadéka lett a „demokrácia exportjának”, ami amúgy a pőre hatalmi érdekeken kívül semmilyen célt nem szolgált. Hacsak azt nem, hogy a egész világ láthatta, miképpen viselkednek a megszállók, a „demokrácia követei” az Abu Ghraib foglyaival, hogyan vizelik le ellenfeleik tetemeit Afganisztánban, s miképpen gyalázzák meg a legalapvetőbb emberi jogokat is Guantánamón.
Mindezeken túl Izrael úgy repked a közel-keleti térségben vadászgépeivel, mintha csak a postát hordaná széjjel, és válogatás nélkül bombázza Szíriát, Iránt, Libanont, ha neki nem tetsző célpontokat vél felfedezni ezekben az államokban. Teszi mindezt az Egyesült Államok és a Nyugat hallgatólagos támogatásával vagy jóindulatú félrenézése mellett. És állatként bánik a Gázai övezet palesztin lakosságával. (Arról már ne is beszéljünk, miképpen hallgatja le Amerika az egész világot, beleértve a szövetségeseit is!)
Hát ezért nincs joga és erkölcsi alapja a Nyugatnak és az Egyesült Államoknak, hogy megszólaljon Ukrajna ügyében. Ráadásul Putyinnak még arra sincs szüksége, hogy hazudozzon, és hamis ürügyeket gyártson a beavatkozáshoz. Neki ugyanis ott van tíz-tizenhárom millió orosz Kelet-Ukrajnában, és ott van a fekete-tengeri orosz flotta a Krímben.
Ezek egyike sem hamisítvány. Oroszország pedig nagyhatalom. Egy nagyhatalom minden visszataszító erőfölényével és kíméletlen érdekérvényesítésével. Vagy tényleg azt hitte bárki, Oroszország meg fogja engedni, hogy a NATO beköltözzön Ukrajnába, a saját hátsó udvarába? Hogy Oroszország majd tétlenül nézi, ahogy a Nyugat atomfegyvereket telepít az alhasába? Vajon az Egyesült Államok megengedné ugyanezt? Mondjuk Kubában? Már láttuk, hogy nem engedi meg. És ez teljesen normális. Akkor miért hümmög most a sok farizeus az oroszok viselkedésén?
Ráadásul az ukrán helyzet önmagában elképesztő. S az a Nyugat viselkedése ebben az ügyben is. Sorra és sietve ismerik el az „új ukrán hatalmat”, és az sem érdekli őket, hogy senki sem tudja: mi is ez az új ukrán hatalom. Kik ezek az újak, és mit akarnak? Timosenkót? Amikor letartóztatták, ugyanazok a képsorok járták be a világsajtót az arany budijáról, mint most Janukovicséról. Mitől tűnik most Timosenkó arany vécékeféje marsallbotnak?
És mi van azokkal a vad, szélsőséges, illetve valóságos náci ukrán politikai erőkkel, akik ebben a pillanatban élvezik a Nyugat támogatását és elismerését. Egyelőre nem számít, mit is képviselnek? Egyelőre csak tegyük be oda a lábunkat, menjen be az IMF, gyarmatosítsunk, szerezzük meg a hetven centi vastag ukrán termőföldet és a hatalmas ukrán piacot, aztán majd utána szelektálunk? Így lenne az igazi, mi, gazemberek?
Ezek az itthoni politikai mikiegerek (co. by Antall József) pedig azt követelik a kormánytól, hogy sietve ismerje el az új ukrán kormányt. De 1.: nincs is kit és mit elismerni; 2.: ezek az új politikai erők legelőször is a nyugat-ukrajnai nemzeti kisebbségeken fognak majd bosszút állni – ruszinokon, lengyeleken, románokon, magyarokon. Hová és miért is kell rohanni az elismeréssel?
Sajnálatos és rettenetes, ami Ukrajnában és Ukrajnával történik. És egyetlen logikus és érthető momentum van benne: Oroszország viselkedése. Ami legalább annyira idegesítő és félelmetes, mint az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Izrael viselt dolgai a Közel-Keleten.
Úgyhogy maradjon mindenki csendben. Senki nem vethet a másik szemére semmit sem. A magyar diplomácia pedig legyen fölöttébb óvatos. A kárpátaljai magyarok sorsa a tét. Akkor pedig a legkevésbé az ellenzék idiótáinak és gazembereinek óbégatása számít.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Szecesszió magyar építészeti alkotásai - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Budapest
A Zeneakadémia a magyar zenei felsőoktatás zászlóshajója és legfontosabb hangverseny-helyszíne, mai épülete pedig Budapest egyik legismertebb és legszebb szecessziós műemléke.
A Magyar Királyi Zeneakadémiát 1875-ben alapították, a kezdetekkor Liszt Ferenc Duna-parti lakásában működött. 1879-ben költözött a régi Zeneakadémia az Andrássy (akkor Sugár) út 67-es száma alatt álló neo-reneszánsz épületébe. 1907-ben adták át mai épületét, mely a Király utca és a Liszt Ferenc tér sarkán áll.
Kiemelkedő értékei közül külön meg kell említeni az épület szerkezetét, mind tervezői, mind kivitelezői szempontból. Az eredeti tervdokumentáció dr. Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi magántanár irodájában készült.
A Zeneakadémia Nagyterme korai vasbeton építészetünk kiemelkedő alkotása. Nagy értéket képviselnek Róth Miksa díszüvegezési és üvegmozaik munkái, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei, Körösfői-Kriesch Aladár freskói valamint a pécsi Zsolnay porcelángyár eozinmázas csempéi és díszei.
A főhomlokzatot Stróbl Alajos monumentális Liszt-szobra ékíti.
Hogyan lehet jó a házasságunk?
"Hogyan lehet jó a házasságunk? Az Úrral egyesülve, aki mindig megújítja a szeretetet és erősebbé teszi azt minden nehézségnél."
Ferenc pápa
Szentháromság-templom - Zombor - Délvidék
Egy régi török épület helyén új templom épült 1752-től 1763-ig klasszikus barokk stiílusban melyet a Szentháromságnak van szenteltek. A templom orgonája 1771-ben épült, a szószék pedig 1782-ben készült.
A templom kriptájában 1782-ig Zombor tekintélyesebb katolikus személyeit temették el. A templomot 1939. újították fel.
Az égben a haza szabadítóinak van a legnagyobb becsülete
"Az égben a haza szabadítóinak van a legnagyobb becsülete."
Hunyadi Mátyás (1443-1490) - magyar király
Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban
"Igen, folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni.
Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében.
Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!"
Böjte Csaba