Sándor-palota - Budai várnegyed - Budapest
A Sándor-palota Budapesten, a Budai várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút. 1803–1806 között épült klasszicista stílusban.
Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867–1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt.
A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989/1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000–2002 között végezték el.
A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.
Máté T. Gyula: Megalkuvás nélkül - Két világ van, amely közül választani kell!
Merjél kicsi lenni!
Hajts fejet a bank előtt!
Térdepelj, ha a multi diktál!
Törd gerinced, ha az EU mondja!
Alkudj, alázkodj és főleg – szolgálj!
Ez az a politika, amely álszent baloldali és liberálisféle lózungokkal kínálja fel újra magát április 6-ára. Ez az igazi arca, ezek az igazi jelszavai! Az úgynevezett „demokratikus összefogás” egyetlen őszinte célja Orbán Viktor eltakarítása. Ugyanis a kormányfő által képviselt politika szétzúzta a számukra jó két évtizedig oly jól fialó koncköztársaságot.
Orbán tegnapi évértékelőjében nem véletlenül nevezhette 2010-et új rendszerváltásnak. A libbal elit, a végrehajtók megbízói megszokták, hogy négyévente haszonkulcsuk ugyan változhat, azonban ez a profit akkor is biztos. Gyurcsánytól Bajnaiig ez a profitráta az elviselhetetlenségig emelkedett, s társadalmi robbanással fenyegetett. A kétharmadot alapvetően nem a Fidesz, hanem az emberek hozták. A fogyasztó, akit kizsigerelt a multi, a devizahiteles, akit kamatrabszolgaságba kényszerített a bankárrezsim.
A mai nagyszerű Összefogás gazdái akkor úgy gondolták: Orbán nyugalmat teremt, ízlésüknek valószínűleg túl sok lesz ugyan a nemzeti zászló, de az igazán nagy dolgokban úgysem fog változtatni. Bilincsnek ott lesz a sebtében felvett IMF-hitel és az Európai Unió figyelő tekintete. Orbán majd „hangoskodik” egy kicsit, aztán minden marad a régiben, ebben a négy évben is keresnek, majd visszatérnek, és aztán majd megint dőzs.
Orbán Viktor a rendszerváltás utáni magyar politikai elitnek ezt az alkuját rúgta fel. A kétharmad adott ehhez jogi alapot, a két évtized „demokráciájába” beleundorodott társadalom dühe erkölcsi támaszt. A bank- és multiadó volt a „rendszerváltás” első lépése, amivel az ellenzék vezetői semmit sem tudtak kezdeni.
Nem azért, mert nem akartak, és még csak nem is azért, mert egymás kinyírásával voltak elfoglalva: az áldemokrata mantra nem ellensúlyozza azt, ami zsebre megy. S kivételesen nem csak az úrelvtársi kisebbség, hanem a túlnyomó többség megélhetésére. Ezért kértek 2011-ben külső segítséget, ezért kezdtek el üvölteni Brüsszel zöldbe és széplélekbe öltözött monopolista lobbistái. Ezért jelentek meg „forradalomszakértők” is Budapesten, haházók és hahotázók.
Magyarország azonban már ekkor sem az volt, ami korábban. Az emberek végre elhitték, nem csak megalázkodni és kussolni lehet, nem muszáj beletörődni abba, hogy mindig mások döntsenek rólunk. A Békemenet ennek vált jelképévé, nem véletlen, hogy azonnal a libbal oldal céltáblájává lett.
Hiszen az ellen emelték fel hangjukat sok százezren, ami eddig az úrelvtársak hatalmának és befolyásának biztosítéka volt. A független gazdaságpolitikát folytató Magyarország, az erős állam tökéletesen ellentétes az „európai, szabad, modern és igazságos Magyar Köztársasággal”. Mesterházy Attiláék köreiben ugyanis így nevezik az újgyarmatosítást, amely biztosítja a megfelelően lelkes helytartók vigasságát.
Ez a két Magyarország-kép, amely közül választani kell!
Az Összefogás Orbán elleni népszavazásról beszél, Paksot, trafikot, földmutyit emleget. Kifejezetten édes, amikor a korrupció rendszerét emlegeti az a párt, amely, a kormányzati ciklus színétől függetlenül, sorra termeli ki a tolvajbalhékat. Erősödő gazdaságnál, nullára csökkent inflációnál hamisítást kiált az, aki nemcsak hallgatta Gyurcsány hazugságbeszédét, hanem hónapokig hallgatott is róla.
Rezsicsökkentés helyett háztáji szigetelést ajánl, mert hát nem állapot, hogy a multi ne keressen eleget. Meg ne gyerekeskedjünk mindenféle gyermekek után járó adókedvezménnyel, a bérek növekedésével, a gyed extrával – ez nem visz közelebb az „európai, szabad, modern és igazságos” országhoz. Nem az ő világuk az ilyen.
Lehet trafikhülyeség, lehet rossz vagy elkapkodott döntés, de a lényegen ez mit sem változtat. Két világ van, amely közül választani kell! Az egyik az alkuk, a segélyek, a posztkommunista dílerek országa, amelyben igazából nem mi, hanem a kufárrezsim fenntartásában pénzügyileg és hatalmilag érdekelt külföldi érdekcsoportok döntenek.
A másik lehetőség a független Magyarország, amely még nagyon messze nem a Ferenc József-i „minden nagyon szép, minden nagyon jó” országa. S magától nem is lesz az soha. A félresikerült rendszerváltás egy dolgot biztosan helyesen hirdetett: most lehetőséged van dönteni és cselekedni. 2010 új rendszerváltásának egyik üzenete: munka nélkül, ingyen ezután sem fogunk kapni semmit, csak azt, amit magunknak kiharcolunk. Nyerészkedni és leigázni vágyó hazai és külföldi érdekcsoportokkal szemben egyaránt.
Erről nincs mit alkudozni április 6-án sem.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Nem cselszövény szerezte e hazát
"Nem cselszövény szerezte e hazát,
E hazáért nem csalni - tenni kell!"
Vajda János (1827-1897) - költő
Bethlen István a nyilasok felé fordulva mondta az Országgyűlésben
„Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”
Bethlen István (1874-1946) - politikus, miniszterelnök
Mária Neve templom - Újvidék - Délvidék
Molnár György tervei szerint a XIX. század végén neogótikus stílusban épült a Mária Neve katolikus templom.
Unitárius templom - Árkos - Székelyföld - Erdély
Árkos - más néven Sepsiárkos - község Székelyföldön. Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.
Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették. Védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült a mai harangtornya.
Az a kérdés, hogy Magyarország a küzdők és a győztesen országa lesz-e, vagy jönnek újra a megalkuvók
Szervezetünk, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és annak mozgalma a Patrióta Európa Mozgalom tizenhatodik alkalommal hívta meg Orbán Viktort, hogy értékelje az előző évet , annak történéseit - és vázolja fel az előttünk álló esztendő feladatait.
Az idei rendezvénykét szempontból is különleges volt: nem csak az a tavalyi évről, hanem az elmúlt négyéves kormányzásról is is mérleget vont a miniszterelnök - valamint a mai rendezvény egyben a kormánykoalíció kampánynyitó rendezvénye is volt egyben.
Bayer Zsolt: Omerta
Az omerta a hallgatás törvénye. A maffia legszigorúbb parancsa. Aki megszegi (pentito), az életével fizet. Zuschlag is tudta ezt. És hallgatott. Leülte a magáét – és a MÁSOKÉT, csendben, zokszó nélkül. S egészen biztosan bírta az ígéretet, hogy gondoskodni fognak róla és családjáról. Most Simon Gáboron a sor.
Az ő eddigi hallgatása egészen tökéletes. Pedig nagyobb a tét. A kétszáznegyvenmillió sokkal több, mint a hetvenmillió. A folytatólagos elkövetés is súlyosbító tényező – hat éve nem találja a megfelelő rovatot, ahová beírhatná, hat éve nem találja a módját, hogy befizesse utána az adót. S nála még a magánokirat-hamisítás is megáll (bár nem értem, a vagyonbevallás miért nem közokirat).
És akkor ott van még a két budai lakás, úgy százmillióért, és annak sincs meg a fedezete. Hacsak – miképpen egy zseniális mém rávilágít – ki nem derül, hogy Simon csak visszavitte Szanyi Tibor üres sörösüvegeit, és abból van a vagyon.
Tényleg: muszáj, hogy a Szanyi nagymamájának áramszedője legyen… Mégis a Szanyi nagymamája a trolibusz.
De ez legyen a Szanyi problémája.
A Simoné meg az, hogy ez így nem áll meg hat év alatt.
De az omerta kötelez.
Mesterházy is megüzente. Megérkezett Amerikából, kijött a tranzitból, még senki sem kérdezett semmit, de már közölte, hogy „nem a PÁRT pénze van Simon Gábor számláján”.
Ebből Simon Gábornak azonnal értenie kellett, hogy mégsem a PÁRT pénze van az ő számláján. Addig sejtette ezt, homályosan, egyre jobban szűkülő gyomorral, de a FŐNÖK ráerősített a gyomorszűkülésre.
Mert az egyén semmi, a PÁRT minden.
És Mesterházy össze is foglalta a tudnivalókat: A pénz „Simon Gábor előző életéből való forrásfelhalmozásból származik”.
Ebből a mondatból látszik, hogy a kommunista pártfunkci létéhez semmi szükség kommunizmusra, semmi szükség a RENDSZERRE. Ugyanis ilyen mondatok kizárólag a Kádár-rendszerben szökkentek elő pártfunkcik meg mélyprolik fogainak kerítése mögül. „A kutya hangjelzéssel szaladt a helyszínre.” Ez az a mondat. Ezek azok a mondatok. Mesterházy életkora okán nem mondhatna ilyeneket. De csak ilyeneket mond. Mert így született. Ezek a mondatok genetikusan öröklődnek (szigorúan Kertész Ákos-i értelemben).
De ez is mindegy.
A lényeg, hogy Simon Gábor megértette a szót. Ő egyedül értette meg egészen pontosan, hogy mit jelent az „előző életéből származó forrásfelhalmozás”. És mert érti, hát bujkál. Kiles házainak ablakai mögül, kukucskál, leoltja a villanyt, „bézbólsapkák” és napszemüvegek mögé bújik – így rejtőzött „reformkori arcszőrzet” mögé annak idején Berecz János is.
Simon Gábor autósüldözések főszereplője manapság. Ügyesen megelőz furgonokat, így rázva le a sajtót, csak nehogy mondania kelljen valamit. Mert bár pontosan érti az „előző életéből származó eszközfelhalmozást”, de még nem tudja, hogy is volt pontosan. Eddig azt hitte, előző életében egy boldog patkány volt, de most kiderült, hogy szorgos méhecske, aki felhalmozott. Forrást.
És ezen a ponton van a bizonytalanság.
Mert az omerta világos. Nem a PÁRT pénze. De valaki mondja már meg, hogy akkor milyen forrást halmozott, és hogyan az a szorgos kis méh?!
Ez Simon Gábor sajátos, testre szabott problémája. Ezzel bíbelődik, ez elől bujkál, ezt takargatja sötétséggel, függönyökkel, futással, egy héttel későbbre halasztott lemondással a képviselőségről.
Mert egy hét alatt rengeteg minden történhet.
Kitörhet a világháború, nekünk szaladhat egy kóbor meteor, romba dönthet mindent az évezred földrengése, vagy esetleg Mesterházy elmondhatja az igazságot. Ha már egyszer „új korszakot nyit”.
Nem így lett.
Marad a szaladás, a bujkálás, a rettenet, és az omerta parancsa.
És jön az ügyészség. És talán kiderül végre az igazság. Mégiscsak. Valahogyan.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Méltóak akarunk lenni - az örökséget megőrizzük - Isten vezérel pályánkon
"A jövendő terhe vállaidon fekszik; légy erős, légy törhetetlen, hogy azt diadalmasan elviselhesd. Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvilágról is eljövünk számon kérni, hogy tartottátok fenn a magyarok hazáját. Isten vezéreljen minden pályátokon."
Jókai Mór (1825-1904) - író
Túra az Egyeskőhöz (1608 méter) - Hagymás-hegység – Székelyföld – Erdély
"Egyikéhez közelítünk hazánk legnagyobb, legszebb és legemlékezetesebb tájainak, hol a természet dúsan helyezé el nem csak anyagi áldásait, hanem pazarul csoportosítá szépségi kincseit is.
Ennél meglepőbb, nagyszerűbb sziklacsoportozatot képzelni alig lehet, s mily nagy bámulata az utasnak, midőn ezen alulról oly sugár és kicsinynek tetsző sziklatorony helyett oly roppant szirttömeg alatt áll, melynek teteje a fellegekben látszik elveszni, míg lábainál a százados fenyőfák kis cserjéknek tetszenek"
Orbán Balázs