Vagy marad régiben a bús, magyar élet
"Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet." Ady Endre (1877-1919) - költő és publicista
Református templom - Nagygalambfalva - Székelyföld - Erdély
Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át.
A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal).
1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007 évben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.
Petőfi Sándor : Itt a próba
"És te Isten, magyarok nagy Istene, Légy népeddel, jó népeddel, hű népeddel légy vele! Tedd hatalmad fiaidnak lelkére, világdöntő haragodat fegyvereink élére!" Petőfi Sándor Petőfi Sándor (1823-1949) utolsó költeménye - Itt a próba - részlet
A főtér - Rozsnyó - Felvidék
Rozsnyó kisváros a Felvidéken, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, püspöki székhely. Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.
Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér a Felvidéken.
Az elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája - rövid ellenzéki lapszemle
A Schmidt Mária által a Magyar Nemzetnek és a Heti Válasznak adott interjúk egyik fontos üzenete, hogy a holokauszt-emlékév, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásakor a második világháború és a holokauszt tematikáját illetően is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot.
A Népszabadságot fideszes vezető politikusok, arról tájékoztatták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azért sem kíván visszakozni a Szabadság téri új emlékmű felállítását illetően, „mert számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat”.
Az tűnik a legvalószínűbb interpretációnak, hogy a miniszterelnök számára is az a rokonszenves tézis, miszerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet, bűnösökkel, kollaboránsokkal, amikor is a második világháborúban elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája. Viszont Randolph L. Braham szerint mindez történelemhamisítási kampány. „A német megszállás tervezett emlékműve arról szól, hogy a nácik áldozatai nemcsak a zsidók, hanem a magyarok is voltak. Mintha nem a nácik szövetségesei lettek volna.”
Népszabadság
1.
Orbán Viktor szerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet. Számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat.
Az elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája
2.
Német megszállás-emlékműve - átadása március 19-én lesz a budapesti Szabadság téren - a "szovjet hősi emlékmű" szomszédságában
Orbán Viktor szerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet. Számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat.
Az elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája is az egységes magyar nemzet tragédiája
Egyre feszültebb a helyzet Németországban is a bevándorló cigányok életvitele miatt - rövid lapszemle
A súlyos munkanélküliséggel küszködő Duisburgban tízezer roma telepedett le. A Duisburg-Rheinhausenben csak „problémaháznak” hívják azt a három blokkból álló hétemeletes épületet, amelyben ismeretlen számú (hatszáz és ezerötszáz között) cigány bevándorló lakik.
A panaszok szerint a szükségüket az utcán végzik, éjszaka zajonganak, a szemetet kidobják az ablakon, a közeli tóból a hattyút vagy kacsát levágják, a gyerekeik kövekkel dobálják a gyalogosokat, integrálódni nem akarnak. Aki felemeli a szavát ellenük, az rasszistának számít.. Magyar Nemzet
Belgium - ahol a tömeggyilkos nemzeti hős - és ahol az ország parlamentje nemrégiben fontosnak tartotta, hogy aggodalmát fejezze ki a "magyarországi rasszizmus elterjedése, és a demokrácia leépülése" miatt - rövid lapszemle
Adam Hochschield, a Berkeley Egyetem történelemtanára szerint az 1898-tól 1908-ig tartó kongói belga népirtásnak tízmillió áldozata volt. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a belgák II. Lipót király parancsára mind Belgiumban, mind Kongóban megsemmisítették.
A külügyminisztériumban még meglévő anyagokon „a kutatóknak nem adható ki” felirat olvasható. Lovas István szerint a belga uralkodók és a belga nép teljes egyetértésben megkezdte a totális hallgatást a szörnyű népirtásról, amelynek következtében Kongó lakossága a felére csökkent.
Lipót királyt pedig hősként állítják be, amiért Kongót „civilizálta” – közben Magyarországon a balliberális tábor harcot folytat szinte minden olyan szobor ellen, amelyet a jobboldali többség kíván magának felállítani.
Magyar Nemzet
Az egyébként is rasszista szlovák államban elfogadott politikai tényezőnek számítanak a neonácik - rövid ellenzéki lapszemle
Marian Kotleba visszavonhatatlanul a szlovák belpolitika szereplője lett, a neonácik szépen lassan a társadalmi és politikai élet elfogadott szereplőivé válnak. Ivan Gasparovic elnök január 10-én hivatalában fogadta mind a tíz régi és új megyeelnököt, köztük Kotlebát is.
Az elnöki szóvivő szavaiból pedig kiderült, szó sem volt akár az államfő, akár a többi megyei vezető részéről Kotleba kirekesztéséről. Gasparovic ugyanis januárban néhány nap alatt kétszer is fogadta Kotlebát, az államfő által átadott újévi kitüntetések alkalmából rendezett ünnepségre is meghívta.
Népszava
Az "objektív" nyugati újságírás nem tényeket közöl, hanem "a megbízók" egyik fegyvereként funkcionál - rövid lapszemle
Lovas István szerint a külföldi tudósítók Budapesten – néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve - olyan tulajdonságokat öltenek, amelyek éppen ellenkezője azoknak, mint amelyek révén megismerszenek a hivatalból kíváncsi újságírók.
A rajtuk oly sokszor számon kért tárgyilagosság olykor teljes hiányáról már nem is szólva. Majdnem tíz évvel ezelőtt a HIPA, a nálunk akkreditált külföldi tudósítók szervezete - rendkívüli bátorságot tanúsítva – sajtóreggelire hívta meg Lovast is, amelynek Kester Eddy, a Financial Times tudósítója volt a házigazdája.
Lovasnak végre lehetősége volt őket kérdezni. Megkérdezte az asztalnál ülőket, meg szeretnének-e ismerkedni egy hivatalában lévő legfelsőbb bíróval, aki elmondaná, miként döntenek egy-egy, az uralkodó kormánynak fontosabb ügy kimeneteléről azzal, hogy mely tanácsnak szignálják ki annak tárgyalását.
„Mint számítottam rá, leleplezték önmagukat. Egyetlen kíváncsi újságírói kéz sem emelkedett magasba”. Majd az asztalra tett két hatalmas és egy vékony dossziét. A két vaskos irattartó azon tudósításokat tartalmazta, amelyekben az asztalnál ülők és kollégáik az első Orbán-kormányt támadták.
A vékony irattartó a Medgyessy-éráról írt tudósításaikat fogta össze. Azzal a kihívással fordult hozzájuk, hogy találomra emeljenek ki a két vastag dossziéból bármely olyan, az Orbán-kormány ellen írt cikket, amely nem elsősorban ellenzéki forrásra – politikus, értelmiségi, elemző, stb. – hivatkozik, míg a Medgyessy-kormány idején írtakból olyat, amelynek fő forrásai szintén ellenzékiek lennének. Ezt a kihívást is néma csönd követte.
Magyar Nemzet
Római katolikus templom - Beregszász - Kárpátalja
A Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek voltak. Ebből a templomból azonban csak néhány, a mai északi kapu fölé beépített gyámkő maradt meg.
IV. Béla király a tatárok kivonulása után új telepeseket hozatott ide, akiket számos kiváltsággal ruházott fel. Templomának újjáépítésére azonban csak Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása idején került sor, aki Beregszászt Felső-Magyarország egyik legvirágzóbb városává tette. Édesanyja Erzsébet udvart tartott a városban, nagy gondot fordított a templom újjáépítésére.