kattint az egyik híres Dankó-nótára: http://www.youtube.com/watch?v=xW-PROT6gR4
Bátyai Éva, az Új Színház színművésze új profilképet töltött fel nem egyedüli önmagáról a fészbukon Ezt a nagyszerű felvételt rögvest el is kértük tőle, s ebből az alkalomból rákérdeztünk: - Kedves művésznő, hogy érzi magát, hogy érzik magukat? - Köszönöm, kitűnően. Ákos érkezését már nagy izgalommal várjuk, április közepe már nincsen túl messze... - Jó egészséget és sok boldogságot mindkettőjüknek - természetesen a kedves apukának is! Új Színház
A Szent István bazilika neoreneszánsz stílusban épült római katolikus templom Budapesten a Lipótvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren. A bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. A templom a maga 96 méterével az ország harmadik legmagasabb épülete, tervezte Hild József. kattints a képekre - érdemes!
A Sugovica - más néven Kamarás-Duna - a Duna egy mellékága Bajánál. A keleti partján épült Baja belvárosa, a nyugati oldalán pedig a Petőfi-sziget fekszik. A folyón egy közúti híd ível át a szigetre. A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához.
A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő. Mindvégig megtartotta katolikus vallását, római katolikus temploma 1996-ban épült. "A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje úgy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk béjegyezve." Orbán Balázs
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. Az idősebb asszonyok öltözetén, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigy sárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
Székelyudvarhelytől öt kilométerre, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik, Küküllőkeményfalva tartozik hozzá. 2010 október 10-én avatták fel a községben Márton Áron püspök mellszobrát.
Kedves Barátaink! Az Idő rostáján hulljanak hát ki a méltatlanok ! Mi, magyarok - mint a történelem során oly sokszor - most újra megmutatjuk - ugyancsak Adyval szólva - a magyarok érdemesek életre, jövőre.
Barátsággal: Mészáros László
Az Idő rostájában - részlet "Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki Vidáman és nem keseregve S búsul csak az, akit kihullat. ... Óh, aszottak és be nem teltek S óh, magam is faj-sorsom osztván, Be igazság szerint hullunk ki A kegyetlen óriás rostán, Kedvét nem töltvén az Időnek." Ady Endre (1877-1919) - költő
"Hazámba vágy A szívem, és az ott vagyon, hol a Holtteste nyugszik annak, akinek Az életem s lelkem felébredését Köszönöm." Katona József (1791-1830) - író