Bayer Zsolt: Túlnyalás

                          Amikor Magyarországon jobboldali kormány kerül hatalomra, már másnap elindul az antiszemitizmus-vita. Ez alatt az értendő, hogy jobboldali kormányzás esetén a baloldali ellenzék és a zsidó szervezetek többsége antiszemitizmussal és/vagy az antiszemitizmus eltűrésével, burkolt támogatásával vádolja meg a kormányzatot, valamint rettegni kezdenek a magyar társadalomban tapasztalható erősödő antiszemitizmustól. A baloldali ellenzék és a zsidó szervezetek vádjai és aggodalmai nagyon rövid idő alatt óriási karriert futnak be az egész nyugati világban, ahonnan ugyanezek a vádak és aggodalmak kezdenek záporozni a kormányzatra és a magyar társadalomra.   Mindez természetesen a baloldali ellenzék politikai céljait szolgálja, és kimondva-kimondatlanul részét képezi a politikai csatározásnak. S ha a választásokon a baloldal kerül hatalomra, az antiszemitizmus-vita varázsütésre leáll, az antiszemitizmus vádja parancsszóra megszűnik. Nem nehéz belátni, hogy ez a rendszerváltás óta tartó politikai harcmodor jelentősen növeli a zsidóellenes sztereotípiákat. De azt is tudjuk, hogy azokat, akik ezt a fegyvert használják, a legkevésbé sem érdekli a magyarországi zsidóság sorsa, valódi hangulata és komfortérzete. Ezek egykorvolt fekete öves kommunisták, munkásőrök, egyszerű politikai kalandorok és gátlástalan gazemberek, akik a zsidóságot pusztán mint politikai eszközt és „fegyvert” szemlélik, és akik a rendszerváltás előtt boldogan fújták az Izrael-ellenes és arabbarát sípot. Ahogy Karinthy Ferenc írta róluk: „Lehet, hogy fontos a közel-keleti olaj – de nekünk mi közünk ehhez a félfasiszta vagy teljesen fasiszta Nasszerhez? Azt hallom, Kairóban, a repülőtéren a Mein Kampfot árulják, és a zsidó vallású utasokat nem engedik kiszállni. Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli »mesterkedésektől«, hanem ezektől a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak.” Nos, ez a múlt kísért bennünket ismét, például a Szabadság téri emlékmű, a Sorsok Háza és Szakály Sándor ügyében. A Mazsihisz (és egykorvolt munkásőre) előbb bojkottot hirdetett a kormány ellen, majd most éppen kitáncolni látszik belőle. Vezetőjük egy nap alatt bukott le és maradt szégyenteljes hazugságban, ugyanis kijelentette, soha semmilyen tájékoztatást nem kaptak a Sorsok Háza koncepciójáról, majd nyilvánosságra került a felvétel, amelyen Schmidt Mária részletesen tájékoztatja őket. De nem ez az igazán érdekes – az, hogy hazudoznak, a normális üzemmód része. Ami érdekes, az egy felmérés. A felmérést a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián készítette 2013 novemberében. S valószínűleg azért nem került nyilvánosságra, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába. Nos, a kutatás legfontosabb megállapításai a következők: A magyarországi antiszemitizmus 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. Ehhez az is kellett, hogy az antiszemitizmus 2003 és 2010 között – tehát a baloldal regnálása idején! – rendkívüli módon megnövekedjék, és elérje 2010-re a 28 százalékot! Erről a magas értékről csökkent 2013-ra 21 százalékra – a baloldal és a zsidó szervezetek folyamatos hisztériája közepette! Másik fontos megállapítás, hogy a parlamenti pártok támogatói között szinte azonos arányban vannak jelen antiszemiták (kivétel a Jobbik, ahol ez az arány szignifikánsan magasabb). A vizsgálat megállapítása szerint az úgynevezett „mérsékelt antiszemiták” aránya messze a legmagasabb az MSZP (25 százalék) és a DK (24 százalék) választói között. Ez az arány a Fidesz–KDNP szavazói között 19 százalék. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar társadalom lényegesen elutasítóbb más etnikai, kulturális és vallási csoportokkal szemben, mint a zsidókkal. Például a legtöbben azt utasítják el, hogy egy bőrfejű költözzön a szomszédjukba (72 százalék), míg a zsidók elutasítottsága ebben a körben mindössze 38 százalék. (Egy erdélyi magyar bevándorlót is elutasít 30 százalék!) S még egy fontos megállapítás: „Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket születésükkor semmilyen felekezetbe nem jegyeztek be, nem vesznek részt a vallási életben, nem tartoznak semmilyen vallásfelekezethez, nem vallásosak vagy nem tudják megmondani, vallásosak-e. Ezzel szemben a felekezethez tartozás, a vallási életben való jobbára szimbolikus részvétel, a »maga módján való« vallásosság kisebb előítéletességgel jár.” Ezért teljesen felesleges és ostoba a magyarországi egyházak elleni kampány is. A magyar kormány pedig akkor jár el helyesen, ha nem hagyja magát zsarolni, hanem a maga útját járja. Egy olyan országban, ahol a lakosság több mint kétharmada mentes mindennemű előítéletességtől. Minden más: hazugság és aljas politikai propaganda. Gazemberek műve. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Trianon 85. évfordulójára emlékeztek az ausztráliai magyarok - 2005 - Melbourne - Ausztrália

                          Az ausztráliai magyarok az Ausztál parlamentet Trianon felülvizsgálatára kérték Trianon 85. évfordulóján. Az erdélyi falurombolás elleni tiltakozás óta nem volt ennyi magyar zászló Melbourne utcáin A Melbourne-ben békésen felvonuló, 800-900 főből álló tömeg a Victoria-i parlament előtt gyűlt össze, majd onnan rendőri kísérettel lassan végigvonult a belváros utcáin. A gyászos, egyben magasztos hangulatot teremtő, folytonosan kongó haragszó felkeltette úgy a járókelők, mint az alkalmi turisták érdeklődését, akik persze nem tudták azt, hogy 85 évvel ezelőtt Magyarországon ugyanígy búgtak a harangok és siratták az ország és a nemzet szétdarabolását. Melbourne utcáin azelőtt utoljára akkor láttak ennyi magyar zászlót, amikor az erdélyi falurombolás ellen ugyanilyen egységesen összefogva tüntetett a magyar közösség.

Dankó Pista a híres nótaszerző (1858-1903) sírja a szegedi belvárosi temetőben - VIDEÓ!

                                        kattint az egyik híres Dankó-nótára:  http://www.youtube.com/watch?v=xW-PROT6gR4  

Ez a hét a házasság hete

                                      Bátyai Éva, az Új Színház színművésze új profilképet töltött fel nem egyedüli önmagáról a fészbukon Ezt a nagyszerű felvételt rögvest el is kértük tőle, s ebből az alkalomból rákérdeztünk: - Kedves művésznő, hogy érzi magát, hogy érzik magukat? - Köszönöm, kitűnően. Ákos érkezését már nagy izgalommal várjuk, április közepe már nincsen túl messze... - Jó egészséget és sok boldogságot mindkettőjüknek - természetesen a kedves apukának is! Új Színház    

Szent István bazilika - Budapest

                                      A Szent István bazilika neoreneszánsz stílusban épült római katolikus templom Budapesten a Lipótvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren. A bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. A templom a maga 96 méterével az ország harmadik legmagasabb épülete, tervezte Hild József. kattints a képekre - érdemes!

Sugovica - Baja - Alföld

                          A Sugovica - más néven Kamarás-Duna - a Duna egy mellékága Bajánál. A keleti partján épült Baja belvárosa, a nyugati oldalán pedig a Petőfi-sziget fekszik. A folyón egy közúti híd ível át a szigetre. A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához.

Ülke - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély

                      A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő. Mindvégig megtartotta katolikus vallását, római katolikus temploma 1996-ban épült.  "A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje úgy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk béjegyezve." Orbán Balázs

Magyar népi díszítések - Ó kalocsai hímzés - Kalocsa - Alföld

                          Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. Az idősebb asszonyok öltözetén, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigy sárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.

Márton Áron püspök mellszobra - Fenyéd - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély

                                      Székelyudvarhelytől öt kilométerre, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik, Küküllőkeményfalva tartozik hozzá. 2010 október 10-én avatták fel a községben Márton Áron püspök mellszobrát.

Ady Endre: Az Idő rostájában

Kedves Barátaink! Az Idő rostáján hulljanak hát ki a méltatlanok ! Mi, magyarok - mint a történelem során oly sokszor - most újra megmutatjuk - ugyancsak Adyval szólva - a magyarok érdemesek  életre, jövőre.

Barátsággal: Mészáros László  

Az Idő rostájában - részlet   "Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki Vidáman és nem keseregve S búsul csak az, akit kihullat. ... Óh, aszottak és be nem teltek S óh, magam is faj-sorsom osztván, Be igazság szerint hullunk ki A kegyetlen óriás rostán, Kedvét nem töltvén az Időnek." Ady Endre  (1877-1919) - költő