Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt
"Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt, s ki másra bízza földjét, elveszíti azt. Ami legfontosabb pedig: akié a föld, azé az ország!"
Wass Albert
Kiderült: Paks ügyben a szocialisták ugyanazt tervezték, mint Orbán Viktorék - csak hazánk számára lényegesen előnytelenebb feltételekkel - rövid lapszemle
A WikiLeaks iratok tanúsága szerint a szocialista kormányok is tervezték a paksi atomerőmű bővítését, és Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai egyértelműen arra utaltak, hogy az oroszoknak szánták a beruházás elvégzését. Mesterházy Attila azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton, mivel orosz technológiával működik a paksi atomerőmű.
Magyar nemzet
Cserháti András, 2009-ben a bővítési pályázat előkészítéséért felelős munkacsoport vezetője elmondta: a dokumentumok szerint az MSZP-kormány 2011-re akarta kiírni a tendert, és az első reaktort 2020-ra, a másodikat pedig 2025-re tervezte átadni.
Az MSZP-kormány is a Roszatom egyik leányvállalatával folytatott tárgyalásokat. Azonban a szocialisták piaci kamatozású hitelt akartak felvenni, nemzetközi hitelintézeteket bevonni a finanszírozásba - amely jóval drágább az Orbánék által felveendőnél - tulajdonrészt is biztosítottak volna számukra Pakson. Ezzel megszűnt volna az atomerőmű feletti teljes állami felügyelet. A profit jelentős része elhagyta volna az országot.
Magyar Hírlap
Sarlós Boldogasszony templom - Topolya - Délvidék
Az 1905-ben neogótikus stílusban épült 71 méter hosszú, háromhajós Sarlós Boldogasszony nagytemplom Bácska legnagyobb temploma.
Főoltárát Dudits Andor (1907), a két mellékoltárt Barabás Miklós (1855) és Molnár József (1855) festette (ezeket a régi templomból hozták át).
Matl Péter (Munkács, 1960) - Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc szobra a várban - Munkács - Kárpátalja
A bronzból készült szobor Matl Péter munkácsi szobrász alkotása.
2006. február 27-én délután Orbán Viktor a kárpátaljai Munkács várában leleplezte Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szobrát. Az ünnepségen jelen voltak munkácsi városi és egyházi személyiségek, a kárpátaljai magyarság vezetői.
Két Krisztus szobor az 56-os Nemzeti Emlékmúzeum előtt - Kiskunmajsa - Alföld
Kiskunmajsa mellett van Pongrátz Gergely, a Corvin-köz volt parancsnoka által létrehozott 56-os Nemzeti Emlékmúzeum. Vele szemben kápolnát találhatunk. Az emlékhely parkjában két Krisztus szobor is áll. Az egyiken Krisztust ülőhelyzetben láthatjuk.
Ez az egyetlen hazai ülő Krisztus-szobor.
Kőfejtő és barlangszínház - Fertőrákos - Kisalföld
Az I. Világháború után az építkezéseknél a terméskövet felváltotta a vasbeton és a műkő, így háttérbe szorult a kő bányászata.
1931-ben fel akarták robbantani a Kőfejtőt, a lehulló törmelékek veszélye miatt, de végül elvetették ezt a szörnyű ötletet.
A kő kifejtése a II. világháborúig folyt. A bezárt kőbánya napjainkban turisztikai látványosság - valamint barlangszínházként hasznosítják.
Páduai Szent Antal Bazilika - Csantavér - Délvidék
Csantavér település a Délvidék északi részén, az Észak-Bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban fekszik. A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. Február 16.-án az akkor Csongrád megyei falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Csantavér jelképe a templom: a neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén. A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
Áder János meglátogatta a magyar olimpikonokat
Áder János köztársasági elnök szombaton felesége és Simicskó István sportért felelős államtitkár társaságában meglátogatta a tengerparti olimpiai faluban lakó magyar csapatot.
„A legfontosabb kérdés az volt, milyenek a körülmények, azaz milyen a szállásuk, az ellátásuk, az egészségi állapotuk, az edzéslehetőségük és persze a versenyhelyszínek” – mondta az államfő, akit a gyorskorcsolyázók a falu főterén fogadtak.
Elmondta, a magyar, de elsősorban a nemzetközi sajtóban meglehetősen riasztó híreket lehetett olvasni arról, hogy milyen mostoha körülmények fogadták az ideérkező sportolókat. A magyarok őt semmi ilyesmiről nem tájékoztatták – tette hozzá. Áder János kifejtette, a sportolók és a vezetők megnyugtatták, a negatív kritikák ellenére kifogástalan a magyarok szállása. Az étkeztetés persze nem magyaros, próbálják kiegészíteni hazai ízekkel.
A köztársasági elnök közölte: „ha valaki olimpiai pontszerző helyre esélyes, vagy olimpiai kvótát szerzett, az már komoly teljesítmény, amit nekünk elismeréssel kell illetni”.
A sportolókkal folytatott kötetlen beszélgetésen a rövidpályás gyorskorcsolya idei Európa-bajnokságán 1500 méteren és a váltóval is bronzérmes Kónya Zsófia megmutatott egy korcsolyát az államfőnek, s elmondta neki, hogy mindenkinek a saját lábára öntött korcsolyája van.
Orbán vezeti a kormánypártok listáját
Elfogadta a Fidesz választmánya a kormánypártok országos listáját, amelyet Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezet az április 6-i parlamenti választáson – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szombati, budapesti sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor után a listán Semjén Zsolt, Kövér László, Mátrai Márta, Varga Mihály, Kósa Lajos, Lázár János, Rogán Antal, Navracsics Tibor és Harrach Péter következik. Kósa Lajos nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi politikai helyzetben újra kétharmados győzelmet arasson a Fidesz-KDNP.
A mai napon 93 képviselőjelölt névsoráról döntöttek, ők kapnak helyet a Fidesz–KDNP-pártszövetség országos listáján. Ezzel teljessé válik annak a 199 képviselőjelöltnek a névsora, akik a jelenlegi kormánypártok színeiben indulnak az április 6-i országgyűlési választáson.
mno
Bayer Zsolt: Sajnálat és bánat
„Alvy Singer: Dehogy vagyok paranoiás! Nem tehetek róla, hogy az ilyesmit meghallom! Nemrég együtt ebédeltem néhány sráccal az NBC-től. Leettem magam, és szóltam a pincérnek, hogy hozzon nekem valami oldószert. Mire Tom Cristy odasúgta a pincérnek, hogy biboldószert hozzon, érted?! Nem oldószert, biboldót! Nem oldó, biboldó! Most fölfogtad? Rob: Idefigyelj, Max, én őszintén mondom neked, hogy… Alvy Singer: Nagyon kérlek, hogy ne hívj engem Maxnak! Rob: Miért, szerintem ezt a nevet neked találták ki! Alvy Singer: Azért, mert nem… Rob: Szóval, Max, ne keress mindenben összeesküvést, jó? Alvy Singer: Na jó, tessék, ezt hallgasd meg! Voltam a lemezboltban, tudod, van ott az olyan szőke, Elvis-frizurás eladó, az a derék nagy barom! Bemegyek, meglát, és azt mondja, ja igen, nálunk ezen a héten Wagner-vásár van! Wagner, Max! Wagner! Érted?! Na jó, én tudom, hogy miért mondta ezt olyan jelentőségteljesen, hogy Wagner.” Íme, Woody Allen halhatatlan párbeszéde az Annie Hallból. És nagyjából ennyi elég is, ha meg akarjuk érteni a holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán zajló eseményeket. De mivel maximalisták vagyunk, hát vesszük a fáradságot, és elbolyongunk kissé a közelmúlt eseményeiben, hogy világos legyen mindenki számára, mennyire nincs új a nap alatt. Zoltai Gusztáv 2000-ben jelentette ki New Yorkban, hogy a holokausztra nincs bocsánat. E sommás kijelentés azonban egyáltalán nem akadályozza meg a legkülönbözőbb zsidó szervezeteket abban, hogy állandóan bocsánatkérést követeljenek a zsidóüldözésekben részt vevő országoktól, népektől, egyházaktól, a világtól. Magyarország pedig kitüntetett szerepet kap valamiért ezekben a követelésekben. Éppen tíz évvel ezelőtt, a holokauszt hatvanadik évfordulójának rendezvényein jelentette ki az állami kitüntetését most visszaadó Randolph L. Braham professzor Washingtonban a következőket: „Könnyebben hegednének a sebek, ha a magyar államfő vagy miniszterelnök a Parlamentben szólna Magyarország 1944-ben viselt felelősségéről, és elhangozna végre egy őszinte bocsánatkérés.” Majd 2004. március 12-én éppen a Magyar Hírlapnak nyilatkozta a következőket: „Jacques Chirac francia elnöktől és más államfőktől eltérően a magyar állami vezetők még nem kértek hivatalosan bocsánatot a zsidók ellen elkövetett gyilkosságokért.” A professzor urat már 2004-ben cserbenhagyta az emlékezete, és azóta újfent eltelt tíz esztendő! Mert lássuk a tényeket: 1990 nyarán Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád államfő tisztelgett és hajtott fejet a nyilasok áldozatainak akkor felavatott emlékművénél. Az a főhajtás és tisztelgés - mint az emlékmű maga – egyenlő volt a bocsánatkéréssel. Ám mindjárt a sorban következő kormányfő is megtette a kötelező gesztust. Horn Gyula 1994-ben kormányzása legelső aktusaként a Parlamentben bocsánatot kért a zsidóságtól a második világháborúban neki okozott szenvedésekért. De visszamehetünk az időben kicsit korábbra is. A magyarországi református egyház már 1946-ban (!), Ravasz László püspök kezdeményezésére a következő nyilatkozatot adta ki: „Az egyház megvallja bűnét, amellyel Isten fölségét megsértette. Megsértette azzal, hogy a tőle vett prófétai tisztét hűségesen nem teljesítette. Elmulasztotta inteni a népet és felsőbbségét, amikor mindkettő Isten törvényeivel ellenkező útra tért, s nem állt ki egész bátran az ártatlanul üldözöttek mellett.” S ha már szóba hoztuk a hatvanadik évforduló eseményeit, hát lássuk, mi is történt az ötvenedik évfordulón, 1994-ben! Horn Gyula bocsánatkérésén túlmenően a a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is nyilatkozatot adott ki: „Nemcsak az esztelen gonoszság képviselőit terhelte felelősség, hanem azokat is, akik bár egyházaink tagjainak vallották magukat, mégis félelemből, gyávaságból vagy megalkuvásból eltűrték zsidó embertársaik tömeges megalázását, elhurcolását és meggyilkolását. Az ötven évvel ezelőtt végbement katasztrófa idején elkövetett ezen mulasztásokért Isten színe előtt bocsánatot kérünk.” Ám akkor mindjárt megérkezett a válasz, amelyben a zsidó szervezetek kifogásolták, hogy az egyházak csak a mulasztásokért kértek bocsánatot (!?), de nem tértek ki a tényleges felelősségükre. De ugyanígy hiába adta ki II. János Pál pápa a Megfontolások a soáról című dokumentumát, azzal az volt a baj, hogy a Szentatya csupán az egyház „fiainak és leányainak vétkeit” kárhoztatja, és nem az egész egyhá-zét. (Ez már az elmebaj minősített esete…) Aztán az első Orbán-kormány bevezette 2000-ben a holokauszt áldozatainak emléknapját, aztán… Nincs aztán. Ugyanaz van, mint mindig. Mint az ötvenedik, hatvanadik évfordulón. S ugyanez lesz a nyolcvanadikon is. Az ember pedig pontosan tudja és a zsigereiben érzi, miről is szól valójában ez a kutyakomédia. És azt is tudja pontosan, hogy normális ember egyszer kér bocsánatot. Mert másodszor már nincs miért. Mert aki nem bocsát meg elsőre, az nem is akar megbocsátani. Az mást akar. Az a más meg nem a mi dolgunk. Hogy is mondja Annie az Annie Hallban, amikor a Sajnálat és bánat című filmre akarja vinni Alvy? – Te, Alvy, nekem most semmi kedvem öt óra nácizmushoz! Nekünk sincs kedvünk hozzá. Ezt kéretik tudomásul venni. Bocsánat helyett.